Új Szó, 2008. szeptember (61. évfolyam, 203-226. szám)

2008-09-09 / 209. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. SZEPTEMBER 9. Vélemény És háttér 7 FIGYELŐ Óriási siker a politika Amerikában Hatalmas tévésikemek bizonyultak az Egyesült Ál­lamokban az elnökjelölő konvenciók közvetítései. A The New York Times című liberális napilap szerint az elmúlt két hétben tartott re­publikánus és demokrata je­löltállító pártkongresszusok népszerűsége szinte csak hollywoodi mércével mér­hető. McCain a tévés nézettség szempontjából legyőzte Obamát. John McCain, a re­publikánus elnökjelölt be­szédére a minnesotai St. Pa- ulban rendezett konvenció végén országosan 38,9 mil­lióan voltak kíváncsiak. Egy héttel korábban a demokra­ta vetélytárs, Barack Obama 38,4 millió nézőt szögezett a képernyők elé. A múlt hét nagy szenzációja a republi­kánus alelnökjelölt, az or­szágos politikában korábban ismeretien 44 éves alaszkai kormányzónő, Sarah Palin bemutatkozása volt. Nagy sikerű, Obamát keményen ostorozó szónoklatát 37,2 millióan látták. A legnagyobb nézettséget a Fox News érte el: McCain és Palin beszéde alatt 9,2 millió nézőt regisztráltak. Ennél többen eddig csak két esetben nézték a konzerva­tív hírcsatorna műsorát: az iraki háború előestéjén, amikor Bush elnök beszédet intézett a nemzethez, vala­mint egy 2004-es elnökjelöl- ti vitát. A konvenciókon mondott beszédek népszerűbbek vol­tak még a magyarországi Megasztár és a szlovákiai Superstár mintájául szolgáló American Idol (Amerikai bálvány) döntőjénél is, ame­lyet 32 millióan figyeltek. A pekingi olimpia nyitóünnep­ségére 34 millió amerikai tévénéző volt kíváncsi, az idei Oscar-díjkiosztó gálát pedig „mindössze” 32 milli­óan nézték. S hogy mi a közös ezek­ben a tévésikerekben? A dráma, a feszült várakozás és a cirkuszi látványvüág. Robert Thompson, a Syracu- sa Egyetem népszerűkul- túra-professzora elmondta: a napokon át tartó konven­ciókat szinte úgy kísérte fi­gyelemmel a közönség, mintha egy izgalmas, folyta­tásos teleregényt nézne. Az ijesztő különbség csak az, hogy a „választási fele­regény” kimenetele az egész Föld jövőjére befolyással lesz - tette hozzá. Az elnökjelöltek híres po­litikusok szónoklatai és ne­ves rocksztárok előadásai után léptek a közönség elé. A politikai nagygyűlések és showműsorok légkörét egy­szerre idéző konvenciók a televízión keresztül is fan­tasztikus látványt nyújtot­tak. A drámát pedig egy törté­nelmi verseny jelenti: elő­ször fordul elő, hogy egy af­roamerikai politikus verseng az egyik nagy párt színeiben az elnökségért, ellenfele pe­dig egy nemzeti hős, az első olyan republikánus elnökje­lölt, aki egy nőt választott maga mellé leendő alelnök- nek. (mti)- Azért akarok válni, bíró úr, mert a férjem úgy beszél velem, mint Slota és Harabin a parlamentben... (Peter Gossónyi rajza) A francia hatóságok vádja: „mentális destabilizáció" Csalás vádjával bíróság előtt a szcientológusok Bűnszövetségben elkövetett csalásért kell egy francia bí­róság előtt felelnie a Szcien- tológia Egyház egyik szerve­zetének - közölték francia igazságügyi források. Jean- Christophe Hullin párizsi bí­ró a Szcientológia Egyház legjelentősebb franciaorszá­gi szervezete, a Spirituális Egyesület és annak könyves­boltja ellen indított eljárást, amely akár azok feloszlatá­sát is eredményezheti. MTI Míg az „egyház” tagjai ellen korábban csak egyéni, szemé­lyes felelősséget vizsgáló eljárá­sok indultak, a bűnszövetke­zetben elkövetett csalás vádjára a Szcientológia Egyháznak ez­úttal szervezetként kell felelnie a párizsi büntetőbíróságon, egy egyelőre még ismeretien idő­pontban. Hét szcientológus, köztük Alain Rosenberg, a Szci­entológia Egyház Spirituális Egyesületének vezérigazgatója ellen is eljárás indult, néhányuk ellen gyógyszertár illegális mű­ködtetésének vádjával. Az egyházat még 1998 de­cemberében jelentette fel csalá­sért egy nő, akit eredetileg in­gyenes személyiségteszttel ke­restek meg szcientológusok. A feljelentő végül több mint 30 ezer eurónak megfelelő francia frankot fizetett ki tanfolyamok­ra, könyvekre és egy elektro- pszichométerre, azaz az E-mé- terre, amely a vizsgált személy szellemi állapotának változásait hivatott mérni. Az ügyben egy másik panaszos és a gyógysze­részkamara is felperesként sze­repel. A szcientológiát eredetileg modem filozófiaként alapította meg az Egyesült Államokban L. Ron Hubbard (1911-1986) sci- fi szerző 1952-ben. Az első egyházközösségek két évvel ké­sőbb jöttek létre az Egyesült Ál­lamokban. Jelenleg a világ 159 országában működő „egyház­nak” több millió tagja van. Az Egyesült Államokban 1973 óta vallásnak tekintett szcientológia a dianetikára, az­az a szellemi egészség modem tudományára alapozza tevé­kenységét, amely Hubbard sze­rint a negativ szellemi elemek megtisztításával a boldogság­hoz vezető utat teszi lehetővé. Franciaországban a hatósá­gok „mentális destabilizációval” vádolják a szcientológusokat. 1985-ben első franciaországi egyesületüket azért oszlatták fel, mert nem fizették be az adót az adóhivatalnak, amely nem ismerte el a szervezetet egyházként. A Párizs környéki Ile-de-France megye szciento- lógiai egyesületét és annak el­nökét 2002-ben az egykori ta­gok tiltott nyilvántartása miatt ítélték el. KOMMENTÁR Biztonsági kockázatok LOVÁSZ ATTILA Egy szolgálati jelentés a hazai magyar kisebbséget áttétele­sen nemzetbiztonsági kockázatként fogalmazta meg. Semmi új a nap alatt, a politika ezt a fogalmat nem csak titkos do­kumentumokban használja, Mečiar állami doktrínává emelte ezt a nézetet. Ne feledjük: egy nemzetállamban bármilyen más nyelven beszélő közösség ellenség, ebből következően minimum feszültséggóc, biztonsági kockázat, konfliktus ese­tén áruló. Sokszor kérik számon a szlovákiai magyarságon az állammal szembeni lojalitást. Lojalitásunk ékes bizonyítékaként enged­tessék meg, hogy most összefoglaljuk mindazon nemzetbiz­tonságra nézve kockázatos tényezőket, amelyeket a sajtóban megszellőztetett dokumentum nem említ, komoly veszélynek téve ki kis hazánkat. Nemzetbiztonsági kockázatként értékelhető a kormányfő ál­lamosítási kísérlete. A gázművek annak idején 144 milliárd koronáért kelt el, ha most ugyanennyiért sikerülne is kivásá­rolni, akkor a szociális biztosító azonnal csődöt jelenthetne (a pénz a szolidáris nyugdíjpillér hiányát hivatott fedezni a második pillér bevezetésének fázisában, tehát most és még évekig). Ezen kívül Szlovákia ellen fordulna minimum három nagyon erős ország (francia, német és orosz érdekeltség van a gázmüveket megvásárló konzorcium mögött), ami könnyen okozhatná azt, hogy egy esetleg újra állami SPP csak a jelen­legi gázárak többszöröséért jutna nyersanyaghoz. Ugyanak­kor egyéb tranzitvonalak építése kapcsán a szlovák tranzit­vezetéket mellőznék Szlovákia megbízhatatlansága miatt. A fa- és szénfűtésre való átállás további milliárdokat emésztene fel, vagy pedig fáznánk. Az SPP államosítása-visszavásárlása azt is eredményezné, hogy nagyon fontos munkáltatók szed­nék a sátorfájukat, ami nagyságrendekkel megemelné a munkanélküliséget, és szociálisan érzékeny kormányfőnket a néhány százezer ember, ha nem is lincselné meg, a kormány- rúdtól úgy elkergetné, hogy a lába nem érné a schengeni ha­tárt. Nemzetbiztonsági kockázatként kell értékelni, hogy az or­szág egykori főbírója, jelenlegi igazságügyi minisztere, poli­tikai mandátumának lejártával pedig újfent bírája egy globa- lizált bűnözővel tart fenn komoly baráti kapcsolatokat. Eh­hez a mondathoz a világon egyetlen biztonsági és rendőri szervezet sem fűzne egyéb kommentárt. Nemzetbiztonsági kockázatként kell értékelni, hogy egy harminc-negyven évre tervezett vízlépcső az éves karbantar­táson túl alig 15 évvel a megtöltése után harmincmilliárdnyi generáljavításra szorul (majdnem annyiba került anno). Ma­ga az erőmű még csak hagyján, de Európa egyik legnagyobb ivóvízkészlete esetében csak nemzetbiztonsági kategóriákban gondolkodhatunk. Nemzetbiztonsági kockázatként kell értékelni azt a maszato- lást is, ami egy megtörtént bűneset és annak politikai folyo­mánya nyomán történik (Maiina Hedvig, ha valaki nem tud­ná). Az állami szervek tehetetlensége vagy (rosszabb eset­ben) tudatos manipulációja az állam működésének alapjait kérdőjelezheti meg. Az olyan apróságokról, mint a kormánykoalíció két komoly képviselőjének tisztázatlan anyagi ügyei és vagyoni helyzete, a pénzügyminiszter minden sztenderdet meghaladó kapcso­lata pénzügyi csoportosulásokkal és azok jachtjaival, vagy ugyanezen pénzügyi csoport nagyon komoly esélyei a digitá­lis műsorszórás piacán, most inkább nem szólunk. Mindegyik megérdemelne egy-egy misét. Azt viszont nagyon komoly fi­gyelmeztetésnek kell venni, ha egy ország információkért fe­lelős, jól pénzelt szolgálata az epika és líra műfajaiban jeles­kedik, ahelyett, hogy a dolgát végezné. Ez az egyik legna­gyobb nemzetbiztonsági kockázat! GL0SSZA Szarajövő, Szarajevó JARÁB1K BALÁZS „Drága Józsikám, igaza volt a doktornak, csodálatos itt a levegő, és mennyi itt a muzulmán” - olvasom egy százéves képeslapon magya­rul, a szarajevói sörgyár pati­nás éttermében, Bosznia és Hercegovina fővárosának szí­vében. A „Pivara” fontos helyet töl­tött be az itteni emberek éle­tében: alig tizenkét éve Szara­jevó három véres ostroma alatt a helyiek a gyár kútjából szerezték be a vizet. A várost ostromló szerbek - akik ezt tudták - meg arra lőttek. Fe­lejteni nehéz - a Gavrilo Prin­cíp (szerb diák, aki Ferenc Ferdinánd szarajevói meg­gyilkolásával kirobbantotta az első világháborút) múzeum mellett szinte minden házon golyónyomok. Persze, ehhez a helyreállításra összegründolt nemzetközi pénzek közel het­ven százalékának elsíbolása is kellett - a helyi elit által. Ugyanaz a helyi elit, lassan, szépen dolgozik a Boszniát al­kotó három közösség, a szerb (Republika Srpska), a horvát és a bosnyák (amely egyre in­kább a muzulmánnal lesz egyenlő) szétválasztásán. Bár a jugoszláv háborúkat lezáró Daytoni egyezmény intézmé­nyesen egyben és békében tar­ja az országot, a három közös­ség vezetői nem is nagyon tit­kolják, hogy a legszívesebben külön országban élnének. El­sősorban Milorad Dodik, a Republika Srpska szinte telj­hatalmú ura különösen aktív, amikor az országot ellenőrző, a szlovák Miroslav Lajčák által irányított ENSZ-misszió re­formkísérleteit kell leszerelni. A felturbózott aktivitáshoz le­het némi köze a megszaporo­dott számú orosz tanácsadó­nak is. Miután Moszkva elis­merte a két szakadár terület, > Abházia és Dél-Oszétia függet­lenségét, kénytelen lesz előbb vagy utóbb Koszovót is elis­merni. Addig azonban Banja Lukát a függetlenedésre ösz­tökéli, míg Belgrádban a szer- beknek azt sugallja, hagyjátok Koszovót, ott van nektek a Republika Srpska. Mind a szerb, mind a horvát területek bármiféle függetlenedésének egyenes következménye lenne a Szerbiához, illetve a Horvát­országhoz való csatlakozás. Pontosan úgy, mint ahogy Dél-Oszétiának vagy Abháziá­nak sincs nagyon más alterna­tívája, mint csatlakozni Oroszországhoz. Jó kis terv, mi!? Gyártunk Európának is olyan helyzetet, mint a Kaukázusban, csak ug­ráljanak a nyugati továrisok. Persze ennek az orosz áfium- nak is megvan a maga orvos­sága. Mielőtt a szeparatizmus intézményesen is beindulna, az egész régiót be kellene passzírozni az Európa Unióba. Nyilvánvalóvá kellene tenni, hogy a szeparatizmussal az egész ország, de a régió is - az oroszok legnagyobb örömére - marad ott, ahol van: a sze­génységben és a nemzeti tob­zódásban. Persze, Koszovó után nehéz lehűteni az érzelmeket, de nem lehetetlen. Ehhez azon­ban egy asszertív nemzetközi közösségre lenne szükség. Az EU-nak azonban se terve, se kedve Boszniához. Az egy szem Miroslav Lajčák, aki az ENSZ mellett az EU-t is képvi­seli, szinte egymaga próbálja az országot betuszkolni az EU- ba. A bosnyákok (meg a szer- bek, meg a horvátok) pedig jobbára nézik, mint a mozi­ban, ropogtatják a tökmagot, isszák az almateát (meg a sört, vagy a rákit). Drukkolnak is neki, persze, de segíteni azért nem. Amikor kell, akkor mindenki szépen marad az et­nikai közösség határain belül, azt követeli a nemzet, elné­zést, a klán egysége. Bosznia és Hercegovina pedig marad, mint titói állam, pontosabban álom. Egyelőre tehát Szarajövő. Úgy, ahogy van.

Next

/
Thumbnails
Contents