Új Szó, 2008. szeptember (61. évfolyam, 203-226. szám)

2008-09-10 / 210. szám, szerda

2008. szeptember 10., szerda 4. évfolyam, 37. szám Az elvárások: legyenek csapatjátékosok, rugalmasak, jó kommunikációs- és problémamegoldó készségekkel rendelkezzenek és jól bírják a stresszt Állásról dönthetnek a sablonos elvárások Saját bevallása szerint szin­te minden álláskereső jól kommunikál, rugalmas, nagy munkabírású, stressz­tűrő és csapatjátékos. A leg­több álláshirdetésben sze­repelnek ezek a kitételek, amelyek sokak számára üres közhelynek tűnnek. FELDOLGOZÁS „Illik rá igent írni, úgysem an­nyira fontos és nem derül ki inter­jún” - gondolja a pályázók egy ré­sze. Pedig nem divatból teszik be a HR-esek a hirdetésekbe. Sőt, ál­lásinterjún jól célzott kérdésekkel ellenőrizhető ezeknek megléte. Mi a közös egy asszisztensben, egy áruház-igazgatóban, egy konstrukciós mérnökben, és egy számlázóban? Az, hogy a cégek mindegyik szakembertől ugyan­azokat a személyes képességeket várják el: legyenek csapatjátéko­sok, rugalmasak, jó kommuniká­ciós- és problémamegoldó kész­ségekkel rendelkezzenek és jól bírják a stresszt. A legtöbb állás­kereső átsiklik e formulák felett. Ha már megvan a kért diploma és a szakmai tapasztalat, akkor az egyéb elvárásoktól függetle­nül küldik el önéletrajzukat- ál­lítják a HR-szakemberek. Ha esetleg a pályázathoz csatolt mo­tivációs levélben kitérnek az el­várt készségek meglétére, akkor szinte minden álláskereső jól kommunikál, rugalmas, nagy munkabírású, stressztűrő, csa­patjátékos... Hogy miért nem veszik komo­lyan a pályázók a személyes ké­pességekre vonatkozó elváráso­kat? A munkanélküliség, a kevés szóba jöhető álláshirdetés hatás­sal van az álláskeresőkre. Sokan abban reménykednek, hogy az in­terjúztatok elnézik az ilyen hiá­nyosságokat, ha a szakmai háttér stimmel, illetve az állásinteijún nem derül rá fény. A jó kommunikáció nem bőbeszédűség Növeli a pályázók bátorságát, hogy a személyes képességeket nem lehet intézményes háttérrel - tanfolyam vagy más iskola elvég­zésével - bizonyítani. A többség úgy gondolkodik: „személyesen majd valahogyan megmutatom, hogy ilyen vagyok”. A személyes képességek nagyvonalú kezelésé­nek oka lehet a rossz önkép és a tapasztalatlanság is. Főleg a friss diplomásokra jellemző, hogy nin­csenek tisztában a kifejezések va­lódijelentésével. Az írásbeli pályázatban nem árt azonban óvatosan bánni ezekkel a megfogalmazásokkal, állásin­terjún ugyanis fény derülhet a hi­ányosságokra. Egy példát: Volt, aki azt állította magáról, hogy jó kommunikációs képességekkel rendelkezik. Az illető az interjún folyamatosan beszélt, nem érde­kelték különösebben a kérdések, és ha véleüenül meg is hallgatta őket, akkor sem azokra válaszolt. A személyzeti tanácsadó figyel­meztet arra, hogy a bőbeszédű­ség, nem azonos a jó kommuniká­ciós készséggel. A jó kommuniká­cióba beletartozik az aktív hallga­tás, a másikra figyelés, a hallot­takra reflektálás. Szintén üres közhelyként tekin­tenek a pályázók a rugalmasságra vagy idegen szóval flexibilitásra. Van olyan pályázó, aki anyagában rugalmasnak titulálta magát, ám a személyes beszélgetésen kide­rül, hogy egy ügyfél hiába akarna tőle találkozót délben. Ö ugyanis minden nap ugyanakkor ebédel, amit nem tenne át másik időpont­ra még az ő kedvéért sem. Ez pe­dig nem éppen a rugalmasságát bizonyította. így tesztelnek a HR-esek inteijún Az interjúztatok főként a múlt­ból kiragadott példák alapján mé­rik fel a személyes kompetenciák meglétét. Például, ha valaki azt ír­ja