Új Szó, 2008. augusztus (61. évfolyam, 178-202. szám)
2008-08-06 / 182. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. AUGUSZTUS. 6. Európai unió - nyugdíjpénztárak gazdasági mutatói 9 Most először alkalmazná a megerősített együttműködés módszerét az Európai Unió néhány tagországa Válás - európai módra? (Illusztrációs felvétel' Európa előnyévé válhat a nyelvi többszínűség A nyelvtudás jó üzlet ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Kilenc tagállam nemrégiben úgy döntött, példátlanul szoros - ún. megerősített - együttműködés keretében kívánják szabályozni azokat a válásokat, melyek különböző állampolgárságú feleket érintenek. Az ok: EU-ban évente 845 ezer házasságot bontanak fel, ebből 170 ezer esetben különböző állampolgárságú párokról van szó. ÖSSZEFOGLALÓ Előre kell bocsátani: a megerősített együttműködések elindítását az 1999-ben életbe lépett Amszterdami Szerződés tette lehetővé. Olyan esetekben, ha a tagállamok egy része szorosabb együttműködést szeretne kialakítani egyes területeken, az erre nem hajlandó országok részvétele nélkül. Habár már többször felmerült ennek az együttműködési formának az elindítása, végül még sohasem került rá sor. Az érintett tagállamok felkérése után a megerősített együttműködés elindítására hivatalosan az EB-nek kell javaslatot tennie, majd a tanácsban a tagállamok minősített többséggel döntenek. Miután az unió igazságügyi Sosem tudni, mi lesz a vége miniszterei július 25-én képtelenek voltak közös álláspontot kialakítani a válásokkal kapcsolatos, régóta húzódó vitában, kilenc tagállam jelezte: készek a vona- kodók nélkül szorosabb együttműködést kialakítani. Vagyis: a jelenleg szabályozatlan kérdést közös szabályokkal kívánják rendezni. Ausztria, Franciaország, Görögország, Luxemburg, Magyarország, Olaszország, Románia, Spanyolország és Szlovénia most az Európai Bizottsághoz kíván fordulni, hogy engedélyezze az együttműködés elindítását. Mindez azért lényeges, mert a házasság felbontásának jogalapjai országonként különbözőek. Van olyan tagállam, ahol nem is engedélyezik a válást, van, ahol a válás véglegesítése nagyon hosszadalmas, hónapokig is eltartó procedúra, és van, ahol jóval egyszerűbb a folyamat. A kilencek elképzelései szerint például egy Belgiumban élő cseh-német házaspárnak lehetősége lenne arra, hogy közös megegyezéssel kiválasszák, melyik ország bíróságánál adják be a válókeresetet. Megegyezés hiányában pedig automatikusan a lakóhely szerinti ország bíróságát jelölnék ki. A válások közös szabályozását leginkább Málta és Svédország ellenzi, persze más-más okból. Az erősen katolikus földközi-tengeri szigetországban a házasságok felbontása egyáltalán nem engedélyezett. Vele szemben Stockholm azért ellenzi a kezdeményezést, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy egy svéd állampolgárt a liberális svéd törvényeknél szigorúbb előírásoknak vessenek alá. Sajtóértesülések szerint Csehország, az Egyesült Királyság, Finnország, Hollandia és Lengyelország is ellenzi a tervet, míg Belgium, Litvánia, Németország és Portugália bizonyos feltételek mellett támogatná azt. Az Európai Bizottság részéről Jacques Barrot ezért nagyon óvatosan reagált a kezdeményezésre. A bel- és igazságügyekért felelős francia biztos azt mondta, az EB alaposan át fogja tekinteni egy ilyen együttműködés lehetséges politikai, jogi és gyakorlati következményeit, és ennek alapján fog dönteni, (euvonal.hu, ú) Brüsszel. A nyelvtudás hiánya az üzleti világban is megérződik. Európa elveszítheti versenyképességét a fejlődő világgal szemben, ha nem fektet be többet a nyelvi képességek fejlesztésébe. Ezt a következtetést vonták le nemrégiben egy olyan üzleti fórumon, amely a többnyelvűséggel foglalkozott. A Leonard Orbán uniós nyelvi biztos által bemutatott, A nyelvtudás üzlet című jelentés a szeptemberben bemutatandó uniós többnyelvűségi stratégiát alapozza meg. Felmérései megkondították a vészharangot üzleti körökben is, miután megállapította: a kis- és középvállalkozások 11%-a esik el konkrét üzleti lehetőségektől nyelvtudásbéli hiányosságok miatt. Bár még mindig az angol az üzleti szféra fő nyelve, a feltörekvő latin-amerikai és ázsiai gazdaságok mellett Európa vállalkozásai nem engedhetik meg