Új Szó, 2008. szeptember (61. évfolyam, 203-226. szám)
2008-09-11 / 211. szám, csütörtök
www.ujszo.cotn ÚJ SZÓ 2008. SZEPTEMBER 11. Külföld 9 Hét éwel 9/11 után még mindig fennál egy újabb nagy terrortámadás veszélye - Hamilton Oroszország fontos szerepéről 2001. szeptember 11-e előtt itt álltak az ikertornyok. Ma a Ground Zérónál lesz a központi megemlékezés. (SITA/AP-felvétel) Amerika nagyon sebezhető ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Egy független szakértői csoport legújabb kutatása szerint Amerika még hét éwel a 2001. szeptember 11-i terrormerényletek után is „vészesen sérülékeny” egy vegyi, biológiai vagy nukleáris támadással szemben. A megjelenés előtt álló tanulmányt a New York Daily News ismertette. A szakértői testület munkáját Lee Hamilton volt kongresszusi képviselő és a korábbi, ún. 9/11-es két- párti szakértői bizottság több más tagja irányítja. A tanulmány szerint az utóbbi időben a grúziai válság miatt megromlott orosz-amerikai viszony csak megnehezíti a tenor- ellenes küzdelmet. „Egy újabb, Amerika elleni nagy tenortámadás veszélye még mindig nagyon valóságos (...) a tenoristák kezébe kerülő atom-, vegyi vagy biológiai fegyver az egyetlen jelentős fenyegetés nemzetünkre nézve” - ez az egyik fő következtetése a jelentésnek. A szakértők szerint nem járt sikenel az ana irányuló nemzetközi együttműködés, hogy meggátolják a tenoristák számára a tömegpusztító fegyverek beszerzését. Sok ország tovább- • ra is figyelmen kívül hagyja az üyen fegyverek teijedésének megelőzését célzó ENSZ-törekvést, és számos országban nem létezik biológiai fegyvereket bevető tenoristák elleni védelem sem. Hamilton külön felhívta a fi; gyeimet ana, hogy Oroszország fontos szerepet játszik az atomfegyverek teijedésének megakadályozásában és abban, hogy a volt szovjet térségben felszámolják a vegyifegyverkészleteket. Az együttműködést ezen a téren veszélyezteti a grúziai orosz invázió miatti orosz-amerikai szembenállás, valamint a tervezett lengyelországi amerikai rakétavédelmi bázis. (MTI, ú) Állítólag megint félremagyarázták a megállapodást Újabb nézeteltérés az unió és Oroszország között ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Moszkva. Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai képviselője szerint Grúzia szeparatista köztársaságaiba is telepítenének uniós civil megfigyelőket. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ene közölte, kizárt, hogy Dél-Oszétiába és Abháziéba EU-el- lenőrök tegyék be a lábukat. Solana tegnap Brüsszelben az Európai Parlament külügyi bizottsága előtt leszögezte, a jövő hónap elejétől kezdve elsőként azokra a grúziai területre érkeznek a megfigyelők, ahonnan az orosz csapatoknak vissza kell vonulniuk a hétfőn elért megállapodások értelmében. Brüsszelben az uniós küldetést úgy értelmezik, hogy a megfigyelés később kiterjed a szakadár területekre is. Solana később úgy pontosította nyilatkozatát, hogy az orosz féllel egyelőre nem határozták meg precízen, mely térségekbe várják a megfigyelőket. Lavrov moszkvai sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, „az újabb nemzetközi megfigyelőket nem Dél-Oszétia és Abházia területén helyezik el, hanem a két terület körül. Az ENSZ, valamint az EBESZ megfigyelői olyan