Új Szó, 2008. szeptember (61. évfolyam, 203-226. szám)
2008-09-10 / 210. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. SZEPTEMBER 10. Vélemény És háttér 7- Hallod? Azt mondták a hírekben, hogy erős lehűlés várható. Itt az ideje, hogy lemondjon a környezetvédelmi miniszter. (Peter Gossányi karikatúrája) A Forsa szerint az új „tandemmel" javultak a szociáldemokraták kilátásai Választási versenyfutás FIGYELŐ Rendetlen lovagrendek A Magyar Köztársaság négy lovagrenddel van kapcsolatban, rajtuk kívül nem hivatalos kapcsolatot sem tart fenn más lovagrendekkel, még ha közülük egy-kettő ennek ellenkezőjét állítja is - közölte a külügyi tárca helyettes szóvivője az MTI-vel. Kizárólag a Szuverén Máltai Lovagrenddel áll fenn államközi megállapodáson alapuló, nagyköveti szintű diplomáciai kapcsolat - hangsúlyozta Kohári Lajos. Hozzátette: ez alapján a Szuverén Máltai Lovagrend magyar földön is diplomáciai mentességet és jogosultságokat élvez. A kommüniké kitér arra, hogy Magyarország kormányközi megállapodás alapján tart fenn kapcsolatot a Szent Lázár Lovagrenddel, a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend Magyarországi Helytartóságával és a Johannita Rend MagyarTagozatával, amelyek bizonyos, tevékenységük végzéséhez szükséges könnyítéseket kapnak. Kohári Lajos kiemelte: a tárca elutasította több hasonló szervezet nemzetközi jogi státusára vonatkozó bejegyzési kérelmét, ezért azok Magyarországon kizárólag polgári jogi alapokon működnek, és hiába hirdetik, hogy nemzetközi státust és kiváltságokat élveznek. A tárca semmiféle diplomáciai, illetve külügyi igazolványt nem adott ki számukra, mint ahogy diplomáciai rendszámot sem. A minisztérium erről tájékoztatta az érintett magyarhatóságokat, illetve megtette a szükséges bejelentést. Ha az el nem ismert, csupán egyesületi alapon létező lovagrendek igazolványokat bocsátanak ki, azok a személyazonosság igazolására nem alkalmasak, és semmiféle kedvezményre, így könnyített, illetve soron kívüli határ- átlépésre sem jogosítanak fel senkit - áll a közleményben. A Külügyminisztérium külön is elhatárolódik a Jeruzsálemi Szent János Szuverén Máltai Lovagrend Autonóm Perjelségeinek Szövetségétől és a Saint Ouen és Csillag Szuverén Lovagrendtől, amelyek „azt sugallták, mintha a tárca elismerné őket, valamint az általuk a minisztériumnak megküldött dokumentumokat”. (mti) Győzhet-e a német szociáldemokraták új kancellárje- löllje, Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter, illetve pártja a hivatalban levő konzervatív kancellárral, Angela Merkellel és táborával szemben a jövő őszi parlamenti választásokon? Ez a kérdés foglalkoztatta a berlini választási szakértőket, politológusokat. MT1-ELEMZÉS A legtekintélyesebb német közvélemény-kutató intézetek vezetői egyaránt úgy vélekedtek: az SPD-ben előző nap bekövetkezett látványos hatalomváltással megnövekedett ugyan a szociáldemokraták esélye, de a kancel- láijelölt Steinmeier és az új pártelnöknek javasolt Franz Müntefering magas rokonszenv-muta- tói ellenére mindez egyelőre kevésnek tűnik a konzervatívokkal, illetve a rendkívül népszerű Angela Merkellel szemben. Az Emnid közvélemény-kutató intézet vezetője annak a nézetnek adott hangot: noha a „pártkatona” Müntefering erős integráló személyiség a szociáldemokraták táborában, kétséges, hogy egységesen Frank-Walter Steinmeier mögé tudja-e állítani a párt különböző frakcióit. Különösen vonatkozik ez a párt bal- szárnyára, amely a kanceüátje- lölttől eltérően elveti az Agenda 2010 reformprogramot, s erőteljesen szorgalmazza a közeledést a Baloldal pártjához. Hasonlóan vélekedett az Infra- test-JJimap intézet igazgatója, Richard Hühner is, aki kulcskérdésnek nevezte, hogy a pártelnök-jelölt Müntefering képes lesz-e biztosítani a kancelláijelölt és a baloldali frakció együttműködését. Úgy vélte ugyanakkor, hogy a német választók körében igen népszerű Steinmeier sokkal nagyobb eséllyel tudja felvenni a versenyt Merkellel szemben, mint azt a vasárnap lemondott SPD-elnök, Kurt Beck tehette volna. A Forsa közvélemény-kutató intézet vezetője szerint az új „tandemmel” javultak a szociáldemokraták küátásai egy évvel a 2009-es választások előtt. Manfred Güllner úgy vélte, hogy Steinmeier és Müntefering népszerűsége hamarosan az SPD országos támogatottságának az emelkedésében is tükröződni fog; szerinte a szociáldemokrata szavazók többsége is megkönnyebbüléssel fogadta Kurt Beck visszalépését. Az igazi megméretés azonban csak most következik - jelentette ki a Forsa-igazgató, utalva a különböző frakciók közötti ellentétek beszüntetésének szükségességére, továbbá annak fontosságára, hogy az SPD baloldali szárnyát megnyerjék a reformpárti kancellárjelölt Steinmeier választási programjának támogatásához. Gerd Langguth bonni politológus szerint a konzervatív-szociáldemokrata nagykoalíció hátra levő hivatali idejének hangulatát napról napra mérgezheti Angela Merkel kancellár és Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter rivalizálása. A konzervatív szakértő - több Merkel-életrajz írója - mégis úgy vélte: a kancellár és a külügyminiszter együttműködését a kormányon belül Steinmeier jelölése aligha befolyásolja, mégpedig elsősorban a kölcsönös egymásrautaltság végett. Viszonyukat eddig is alapvetően a lojalitás jellemezte, s ha Steinmeier külpolitikai téren Merkellel szemben kívánna pontokat szerezni, tekintélye külföldön minden bizonnyal csökkenne, s ez kihatna az országon belüli támogatottságára is. Langguth általánosságban is úgy vélte: a konzervatív kanceüár és a szociáldemokrata külügyminiszter nézetei alapvető kérdésekben eddig sem különböztek lényegesen egymástól, ami megnehezítheti Steinmeier számára, hogy valódi alternatív programot kínáljon. Ezen túlmenően az újdonsült szociáldemokrata kancel- láxjelölt soha nem volt „választási harcos”, elsősorban megbízható, magas rangú hivatalnoknak számít - tette hozzá a szakértő. JEGYZET Színház az utcán KOZSÁR ZSUZSANNA Mari néni szeret színházba járni. Egykoron a vüágot jelentő deszkákról is álmodozott, de aztán az élet visszahúzta a fel- legekből a kemény realitás talajára: a színészpálya mindörökre álom maradt. De Mari néni azóta is hűségesen látogatja az előadásokat, már amennyire szerény nyugdíjából futja. Ezért is örül, mint majom a farkának^ ha ingyenes előadást láthat. Ilyet a városban ősz elején tartanak, a színházi fesztiválon, Mari néni üyenkor egy hétig extázisbán van. Jól felöltözik, mert az este tízkor kezdődő, szabadtéri programoknál az időjárást nem lehet előre kiszámítani, kispokrócostul letelepszik egy székre vagy lócára, hogy végigélvezze a modemeket, ahogy ő a mai színházművészetet becézi. Egyik nap azonban kicsit később ér a helyszínre, nem félórával az előadás előtt, csupán pár perccel. Nincs szabad ülőhely. Hagyján. Majd elácsorogja hetvenéves csontjaival azt az órácskát, ha eléggé belefeledkezik, meg se érzi. A sört vedelő, hangoskodó fiatalok meg se látják, nemhogy a hélyüket átadnák. Hagyján! Az első két sor bársonyszék a nób- lesszeknek fenntartva - akik közül nem dugja oda az orrát senki, a darab hatvan perce alatt üresen ásítoznak, ám úgy őrzik őket a szervezők, mint a kincset, nehogy valaki illetéktelen ülepével üléssé azokat. Hagyján!! Az alkalmi színházként szolgáló ponyvasátor végében sörmérés, kétasztalnyi részeggel, akik a háttérzajt szavatolják a színházi élményhez. Hagyján? A produkció kellős közepén a főutcán végigrobog a szemetesautó, iszonyú zajjal, dérrel-dúrral ürítve a kukákat, hozzájárulva az általános káoszhoz, melyet a belül gajdolók és a sátoron kívül garázdálkodók okoztak eddig. Hagyján? Rendőr egy szem se, a szervezőket kimeríti a bársonyszékek őrzése, a részegek kieb- rudalása vagy a szemeteskocsi melegebb tájakra küldése már nem fér munkaköri leírásukba.. Hagyján?? A komédia áüítólag jó volt. Mari néni nem tudja megítélni, mert kissé nagyot- haü, így a szöveg fele a szemétürítés és kocsmázás miatt elúszott számára. A látvány fele az előtte ácsorgók miatt úszott el. Hazafelé ballagva tehát a darab mondanivalója helyett azon töri a fejét, minek van szabadtéri színházi fesztivál, ha a nézőt megbolondítják az összes létező zavaró tényezővel. Miért nem lehet megegyezni a köztisztasági váUalattal, hogy kivételesen este tíz helyett éjfélkor kukázzon? A városi rendőrség miért nem járőrözik a főutcán, hogy a rendbontókat elintézze? És mért nincs annyi ülőhely, hogy mindenki elférjen? A kocsmá- zóknak jut hely az előadás idejére felhúzott ponyvasátor alatt? A nézőknek nem? Csak azért, mert nincsenek belépőjegyek? Mari néni hazabattyog, és várja a következő, kőszínházi, fizetős darabot. Azzal tán nagyobb szerencséje lesz. KOMMENTÁR Álmodik a nyomor GÁL ZSOLT Robert Fico azt álmodta, hogy 1948-at írunk, ő Klement Gottwald és ezért államosítani fogja a Szlovák Gázmüveket (SPP). Miután felébredt, rájött, hogy hat évtized eltelt, de sebaj, az akkori ideológia még mindig él és virul, legalábbis Fico és kormánya fejében. Vásároljuk hát vissza a gázváüalatban eladott állami részesedést! A kormányfő - ahogy az lenni szokott - megint egyszerűen magyarázta el választóinak a helyzetet: az SPP csak ne emelje a gáz árát, a telhetetlen külföldi tulajdonosok elégedjenek meg a tavalyi 16.7 müliárdos nyereséggel, mit akarnak még nyerészkedni a szegény szlovákiai fogyasztón. A gáz árát az emberek pénztárcájához igazítsák, és ha ez nem tetszik a külföldi kapitalistáknak, akkor hajlandóak vagyunk tőlük visszavásárolni azt, amit Dzurindáék eladtak nekik. Fico eszmefuttatásából - ahogy az lenni szokott - egy szó sem igaz, újra féligazságok, csúsztatások és hazugságok keveréke, a visszavásárlás ötlete pedig megint blöff- álmodik a nyomor! Az SPP nyereségének túlnyomó része nem a hazai kisfogyasztókon való nyerészkedésből, hanem a külföldre exportált gáz tranzitdíjaiból származik. Az uniós szabályok tiltják az úgynevezett keresztdotációt, azaz a szállításból elért nyereség kárára nem lehet olcsóbban adni a gázt a hazai fogyasztóknak. Az SPP nyereségét jórészt nem a külföldi tulajdonosok (a francia Gas de France és a német E.ON Ruhrgas) teszik zsebre, hanem a szlovák állam. Először is, a megtermelt nyereségből 19% az áüamot illeti társasági adó formájában. Másodszor, ha az adózás utáni nyereségét osztalékként szétosztják, akkor annak 51 %-a (ekkora a cégben az állami részesedés) az áüamkasszába vándorol. A Fico által szajkózott 16.7 müliárdos tavalyi nyereség valamivel több mint felét az áüam tette zsebre. A kormányfő zavaros logikáját követve a szlovák állam a külföldi tulajoknál is jobban nyerészkedik a cégen és a lakosságon. Nem is akárhogyan. Ugyanis nem elégedett meg az adózás utáni nyereség teljes lenyelésével osztalék formájában, tavaly még rendkívüli osztalékot is kicsikart a cégtől. így az elmúlt két évben csak osztalék formájában több mint 30 milliárd koronát szivattyúzott ki a kormány az SPP-ből. Ehhez hozzákívánkozik, hogy mióta a gázváüalat 49%-a magánkézben van, azóta a költségvetésnek több bevétele származik belőle, mint amikor (2002 előtt) teljes egészében állami tulajdonban volt. Ennyit a visszaállamosítás gazdasági logikájáról. De ez még nem minden. A gáz ára - mint minden terméké - 19%-os forgalmi adót (DPH) tartalmaz, ebből évente további 3,92 milliárdot kaszál az áüamkassza. És természetesen az SPP összes alkalmazottjának jövedelméből levonják az adókat és járulékokat, ez is áüamháztartási bevétel. Akkor ki is nyerészkedik itt kin? Az árakat nem lehet az emberek keresetéhez igazítani, ez fából vaskarika lenne. A szegény afrikai államokban, ahol százmilliók tengődnek napi egy-két dollárból az áüam azt mondhatná: kerüljön nálunk minden tízszer-hússzor kevesebbe, mint a fejlett országokban, és megoldódna a földi szegénység. Az oroszok nem adják el nekünk olcsóbban a gázt, mint a németeknek csak azért, mert mi szegényebbek vagyunk. Az SPP 49%-át nem lehet 123 milliárdért (a 2002-es vételárért) visszavásárolni a külföldiektől. Ennek az összegnek a mai értéke (az inflációval beszorozva) valahol 160 müliárd felett járhat. De ebbe még nem számoltuk bele a beruházásokat és fejlesztéseket. Summa summarum, a cég visszavásárlása felemésztené Szlovákia évi teljes költségvetésének felét. Szlovákiának nincs erre pénze, Fico blöfföl, összekeveri a kívánságműsort a realitásokkal. Fico az SPP-től kisajtolt müliárdok töredékéből játszva segíthetne a rászoruló fogyasztók gondjain, de ezt nem teszi meg, ehelyett újra bűnbakokat keres, szélmalomharcba viszi az országot a piaci erők eüen, hazudik és - ahogy ez-lenni szokott - ettől népszerű. FIGYELŐ Hadüzenet a nosztalgiának Az egykori NDK iránti nosztalgiának üzen hadat a Német Kereszténydemokrata Unió (CDU). A szociáldemokratákkal kormányzó konzervatív pártot aggasztja az egykori keletnémet kommunista utódpártot, a PDS-t is magában foglaló Baloldal pártjának országos méretű erősödése, ezért kampányt tervez az elsősorban a keleti tartományokban növekvő nosztalgiával szemben. A CDU vezetősége stratégiai dokumentumot dolgozott ki, amelyet a párt decemberi kongresszusa elé terjeszt. A tervezet szerzői minden korábbinál erőteljesebben kívánják „lerántani a leplet” az egykori NDK-ról, hangsúlyozva, hogy a volt kommunista rendszer Németország történetének „második diktatúrája” volt. Az akkori keletnémet vezetés lábbal tiporta az alapvető emberi, ületve szabadságjogokat, a véleménynyüvánítás szabadságát, az utazási szabadságot, szabad választások nem voltak. A gazdasági helyzet a volt kommunista államban a berlini fal leomlásakor katasztrofális volt. A párt dokumentuma hangsúlyozza az emlékezés fontosságát, sürgeti múzeumok létesítését az egykori kommunista állambiztonsági minisztérium, a Stasi volt börtöneiben, s a még meglevő „belnémet” határlétesítmények műemlékvédelem alá helyezését. Állást foglal amellett, hogy Berlinben és Lipcsében a német egységért folyó harcra, valamint az egység helyreáUítására emlékeztető szobrokat emeljenek. Fontosnak tekinti a CDU a keleti tartományok gazdasági felzárkóztatásának felgyorsítását. Ebből a célból - mindenekelőtt a munkahely-teremtés érdekében -a beruházások növelését sürgeti. Az egykori NDK iránti nosztalgia elleni kampány szerves része a konzervatív párt felkészülésének ajövő évi parlamenti választásokra. (mti)
