Új Szó, 2008. szeptember (61. évfolyam, 203-226. szám)

2008-09-10 / 210. szám, szerda

30 Oszt-Veszt ÚJ SZÓ 2008. SZEPTEMBER 10. www.ujszo.com Érsekújvár sakktáblára emlékeztető alaprajza, az utcák és terek mind-mind a város nagy múltjáról mesélnek Fémlapok jelzik a történelem útját Kassák Lajos a kezét nyújtja a városba látogatóknak (Csuport István felvétele) ÉRSEKÚJVÁRI PROGRAMOK Szüreti ünnepség és folklórfesztivál Szeptember 12-én (pénteken) 10 órakor kezdődik a XIV. Érsek­újvári Gyermek Hagyományőrző Fesztivál, amely minden évben a szüreti ünnepség egyik legfontosabb eseménye. A város főterén felállított szabadtéri színpadon 18 órától hazai és külföldi folklór­csoportok lépnek fel, köztük a csatai Romane Jíle és az érsekújvári Arany Oroszlán. Szombaton 9.30-kor népviseleti felvonulással in­dul a szüreti fesztivál. A kézművesmesterek bemutatója mellett egész nap fesztiváli hangulat uralja a várost, (szz) Kolbászkészítő verseny a főtéren A Csemadok Érsekújvári Alapszervezete az önkormányzattal közösen idén október 4-én 9 órától megrendezi a IV. Érsekújvári Kolbászkészítő Versenyt. Az induló 3-5 fős csapatok feladata lesz a helyszínen 10 kg kolbászhúsból 30 centiméteres sütni való kolbá­szokat készíteni. A versenyt a járási székhely főterén rendezik meg. A gyúróállások egy-egy tájegység, vidék jellegzetességét tükrözik - lesz ágasfával, kukoricafüzérrel, szőttessel és borral „ékesített” asztal. A csapatok helyi népviseletbe öltözve teszik hangulatosab­bá, színesebbé a versenyt, (szz) Reuma, csontritkulás, bőrbetegségek - múljatok! Őszi fürdőzés termálvízben Érsekújvár. A járási székhely­re érkezőknek komoly ka­paszkodót jelenthet a törté­nelmi városközpont közel­múltban felújított sétálóut­cája - a Korzó a vénasszo­nyok nyarán is számos érde­kességet kínál. A sétányon kezet foghatnak a város jeles szülöttének, Kassák Lajos­nak, a magyar avantgárd atyjának bronzszobrával. SZÁZ ILDIKÓ A Korzó útburkolatába ágyazva fémlapocskák találhatók, ame­lyek segítségével idegenvezető nélkül is információkhoz juthat a látogató a város egy-egy jeles tör­ténelmi eseményéről. így a főtér­re érve, Széchényi György eszter­gomi érsek szobránál már tudni fogják: 1691-ben kiváltságlevelet adományozott Érsekújvárnak, amelyben városi rangra emelte. A római katolikus Szent Kereszt Fel- magasztalása templom és a Fe- renc-rendi templom, kolostor gyűrűjében áll a Szentháromság szobor. Abban az időben épült (1740^19), amikor a várost pes­tisjárvány sújtotta. Annak remé­nyében, hogy a rémisztő járvány csakhamar elmúlik, az érsekújvá­riak a Szentháromságnak emeltek szobrot. A városháza előtt a városi rangot adományozó főpap szob­rával szemben Anton Bernolák nyelvújító szoboralakja is megta­lálható, az érsekújvári esperest, írót, nyelvtudóst nagy tisztelet övezi a városban. Ocskay László lefejezése Bár kissé különös, de mégiscsak turistacsalogató látványosságnak nevezhető Ocskay László lefejezé­sének helye. Érsekújvár részese volt II. Rákóczi Ferenc felkelésé­nek, a kuruc idők egyik legtragiku­sabb eseményére is itt került sor: az áruló Ocskay László tábornok sorsa éppen ebben a történelmi vá­rosban pecsételődött meg. Az érse­kújvári alapiskolások ma már ta­nulnak erről: Jávorka Ádám, az ér­sekújvári helyőrség hadnagya - koldusnak álcázva - elfogta Ocs- kayt, a katonai törvényszék halálra ítélte és 1710. január 3-án Érsekúj­váron: kivégezték. Halálának he­lyét a főtér kövezetében egy kör alakú emléktábla jelöli. A várat ne keressék! Csalódás vár azokra, akik az Érsekújvár nevében is szereplő VARAT keresnék! Nyoma sincs ma már a hatalmas fülesbástyák­nak. Vigasztalásul szolgáljon a kíváncsiskodónak, hogy az egy­kori erődrendszer alaprajzát Ér­sekújvár a mai napig megőrizte, ezt a városközpont sakk alakzatú utcái is bizonyítják. A várfalat hajdanán egész hosszában széles