létszámban lesznek jelen Dél-Oszétiában és Abháziéban, mint az orosz-grúz háború augusztus 7-i kirobbanása előtt”. Lavrov hozzátette: az ENSZ- és az EBESZ-megfigyelók mandátumáról egyeztetni kell Abházia és Dél- Oszétia hatóságaival is. Az Európai Unió soros elnökségét betöltő Franciaország elnöke, Nicolas Sarkozy hétfőn Moszkvában megállapodott az orosz csapatok grúziai kivonásáról, amely alól kivételt képez a két szakadár terület, valamint arról, hogy legalább 200 uniós megfigyelőt vezényelnek a térségbe. Lavrov szerint félreértés történt, ami abból adódik, hogy az EU tévesen magyarázta el Miheil Szaakasvili grúz elnöknek az új megállapodást. Solana kijelentette: az abhá- ziai küldetést éppen a következő hetekben veszik nagyító alá az ENSZ-ben. A helyzetet némileg bonyolítja Moszkva vétójoga a BT-ben. (MTI, ú) Moszkva megbékélne? Moszkva. A hadászati rakétaerők parancsnoka megismételte azt a fenyegetést, hogy Oroszország ballisztikus rakétákat irányozhat a tervezett amerikai rakétapajzs Lengyelországba és Csehországba telepítendő elemeire. Ugyanakkor hozzátette: Moszkva talán megbékélne az eddig bejelentett telepítési tervekkel, ha Washington szerződésben kötelezné magát, hogy nem áll elő újabbakkal, (m) POLITIKAI BOTRÁNY ___________ Janez Jansa megúszta Ljubljana. Támogatásáról biztosította a Janez Jansa vezette szlovén kormányt a ljubljanai parlament, amely tegnap hajnalba nyúló rendkívüli ülésen tárgyalta a miniszterelnökkel szembeni korrupciós vádakat. A parlament felszólította a védelmi tárcát, alkalmazza a korrupcióellenesjogszabályokat és mondja fel a Patria finn hadiipari céggel kötött szerződést abban az esetben, ha igaznak bizonyulnának a vesztegetési vádak. A rendőrségtől és az ügyészségtől pedig a vesztegetési vádak kivizsgálását követeli. Az YLE finn televízió nemrégiben azt állította, Jansa is szerepel a Patria megvesztegetési akciójának lebonyolításával megbízott Walter Wolf szlovén-osztrák kettős állampolgárságú üzletember kifizetési listáján. A riport szerint a Patria ezzel biztosította, hogy elnyelje a 135 páncélozott szállító harcjármű beszerzésére kiírt, 278 millió euró értékű szlovén pályázatot. A Patria állítólag összesen 21 millió eurót szánt a szlovéniai megvesztegetésekre. Jansa hivatala már visszautasította a vádat, a finn tévétől bocsánatkérést követelt, legutóbb pedig diplomáciai jegyzékben sürgetett konkrét bizonyítékokat Helsinkitől. (MTI) Elutasították a hozzátartozók keresetét Hágában, a panaszosok fellebbeznek Hollandia nem felel a srebrenicai áldozatokért Hága/Brüsszel. Elutasította az illetékes hágai kerületi bíróság az 1995-ös srebrenicai mészárlás túlélőinek keresetét, amelyben azt követelték, hogy nyilvánítsák felelősnek a holland államot hozzátartozóik haláláért. ÖSSZEFOGLALÓ Elutasították a hozzátartozók kártérítésre vonatkozó követelését is. Az ítéletet Hans Hofhuis bíró ismertette tegnap. A június 16-i meghallgatáson a panaszosok azzal vádolták meg a srebrenicai enklávé védelmével egykor megbízott holland kéksisakosokat, hogy kiszolgáltatták a muzulmán menekülteket a boszniai szerb erőknek. A boszniai városban közel 7 és fél ezer férfit és fiút mészároltak le szerb katonák 1995júliusában. Hollandia ENSZ- békefenntartókat állomásoztatott