Új Szó, 2008. szeptember (61. évfolyam, 203-226. szám)

2008-09-09 / 209. szám, kedd

AGRÁRKÖRKÉP 2008. szeptember 9., kedd 12. évfolyam 9. szám a tetvek ellen A gabonafélék vírusos és fiziológiai betegségeit meg kell különböztetni 16. oldal Az eszi kezelés hatékony és fontos A legnagyobb hatékonyságot az őszi és a kora tavaszi kezelések biztosítják 17. oldal A trágyábél újra alom lesz Az állati trágya elkülönítéséből előállított anyaggal almoznak a tehenek alá 18. oldal Az élelmezési és takarmányozási célok mellett az energiacélú felhasználás is széles távlatokat nyit az ágazat előtt A kukorica egyértelműen a jövő növénye lesz (Illusztrációs felvétel) Szeptember második heté­ben a hagyományoktól kis­sé eltérő módon nem egy­napos bemutatóra, hanem egész héten zajló folyama­tos szakmai tájékoztatóra váija a kukoricater­mesztőket a Pioneer vetőmagforgalmazó cég szlovákiai képviselete. ÚJ SZÓ-INTERJÚ A Nagyszombat melletti Zavar­ban és az ország keleti felében, sé- csen tartandó szakmai bemutatók előtt Lelkes Péterrel a cég keres­kedelmi igazgatójával a kukorica­termesztés esélyeiről és piaci kilá­tásairól beszélgettünk. Merre tart, milyen lehetősé­gek előtt áll jelenleg a világ ku­koricatermesztése? Tavaly ősszel volt egy rendezvé­nyünk, amelynek az volt a címe, hogy A kukorica a jövő növénye. Nos, ezt a megfogalmazást nem­csak képletesen, de ténylegesen is nagyon fontosnak vélem. Ugyanis mind az élelmezési és takarmá­nyozási célú, mind pedig az ener­giacélú felhasználás terén az egész vüágon rohamosan növekszik a növény szerepe. Egyrészt a világ keleti részén, Kínában és Indiában jelentős nagyságrendben megnö­vekedett a húsfogyasztás, amely­ben a kukoricának mint takar­mánynövénynek nélkúlözheteden szerep jut, ugyanakkor hatalmas igények vannak a növény energia­célú felhasználásával szemben is. Elég csak például a nálunk Lipót- váron beindított Enviral cég évi 300 ezer tonnás feldolgozási igé­nyét megemlítem, amely a mint­egy 800-900 ezer tonnás hazai ku­koricatermés egyharmadát képes feldolgozni erre a célra. Ugyanak­kor az utóbbi években Amerikában is többszörösére emelkedett a ku­korica energiatermelésre történő felhasználása. Ha figyelembe vesszük, hogy a világ kukoricater­mésének egyharmadát itt terme­lik, ebből érzékelhető, hogy mi­lyen fontos szerepet szánnak a nö­vénynek ezen a területen is. A lé­nyeg tehát, hogy az élelmezési és takarmányozási célok mellett az energiacélú felhasználás is széles távlatokat nyit az ágazat előtt. Ezzel a termesztés szerkeze­tében is változások várhatóak... Egyrészt a globális felmelege­dés következtében immár nálunk is egyre északabbra tolódik a sze­meskukorica termesztésének ha­tárvonala, másrészt némi megle­petésre Európában és nálunk is érezhetően csökkent a silókukori­ca vetésterületének aránya a sze­meskukoricához képest. Ami ter­mészetesen az állatállományok csökkenő létszámának a követ­kezménye. Ugyanakkor a növény­re leselkedő különböző károko­zók okozta veszélyek miatt a ter­mesztők komoly kompromisszu­mokra is kényszerülnek. A ná­lunk is egyre nagyobb méretek­ben károsító amerikai kukorica­bogár miatt, amely ellen elsősor­ban a vetésváltás a legjobb véde­kezés, a termelők a monokultú­rás termesztéstechnológia fel­adására, ezáltal a növény vetéste­rületének csökkentésére kénysze­rülnek. Van a kukoricabogár ellen más megoldás? A károkozó ellen rezisztens bio­technológiai eljárással előállított fajták, illetve hibridek különböző változatai Amerikában már a köz­termesztésben vannak, nálunk és az unióban ezeket egyelőre nem engedélyezték. A kukoricamoly el­len rezisztens hibridet ugyan már nálunk is termesztik, de ez nem megoldás a kukoricabogár ellen. Nyilvánvaló, hogy a fajtakísérle­tekben már nálunk is készen van­nak azok a hibridek, amelyek az adminisztratív korlátok eltörlése után erre a problémára is megol­dást kínálnak majd a termelőknek. A hagyományos nemesítés­ben milyen fő irányvonalak ér­vényesülnek? Augusztus végén a magyaror­szági Hódmezővásárhelyen adták át a Pioneer