Új Szó, 2008. szeptember (61. évfolyam, 203-226. szám)
2008-09-09 / 209. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. SZEPTEMBER 9. Tudomány-hirdetés 13 Az Univerzum titkait segít megfejteni a világ legnagyobb részecskegyorsítója. A tervek szerint Genfben holnap üzemelik be a 27 kilométer hosszú köralagutat Nagy Bumm a Földön, avagy az ősrobbanás titkai Genf. Az Univerzum keletkezésének titkait segít megfejteni a holnaptól működő világ legnagyobb részecske- gyorsítója. Az első részecskenyaláb a genfi székhelyű Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagyhad- ronütköztetőjében holnap indul el, s a 27 kilométeres földalatti köralagútban eddig kivihetetlen kísérletek válnak megvalósíthatóvá, így a kutatók az anyag eredetére, a sötét anyag mibenlétére kereshetik a választ, s megtudhatják, hogy milyen állapotok uralkodtak az Univerzumban röviddel annak keletkezése után. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Elogy megválaszolják ezeket a kérdéseket, a csaknem a fény sebességével (a fény sebességének 99,9999991%-ával) száguldó két protonnyalábot az alagút négy pontján ütköztetik a minden eddiginél hosszabb hadronütköztető- ben (LHC - Large Hadron Collider). E pontokon négy óriásdetektort helyeztek el, amelyek figyelik az ütközés során keletkező részecskéket. A tudósok az ütköztetések „törmeléke” között új részecskéket remélnek felfedezni, amelynek révén alapvetően új információhoz juthatnak a világűr természetéről, s arról, hogy hogyan jött létre az Univerzum. Az ütközés energiája 14 terraelekt- ronvolt, ami hétszer nagyobb, mint amit a világ jelenlegi legnagyobb gyorsítójában, a Chicago melletti Fermilab Tevatronján elértek. Ami különlegessé teszi a nagy hadronütköztetőt az az, hogy ez az energia a porszemnél ezer- milliárdszor kisebb terültre összpontosul. Az energia ily nagyfokú koncentrációja révén újrateremtődnek az ősrobbanás (a Big Bang, avagy a „Nagy Bumm”) után közvetlenül kialakuló feltételek. Mit jelent a CERN? Ejtsünk néhány szót a CERN- ről, továbbá a részecskegyorsító A 27 kilométer hosszúságú köralagút egy szelvénye. Az elemi részecskék részletes vizsgálatához a tudomány eddigi legnagyobb berendezése szükséges. Az alagútban a világűr dermesztő hidege fogadja a szinte a fénysebességgel száguldó protonnyalábokat. (Reuters-felvétel) gigászi méreteiről. Az 1940-es évek végén az európai magfizikusok felismerték, hogy az alapkutatásokhoz olyan nagy részecske- gyorsítókra lesz szükség, amelyeknek a méretei és a költségei meghaladják az egyes országok erejét. A tudósok összefogási szándéka támogatásra talált a politikusoknál, akik szívesen segítették a tervet mint az új (nyugat) európai egység szellemének szimbólumát. Az ENSZ nevelési, tudományos és kulturális szervezete, az UNESCO is felkarolta a kezdeményezést. 1952 tavaszán 11 ország közös döntésével egy ideiglenes bizottság jött létre, a nukleáris kutatások európai tanácsa, más fordításban az európai atommag-kutatási tanács, francia nevén a Conseil Eu- ropéen pour la Recherche Nuclé- aire. Ennek rövidítése a CERN, máig ez a betűszó a kutatóközpont világszerte ismert neve. 1952-ben fogadták el Svájc felajánlását, a Genf melletti területet a laboratórium számára. Az 1954-ben életbe lépett alapító okirat kimondta, hogy nem végeznek katonai célú kutatásokat, a kísérleti és elméleti kutatások eredményeit közzéteszik. Vákuum 6500 köbméterben A Large Hadron Collider, azaz a nagy hadron ütköztető neve a berendezés méretére utal: a gyorsítót magába fogadó föld alatti alagút kerülete 27 kilométer. Az alagút akkora, hogy akár metró is járhatna benne. A CERN eredeti svájci területe nem is volt elég a megépítéséhez, a gyorsító átnyúlik Franciaországba is. A hadron szó a részecskék egy családját jelöli, a gyorsítandó részecskék, a protonok ebbe a családba tartoznak. Az ütköztető a gyorsító típusára utal: két részecskenyaláb kering körpályán egymással szemben, ellentétes hányban, majd a gyorsító négy pontján összeütköznek, ezeken a pontokon zajlanak a tanulmányozandó részecskeátalakulások. A részecskék akkor tudnak egyre nagyobb sebességre szert tenni, ha útjuk során nem ütköznek akadályba, más atomokba, részecskékbe, ezért az LHC-ban a normál légköri nyomás tízbilliomod részét tartják fenn. A műszaki feladat nagyságát mutatja, hogy ezt a fantasztikus légritkítást hatalmas, kb. 6500 köbméter térfogatban kell elérni. A részecskék pályáját közel tízezer, különböző típusú mágnessel alakítják ki. Az LHC-ban szupravezető mágnesekkel hozzák létre a 8,3-8,4 tesla erősségű mágneses teret, ez a tér kétmilliószor erősebb a földmágneses térnél. A mágneseket szuperfolyékony héliummal hűtik 1,9 kelvinre, vagyis -271,4 °C-ra. A távoli világűr ennél melegebb, -270,5 Celsius-fokos. A részecskegyorsító révén minden eddiginél nagyobb energiájú fizikai folyamatokat tanulmányozhatnak, feltárulnak majd az anyag felépítésének legmélyebb rétegei, és közelebb juthatunk a világegyetem története kezdetének megismeréséhez is. Az óriási energiájú részecskenyalábok egymással való ütközésekor rövid időre, átmenetileg olyan körülmények jönnek létre, mint amelyek a vüág- egyetem történetének kezdetén, az ősrobbanás után néhány milliomod másodperccel létezhettek. Ekkor még nem alakultak ki az atommagok stabil összetevői, a protonok és a neutronok, viszont léteztek a protonok és a neutronok alkotóelemei, a kvarkok és a kvar- kok közti kölcsönhatást közvetítő gluonok. Eddig nem sikerült a kvarkokat kiszabadítani „börtönükből”, nem sikerült a keresett kvark-gluonplazmát egyértelműen megfigyelni. A legfontosabb, ma még nyitott kérdések egyike, az anyag és az antianyag eltéréseinek feltárása. Arra keresünk választ, hogy miért csak anyag van a világ- egyetem eddig általunk megismert részében, miért, hogyan alakult ki ez az állapot. A kutatók reményei szerint a nagy hadronütköztető révén megtalálhatóvá és tanulmá- nyozhatóvá válik a modem fizikai elméletekben a részecskék tömegének kialakulásáért felelős Higgsbozon. Ezen kívül esetleg választ kaphatnak olyan kérdésekre, mint a gravitációs erő relatív gyengesége, a térdimenziók száma, vagy az úgynevezett szuperszimmetria. Utóbbi elmélet azt feltételezi, hogy minden ismert részecskének létezik egy eddig még fel nem fedezett nagytömegű szuperpartnere. A nagy hadronütköztető segítségével esetleg megfejthető az anyag és az antianyag közötti különbség. A létesítményben hatezernél több tudós dolgozik, s a kísérletek 10 milliárd dollárba kerülnek. Ma az ISS űrállomás az egyetlen, ennél drágább nemzetközi vállalkozás, és drágább lesz a most épülő nemzetközi termonukleáris reaktor is. Világvégét okozhat? A holnapi beüzemelést élőben közvetítik majd az európai köz- szolgálati rádiókat és televíziókat összefogó Eurovízió hálózatán keresztül. A közvetítést az interneten, melyet szintén a CERN egyik tudósa, a brit Tim Berners-Lee fejlesztett ki eredetileg, meg lehet tekinteni a következő címen: http://webcast.cem.ch. Egyesek szerint ez a kísérlet vüágvégéhez vezethet. Egy nemzetközi tudós- csoport szerint, ha beüzemel ez az eddig még sosem tapasztalt energiájú rendszer, a rendszeren belül fekete lyukak keletkezhetnek. Ezek a fekete lyukak képesek elnyelni a Földet a kutatás ellenzői szerint. A tudósok, hogy a kísérletet megállítsák, több bírósághoz is beadvánnyal fordultak. Még tavasszal WalterWagner, aki magát fizikai és egyéb tudományos területek szakértőinek nevezi, továbbá augusztus végén egy tudós társaság nyújtott be a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bírósághoz egy beadványt. Az Otto Rössler német káoszelmélet- tudós köre, továbbá a bécsi filozófus, Markus Goritschnig által koordinált társaság reménykedik, hogy a bíróság betiltja a részecskegyorsító működtetésének elindítását. Hozzáteszik, nem a kísérletek ellen vannak, csak szerintük még túl korai az időpont, még nem tudni, milyen konzekvenciái lehetnek a folyamatnak. Ha netán igazuk van, akkor szeptember 11-én a 2001-es New York-i merényletek eltörpülnek majd a Föld összeomlása mellett... (MTI, NépSz, PAI) GE Money Splňte si svoj sen s pôžičkou od 30 000 Sk do 200 000 Sk (od 995,82 Eur do 6 638,78 Eur) Valósítsa meg álmát kölcsönnel 30 000-től 200 000 Sk-ig (995,82-től 6 638,78 euróig) Splňte si aj ďalšie sny Valósítsa meg további álmait is . v Komárne na Palatínovej 25, tel.: 035/773 28 71-78 Komáromban, a Nádor utca 25. szám alatt, tel.: 035/773 28 71-78 Príklad výpočtu RPMN: Požičiome vám 100 000 Sk / 3 319,39 Eur GE život podľa vašich predstáv A Magyarországon dolgozó vállalkozók és alkalmazottak számára is. Použitý kurz / Átváltási árfolyom: 1 EUR * 30.1260 SKK iba zo 1 999 Sk / 66,35 Eur mesočne pri RPMN 15,11 % s dobou splácania 72 mesiacov. Splátka nezahŕňa servisný poplatok 70 Sk / 2.32 Eur pódia platného Sadzobníka poplatkov. Piati pri splnení zmluvných podmienok GE Money, a.s. Aj pre živnostníkov a osoby zamestnané v Maďarsku. Példa a teljes hiteklŕjmutató kiszámítására Kölcsönzőnk önnek 100 00G Sk-t (3 319.39 euró), o havi tori esz tor észlet csupán 1 999 Sk (6635 euró), míg o THM 15,11 %, a törlesztési futamidő pedig 72 hónap. A tárles2tőrészlet nem tartolmazzo az érvényes díjtarifa szerinti 70 Sk (2.32 euró) összegű szolgáltatási dgat Érvényes a GE Money Rt szerződésében foglalt feltételek teljesítésevei.