ott, és azóta is nehéz teherként hordozza katonáinak tétlenségét, amelyet a szerb hadművelet alatt tanúsítottak a holland kéksisakosok. Egybehangzó vélemények szerint mindazonáltal a békefenntartók létszáma és fegyverzete nem volt elegendő a támadás megállításához. Hat éwel ezelőtt egy erről készült jelentésbe belebukott a holland kormány, de Hága nem hajlandó hivatalosan is bocsánatot kérni. Wim Kok, az akkori EU egyik legrégebben hivatalban lévő és legnagyobb tekintélyű kormányfője 1992 áprilisában, egy hónappal a választások előtt mondott le. Előzőleg távozott a rendkívüli gazdasági sikereket felmutató, hárompárti szociálliberális koalíció két minisztere az akkor közzétett Srebrenica-jelentés miatt. Kok ezzel erkölcsi felelősséget vállalt a holland békefenntartó egység tétlensége miatt. Hága azt hangoztatja, hogy a boszniai szerbeken kell számon kérni a mészárlást, a kéksisakosok tevékenységéért pedig az ENSZ- nek kell vállalnia a felelősséget. E véleményt osztotta most a bíróság is, leszögezve, hogy a katonák ENSZ-megbízatás alapján cselekedtek. Ez volt az első polgári per az ügyben. Az eljárást olyan áldozatok hozzátartozói kezdeményezték, akik egy ideig a kéksisakosok bázisán húzták meg magukat, de onnan állítólag távozásra kényszerítették őket. A panaszosok jelezték, hogy fellebbeznek az ítéletellen. Egyelőre a perköltségeket is nekik kell fedezniük. A holland állam ettől függetlenül évi 15 millió euróval segíti Bosznia újjáépítését, és ennek egy része deklaráltan Srebrenica támogatására szolgál. (MTI,ú) A sztálinista ország féltett titokként őrzi, ho^y a kis Kim mennyire egészséges Közel a hatalomváltás Eszak-Koreában? ÖSSZEFOGLALÓ Szöul/Phenjan. Csaknem biztos, hogy Kim Dzsong II észak-koreai vezető egészségügyi problémákkal küszködik - közölte tegnap egy dél-koreai kormánytisztviselő a Jonhap hírügynökséggel. Von Hje Dzsoung parlamenti képviselő pedig azt mondta, „Kim Dzsong Ilnek agyvérzése volt, de tudatánál van, állapota kezelhető”. A szöuli honatya szerint erről a dél-koreai titkosszolgálat tájékoztatta tegnap a parlamentet. Holtbiztosát azonban senki sem tud. Észak-Korea nagyszabású katonai díszszemlével ünnepelte kedden a kommunista állam megalapításának 60. évfordulóját. A 66 éves Kim Dzsong II korábban rendszeresen megjelent a hasonló rendezvényeken, de ezúttal távol maradt. Egy neve elhallgatását kérő amerikai hírszerző kedden úgy fogalmazott, „Kim Dzsong Ilnál valamilyen egészségügyi probléma merülhetett fel az utóbbi néhány hétben, valószínűleg agyi érkatasztrófa”. Azt csak találgatni lehet, hogy Kim képes-e még az országirányítására. Kim Dzsong II egészségi állapotáról rendszeresen különböző híresztelések kapnak szárnyra DélKoreában. A világtól elzárkózva élő, sztálinista vezetésű Észak-Ko- rea egyik legféltettebb titkaként őrzi, hogy első számú vezetője valójában mennyire egészséges. Tegnap Észak-Korea második számú vezetője cáfolta a legfőbb vezető betegségéről elteijedt híreket. Kim Jong Nam parlamenti elnök azt mondta, „Kim Dzsong II nem súlyos beteg, nincs semmi probléma”. Egyes elemzők szerint lehet, hogy közel a hatalomváltás a sztálinista országban, ahol a földkerekség első kommunista dinasztiája uralkodik. (Kim Dzsong II apjától, Kim ír Széntől örökölte