magáról, hogy csapatjátékos, akkor megkérik arra: meséljen el egy esetet, ami ezt bizonyítja. A stressztűrő képességet szituációs kérdések feltételével térképezik fel. Lefestenek egy helyzetet - egy problémás ügyfél aznap már ötödször telefonál, és értetlen­kedve teszi fel ugyanazt a kérdést -, majd megkérdezik: hogyan vi­selkedne ajelölt ebben a szituáci­óban, hogyan élné ezt meg. A kérdések mellett előfordul­hat, hogy direkt stresszes állapot­ba hozzák a jelöltet - így éles helyzetben győződhetnek meg a kompetencia meglétéről. Például fél óráig váratják a jelöltet, a meg­beszélt időponthoz képest 30 perccel később hívják be a beszél­getésre. Majd megfigyelik, milyen hatással volt ez rá, és hogy miként kommunikál ilyen állapotban. A készségek, képességek rész­letes feltárásárára a legalaposabb módszer az Assessment Centert (AC), amit magyarul röviden cso­portos állásinterjúként lehet aposztrofálni. Általában 6-10 je­lölt vesz részt rajta. Szituációs gyakorlatok, közös probléma- megoldás, előadás tartása szere­pel a próbák között, amelyet egy háromfős szakmai zsűri figyel és értékel. Az AC-n a feladatok meg­oldása közben minden fontos készségre fény derül. A pályázók­nak jó hír, hogy elég ritkán alkal­mazzák a cégek, hiszen sokba ke­rül és sok időt is elvesz. A számlázó, akinek jól kell kommunikálnia Gyanakodhatnánk, hogy a HR- esek divatból írnak oda néhány kitételt, azért, mert jól hangzik és emeli a pozíció presztízsét. Talál­tunk olyan álláshirdetést, amely­ben feleslegesnek tűnt egy elvá­rás, ám a hirdetőnél érdeklődve kiderült, nem véletlen a feltétel. Egy cég számlázói munkakörbe keresett jelöltet és a feltételek töb­bek között a jó kommunikációs készséget fogalmazta meg. Felmerül a kérdés: nem lenne célszerűbb más szavakkal vagy bővebben leírni a személyes ké­pességekre vonatkozó elváráso­kat, hogy az a pályázókat jobban szűrje, vagy komolyabban ve­gyék? A HR-esek szerint egy állás- hirdetésben vannak terjedelmi korlátok, ezeknél a szófordulatok­nál tömörebben és közérthetőb­ben nem lehet fogalmazni. Példá­ul a jó stressztűrő képesség magá­ban foglalja, hogy a dolgozó bírja a terhelést, az esetleges állandó nyomást, tudja kezelni az ügyfe­lektől érkező negatív kritikát, nyugodtan reagál kiélezett hely­zetben is. A részletes kifejtés nem lenne szerencsés megoldás, mert akkor a hirdetés több oldalasra nyúlna, amit biztosan senki nem olvasna el. Érdemes figyelni az álláshirde­tés minden pontjára, és alaposan átgondolni a pályázást, ha a vég­zettségen és a nyelvtudáson kí­vül semmi másban nem felelünk meg. (j) A munkaadók fele ellenőrzi alkalmazottai netes „aktivitását", kivel leveleznek, telefonálnak, időnként utánanéz, hogy munkaidőben milyen weboldalakat nyitnak meg Tiltott gyümölcs az irodában - mindent szabad, ha nincs benn a főnök? FELDOLGOZÁS „Nincs itthon a macska, cincog- nak az egerek” - tartja a mondás, és persze a kínálkozó lehetőség sokakat arra késztet, hogy sza­badidős tevékenységeikkel az iro­dában se hagyjanak föl, ha a fő­nök távol van. Tiltott gyümölcsök, hasznos tippek. Órákig tartó ebédszünet? Utá­na egy kis vásárolgatás, majd hosszas telefonbeszélgetés a kül­földön élő barátokkal? A lelemé­nyes munkavállalók akkor is talál­nak módot személyes ügyeik inté­zésére - számlabefizetés, levele­zés, programszervezés -, ha a fő­nök orra előtt ülnek. Nem lát rá a monitorra? Akkor hajrá! Csak­hogy a lebukásveszély sokszor na­gyobb, mint azt a bátor „tilosban járó” gondolná. A munkaadók 50 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ellenőrzi