vizesárok vette körül, amely a Nyitra folyóba torkollott. Érse­kújvár a Habsburg birodalom egyik legjelentősebb erődítmé­nye volt. A második érsekújvári vár korszerű reneszánsz erődít­mény volt, és a helytörténészeink szerint az 1576-1580 táján a Nyitra folyó jobb partján, igen­csak mocsaras terepen épült. Az erőd 1663-ban a nagyvezír Ah­med Köprülü pasa vezette osz­mán hadsereg hadjáratának a célpontja lett. A védelmet a kato­nai parancsnok, Forgách Ádám gróf irányította, aki az oszmánok dunai átkelését a pontonhíd el­pusztításával akarta megakadá­lyozni. Alábecsülte az ellenség erejét és vereséget szenvedett. Az erőd 22 éves török fennhatóság után szabadult fel. A török ura­lom alóli felszabadulás tisztele­tére emelt emlékoszlopot állító­lag az egykori erőd köveiből emelték, ma a Czuczor Gergely Magyar Tannyelvű Alapiskola udvarán található. Nézzük a bástyák helyét Azok számára, akik a fent leír­tak ellenére is felkerekednek, és meg szeretnék nézni a hat egyko­ri bástya helyét, fontos informá­ció lehet, hol találják meg ezeket. A Forgách-bástya az erőd hat­szögű alaprajzának délkeleti ré­szén állt, a sértetlen töltésen ma egy szépséges barokk kálvária ta­lálható, amely 1779-ben épült, és egyike a város legszebb kultúr­történeti emlékeinek. A Zserotin- bástya a Magasépítő Vállalatnál, a Frigyes-bástya a Nyugat-szlo­vákiai Vízművek épületénél állt. A közelben található a Kultúra Könyvesbolt, ahol értékes antik­váriumban is böngészhetnek az olvasás barátai. Az Ernő-bástya a Zámčan bevásárlóközpont háta mögött volt, ahol ma nagyszerű vegetáriánus vendéglő várja az éhes látogatókat. A közelben egyébként olyan étterem is van, amelynek a teraszáról éjszaka kertmozizni is lehet! A Cseh-bás- tya az érsekújvári zsinagógánál állt, amelynek megtekintését nem szabad kihagyni a város­néző körút során. ÚJ SZÓ-AJÁNLÓ Szenese (Podhájska). Az érsek­újvári járásbeli strandokon nyáron rendszerint gazdag kulturális prog­ramot kínálnak a fürdőhelyek üze­meltetői, ám az idény korántsem ért véget. A vénasszonyok nyara újabb és újabb látogatókat csábít az Érsekújvártól alig harminc kilomé­terre található üdülőhelyre. Szenesén a holt-tengerihez ha­sonló ásványianyag-összetételű gyógyvízben lubickolnak a ven­dégek. A legkeresettebb a geo­termikus vízzel feltöltött ülőme­dence, amelyben az élmény­fürdőhöz hasonlóan 38 fokos víz buzog. A reumában, csontritku­lásban, bőrbetegségekben szen­vedők egyaránt előszeretettel ke­resik fel ezt a fürdőhelyet, gyógy­ír, vagy legalább némi enyhülés reményében. A gyerekmedence 32 fokos, ennél csak egy kicsit hűvösebb a két rekreációs és a tobogános medence vize, vagy a csúszdás gyerekmedence. A fel­soroltakon kívül van még úszók számára elkülönített, és egy ha­gyományos, úszni nem tudók szá­mára létesített medence. A termálfürdő szállodájában a vendég a kétágyas szobáért félpan­ziós ellátással együtt egy éjszaká­ért 1800 koronát (59,74 euró) fi­zet. Ehhez igénybe veheti az üdülőhely kedvezményes, hat nap­ra szóló fürdőbérletét 450 (14,93 euró) korona ellenében, a 3-15 éves gyerekek számára ugyanez a bérlet 280 koronába (9,29 euró) kerül. Az üdülőházakban, a kem­pingben mérsékeltebbek az árak, az ott szállást foglalók is kedvez­ményesen válthatnak belépőjegyet a strandra. A Thermál Kistérség­ben az utószezonban is válogatha­tunk a magán vendégházak, szo­bák között. (száz) Érsekújvár a Habsburg Birodalom egyik legjelentősebb erődítmé­nye volt (Képarchívum) A termálfürdő bejáratánál érdemes kedvezményes, többnapos je­gyet váltani (Képarchívum) KUKÉT Milyen volt az idei nyár az idegenforgalom szempontjából? Mit vár az utószezontól? Nagy Lívia, gyesen lévő vál­lalkozó, Léva Vállalkozásunkkal talán a leg­rosszabb szezont tudhatjuk ma­gunk mögött. A párommal há­rom éve fagylaltozót üzemelte­tünk a városközpontban, két éve pedig a Margita-Ilona strand­fürdőben is - csavart fagyit kíná­lunk. Az idei nyár nagyon gyen­gére sikerült. A júniusi és júliusi időjárás nem kedvezett, és a bor­zalmas kezdet mindenre kiha­tott. Legalább harminc-negyven százalékos visszaeséssel számo­lunk. Sajnos az emberek a nyár elején igazán kiéhezettek, akkor mindenre rávetik magukat, ami a strandidőszakkal összefügg, később lelohad a kedvük. Au­gusztusban hiába volt aztán akár 35-40 fok is, a szeptember is hiá­ba ígérkezik szépnek, ez már mind csak utóhang, lelküeg már mindenki mással foglalkozik. Lé­va idegenforgalmilag amúgy sem virágzó város, főként a helyi fo­gyasztókra számíthatunk. A kül­földiek közül leginkább a csehek vetődnek errefelé, de ők kis túl­zással igénytelen, keveset költő turistáknak számítanak, nekik nem kell sok a boldogsághoz, te­hát nem is jelentenek nagy bevé­telt. Margita-Ilonán a szolgálta­tások mennyisége, minősége na­gyon gyenge, inkább a kis­pénzűek járnak ide, a nagyobb forgalom érdekében egyér­telműen fejleszteni kellene, de ez nálunk csak lassan, apránként történik, (frii) Lakatos Károly, a Relax üdülőközpont tulajdonosa, Di­ószeg Az idei nyár nem igazán ked­vezett nekünk. Hozzánk első­sorban olyanok járnak, akik az egész heti hajsza után szeretné­nek kimenni a természetbe, és az esős, szeles hétvégék sokakat elriasztottak. Amúgy évről évre nő az érdeklődés, a tavalyihoz képest 20-25 százalékkal több volt a látogatónk. A létesít­ményt kilenc évvel ezelőtt kezd­tük kialakítani a Feketevíz egyik ága mellett. Vigyázunk arra, hogy megőrizzük a táj ter­mészetes karakterét. Amikor el­kezdtük, még víz sem volt a régi mederben, most horgászni, csó­nakázni, vízibiciklizni is lehet. A látogatók sátort verhetnek, sportolhatnak, de sajnos fürdé­si lehetőség itt nincs, éppen ezért nálunk a nyár nem számít kimondottan főszezonnak. Ta­vasszal jönnek a legtöbben, amikor az ember már vágyik ki a természetbe, de persze egész évben várjuk a vendégeket. A téli horgászat iránt érdek­lődőket is szívesen látjuk, nem sok víz van, ahol télen is enged­élyezik a horgászatot, de ná­lunk folyami sügér és csuka té­len is fogható, (gl) Lengyel Attila, vendéglős, Párkány Az idei turistaszezon nem sokban különbözött a tavalyitól, és jelentősebb forgalomcsökke­nést sem tapasztaltunk. Az vi­szont feltűnt, hogy júliusban és augusztusban kisebb volt a ma­gyarországi vendégkör. Ez gon­dolom azért is van, mert a túlol­dalon is rengeteg a fürdőhely, az üdülőközpont, és nagy a Bala­ton vonzásköre. Nagyon sokan érkeztek viszont Csehországból, Lengyelországból, Szlovákiából pedig főképp Zsolnáról, Csacá- ról, Garamszentkeresztről, Pri- vigyéről, valamint Újbánya kör­nyékéről fogadtunk vendégeket. Nyaranta sokan vannak az éven­te visszatérő vendégek is. A júli­usi hónap nehezebben indult, ez az időjárásnak is betudható, ám augusztus vége főszezonnak számított, mert remek volt az idő, és a szeptember 1-jei állam­ünnep is besegített. Á hosszú hétvégén ismét sokan betértek hozzánk. Vendéglőnkben e- gyébként a nyári idényben na­ponta 200-250 vendéget szol­gálunk ki. (buch) Bernáth Dániel, turistaszál­lót üzemeltet, Párkány Az idei turistaszezon pocsé­kul kezdődött, július első két hete kifejezetten rossz volt. Ugyanakkor mi az utószezonra nem számíthatunk, hiszen ha 10-15 fok van, már nem érkez­nek szállóvendégek. A turista- szállóban egyszerre 50 embert tudunk elhelyezni. Júniusban főképp iskolai csoportokat szál­lásoltunk el, úszótanfolyamok­ra, illetve iskolai kirándulások­ra érkezőket. A júliusra a csalá­di nyaralások jellemzők, egyhe­tes itt-tartózkodással. Vendég­körünk 80%-át szlovákiai, 20%- át pedig magyarországi turisták teszik ki. Évek óta több tucat visszatérő vendégünk van. Az idei turistaidény összességében megfelelt a tavalyi évadnak. Nagyobb forgalomkiesésről nincs szó. (buch)

Next

/
Thumbnails
Contents