Új Szó, 2008. szeptember (61. évfolyam, 203-226. szám)

2008-09-08 / 208. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. SZEPTEMBER 8. Vélemény és háttér 5 FIGYELŐ Nem erőltetik a Nabuccót Azerbajdzsán nem erőlteti, hogy az USA kezdeményezé­sére új útvonalat keressen energiahordozói Oroszor­szág elkerülésével történő exportjára a Nabucco gázve­zeték keretében, de nem biz­tos - írta a Moszkovszkij Komszomolec. A lap szerint Ilham Aliyev azeri elnök Dick Cheney amerikai alelnökkel tartott szerdai találkozóján rendkívül határozottan han­got adott annak, hogy elége­detlen Miheil Szaakasvili grúz elnök magatartásával. Cheney az Azerbajdzsán terü­leti épségének megőrzéséhez nyújtandó nagyarányú ame­rikai támogatás kilátásba he­lyezésével próbálta menteni a helyzetet, de nem ért célt. El kell mennem kozmetikushoz, már kisebb a nézettségem, mint a parlamenti közvetítéseké (Peter Gossónyi karikatúrája) HYÍLT levél Túllépték a határt Huzamos ideje aggodalommal figyeljük a hazai politikai élet­ben tapasztalható nemzetiségi és faji hangulatkeltés jeleit. Ján Slota magyarellenes kirohanása­iból lassan már a kultúrálatlan- ság, intolerancia és agresszivitás gúnyiratát is meg lehetne írni. Még aggasztóbb viszont, hogy ezekre az idegengyűlölő meg­nyilvánulásokra, melyek mérföl­dekre vannak a valódi hazafiság- tól, nem érkezik világos kritikus állásfoglalás a koalíciós partne­rek részéről. Épp ellenkezőleg: egyes politikusok bagatellizálni próbálják ezeket a megnyilatko­zásokat, mentséget keresnek rá­juk, vagy arra igyekeznek rámu­tatni, hogy mindez Ján Slota esetében semmi újat nem jelent. Viszont pont ez a tény juttatja a szlovák társadalmat egy új hely­zetbe, mivel a politikai kultúra és az ország szellemi állapotának szintét tolja odább egy rendkívül veszélyes zónába. A nacionalista retorika a negatív sztereotípiákon alapuló legprimitívebb ösztönök­re hatni kívánók politikai fegyve­révé vált. S mivel úgy tűnik, mindez hatásos, a jelenség továb­bi politikusokat is arra ösztönöz, hogy saját etnikai és faji előítéle­teiket nyíltabban prezentálják és használják a politikai ellenfeleik­kel vívott harcban. Ennek egyik tipikus példája volt a szlovák tör­vényhozás Štefan Harabin igaz­ságügyi miniszter visszahívásáról szóló legutóbbi rendkívüli ülése, melyen antiszemita célzások hangzottak el Daniel Lipšic képvi­selő címére. Függetlenül attól, milyen elvi vagy politikai meggyőződést val­lanak az egyes résztvevők, botrá­nyosnak tartjuk, hogy a Szlovák Köztársaság parlamentjében Štefan Harabin és Vladimír Mečiar szájából olyan állítások hangzottak el, melyeknek zsidóel­lenes felhangjai voltak. Szégyen- teljesnek tartjuk, hogy mindezt Daniel Lipšicnek címezték, akinek családtagjait a második világhá­borúban faji származásuk miatt üldözték. Štefan Harabin és Vla­dimír Mečiar megnyilatkozásaik­kal azokat a beszédeket idézték, melyek a 30-as évek német Biro­dalmi Gyűlésében hangzottak el. Ján Šlota, Štefan Harabin és Vladimír Mečiar nem valamiféle marginális szélsőségesek, nem a futottak még kategóriájú radikális csoportok parancsnokai - ők köz­szereplők, a kormánypártok veze­tő alakjai, akik ilyetén cselekedete­ikkel jelzéseket küldenek a nyilvá­nosságnak. És ez a fertőző nacio­nalizmus vírusa teljed a fiatalok között és a társadalom egyéb réte­geiben is. Megdöbbent minket, hogy a kormánykoalíció többi képviselője eddig nem határolódott el kellő­képpen Štefan Harabin és Vladimír Mečiar antiszemita kijelentéseitől. Elváljuk, hogy Robert Fico, a Szlo­vák Köztársaság miniszterelnöke a két politikus kijelentéseit elítélje, és világos, nem kétértelmű állás­pontra helyezkedik. Csak így tudja cáfolni azt a vélekedést, miszerint nem csak fedezi