Új Szó, 2008. szeptember (61. évfolyam, 203-226. szám)
2008-09-10 / 210. szám, szerda
2008. szeptember 10., szerda 4. évfolyam, 37. szám Az elvárások: legyenek csapatjátékosok, rugalmasak, jó kommunikációs- és problémamegoldó készségekkel rendelkezzenek és jól bírják a stresszt Állásról dönthetnek a sablonos elvárások Saját bevallása szerint szinte minden álláskereső jól kommunikál, rugalmas, nagy munkabírású, stressztűrő és csapatjátékos. A legtöbb álláshirdetésben szerepelnek ezek a kitételek, amelyek sokak számára üres közhelynek tűnnek. FELDOLGOZÁS „Illik rá igent írni, úgysem annyira fontos és nem derül ki interjún” - gondolja a pályázók egy része. Pedig nem divatból teszik be a HR-esek a hirdetésekbe. Sőt, állásinterjún jól célzott kérdésekkel ellenőrizhető ezeknek megléte. Mi a közös egy asszisztensben, egy áruház-igazgatóban, egy konstrukciós mérnökben, és egy számlázóban? Az, hogy a cégek mindegyik szakembertől ugyanazokat a személyes képességeket várják el: legyenek csapatjátékosok, rugalmasak, jó kommunikációs- és problémamegoldó készségekkel rendelkezzenek és jól bírják a stresszt. A legtöbb álláskereső átsiklik e formulák felett. Ha már megvan a kért diploma és a szakmai tapasztalat, akkor az egyéb elvárásoktól függetlenül küldik el önéletrajzukat- állítják a HR-szakemberek. Ha esetleg a pályázathoz csatolt motivációs levélben kitérnek az elvárt készségek meglétére, akkor szinte minden álláskereső jól kommunikál, rugalmas, nagy munkabírású, stressztűrő, csapatjátékos... Hogy miért nem veszik komolyan a pályázók a személyes képességekre vonatkozó elvárásokat? A munkanélküliség, a kevés szóba jöhető álláshirdetés hatással van az álláskeresőkre. Sokan abban reménykednek, hogy az interjúztatok elnézik az ilyen hiányosságokat, ha a szakmai háttér stimmel, illetve az állásinteijún nem derül rá fény. A jó kommunikáció nem bőbeszédűség Növeli a pályázók bátorságát, hogy a személyes képességeket nem lehet intézményes háttérrel - tanfolyam vagy más iskola elvégzésével - bizonyítani. A többség úgy gondolkodik: „személyesen majd valahogyan megmutatom, hogy ilyen vagyok”. A személyes képességek nagyvonalú kezelésének oka lehet a rossz önkép és a tapasztalatlanság is. Főleg a friss diplomásokra jellemző, hogy nincsenek tisztában a kifejezések valódijelentésével. Az írásbeli pályázatban nem árt azonban óvatosan bánni ezekkel a megfogalmazásokkal, állásinterjún ugyanis fény derülhet a hiányosságokra. Egy példát: Volt, aki azt állította magáról, hogy jó kommunikációs képességekkel rendelkezik. Az illető az interjún folyamatosan beszélt, nem érdekelték különösebben a kérdések, és ha véleüenül meg is hallgatta őket, akkor sem azokra válaszolt. A személyzeti tanácsadó figyelmeztet arra, hogy a bőbeszédűség, nem azonos a jó kommunikációs készséggel. A jó kommunikációba beletartozik az aktív hallgatás, a másikra figyelés, a hallottakra reflektálás. Szintén üres közhelyként tekintenek a pályázók a rugalmasságra vagy idegen szóval flexibilitásra. Van olyan pályázó, aki anyagában rugalmasnak titulálta magát, ám a személyes beszélgetésen kiderül, hogy egy ügyfél hiába akarna tőle találkozót délben. Ö ugyanis minden nap ugyanakkor ebédel, amit nem tenne át másik időpontra még az ő kedvéért sem. Ez pedig nem éppen a rugalmasságát bizonyította. így tesztelnek a HR-esek inteijún Az interjúztatok főként a múltból kiragadott példák alapján mérik fel a személyes kompetenciák meglétét. Például, ha valaki azt írja magáról, hogy csapatjátékos, akkor megkérik arra: meséljen el egy esetet, ami ezt bizonyítja. A stressztűrő képességet szituációs kérdések feltételével térképezik fel. Lefestenek egy helyzetet - egy problémás ügyfél aznap már ötödször telefonál, és értetlenkedve teszi fel ugyanazt a kérdést -, majd megkérdezik: hogyan viselkedne ajelölt ebben a szituációban, hogyan élné ezt meg. A kérdések mellett előfordulhat, hogy direkt stresszes állapotba hozzák a jelöltet - így éles helyzetben győződhetnek meg a kompetencia meglétéről. Például fél óráig váratják a jelöltet, a megbeszélt időponthoz képest 30 perccel később hívják be a beszélgetésre. Majd megfigyelik, milyen hatással volt ez rá, és hogy miként kommunikál ilyen állapotban. A készségek, képességek részletes feltárásárára a legalaposabb módszer az Assessment Centert (AC), amit magyarul röviden csoportos állásinterjúként lehet aposztrofálni. Általában 6-10 jelölt vesz részt rajta. Szituációs gyakorlatok, közös probléma- megoldás, előadás tartása szerepel a próbák között, amelyet egy háromfős szakmai zsűri figyel és értékel. Az AC-n a feladatok megoldása közben minden fontos készségre fény derül. A pályázóknak jó hír, hogy elég ritkán alkalmazzák a cégek, hiszen sokba kerül és sok időt is elvesz. A számlázó, akinek jól kell kommunikálnia Gyanakodhatnánk, hogy a HR- esek divatból írnak oda néhány kitételt, azért, mert jól hangzik és emeli a pozíció presztízsét. Találtunk olyan álláshirdetést, amelyben feleslegesnek tűnt egy elvárás, ám a hirdetőnél érdeklődve kiderült, nem véletlen a feltétel. Egy cég számlázói munkakörbe keresett jelöltet és a feltételek többek között a jó kommunikációs készséget fogalmazta meg. Felmerül a kérdés: nem lenne célszerűbb más szavakkal vagy bővebben leírni a személyes képességekre vonatkozó elvárásokat, hogy az a pályázókat jobban szűrje, vagy komolyabban vegyék? A HR-esek szerint egy állás- hirdetésben vannak terjedelmi korlátok, ezeknél a szófordulatoknál tömörebben és közérthetőbben nem lehet fogalmazni. Például a jó stressztűrő képesség magában foglalja, hogy a dolgozó bírja a terhelést, az esetleges állandó nyomást, tudja kezelni az ügyfelektől érkező negatív kritikát, nyugodtan reagál kiélezett helyzetben is. A részletes kifejtés nem lenne szerencsés megoldás, mert akkor a hirdetés több oldalasra nyúlna, amit biztosan senki nem olvasna el. Érdemes figyelni az álláshirdetés minden pontjára, és alaposan átgondolni a pályázást, ha a végzettségen és a nyelvtudáson kívül semmi másban nem felelünk meg. (j) A munkaadók fele ellenőrzi alkalmazottai netes „aktivitását", kivel leveleznek, telefonálnak, időnként utánanéz, hogy munkaidőben milyen weboldalakat nyitnak meg Tiltott gyümölcs az irodában - mindent szabad, ha nincs benn a főnök? FELDOLGOZÁS „Nincs itthon a macska, cincog- nak az egerek” - tartja a mondás, és persze a kínálkozó lehetőség sokakat arra késztet, hogy szabadidős tevékenységeikkel az irodában se hagyjanak föl, ha a főnök távol van. Tiltott gyümölcsök, hasznos tippek. Órákig tartó ebédszünet? Utána egy kis vásárolgatás, majd hosszas telefonbeszélgetés a külföldön élő barátokkal? A leleményes munkavállalók akkor is találnak módot személyes ügyeik intézésére - számlabefizetés, levelezés, programszervezés -, ha a főnök orra előtt ülnek. Nem lát rá a monitorra? Akkor hajrá! Csakhogy a lebukásveszély sokszor nagyobb, mint azt a bátor „tilosban járó” gondolná. A munkaadók 50 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ellenőrzi alkalmazottai netes „aktivitását”, vagyis figyelemmel kíséri, hogy kivel leveleznek, telefonálnak, esetenként utánanéz, hogy munkaidőben a céges gépen milyen weboldalakat nyitnak meg - derül ki a CarrierBuilder nevű amerikai álláskereső oldal vezetők körében végzett felméréséből. A válaszadó munkaadók 18 százaléka már rúgott ki alkalmazottat azért, mert az nem „rendeltetésszerűen” használta számítógépét. Pikáns weblapok, szórakoztató oldalak A dolgozók 61 százaléka használja az internetet saját céljaira munkaidőben, 20 százalékuk egy óránál is többet lóg a világhálón. A munkaadók az ellenőrzések alkalmával azt észlelték, hogy a tilosban járók 96 százaléka pornóoldalakat is nézegetett, 61 százalékuk játszott valamilyen online játékot, 40 százalékuk olvasott bulvárhíreket, 27 százalék webáruházban kalandozott, míg 21 százalékuk valamilyen sportoldalon böngészett - derül ki az amerikai felmérésből. Elcsépelt jótanács, de érdemes betartani: csak olyan oldalakat böngésszen munkaidőben, amit a céges szabályzat nem tilt. Ha tudja, hogy a főnök rendszeresen ellenőrzi, mivel foglalkoznak az irodában, ne hozza magát kellemetlen helyzetbe, a barangolást hagyja otthonra, munkaidőben csak céges feladataival foglalkozzon, akkor nem érheti szó a ház elejét! E-mailek, személyes üzenetek, magántelefon A legtöbb nagyvállalatnál ma már lehetőség van arra, hogy a kollégák e-maüben tartsák a kapcsolatot egymással, a céges levelező- rendszer azonban nem kedvez azoknak, akik magánügyeiket munkaidőben tárgyalnák ki. A céges mailcímről küldött üzenetek ugyanis nyomonkövethetőek, és előfordul, hogy a munkaadó erre hivatkozva - az alkalmazott a cégnél munkaidőben nem dolgozott -, elbocsátja az illetőt. A szigorú szabályozásra számos példa is akad, a 26 éves Ági például két évig dolgozott egy képzéseket és tréningeket szervező nemzetközi cégnél, ahol minden percével el kellett számolnia. „Nem is adtam meg a benti e- mail címemet egyetlen barátomnak, ismerősömnek sem, nehogy bajba kerüljek, a kollégákkal pedig szigorúan benti dolgokról értekeztünk. Munkaidőben magánjellegű telefonokat sem bonyolíthattunk, ez alól csak az ebédidő volt kivétel, azzal mindenki szabadon gazdálkodhatott” - meséli a fiatal lány. Nem csak a barátoknak, ismerősöknek írt levelek szúrhatják a munkaadók szemét, előfordulhat, hogy rossz helyen landol egy közeli kollégának címzett üzenet. Hogy akkor se kerüljön kellemetlen helyzetbe, ha nem a címzetthez jut el a levél, csak olyan dolgokat osszon meg másokkal e-mailben, amelyek a nyilvánosság előtt vállalhatók: magánéleti sikereit, gondjait, a munkával, főnökökkel, kollégákkal kapcsolatos ellenérzéseit ne írásban ossza meg másokkal. Ha magánjellegű telefont kap, ígérje meg az illetőnek, hogy visszahívja, és halassza ebéd- vagy kávészünetre a beszélgetést. Blogok, bejegyzések Egyre többen vezetnek internetes naplót, blogot. Ez még önmagában nem baj - a főnök szemszögéből nézve -, azt azonban egyetlen vezető sem nézi jó szemmel, ha alkalmazottja munkaidőben frissíti, töltögeti naplóját. Ha valaki vállalja véleményét, és egy-egy cikkhez hozzászól, ám nézetei szélsőségesek, stílusa pedig hagy kívánnivalót maga után, kivívhatja a vezetőség rosszallását. Ráadásul, ha nézetei, etikai elvei, amelyeknek írásban hangot is ad, homlokegyenest különböznek a vállalat filozófiájától, akár ki is rúghatják. Éppen ezért gondolja meg, mikor és hogyan ad hangot véleményének, (h)