közép-európai kísér­leti és nemesítő állomását, amely zöldmezős beruházásként épült, és ahol elsősorban a kontinentális éghajlati viszonyokhoz leginkább alkalmazkodó, főleg száraz­ságtűrő fajták hagyományos ne­mesítésére összpontosítanak majd. Erre mindenképpen szük­ség van, hiszen a térségben olyan erős kukoricatermesztő országok igényeit kell majd kiszolgálni, mint például Magyarország, ahol hozzávetőlegesen egymillió hek­táron termesztik a kukoricát, vagy Románia, ahol 3 mülió hek­tárt tesz ki a növény vetésterülete. Nem beszélve Ukrajnáról, amely szintén komoly felvevőpiacot je­lent ezen a területen. A szlovákiai kínálatukban mi várható jövőre? A termelésben bekövetkezett fentebb említett szerkezeti válto­zások ellenére jövőre egy új piaci szegmenst is megcéloztunk. A ko­rai silókukorica termesztésére 4 új fajtát dobunk a piacra, amelyekkel az érdeklődők már az idei bemuta­tóinkon is megismerkedhetnek. Természetesen a szemeskukorica vetőmagforgalmazásában szeret­nénk megtartani jelenlegi pozí­ciónkat. A napraforgóban egy új­donságról is beszámolhatok. A ha­gyományos nemesítés eredménye­ként egy új rezisztens napraforgó fajta kerül a köztermesztésbe, amely a szulfonü-ammónia hatóa­nyagú gyomirtó szerekre toleráns, és bevezetésével jelentős mérték­ben javíthatók a növény gyomirtá­sával kapcsolatos problémák. A lehetőségek mellett mik a termelés fejlesztésének korlátái? Az utóbbi évek tapasztalatai alapján elmondható, hogy a mezőgazdasági termelés is egyre inkább ipari jelleget ölt, s az ága­zatba már bátrabban invesztálnak a befektetők is. A kukoricater­mesztés további fejlesztésében várhatóan nem a vetésterület nagyságának a növelésével, ha­nem az új, hatékonyabb fajták köztermesztésbe való bevonásá­val léphetünk előbbre, beleértve a biotechnológiai eljárásokkal előállított hibrideket is. Az új faj­ták tápanyag-hasznosítása, szá­razságtűrése és ellenállóképessé­ge részben megoldhatja a jelenle­gi gondokat, ugyanakkor a globá­lis felmelegedés következményei­nek kivédésére várhatóan na­gyobb mértékben lesz szükség a kukorica öntözésére is. Ilyentájt ősszel egymást érik a különböző cégek termékbe­mutatói. Önök miért választot­ták ezt a kissé rendhagyó és hosszabb ideig tartó formát? Az idei fajtabemutatónk időtar­tamát éppen az említett okok mi­att toltuk ki hosszabb időre, mivel szerettük volna elérni, hogy a partnereink, termelőink ne kerül­jenek döntési kényszerbe, hogy egy esetleges másik rendezvényt le kelljen mondaniuk, vagy hoz­zánk ne jöjjenek el. Szeptember 8-tól 12-ig a zavari szövetkezet kí­sérleti parcelláján, illetve keleten, Csécsen szeptember 9-től 11-ig bármelyik napon megállhatnak a rendezvényünkön, és az ott jelen­lévő munkatársainkkal részlete­sen és konkrétan elbeszélgethet­nek az őket érdeklő szakmai kér­désekről, tanácsot kérhetnek, vé­leményt cserélhetnek úgy, hogy nem szorítja őket az idő. Munka­társaink részletes tájékoztatót ad­nak az általunk forgalmazott összes kukoricafajtákról, az ottani kínálatot úgy állítottuk össze, hogy nemcsak a térségbe ajánlott fajtákat, hanem az általunk for­galmazott összes, esetenként csak jövőre a piacra kerülő fajtáinkat is bemutatjuk. Hatsoros változat­ban mintegy 30 fajta hibriddel is­merkedhetnek majd az ér­deklődők a megszokott szántó­földi körülmények között, (szil) Az Agrokomplexen láttuk, hallottuk - az új tárcavezető egy tisztességes jövő évi ágazati költségvetés elfogadását tartja a legfontosabb feladatának Szakmai érdekességek, újdonságok a mezőgazdasági seregszemlén ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ Alig pár nappal hivatalba lépé­se után a nyitrai Agrokomplex mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítás megnyitóján lépett első alkalommal a nyilvánosság és a sajtó képviselői elé Stanislav Be- cík földművelésügyi miniszter. Felszólalásában hangsúlyozta, hogy nem hivatalba, hanem a földművesek, gazdák szolgálatá­ba lépett, és ezt a hozzáállást a munkatársaitól is megköveteli majd. Ugyanakkor mindent meg­tesz azért is, hogy megváltozzon az ágazat megítélése az ország polgárainak szemében. Szakmai kérdésekre válaszolva a miniszter úgy vélekedett, hogy az ágazat jövő évi költségvetése lesz ténykedésének egyik legfon­tosabb feladata, a jelenlegi előze­tes tervezet keretszámait egyelőre maga is nevetségesnek tartja. A cél, hogy az ágazat a jövő esz­tendőben se kapjon kevesebb tá­mogatást, mint az idén, és mint amennyi az elfogadott kormány- program és az uniós előírások alapján a termelőknek jogosan jár. Az idei terméskilátásokkal és az ezzel összefüggő várható ármoz­gásokkal kapcsolatban a tárcave­zető egyelőre nem akart jóslások­ba bocsátkozni, ugyanakkor em­lékeztetett arra, hogy az itthon előállított terméknek mindig sok­kal nagyobb a hozadéka, mint a külföldről akár olcsóbban beho­zott árunak, mivel a hazai tartal­mazza az itteni munkával hozzá­adott értéket is. Jelezte, hogy megvizsgálják, milyen lehetősé­gek vannak a kedvezőnek mutat­kozó gabonatermés intervenciós felvásárlására. Érdekességek, újdonságok Az Agrokomplex mezőgazdasá­gi és élelmiszeripari szakkiállítás­ra látogató szalmái érdeklődők a vásári forgatagon túl az idei se­regszemlén is találkozhattak jó- néhány érdeklődésre számot tar­tó műszaki, technológiai megol­dással, információval. A szakmai fórumokon megismerkedhettek az ágazat sorsát, fejlesztését je­lentős mértékben befolyásoló ágazati információkkal, többek között a vidékfejlesztési terv egyes tengelyeinek programcso­magjaival, a biomassza termelé­sének és kihasználásának le­hetőségeivel is. Az érdeklődésre számot tartó műszaki és technoló­giai megoldások között a teljesség igénye nélkül válogattunk. A hagyományokhoz híven az idén is rendkívül széles volt a mezőgazdasági gépek kínálata, noha néhány megszokott részt­vevő, pl. a komáromi Agroservis hiányzott a kiállításról. De az ága­zatban szereplő márkák jelentős része itt volt a seregszemlén, és a látogatók a kerti kistraktoroktól kezdve a háztáji gazdálkodásban vagy akár a speciális követelmé­nyeket támasztó gyümölcster­mesztésben is alkalmazható erőgépeken át a nagyüzemi gaz­dálkodásban kihasználható nagy­teljesítményű gépmonstrumokig széles választékból válogathattak. A nyitrai székhelyű Hriadel cég például a Fendt traktorok és egyéb mezőgazdasági gépek szlo­vákiai forgalmazójaként évek óta rendszeres résztvevője a kiállítás­nak. A cég idén ünnepli fennállá­sának 15. évfordulóját, s a kínála­tában felvonultatott mezőgazda- sági gépek (traktorok, kombáj­nok, permetezők) széles kategóri­ákban a legkisebbtől a legna­gyobb munkateljesítmények irán­ti igények kielégítésére is alkal­masak. A nagymegyeri Agritech- nika eddig elsősorban az állattar­tásban kihasználható gépek és gépcsoportok forgalmazójaként volt ismert. A cég idei kínálatában azonban már megjelentek a GPS rendszerű műholdas és kamerás vezérlésű automatikus gépirányí­tó rendszerek különböző változa­tai is, amelyek az emberi munka­erő kiváltásával, illetve meg­könnyítésével, az alkalmazás pontosságával, programozhatósá­(lllusztrációs felvétel) gával jelentős költségmegtakarí­tást is eredményeznek a felhasz­nálóknak. A Bauer standján működés közben is látható volt az a trágyaszeparátor, amelyet már néhány dél-szlovákiai mezőgaz­dasági vállalat állattartó telepén is alkalmaznak a környezetkímélő és gazdaságos trágyagazdálko­dásban. Újdonságnak számító di­gitális tejelemző készüléket lát­hattak az érdeklődők a dunaszer- dahelyi Ekotrend standján, amelynek alkalmazásával a tejter­melők saját maguk ellenőrizhetik a leadott tej minőségét. Úgy tűnik, hogy a hazai pénz­intézetek és biztosítók is látnak immár fantáziát a mezőgazdasá­gi termelésben, ennek bizonyíté­ka volt, hogy jónéhány ilyen in­tézmény képviselői „bontottak sátrat” az idei kiállításon, ezek közül a hazai piacon újdonság­nak számító Ágra biztosítótársa­ság érdemel említést, amely oszt­rák háttérrel most bontogatja a szárnyait, s kifejezetten a termé­szeti csapások elleni terménybiz­tosításokkal kívánja megvetni a lábát az itteni piacon, (sz)

Next

/
Thumbnails
Contents