koalíciós partne­rei kirohanásait, de az ilyen típusú gondolkodás nem is zavarja őt. Hogyan vehetjük komolyan a kormányfő antifasiszta értékekhez kifejezett hűségnyilatkozatait, me­lyeket a szlovák nemzeti felkelés évfordulóján vagy a holokauszt áldozataira való megemlékezése­ken szokott hangoztatni? Ugyan­így elvárjuk, hogy a fent leírt ma­gatartással szemben határozottan állást foglal Ivan Gašparovič, a Szlovák Köztársaság elnöke és Pa­vol Paška, a parlament elnöke is. Hosszabb ideje aggodalommal figyeljük, milyen veszélyes hatás­sal van mindez a hazai társadal­mi klímára. A magyarellenes nyi­latkozatok és az antiszemita kije­lentések az etnikai gyűlölködés szélesebb értelemben vett jelen­ségének részei. Nem lehet ugyan­is az egyik oldalon elítélni a múltban történt faji bűntetteket, a másik oldalon pedig együtt­működni azokkal, akik az anti­szemitizmust mint politikai fegy­vert használják fel ellenfeleikkel szemben. Nem lehet a polgári együttélés értékeit hirdetni, és ugyanakkor tolerálni a magyarel­lenes kijelentéseket. Felszólítjuk a szlovákiai politikusokat és köz­szereplőket - ne használják to­vább nacionalista, idegengyűlölő és rasszista szótárukat! Felszólít­juk a nyilvánosságot: ne hallgas­son, hangosan adjon kifejezést nemtetszésének! Martin Bútora szociológus, Gri- gorij Mesežnikov politológus, Zuzana Kronerová színművész, Lev Bukovský matematikus, Dá­niel Pastirčák lelkipásztor, Milan Zemko történész, Juraj Stem közgazdász, Rudolf Chmel iroda­lomtörténész, Jana Juráňová író, Mikuláš Huba környezetvédelmi szakértő, Rudolf Sikora képzőművész, Jozef Hašto pszi­chiáter, Šarlota Pufflerová pol­gárjogi aktivista, Andrej Bán új­ságíró, Ivan Kraus geológus, Pa­vol Demeš külpolitikai szakértő, Szigeti László könyvkiadó, Zora Bútorová szociológus, Robert Roth színművész, Vladimír Bužek fizikus, Martin Porubjak drama­turg, Eugen Gindl publicista, Sámuel Abrahám politológus, Zuzana Stemová tudományos kutató, Hunčík Péter pszichiáter, Miroslav Kusý politológus, Ladis­lav Snopko dramaturg, Olga Gyárfášová szociológus, Dušan Kováč történész, Peter Kerekes filmrendező, Dušan Ondrušek pszichológus, Zuzana Bartošová művészettörténész, Michal Vašečka szociológus, Grendel La­jos író, Zuzana Gindl-Tatárová dramaturg, Anton Popovič ze­nész, polgárjogi aktivista Vlagyimir Putyin már korábban a háború kirobbantásával vádolta az Egyesült Államokat Amerikaiak képezték ki a grúz különleges erőket MT1-F1GYELŐ Az amerikai hadsereg nyújtott harci kiképzést grúz különleges erőknek - írta a Financial Times. A liberális londoni gazdasági-politi­kai napilap, általa látott toborzási aktákat és amerikai kiképzőkkel készült interjúkat idézve azt írta, hogy a grúz hadsereg különleges alakulatainak nyolcvan komman­dósa kapott amerikai kiképzést, néhány hónappal a Dél-Oszétiá- ban végrehajtott grúz katonai ak­ció előtt. Az értesülés tovább szíthatja az orosz miniszterelnök, Vlagyimir Putyin által múlt hónapban meg­fogalmazott vádakat, amelyek szerint az Egyesült Államok állt a háború kirobbantása mögött - írta a Financial Times. Az orosz kor­mányfő augusztusban kijelentet­te: nem csupán arról van szó, hogy az amerikai fél képtelen volt visszatartani a grúz vezetést „ettől a bűnös akciótól (a dél-oszétiai beavatkozástól)... a grúz hadsere­get ténylegesen az amerikai fél fegyverezte fel és képezte ki”. Á brit lap szerint a kiképzést magas rangú amerikai katonatisz­tek és két alvállalkozó cég szakér­tői irányították. Arra nincs bizo­nyíték, hogy tudták volna, hogy az általuk kiképzett grúz kommandó­sokat majdan a dél-oszétiai táma­dásban vetik be - áll a cikkben. Egy amerikai katonai szóvivő azt mondta: a programmal a kom­mandósokat eredetileg afganisz­táni bevetésre kívánták felkészíte­ni, a NATO vezette nemzetközi biztonsági erők (ISAF) részeként. A Financial Times szerint az eset ugyanakkor rávilágít arra, hogy gyakran nem kívánt következmé­nyei vannak a külföldi országok­nak nyújtott amerikai kiképzési és felszerelési programoknak. A Pen­tagon által a grúz kommandósok kiképzésével megbízott egyik vál­lalkozó, az MPRI nevű cég - amely a feladatra egy 15 fős, az amerikai hadsereg különleges alakulatai­nak volt katonáiból álló csoportot verbuvált - 1995-ben a horvát hadsereg kiképzésére is megbízást kapott, éppen a szerbek lakta Kra­jina szakadár terület elleni horvát hadjárat előtt. Az invázió során 200 ezer embert űztek el otthona­ikból; ez volt a balkán háborúk so­rán elkövetett etnikai tisztogatá­sok egyik legsúlyosabb esete. A lapnak a Pentagon által a grúz erők ldképzésével megbízott má­sik cég, az American Systems ille­tékese azt mondta: akiképzés első szakaszajanuártól áprilisig tartott, és a „különleges erők számára szükséges alapszintű ismeretek” átadására összpontosított. A má­sodik, hetvennapos szakasz au­gusztus 11-én kezdődött volna, de néhány nappal korábban kitört a dél-oszétiai háború. A lapnak egy amerikai katonai illetékes felfedte: a grúzok 2006-ban, közvetlenül az Egyesült Államoknak ajánlották fel kom­mandósok kivezénylését Afganisz­tánba, különlegesen kiképzett amerikai erők mellé. A forrás sze­rint az amerikaiak közölték a grú­zokkal, hogy a felajánlást a NATO- n keresztül kell megtenni. A NATO üdvözölte az ajánlatot, de közölte Grúziával, hogy katonáinak to­vábbi kiképzésre van szükségük, a szövetség által megkövetelt szín­vonal elérése végett. KOMMENTÁR Parlamenti „Szlovák Gárda” BARAK LÁSZLÓ Robert Fico rettegése a Magyar Gárdától a kezdetektől fogva semmi másról nem szólt, mint arról, hogy elterelje a figyelmet saját „foga­dott családja”, vagyis az általa életre hívott és karbantartott kor­mánykoalíció és persze önmaga szennyeséről. Leginkább Ján Slotá- ról, aki képletesen szólva, megvalósította a lehetetlent, azaz képes aranyat csinálni a fekáliából... Miként is magyarázhatnánk Slota kétségkívül viszonylagos, ám annál stabilabb népszerűségét? Ficó- val összefüggésben tökmindegy, hogy Slota valóban buta-e, mint a csők, avagy csak azért alakít, hogy a mindenkori választásokon le­kaszálhassa a szélsőségesen ostoba közönség voksait. Lévén, Ficót is épp úgy meghatározza a környezete, mint ahogyan ő is determi­nálja a környezetét. Többekközöttpolitikai ellenfeleinek, amulti- nacionális cégeknek, nem utolsósorban pedig a sajtó embereinek címzett, immár menetrendszerű, militáns, mondhatni gyűlölködő üzenetiért. Amelyek ugyan nélkülözik az útszéliséget, a szó szerinti idegengyűlöletet, a gyűlöletbeszéd konkrét kifejezéseit, ám olyan zsigeri indulatot sugároznak, amely indulat épp olyan jelentéssel bír, mint Slota bármely ordenáré megnyilvánulása. Ennek a ficói stílusnak a folyománya, sőt közvetlen következménye az igazság­ügyi miniszter, Štefan Harabin múlt heti parlamenti „szarházizá- sa”, s persze Vladimír Mečiar ugyancsak parlamenti közegben ab­szolvált, közvetett zsidózása. Amit utólag mindkét aktor, úgymond, szimpla replikaként magyarázott arra „sértésre” hivatkozva, hogy az ellenzék Harabin kétes kapcsolatait firtatta. A részeg sintérek stí­lusában előadott parlamenti tragikomédiát követően persze jöttek a reakciók a politika közegéből is. Ki-ki saját vérmérséklete, legin­kább azonban jellemének aktuális állaga szerint lenyilatkozta a magáét. Fico is, aki kijelentette, elítéli az indulatos vitastílust, külö­nös tekintettel az antiszemitizmust idéző megnyilvánulásokra, ám tulajdonképpen megérti Harabint, aki nyilván nem bírta idegekkel a gyűrődést. És hogy majd nyilván bocsánatot fog kérni, mármint Harabin - így Fico. Éttől az alibista sódertól semmivel nem minősít­hető kvalifikáltabbnak az MKP elnökének, Csáky Pálnak a reakció­ja, amely szerint ő maga és a párt képviselői azért nem avatkoztak bele a szóban forgó szópárbajba, mert annak színvonala számukra teljességgel elfogadhatatlan volt. Hát igen, csakhogy, ha egy helyi­ségben valaki belecsinál a ventillátorba, bemocskolódik minden egyes ott tartózkodó. Tekintet nélkül arra, hogy kifogástalan modo­rú angol lordnak képzeli-e magát az ember vagy csak egy ostoba nyikhaj. Csáky önmaga és elvtársai felsőbbrendűségét hirdető, tá­volságtartó megszólalásaival egyébként is mindenekelőtt önmagá­nak és elvbarátainak, sőt az általa oly nagy nekibuzdulással képvi­selni óhajtott szlovákiai magyaroknak árt. Mert, amint azt Fedor Gál szociológus a szóban forgó események kapcsán egy napilapnak nyilatkozta, bizony nem más, mint gyávaság az, ha valaki szó nélkül tűri, hogy a társaságában ostoba módon viselkedjenek... Ugyanez vonatkozik Ficóra, aki miközben célirányosan a Magyar Gárda után kutat már-már a saját spájzában is, nem akarja észrevenni, hogy a „szlovák gárdisták” a parlamentjében grasszálnak és ugatnak... JEGYZET Humor túlélőcsomag JUHÁSZ KATALIN Idejét sem tudom, mikor haho- táztam utolj ára felszabadultan, pérceken keresztül úgy, hogy potyogtak a könnyeim, a végén levegő után kapkodtam, fájt a gyomrom és rekeszizomláz gyötört. Egy-egy mosoly, kun­cogás vagy hirtelen kacaj persze előfordult, de a tartós jókedv mostanában messze elkerül. Pedig egy ideje tudatosan kerü­löm a tévéhíradót, a nyomasztó, idegesítő emberek társaságát, menekülök a negatív élethely­zetekből és próbálok keveseb­bet bosszankodni azokon a dol­gokon, amik megtörténtek, amiket lehetetlen visszacsinál­ni. Általános közérzetem azon­ban nem és nem akar javulni. Például nem tudom helyzetko­mikumként, vagy abszurd hu­morként kezelni a lépten-nyo- mon felbukkanó emberi buta­ságot. Pedig talán ez lenne a megoldás: szívből kinevetni a túlbuzgó rendőrt, a mizantróp ügyintézőt, a szűklátókörű megmondóembereket, mintegy felülemelkedni a konkrét hely­zeten, és elképzelni, micsoda kabaréjelenet születhetne eb­ből, ha lenne nálam diktafon... A minap szörföztem kicsit az in­terneten nevetés-témában, és találtam néhány elgondolkod­tató dolgot. Komoly kutatások támasztják alá azt a hipotézist, miszerint a nevetés rendkívüli hatással van szervezetünkre, mi több, egyfajta belső tornának tekinthető. Kitisztítja a légző­szerveket, serkenti az emész­tést, javítjaavérkeringést, csök­kenti a magas vérnyomást és az izmok feszültségét. Enyhíti a stresszt és a szorongást, növeli az endorfin, azaz a test termé­szetes fájdalomcsillapítójának termelését, sőt az immunrend­szert is erősíti. A rekeszizom ugyanis nevetés közben masszí­rozza a beleket. Nem véletlen, hogy világszerte sorra alakul­nak a „hahota-klubok” - az indi­ai nevető jógára építve. Wendy Shepard amerikai kutató egye­nesen azt állítja, ha az ember eléggé nyitott, hogy megtalálja a humort a hétköznapi szituáci­ókban, életszemlélete pozitívvá válhat. Szerinte ennek elérésé­hez ideális módszer, ha összeál­lítjuk humorkollekciónkat, örömlistánkat, vidámság-dobo­zunkat. Ez mindössze annyit je­lent, hogy számba vesszük azo­kat a dolgokat vagy tárgyakat, amiktől jókedvre derülünk. A vidámságdoboz tartalmazhat szeretteinktől kapott leveleket, gyerekrajzokat, kedvenc rajz­filmeket, vicces játékokat, hu­moros videókat. Szerinte ezek a dolgok még a legkomorabb em­bert is feloldják. Azóta töröm a fejem a csomagon. Tippeket is elfogadok. Az eredményről pe­dig hamarosan beszámolok...

Next

/
Thumbnails
Contents