Új Szó, 2008. szeptember (61. évfolyam, 203-226. szám)

2008-09-12 / 212. szám, péntek

6 Külföld UJSZO 2008. SZEPTEMBER 12. www.ujszo.com RÖVIDEN Vége az egyházi esküvőnek? Prága. Csehországban el akarják törölni az egyházi es­küvőket Ezt tartalmazza a polgári törvénykönyv módo­sító javaslata, amely hamaro­san a kormány elé kerül meg­vitatásra - állítja Zuzana Ro- ithová, a kereszténydemokra­ták európai parlamenti képvi­selője. Roithová aláírásgyűj­tésbe kezdett az egyházi eskü­vők megmentése érdekében. Szerinte az egykori kommu­nista rendszer gyakorlatához való visszatérést jelentené az igazságügyi tárca szándéka: el akarja törölni azt a jelenlegi gyakorlatot, amely szerint a házasulandók válászthatnak a polgári és az egyházi esküvő között. (SITA) Japán kivonul Irakból Tokió. Japán beszünteti az Irakban szolgáló nemzetközi koalíciónak légi szállítás for­májában nyújtott logisztikai támogatást. Ezt tegnap közöl­te egy tokiói kormányforrás, aki szerint Tokió ez év végéig véget vet a küldetésnek. Japán C-l 30-as gépek2004 óta szál­lítanak koalíciós katonákat és utánpótlást Kuvaitból a szom­szédos Irakba. A szigetország védelmi erőit erre külön tör­vényben hatalmazták fel, az engedély azonban a jövő júli­usban lejár. Japán azután is fenntartotta a logisztikai tá­mogatást, hogy 2006-ban ki­vonta szerény katonai kontin­gensét Irakból. (MTI) Lehet hirtelen változás Szöul. A dél-koreai titkos- szolgálat szerint agyműtéten esett át nemrégiben Kim Dzsong II észak-koreai vezető. Kínából és Franciaországból hívtak hozzá specialistákat, miután augusztus közepén összeesett - jelentették teg­nap dél-koreai lapok a titkos- szolgálat egyik tisztségviselő­jére hivatkozva. Az észak-ko­reai diktátor most lábadozik agyvérzése és műtété után, ál­lapota nem válságos. Ri Mjong Bak dél-koreai államfő min­denesetre utasította miniszte­reit: készüljenek fel egy hirte­len északi változásra. (MTI) Phenjan új támaszpontja Washington. Észak-Korea minden hírverés nélkül meg­épített egy olyan bázist nagy hatótávolságú rakétái számá­ra, amely nagyobb és fejlet­tebb, mint a már korábbról ismert indítóállomás. Ezt független elemzők közölték az új bázisról készített friss műholdképek és egyéb ada­tok alapján. Az építkezés leg­alább nyolc éve kezdődött az ország nyugati partján lévő helyszínen - mondta Joseph S. Bermudez, a Jane's Infor­mation Group nevű, londoni székhelyű, tekintélyes had­tudományi és műszaki kiadó- vállalat egyik szaktekintélye és Tim Brown, a Talent-key­hole műholdképelemző ma­gánvállalkozás munkatársa. Bermudez idén kora ta­vasszal fedezte fel az új tá­maszpontot. (MTI) Egyes területeken a terrorizmus erősödött, összességében azonban biztonságosabb lett a világ, bár abszolút biztonság nem létezik Amerika és a világ 9/11-re emlékezett 2001. szeptember 11-én négy gépet térítettek el a terroristák. Kettő a New York-i ikertornyokat rombolta le, egy a washingtoni Pentagonba csapódott, a negyedik gép, amelyet szintén merényletre akartak felhasznál­ni, az utasok ellenállása következtében a pennsylvaniai Shanksville-ben lezuhant. A hozzátartozók a tegna­pi gyásznapon az ő bátorságukra is emlékeztek. (Reuters-felvétel) Washington. Amerikában és világszerte megemlékeztek tegnap a 2001. szeptember 11-i terrortámadások 7. év­fordulójáról. A szakértők szerint a megtett intézke­dések ellenére még mindig nem lehet kizárni, hogy ha­sonló akció bekövetkezhet valahol, mert abszolút vé­delem nem létezik. ÖSSZEFOGLALÓ New York egyperces némasággal emlékezett, a lerombolt Világke­reskedelmi Központ (WTC) helyén tátongó gödörnél, a Ground Zéró­nál idén is lerótták kegyeletüket az áldozatok hozzátartozói. John McCain és Barack Obama, a repub­likánus és a demokrata elnökjelölt közösen emlékezett meg a közel háromezer áldozatról. Washing­tonban George Bush elnök és Dick Cheney alelnök néma főhajtással emlékezett az áldozatokra a Fehér Ház előtti gyepen. Az elnök és Ro­bert Gates védelmi miniszter em­lékparkot nyitott meg a Pentagon­nál, a virginiai Arlingtonban. A184 emlékpad azok előtt tiszteleg, akik életüket vesztették a védelmi mi­nisztérium épületében, valamint a Pentagonba irányított repülőgé­pen (az épületben 125-en, a gépen 59-en haltak meg). A Virginiáin kí­vül nagy emlékművek emelése kezdődött Pennsylvaniában és New Yorkban is, azok megvalósu­lása azonban állítólag még évekbe telik. Ugyancsak felavattak egy emlékművet Massachusetts állam­ban, a bostoni Logan Nemzetközi Repülőtéren. Onnan emelkedett magasba 147 utassal és a személy­zettel a fedélzetén az American Air­lines 11-es és a United Airlines 175-ös járata, amelyeket a terroris- tákaWTC két tornyának vezettek. Michael Chertoff belbiztonsági miniszter arról beszélt, hogy az al­Kaida továbbra is célpontjának te­kinti a légi közlekedést. Ennek elle­nére kétség sem férhet ahhoz, hogy a közlekedés ezen ága ma sokkal biztonságosabb, mint a 2001-es merényletek előtt. Szerinte az al- Kaida visszaszorulóban van Irak­ban, és az egész arab világban csor­bul a hírneve. Ugyanakkor a biz­tonságérzet, az éberség nem térhet vissza a hét évvel ezelőtti szintre. A lehetséges veszélyforrások között említette a Hezbollah libanoni síita fegyveres szervezetet, a Kolumbiai FARC szélsőbaloldali szervezetet és egy latin-amerikai gyökerű bűnözői csoportot, az MS-13-at. Egyébként egy tegnap ismerte­tett nemzetközi felmérésből - 17 országból 16 063 ember vett részt - az derült ki, hogy az USA határa­in túl továbbra sincs egyetértés abban, ki a felelős a terrortámadá­sokért. Csupán 9 országban gon­dolja a többség, hogy az al-Kaida felelős. Átlagosan 46 százalék véli úgy, hogy e terrorszervezet áll a támadások hátterében, 15 száza­lék szerint az amerikai kormány a felelős, és 7 százalék szerint Izrael tervelte ki az eltérített repülőgé­pekkel végrehajtott merénylete­ket. A válaszadók további 7 száza­léka mást hibáztat, négyből egy megkérdezett pedig nem tudott megnevezni felelőst. A felelősére vonatkozó kérdés nyitott volt, azaz nem felkínált vá­laszokból lehetett választani, ha­nem mindenki a saját szavaival fejthette ki, hogy mit gondol. Az eredmények szerint még az euró­pai államokban sem túlnyomó az al-Kaidát felelősnek tartó vélemé­nyek többsége. Kétharmadosnál nagyobb fölényt egyetlen vizsgált európai államban sem mértek. Németországban 64, Franciaor­szágban 63, Nagy-Britanniában és Oroszországban 57, Olaszország­ban 56, Ukrajnában pedig 42 száza­lék osztja azt a meggyőződést, amely szerint az Oszama bin Laden vezette terrorszervezet áll a táma­dások hátterében. Az amerikai kormányt hibáztatok aránya Né­metországban feltűnően magas, 23 százalék, Oroszországban, Ukraj­nában és Olaszországban pedig egyaránt 15 százalék képviseli ezt a véleményt, míg Franciaországban 8, Nagy-Britanniában pedig 5 szá­zalék. Leginkább a közel-keleti or­szágokra jellemző, hogy az embe­rek nem az al-Kaidát tartják fele­lősnek. (MTI, ú) Moszkva aggódik: romlik a viszonya Ukrajnával Kijevre hárítja a felelősséget Nem magyarázták meg világosan a déloszét elnöknek, hová akarjon tartozni Oroszország fegyverkezni akar ÖSSZEFOGLALÓ A/loszkva. Moszkva aggódik Uk­rajna politikája miatt, mivel a vi­szony romlik. Ennek ellenére re­ménykedik abban, hogy meg­hosszabbítják a két ország 