hatalmát, aki Észak- Korea létrejöttétől a haláláig vezette a kommunista államot.) Más elemzők szerint viszont indokolatlan messzemenő következtetéseket levonni a „rejtőzködő” Kim nyilvános szerepléseiből vagy azok elmaradásából. Kim Dzsong II hatalomra jutása óta a sztálinista állam több rakétakísérletet hajtott végre, és megkezdte atomarzenáljának létrehozását egy „lehetséges imperialista agresszió elhárítása végett”. Eközben több súlyos éhínség gyötörte meg az országot. (MTI,ú) Megfigyelők szerint ha a kis Kim meghalna, három lehetséges utód jöhetne számításba (balról jobbra): Jo Mjong Rok vezérkari főnök, a 80 éves Kim Jong Nam parlamenti elnök és a kis Kim 37 éves fia, Kim Dzsong Nam (Reuters-felvételek) RÖVIDEN Gyurcsány vihart kavart Budapest. Az már bizonyos, hogy tart rendkívüli kongresszust az MSZP, csupán azt nem lehet tudni, hogy mikor. A legvalószínűbb, hogy szeptember 27. és október 11. között, de ha az SZDSZ-szel folytatott tárgyalások megszakadnának, akkor azonnal összehívják a küldötteket. Erről egyhangúan döntött a tegnap hajnalba nyúló ülésen az MSZP elnöksége. Gyurcsány Ferenc indítványa a rendkívüli pártkongresszus összehívására az elnökség tagjai számára is váratlan volt, többen ellenezték, így Lendvai Ildikó frakcióvezető és Veres János pénzügy- miniszter - a Népszabadság szerint. Az éles vita egyik fő motívuma az volt, hogy a miniszterelnök ismét kényszer- pályára állította a pártelnökséget. Végül Gyurcsány meggyőzte a testületet. Az MSZP elnöksége megerősítette, hogy a parlamenti frakcióval együtt támogatja a Megegyezés programját, és annak végrehajtásában a kormányt és a miniszterelnököt, (n) Összehangolt menekültpolitika Párizs. Az Európai Unió tagállamainak illetékes szak- miniszterei abban állapodtak meg párizsi találkozójukon, hogy az egyes országok menekültügyi politikájának összehangolása érdekében hivatalt hoznak létre a menekültekkel kapcsolatos információk megosztására. Abban is megegyeztek, hogy a jövőben speciális szakértők és tolmácsok kölcsönadásával segítik egymást a menekültügy terén. A cél az, hogy a tagországok 2012-ig közös uniós menekültpolitikát vezessenek be. Az egységes eljárástól azt remélik, hogy annak eredményeként a menekültkérelmek egyenletesebben oszlanának szét a közösségben, és a rendszer igazságosabbá válna. Jelenleg nem az dönt, hogy valaki milyen okból folyamodik menekültstátusért, hanem az, hogy hol adja be a kérelmét. Málta összehangolt letelepítési program bevezetését javasolta, amely lehetővé tenné, hogy egyik tagállamból a másikba szállítsanak át menekülteket. (MTI) A muszlimokat győzködi Dzsidda. Skender Hyseni koszovói külügyminiszter tegnap a szaúd-arábiai Dzsid- dában kezdett tárgyalásokat az Iszlám Konferencia Szervezete (OIC) vezetőivel, hogy megpróbálja a muszlim országokat Koszovó elismerésére bírni. Hyseni először Ekme- leddin Ihsanogluval, az OIC török főtitkárával találkozott. Az OIC rendkívül fontos lenne Koszovó számára, hiszen 57 ország 1,2 milliárd muzulmán lakosát képviseli. Koszovó függetlenségét a kikiáltás óta eltelt hét hónap alatt 46 ország ismerte el. A muszlim országok többsége egyelőre tartózkodik ettől a lépéstől, noha a volt szerbiai tartomány lakosságának csaknem 90 százaléka muszlim. (MTI)