alkalmazottai netes „aktivitá­sát”, vagyis figyelemmel kíséri, hogy kivel leveleznek, telefonál­nak, esetenként utánanéz, hogy munkaidőben a céges gépen mi­lyen weboldalakat nyitnak meg - derül ki a CarrierBuilder nevű amerikai álláskereső oldal veze­tők körében végzett felmérésé­ből. A válaszadó munkaadók 18 százaléka már rúgott ki alkalma­zottat azért, mert az nem „ren­deltetésszerűen” használta szá­mítógépét. Pikáns weblapok, szórakoztató oldalak A dolgozók 61 százaléka hasz­nálja az internetet saját céljaira munkaidőben, 20 százalékuk egy óránál is többet lóg a világ­hálón. A munkaadók az ellenőr­zések alkalmával azt észlelték, hogy a tilosban járók 96 százalé­ka pornóoldalakat is nézegetett, 61 százalékuk játszott valami­lyen online játékot, 40 százalé­kuk olvasott bulvárhíreket, 27 százalék webáruházban kalan­dozott, míg 21 százalékuk vala­milyen sportoldalon böngészett - derül ki az amerikai felmérés­ből. Elcsépelt jótanács, de érde­mes betartani: csak olyan olda­lakat böngésszen munkaidőben, amit a céges szabályzat nem tilt. Ha tudja, hogy a főnök rendsze­resen ellenőrzi, mivel foglalkoz­nak az irodában, ne hozza magát kellemetlen helyzetbe, a baran­golást hagyja otthonra, munka­időben csak céges feladataival foglalkozzon, akkor nem érheti szó a ház elejét! E-mailek, személyes üzenetek, magántelefon A legtöbb nagyvállalatnál ma már lehetőség van arra, hogy a kol­légák e-maüben tartsák a kapcsola­tot egymással, a céges levelező- rendszer azonban nem kedvez azoknak, akik magánügyeiket munkaidőben tárgyalnák ki. A cé­ges mailcímről küldött üzenetek ugyanis nyomonkövethetőek, és előfordul, hogy a munkaadó erre hivatkozva - az alkalmazott a cég­nél munkaidőben nem dolgozott -, elbocsátja az illetőt. A szigorú sza­bályozásra számos példa is akad, a 26 éves Ági például két évig dolgo­zott egy képzéseket és tréningeket szervező nemzetközi cégnél, ahol minden percével el kellett számol­nia. „Nem is adtam meg a benti e- mail címemet egyetlen barátom­nak, ismerősömnek sem, nehogy bajba kerüljek, a kollégákkal pedig szigorúan benti dolgokról értekez­tünk. Munkaidőben magánjellegű telefonokat sem bonyolíthattunk, ez alól csak az ebédidő volt kivétel, azzal mindenki szabadon gazdál­kodhatott” - meséli a fiatal lány. Nem csak a barátoknak, ismerő­söknek írt levelek szúrhatják a munkaadók szemét, előfordulhat, hogy rossz helyen landol egy köze­li kollégának címzett üzenet. Hogy akkor se kerüljön kellemetlen hely­zetbe, ha nem a címzetthez jut el a levél, csak olyan dolgokat osszon meg másokkal e-mailben, amelyek a nyilvánosság előtt vállalhatók: magánéleti sikereit, gondjait, a munkával, főnökökkel, kollégák­kal kapcsolatos ellenérzéseit ne írásban ossza meg másokkal. Ha magánjellegű telefont kap, ígérje meg az illetőnek, hogy visszahívja, és halassza ebéd- vagy kávészünet­re a beszélgetést. Blogok, bejegyzések Egyre többen vezetnek inter­netes naplót, blogot. Ez még önma­gában nem baj - a főnök szemszö­géből nézve -, azt azonban egyet­len vezető sem nézi jó szemmel, ha alkalmazottja munkaidőben frissí­ti, töltögeti naplóját. Ha valaki vál­lalja véleményét, és egy-egy cikk­hez hozzászól, ám nézetei szélsősé­gesek, stílusa pedig hagy kívánni­valót maga után, kivívhatja a veze­tőség rosszallását. Ráadásul, ha né­zetei, etikai elvei, amelyeknek írás­ban hangot is ad, homlokegyenest különböznek a vállalat filozófiájá­tól, akár ki is rúghatják. Éppen ezért gondolja meg, mikor és ho­gyan ad hangot véleményének, (h)

Next

/
Thumbnails
Contents