1997- ben kötött alapszerződését. Az orosz külügy tegnap közlemény­ben emlékeztetett rá: Oroszor-. szágnak és Kijevnek október 1-jéig meg kell határoznia álláspontját az 1997-ben megkötött barátsági, együttműködési és partnerségi szerződés további sorsáról. A tárca élesen bírálta Kijev oroszországi politikáját, amelyet barátságta- lannaknevezett. Kiemelte: különösen az a támo­gatás vált ki aggodalmat, amelyet Kijev nyújtott Tbiliszinek a dél- oszétiai konfliktusban, továbbá az, hogy az ukrán elnök Oroszországra próbálta hárítani a felelősséget a vérontásért. Moszkva a kijevi kor­mány szemére vetette, hogy az uk­rán lakosság ellenkezése ellenére igyekszik csatlakozni a NATO-hoz, ami „ellentmond az 1997-es alap- szerződés szellemének és Oroszor- szágérdekeinek”. Aggasztónak minősítette Moszk­va, hogy Kijev a meglévő megálla­podások ellenére nem engedélyez­te több orosz parlamenti képviselő és magas beosztású politikus be­utazását. Emellett számos kedve­zőtlen jelenség halmozódott fel humanitárius téren is: az ukrán ve­zetés igyekszik oroszellenes szel­lemben átírni a közös történelmet, megsérti Ukrajna orosz anyanyelvű lakosságának jogait, és céltudato­san törekszik az orosz nyelv kiszorí­tására a közéletből, tudományból; oktatásból és a sajtóból. (MTI, ű) ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva/Tbiliszi. Putyin kor­mányfő szerint Oroszországnak nincsenek és nem is lesznek biro­dalmi ambíciói. Medvegyev orosz elnök szerint Oroszországnak fegyverkeznie kell. Dél-Oszétia egyesülni szeretne Észak-Oszétiával, és az Oroszor­szági Föderációhoz szeretne tar­tozni. Abházia kérelmezni akarja felvételét az orosz-fehérorosz szö­vetségi államba, és nem zárja ki csatlakozását a Független Államok Közösségéhez (FÁK), illetve a Kol­lektív Biztonsági Szerződés Szer­vezetéhez (ODKB). Ugyanakkor Abházia nem szándékozik az Oroszországi Föderáció társult tag­ja lenni. Minderről Eduard Kokojti dél-oszétiai és Szergej Bagaps ab­ház elnök számolt be tegnap Szo- csiban, a Valdaj vitaklubban. A Valdaj klub tagsága zömmel kül­földi politológusokból áll. Nem mellékes, hogy Kokojti ké­sőbb visszatáncolt, persze csak az­után, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nyomatékosan hangsúlyozta: Dél-Oszétia semmi esetre sem akar Oroszország része lenni. Kokojti erre nem tehetett mást, mint hogy rövid időn belül két, egymással ellentétes elképze­lést vázolt fel a jövőről. A második változat szerint azt mondta, orszá­gának nem áll szándékában le­mondani „az óriási áldozatok révén megszerzett függetlenségről”, és nem szándékozik csatlakozni az Oroszországi Föderációhoz. Azt ál­lította, hogy félreértették a Valdaj- klubban elhangzott kijelentéseit. Dmitrij Medvegyev tegnap hangsúlyozta: Grúzia militarizá- lódása és agressziója a békés Dél- Oszétia ellen prioritássá tette az orosz fegyveres erők felszerelését új eszközökkel. Az orosz elnök megemlékezett a 2001. szeptem­ber 11-i Amerika-ellenes terrorak­ciókról, és kijelentette, hogy Oroszország kész együttműködni a terrorizmus elleni harcban az Egyesült Államokkal. Vlagyimir Putyin kormányfő szintén a Valdaj vitaklubban be­szélt arról, hogy Moszkva nem tá­mad a volt szovjetköztársaságok szuverenitására. Hozzátette: bár­hogy is ijesztgetnek az Észak-Kau- kázusban történtekkel, mindenki számára világos, hogy ennek nem lesz semmiféle kihatása Európára nézve. (MTI, ú) Folytatódik az MSZP és az SZDSZ közötti egyeztetés Elodázott válságmegoldás ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Miközben ajobbolda- li ellenzék a parlament szeptember 30-ával történő feloszlatását célzó javaslatot vitatta meg, a szocialis­ták és a liberálisok is megtartották tegnap egyeztetésüket a válság megoidásáról. Az MSZP küldöttsé­gét Gyurcsány Ferenc pártelnök és kormányfő, az SZDSZ delegációját Fodor Gábor elnök vezette. Abban állapodtak meg, hogy szakpolitikai kérdésekkel folytatódik az egyezte­tés a jövő héten. A két pártelnök külön-külön tar­tott sajtótájékoztatót. Személyi kérdésekről állítólag nem esett szó (a liberálisok már elfogadhatat­lannak tartják a kormányfő szemé­lyét) . Gyurcsány szerint a szakértői kormány nem került szóba, Fodor szerint igen. A kormányfő a szóba került konkrét témakörök között a gazdaság-, a foglalkoztatás-, a szo- ciál- és az oktatáspolitikát említet­te, illetve a nyugdíj és demokrati­kus közélet kérdését. Fodor Gábor azt mondta, ezúttal nem a hogyan­ra, hanem a mire keresték a választ, vagyis arra, hogy egy politikai megoldás milyen tartalommal szü­lessen meg. Legközelebb a tartalmi kérdésekről beszélnek majd, hogy világossá váljon, milyen tartalom­mal kellene másfajta politikai megoldásttalálni. Az MSZP a múlt héten kezde­ményezett egyeztetést a szabad demokratákkal, hogy a társadal­mi támogatottság mellett parla­menti többséget is szerezzen a Megegyezés című programhoz. Az SZDSZ erre többször is kinyil­vánította, a Megegyezés prog­ramról nem fognak tárgyalni, a szakértői kormányról szeretné­nek egyeztetni. (MTI, ú) Jörg Haider nyilatkozata Visszaállítaná Schengent Bécs. Öt évre visszaállítaná a schengeni határokat a karintiai elöljáró. Jörg Haider, a hónap végi választásokon induló, jobboldali­populista Szövetség Ausztria Jövő­jéért listavezetője a Die Pressének nyüatkozva a közbiztonsággal in­dokolta álláspontját. „A júniusi labdarúgó Európa-bajnokság ide­jén tapasztalhattuk, hogy az újból alkalmazott határellenőrzésnek köszönhetően jelentősen csökkent a bűnözés.” Haider tovább szigorí­taná a bevándorlás szabályait, el­választva egymástól azokat, akik hajlandók a beilleszkedésre, illetve akik nem. A bűncselekmény elkö­vetésével gyanúsított menedékké­rőket azonnali hatállyal kiutasíta­ná az országból, függetlenül attól, hogy szülőhazájukban üldözik-e őket vagy sem. (MTI) POLITIKAI BOTRÁNY Edvige mindent lát Párizs. Az új rendőrségi adat­bázis terve politikai botrányt ka­vart Franciaországban. A heves közéleti vita, illetve tiltakozás nyomására Nicolas Sarkozy el­nök a szakemberekkel való egyeztetésre szólította fel bel­ügyminiszterét, amelyet a sza­badságjogok védelmének meg­felelő döntésnek kell követnie. Ezzel bizonytalanná vált a civil szervezetek tagjairól, szakszer­vezeti vezetőkről, a gazdasági élet szereplőiről, képviselőkről és egyéb közéleti személyisé­gekről összegyűjtött informáci­ókat tartalmazó, Edvige névre keresztelt rendőrségi adatbázis sorsa. A kormányrendelettel jú­lius 1-jén létrehozott és a politi­kai rendőrségnek tekintett Köz­rendészeti Központi Igazgatóság hatáskörébe tartozó Edvige a legapróbb részletekig (a lakcím, telefonszám, email-cím és fizikai leírás mellett a vagyoni helyzet­ről, egészségi állapotról vagy szexuális beállítottságról is) in­formációkat tartalmazhat bár­melyik 13 év feletti állampolgár­ról. A társadalmi tiltakozás nyomán az elnöki hivatal ked­den este bejelentette: közéleti személyekről nem lesz adatgyűjtés, valamint a megfi­gyelt szexuális szokásairól és egészségi állapotáról sem ké­szülhet feljegyzés. A titkosszol­gálati adatbázisról szóló rende­let visszavonását követelő petí­ciót eddig közel 150 ezren írták alá, akik október 16-ra, Edvige, azaz Hedvig napjára tiltakozó nagygyűlést is hirdettek. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents