Új Szó, 2008. szeptember (61. évfolyam, 203-226. szám)

2008-09-10 / 210. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. SZEPTEMBER 10. Külföld 9 Rendhagyó alkotmánybírósági döntés rendhagyó indokkal - Szamaknak és kormányának azonnal le kell mondania Belebukott a főzőshow-ba ÖSSZEFOGLALÓ Bangkok. A thaiföldi alkot­mánybíróság szerint Szarnak Szun- daravedzs miniszterelnöknek és kormányának azonnal le kell mon­dania. Az indok: a kormányfő meg­sértette az alkotmányt, amikor pénzt fogadott el a televíziós főzőműsorait gyártó magáncégtől. Szarnak kormánya ugyanakkor 30 napig még hivatalban maradhat a folyó ügyek intézésére, amíg a par­lament megválasztja az új kor­mányfőt. A hatpárti kormánykoalí­ciót vezető Népi Erő Pártja (PPP) azonnal és egyhangúlag újra Sza- makot jelölte miniszterelnöknek. A koalíciónak csaknem kétharmados többsége van, de Szarnak pártjának (PPP) szóvivője közölte: a kor­mányfő újraválasztásához még meg kell szerezniük a többi kor­mánypárt támogatását is. A 73 éves Szarnak komoly tiszte­letdíjat fogadott el a Face Media produkciós irodától. A magáncég készített két televíziós főzőshow-t, amelynek házigazdája és sztárja a nagy ínyenc hírében álló Szarnak volt. A kormányfő csak áprilisban, megválasztása után két hónappal búcsúzott el a nézőktől. A Szarnak távozását hetek óta követelő ellenzéki tüntetők szóvi­vője közölte: folytatják ülősztrájk­jukat a kormánypalota udvarán, mert attól tartanak, hogy a PPP egyszerűen visszaszavazza őt a kormány élére. A tüntetők harma­dik hete tartják megszállva a mi­niszterelnöki hivatal udvarát. Az­zal vádolják Szamakot, hogy kor­rupt, lábbal tipoija az alkotmányt, pártja csalással nyerte meg a 2007 decemberében tartott parlamenti választásokat, és a 2006-ban kato­nai puccsal eltávolított, korrupció­val vádolt Thakszin Sinavatra volt kormányfőnekabábja. (MTI,ú) Szarnak, az ínyenc. Ők mára harmadik hete tüntetnek a kormánypalota udvarán. (Reuters-ésSITÁ/AP-felvétel) Amerikai erők Irakban Brüsszeli gesztus várható: vámmentességet kaphatnak a szerb termékek az EU piacain Skk'ntís Belgrádi lépés az unió felé Washington. George Bush el­nök tegnap bejelentette: az USA a jövő év februárjáig 8 ezer fővel csökkenti Irakban állomásozó csapatai létszámát. Az amerikai elnök szerint az erőszakos cse­lekmények száma Irakban az utóbbi hónapokban „drámai mértékben” csökkent. Ezáltal a Pentagon erőket csoportosíthat át Afganisztánba, ahol viszont föl­erősödtek az iszlamista fegyveres csoportok támadásai az utóbbi két évben. Fia a biztonsági helyet to­vább javul, akkor 2009 első felé­ben további csapatcsökkentést le­het végrehajtani. A nyolcezer fős csökkentés után az Irakban szol­gáló amerikai katonák létszáma 138 ezer lesz. (MTI) Belgrad. Két okmányt is ratifi­kált tegnap a szerb parla­ment. Először az EU-val kö­tött stabilitási és társulási egyezményt, utána pedig az Oroszországgal kötött ener­gia-megállapodást. ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszelben tegnap üdvözölték a belgrádi döntést. Olli Rehn bőví­tésibiztos szóvivője, Nagy Krisztina emlékeztetett: ahhoz, hogy a társu­lási egyezmény életbe lépjen, még jóvá kell hagynia az összes tagállam parlamentjének is. De az EU már korábban világossá tette: aratifiká- lás csak akkor történhet meg, ha Belgrad teljes mértékben együtt­működik a hágai törvényszékkel. Vagyis: a szerbek fogják el és adják át Hágának a még körözött fonto­sabb szerb gyanúsítottakat. Egyi­küket, Radovan Karadzsicsot, a boszniai szerbek volt vezetőjét júli­usban a szerb hatóságok már Há­gába szállították, és megindult el­lene az eljárás. A másik fő szöke­vény Ratko Mladics, a boszniai szerbek volt katonai parancsnoka. Amíg ő nem jut Karadzsics sorsára, addig Brüsszel aligha hajlandó rati­fikálni az EU-szerb egyezményt, de Karadzsics elfogását mégis hono­rálni akarja. Ezért az uniós kül­ügyminiszterek a jövő hét elején tartandó értekezletükön esetleg úgy döntenék, hogy zöld utat ad­nak a társulási egyezmény keres­kedelmi-gazdasági vonatkozásúfe­jezeteinek egyfajta átmeneti meg­állapodás formájában történő élet­be léptetéséhez. Ezzel megnyitnák a vámmentesség útját a szerb ter­mékek előtt az uniós piacon, illetve bátorítanák a szerbiai uniós beru­házásokat. Az EB támogatná az ilyen fajta nyitást, bár pl. Hollandia mindeddig ellenezte a Belgráddal való engedékeny fellépést, ragasz­kodott a hágai törvényszékkel való maradéktalan szerb együttműkö­déshez. A tegnap ratifikált orosz-szerb energia-megállapodás körül válto­zatlanul rengeteg a bizonytalan­ság. Az egyezmény előirányozza, hogy Oroszország Szerbián keresz­tül vezeti a Nyugat-Európába tartó, Déli Áramlat nevű gázvezetéket, s a bánáti Udvamokon megépít egy gáztározót. Cserébe az orosz Gaz­prom leányvállalata, a Gazprom- nyeft 400 millió euró készpénzért, és 2012 végéig vállalt 500 millió eurós fejlesztésért megkapja a NIS szerb állami olajipari vállalat 51 százalékos tulajdonrészét. Ezzel monopolhelyzetbe jut az olaj- és olajszármazékok kereskedelme te­rén, mivel a szerbiai piac liberalizá­lását csak 2013-ra tervezik. Ezt a 900 milliós összeget Szerbiában sokan alacsonynak tartják, arra hi­vatkozva, hogy a NIS könyv szerinti értéke tavaly 1,2 milliárd euró volt, a piaci értékéről pedig nem is ké­szült felmérés. (MTI, ú) Bíróság elé kellene állítani az iráni elnököt Elrabolná Ahmadinezsádot Oroszország lépése Abházia és Dél-Oszétia teljes bekebelezését jelenti Sarkozy óvatosan fenyegetőzik MTl-HÍR Jeruzsálem. Ráfi Ejtan izraeli miniszter, aki a Moszad ügynöke­ként részt vett 1960-ban Adolf Eichmann náci háborús bűnös fel­kutatásában és Izraelbe vitelében, elképzelhetőnek tart egy hasonló akciót Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök esetében is. A nyugdíj­ügyek miniszterének, a biztonsági kérdésekért felelős belső kabinet tagjának tegnapi nyilatkozata sze­rint Ahmadinezsád népirtással fe­nyegetőzik, ezért a Nemzetközi Büntetőbíróság elé kellene állíta­ni, s - mint mondta - minden meg­oldás, köztük az iráni államfő el­rablása is szóba jöhet ennek vég­hezvitelére. Ejtan hangsúlyozta, hogy a magánvéleményét mondja, nem valamiféle hivatalos kor­mányálláspontot ismertet. Ahma- dinezsád többször is tett olyan ki­jelentést, hogy a zsidó államot le kell törölni a térképről. ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva/Tbiliszi. Oroszország tegnap diplomáciai kapcsolatokat létesített Abháziéval és Dél- Oszétiával - jelentette be Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Az erről szóló diplomáciai jegyzéke­ket Moszkvában .cserélték ki. Emellett parafálták az orosz- abház és az orosz-déloszét barát­sági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés szövegét is, amelyeket hamarosan a legma­gasabb szinten írnak alá. Tbiliszi azonnali reagálása szerint a dip­lomáciai kapcsolatfelvétel Moszk­va részéről újabb lépés a két sza- kadár grúziai köztársaság annek- tálásafelé. Az EU levonja a megfelelő követ­keztetéseket abból, ha Oroszország nem vonja ki október 15-ig katonáit Grúziából, Abházia és Dél-Oszétia területét kivéve - figyelmeztetett Nicolas Sarkozy tegnapra virradó­ra Tbilisziben. A francia elnök veze­tésével EU-csúcsdelegáció tárgyalt hétfőn Moszkvában, majd pedig éj­szakába nyúlóan a grúz főváros­ban. Az EU-küldöttség Moszkvá­ban megállapodott Dmitrij Med- vegyev orosz elnökkel a grúziai fegyveres konfliktus lezárásáról. Október 15-én már egyetlen orosz katona sem tartózkodhat olyan grúziai állásokban, amelyeket a fegyveres konfliktus augusztus 7-i kirobbanása után alakítottak ki. Ha nem így történne, az EU öt nappal később levonja a következtetéseket - mondta Sarkozy, aki mindazonál­tal bízik az orosz csapatkivonásra vonatkozó megállapodás teljesülé­sében. Szergej Lavrov külügyminiszter többször is hangsúlyozta: az EU-é a felelősség azért, hogy megakadá­lyozza újabb konfliktusok kialaku­lását a Kaukázusban. Lavrov az­után nyilatkozott, hogy Moszkvá­ban tárgyalásokat folytatott oszt­rák kollégájával, Ursula Plassnik- kal. Lavrov kijelentette: azzal, hogy 200 nemzetközi megfigyelőt kül­denek a grúz-orosz konfliktusöve­zetbe, Moszkva vissza tudja vonni békefenntartóit az Abházia és Dél- Oszétia körüli ütközőövezetből. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy sokáig maradnak orosz katonák Abháziában és Dél-Oszétiában, hogy útját állják az újabb erőszak­nak. Jelenlétük teljes mértékben szükséges ahhoz, hogy megakadá­lyozzák a (Grúzia részéről meg­nyilvánuló) újabb agresszív akció­kat, ottlétüket nem befolyásolja a csapatok kivonásáról született megállapodás. Kiemelte, hogy az orosz erők ezeknek a köztársasá­goknak a kérésére, valamint az orosz elnök rendelkezése alapján tartózkodnakott. Ezzel kapcsolatban Anatolij Szergyukov orosz védelmi minisz­ter tegnap hivatalosan is bejelen­tette, hogy Moszkva összesen 7600 katonát fog állomásoztatni a két szakadár köztársaságban, Ab­háziában és Dél-Oszétiában. Ez azt jelenti, hogy egy-egy köztársaság­ban 3800 orosz katona teljesít szolgálatot. A felek megállapodtak ezeknek az erőknek a szerkezeté­ről, és arról is, hogy hol fognak ál­lomásozni. (MTI, ú) POLITIKAI BOTRÁNY Tekvondó kommandó Szöul. Az észak-koreaiak be­szivárogtak az egyik nagy nem­zetközi tekvondó szervezetbe, amelyet azután fedőszervként használtak arra, hogy kémeket küldjenek ki szerte a világba és merényletet szervezzenek az egyik dél-koreai elnök ellen. A The Korea Times a Nemzetközi Tekvondó Szövetség (ITF) ala­pítójának fiát, Csoj Hung Hit idézte, aki azt állította, a phen- jani hatóságok megparancsol­ták ITF-mestereknek - mások mellett neki is -, hogy öljék meg Csőn Tu Hvan elnököt, aki 1980 és 1988 között állt Dél-Korea élén. Csoj abból az alkalomból nyilatkozott, hogy 34 év után, hétfőn visszatért Dél-Koreába „a múltja körüli félreértések tisz­tázására”. Saját bevallása szerint 1982-ben arra készült, hogy vé­gez a kanadai látogatáson tar­tózkodó dél-koreai államfővel, de az ottani rendőrség megne- szelte a tervet és Csoj elmenekült Észak-Koreába. Ezután Kelet- európában élt, majd 1991-ben feladta magát a kanadai rendőr­ségnek, és ott le is töltötte bör­tönbüntetését. Csoj apja 1966- ban hozta létre az ITF-et, amely­nek 9 ország volt alapító tagja. A volt tábornok azonban kiesett az akkori dél-koreai elnök, Pák Csöng Hi kegyeiből, és 1972-ben Kanadában keresett menedéket, új hazájába téve át az akkor már kiterjedt nemzetközi tagsággal rendelkező ITF székhelyét. Az ITF később észak-koreai támo­gatással fejlődött tovább, és je­lenleg is a Nemzetközi Olimpiai Bizottság egyik észak-koreai tag- javezetiaszövetséget. (MTI) Putyint meg sem kérdezték? Tbiliszi. Sarkozy francia és Medvegyev orosz elnök hétfői moszkvai tárgyalása „egyes pillanatokban nagyon feszült volt”, egy-ízben annyira, hogy a francia elnök azzal fenyegetőzött: becsapja az ajtót. Ezt meg nem nevezett francia források közölték Tbilisziben. A négyórás tárgyalás után, az emlékeztető szövegezésekor incidens történt a küldöttségek között. Az orosz delegáció tagjai törölni akarták azt a részt, amely szerint az orosz békefenntartó erőket tel­jesen vissza kell vonni a Dél-Oszétiával és Abháziával szomszédos övezetekből a konfliktus előtti állásaikba legkésőbb tíz nappal az­után, hogy nemzetközi megfigyelő erőt telepítenek oda. Sarkozy ekkor felállt és azt mondta:,Akkor befejeztük! Ez nem lehet vita tárgya. Nem fogadhatjuk el egy független ország megszállását.” Az orosz küldöttség rögtön hívta Medvegyevet, „aki akkor éppen nem volt a teremben, de aki utána nyugalomra intett mindenkit”. A for­rás megjegyezte: a tárgyaláson nem volt jelen Vlagyimir Putyin kormányfő, az ő véleményét egyszer sem kérték ki. (MTI) RÖVIDEN Amerikai szankció Washington. George Bush elnök lemondott egy orosz-amerikai atomenerge­tikai megállapodást. A lépés­ről a washingtoni külügymi­nisztérium hétfőn adott hírt. Ez az első kézzel fogható amerikai büntetőintézkedés Moszkva ellen a grúziai há­ború miatt - bár a közlemény utalást sem tesz a grúziai vál­ságra. Az USA két hete jelen­tette be, hogy átértékeli kap­csolatait Oroszországgal. Már akkor felmerült, hogy az egyik szankció a civil nukleá­ris megállapodás felmondá­sa lehet. Az orosz külügy tegnap közölte: Moszkva hi­bás és átpolitizált megoldás­nak tartja az amerikai dön­tést. „Megdöbbentett minket az időpont, amelyet a döntés bejelentésére választottak” - áll a moszkvai közlemény­ben. A szóban forgó megál­lapodás idén májusban szü­letett. A szerződés értelmé­ben a hidegháborús korláto­zásokat eltörölve megnyit­nák az oroszok előtt a felfu­tóban levő amerikai nukleá­ris piacot, az amerikai cégek pedig hozzáférhetnének Oroszország jelentős urán­mezőihez. (MTI) Rakétarendszer az Emírségeknek Washington. Az USA olyan korszerű rakétavédel­mi rendszert akar eladni az Egyesült Arab Emírségek­nek, amely védelmet nyújt­hat Iránnal szemben. A Pen­tagonból kiszivárgott: a hétmilliárd dolláros üzlet ke­retében Washington első íz­ben értékesítene egy úgyne­vezett THAAD (Terminal High Altitude Area Defense) nagymagasságú hadszíntéri rakétavédelmi rendszert, amelyhez a rakétát a Lock­heed Martin, a radart a Ray­theon gyártja. A védelmi tár­ca az előírás szerint a wa­shingtoni kongresszus elé tárja a tervezett fegyverüzle­tet, amelyet a törvényhozás­nak 30 napon belül el kell bí­rálnia. A kongresszus általá­ban jóváhagyja a kormány­zat fegyvereladásait. Ken­neth Katzman, az Öböl-tér­ség kongresszusi szakértője elmondta: az Emírségek „évek óta aggódik amiatt, hogy Teherán megtorló csa­pást mérhet rá, ha amerikai vagy izraeli támadás érné az iráni nukleáris létesítmé­nyeket”. (MTI) Orosz-venezuelai hadgyakorlat Moszkva. Oroszország hadihajórajt, valamint nagy hatótávolságú járőröző repü­lőgépeket küld Venezuelába egy novemberi közös karib- tengeri gyakorlatra. Ezt teg­nap erősítették meg Moszk­vában. Az USA politikájával élesen szemben álló Venezu­ela a múlt hét végén jelentet­te be a Moszkvával tervezett gyakorlatot. Andrej Nyesz- tyerenko orosz külügyi szó­vivő azt hangoztatta, hogy a manővereket már korábban elhatározták, vagyis nincs közük a Kaukázusban zajló eseményekhez, az ottani po­litikai helyzethez. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents