Új Szó, 2008. szeptember (61. évfolyam, 203-226. szám)
2008-09-06 / 207. szám, szombat
30 Presszó ÚJ SZÓ 2008. SZEPTEMBER 6. www.ujszo.com Az ókori Korinthoszban leginkább római kori leletek dominálnak, ott található Apolló temploma is, melyet i. e. az 5. században építettek A 6343 méter hosszú, 23 méter széles csatornát a 19. század végén egy francia magánvállalat fejezte be A helyiek Afroditében hittek, ami azt jelentette a gyakorlatban, hogy inkább a szexuális örömöket, a prostitúciót választották az erkölcsös élet helyett Mükéné és Korinthosz csodái A görög Peloponnészoszi- félsziget dúskál a nevezetességekben, látnivalókban. S bár egyeseknek úgy tűnik, a legcsodálatosabb éppen Olimposz, mások Mükénére vagy Korinthosz- ra esküsznek. JANA ČEVELOVÁ Mükénét, mely a félsziget keleti felén található, egy amatőr régész, Heinrich Schliemann a 19. század hetvenes éveiben fedezte fel. Először Homérosz művei, az Iliász és az Odüsszeia alapján meglelte Tróját, majd beazonosította Mükénét is. Erre a csodálatos helyre zöld narancs-, citrom- és mandulaligeteken át vezet az út. Az a domb, mely évszázadokon át védte Mükénét, két magas hegy között terül el. A stratégiai fekvés ma már nyilvánvaló, de még mind a mai napig felvetődik a kérdés, Schliemann honnan tudta, hol kell ásnia. Az Oroszlán kapun át Az ásatások már messziről feltűnnek. A híres Oroszlán kapuhoz járda vezet fel, mely végigvisz az egész régészeti emlékterületen. És ami nagyszerű, az az, hogy nemcsak babakocsival, hanem kerekes székkel is bejárhatjuk a műemléket. A hatalmas városfal, mely körülölelte a várat és a környékét, 13 méter magas és 7 méter széles volt. Az ókori görögök meg voltak róla győződve, hogy a falat a küklopszok építették. Homérosz szerint Perzeusz alapította Mükénét, aki megölte a nagy Medúzát. Mükéné már nyolcezer éve is lakott vidék volt, valószínűleg négyezer éve vándoroltak oda az indoeurópai népek, s az ő kultúrájukat nevezzük ma mükénéi kultúrának, melynek nyomai megtalálhatóak az egész Peloponnészoszon, sőt még Athénban és Thébában is. Mükéné valószínűleg Krisztus előtt 1200-ban semmisült meg. Amint azt már említettük, Mükéné romjaihoz az Oroszlán kapun át vezet az út, s mivel alulról közelítjük meg, még hatalmasabbnak tűnik. A kapugerenda felett áll a híres háromszögben kialakított dombormű, mely két fej nélküli, hátsó lábain álló oroszlánt ábrázol. A kapu alatt Mükénét egy amatőr régész, Heinrich Schliemann a 19. század hetvenes éveiben fedezte fel (A szerző felvételei) Az ókori Korinthoszban leginkább római kori leletek dominálnak, ott található Apolló temploma is, melyet i. e. az 5. században építettek. Mindenhol vannak információs táblák, de azok szerint nem nagyon sikerült eligazodnunk a sok műemlék között. Ám ha arra járnak, mindenképpen szóljanak a tárlatvezetőnek, vigye el önöket a márványemelvényhez, ahonnan Szent Pál szónokolt a korinthosziakhoz. A helyiek annak idején ugyanis Afrodité istenasszonyban hittek, ami azt jelentette a gyakorlatban, hogy inkább a szexuális örömöket, a prostitúciót választották az erkölcsös élet helyett. Időszámításunk szerint 52-ben Pál a városba érkezett, és majdnem 18 hónap prédikálás után szinte alig akadt hallgatósága. A korintho- sziak tovább élték élvezetekkel teli életüket. A Korinthoszi-csatorna Ha kíváncsiak erre a hatalmas építményre, mely összeköti az Égéi- és a Jón-tengert, vigyázniuk kell, nehogy elmenjenek mellette. A csatorna alatti híd nagyon rövid, és semmilyen tábla nem figyelmeztet, hogy mi is van a közelben. A két tengert már mintegy kétezer éve megpróbálták összekötni, Nagy Sándor és Caligula is megkísérelte a kivitelezést, ám végül Néró vágta aranykapájával az első nyomot, amellyel elindította a csatorna építését (zsidó foglyokkal ásatta ki). A 6343 méter hosszú, 23 méter széles csatornát a 19. század végén egy francia magánvállalat fejezte be. A csatorna fölött lévő három híd állandóan tömve van turistákkal, akik fényképezik az áthaladó hajókat. A hajón utazók viccesen felkínálják, utazzunk velük, csakhogy ahhoz le kellene ugor- nunk a mélybe hozzájuk. Az ókori Korinthosz hét kilométerre terül el a modern Korin- thosztól, már messziről felismerhető, mert látszik az Akroko- rinthosz hatalmas erődítménye. A korinthosziak oda bújtak el a portyázó csapatok és a földrengések elől. De elképzelhetetlen, hogyan tudtak olyan gyorsan feljutni oda, hiszen meredek, három kilométeres emelkedő vezet fel a várhoz. Ám az kétségtelen, hogy a hatalmas kőfalakkal körülvett erődítmény bevehetetlen volt. megáll a turisták tömege, hiszen mindenki itt akar fényképez- kedni. Rögtön a jobb oldalon, a felirat alatt található a királyi sírkamra, ahol hat sírt találtak. Ötöt ebből még Schliemann ásott ki, ahol arany kincsekre bukkant, melyek most az athéni Nemzeti múzeumban vannak. A helyi múzeumban csak a kincsek másolatait őrzik, a leghíresebb lelettel, az arany halotti maszkkal együtt. Schliemann meg volt róla győződve, hogy ez a halotti maszk egyenesen Agamemnóné volt, de később kiderült, egy ismeretlen király arcáról készült. A romok közti gyalogút egészen a dombtetőre vezet, ahol Agamemnón palotájának és udvarának maradványai találhatók. Csodálatos kilátás nyílik onnan az egész völgyre. Lent, úgy 300 méterre a jobb oldalon még megnézhetik a körsírokat, a leghíresebb közülük Agamemnón sírkamrája. Ide is érvényes a belépőjegy. Korinthosz HETI ÉVFORDULÓK Szeptember 1., hétfő 85 éve született ROCKY MARCIANO amerikai ökölvívó Olasz származású volt, 1956. szeptember 23-án jutott pályafutása csúcsára, amikor kiütötte Jersey Joe Walcottot, s ezzel megszerezte a nehézsúlyú profi világbajnoki címet. Egész pályahitása során megőrizte veretlenségét. 1969-ben repülőszerencsétlenség áldozata lett. Szeptember 2., kedd 35 éve hunyt el J.R.R. TOLKIEN angol író Tudományos munkássága is említésre méltó, de hírnevét ma is népszerű könyvének, a fűmen is feldolgozott A Gyűrűk Urának és A babónak (A hobbit) köszönheti. Amodern fantasy atyjának tekintik. Középfölde eredetével foglalkozó könyve, A szil- marilok szintén ismert. MÁ Szeptember 3., szerda 350 éve hunytéi OLIVER CROMWELL angol államférfi Kiváló katona volt, harcolt a polgárháborúban, s puritán csapatai élén legyőzte a királyi sereget. A köztársaság kikiáltása után Anglia, Skócia és Írország lord protectora- ként ő irányította az országot, király is lehetett volna, de visszautasította a felajánlott koronát. Szeptember 6., szombat 140 éve hunyt el SZENDREY JULIA, Petőfi Sándor felesége Alakja ma is nagy viták tárgya az irodalmi hagyományban, akkoriban, özvegységre jutva a nemzet céltáblája volt. A mártír költő nagyon szerette, ám Júlia hamar eldobta az özvegyi fátyolt, s ezt nem bocsátotta meg neki a szomorkodó nemzet.