maguknak, hogy ne fejlesszék munkavállalóik nyelvtudását. A vállalkozások egynegyede még mindig az angolt tartja a legfontosabb fejlesztendő nyelvnek az elkövetkező három évben, utána következik a francia és a német, illetve az orosz. A nem európai nyelvek közül kiemelt szerepet kapott kínai. Viscount Etienne Davignon, az üzleti fórumot vezető belga államminiszter szerint az elmúlt években uniformizálódott és fokozatosan egynyelvűvé vált az üzleti világ. Ezeket a folyamatokat nem lesz könnyű megfordítani, de az üzleti szektor együttműködésére mindenképp szükség van. A jelentés ezért egy többlépcsős stratégiát vázol fel, amely a nyelvi több- színűséget Európa versenyelőnyévé változtathatja. Ehhez azonban szükséges, hogy a nemzeti kormányok széles körben biztosítsák és elérhetővé tegyék az idegennyelvoktatást, ugyanis az üzleti szférában sokoldalú munkaerőre van szükség., A nyelvekre nem csak az eladások növeléséhez és a marketingstratégia kidolgozásához van szükség. (...) A munkaerőpiac globális jelenség, a multikulturális és többnyelvű munkavállalók alkalmazása pedig kiemelt fontosságú” - szögezi le a jelentés, és hozzáteszi: ez elősegítheti az Európába érkező bevándorlók integrációját is. Az unió 2007-ben hozta létre a többnyelvűségért felelős biztosi posztot, a 2008-as évet pedig a kultúrák közötti párbeszéd évének kiáltotta ki. Egy 2006-os Eurobarometer- felmérés kimutatta, az európai polgárok nyelvtanulási motivációja alacsony, és bár előnynek tartják az idegennyelv-ismeretet, nagyok az eltérések az egyes országok között. A dél- és a kelet-európai országokban jelentős a támogatottsága az „anyanyelv + két idegennyelv” célkitűzésnek, a lakosság kétharmada egyetért vele, ezzel szemben északon és az újonnan csatlakozott Bulgáriában és Romániában ez az arány mindössze 25%-os. (euractiv.hu) Brian Cowen miniszterelnök szerint nincs, a napilapok viszont azt állítják, van valamiféle forgatókönyve Dublinnak a válság megoldására Nem akarnak újra szavazni az uniós reformszerződésről az írek ÖSSZEFOGLALÓ Büsszel/Dublin/Párizs/Lon- don. Az írek túlnyomó többsége elutasítja, hogy megismételjék az uniót megújítani szándékozó Lisszaboni Szerződésről szóló referendumot. A jelenlegi adatok alapján ha meg is ismételnék a véleménynyilvánítást, valószínű, hogy ismét a „nemek” nyernének. Mégis mindenki azon mesterkedik, hogy ismét urnákhoz szólítsák az íreket. A londoni székhelyű Open Europe kutató cég megbízásából készített felmérés szerint a megkérdezettek 71 százaléka ellenezte, és mindössze 24 százalék támogatta a referendum újbóli kiírását. A felmérésből az is kiderült, hogy a válaszadók 62 százaléka ismét nemmel voksolna egy újabb népszavazáson. Azok körében, akik nem mentek el szavazni június 12-én, 57 százalék a szerződést elutasítók aránya. A megkérdezettek 67 százaléka értett egyet azzal a kijelentéssel, hogy „az európai politikusok nem tartják tiszteletben az írországi nemet” és 61 százalék nem értett egyet azzal, hogy ha az EU többi 26 tagállama ratifikálja a Lisszaboni Szerződést, akkor Írországnak is meg kell változtatnia a véleményét, és támogatnia kell a dokumentumot. Ötvenhárom százalék volt azoknak az aránya, akik azt mondták, kevésbé szívesen szavaznának Brian Cowen ír kormányfőre a következő választásokon, ha a kormányfő elrendeli az újabb népszavazás kiírását. A felmérést július végén készítették, Nicolas Sarkozy francia elnök dublini látogatása után. A francia államfő azért utazott Írországba, hogy tájékozódjon arról, milyen okok vezettek az EU intézményi és döntéshozatali mechanizmusát megreformáló szerződés elutasításához. Sarkozy azt javasolta az ír miniszterelnöknek, hogy a jövő év júniusában, az európai parlamenti választások napján kérdezzék meg az íreket újra a Lisszaboni Szerződésről. Az ír kormány korábban októberig kapott haladékot, hogy dolgozzon ki megoldási javaslatot a kialakult helyzetre. A The Irish Times értesülései szerint Cowen kormányfő azt hangsúlyozta, hogy az októberi uniós csúcstalálkozóra csak egy „előzetes jelentést” fog az ír kormány készíteni, nem pedig egy minden részletre kiterjedő menetrendet. Az új referendumról várhatóan az Európai Tanács decemberi ülésén születik majd hivatalos döntés, miután garanciákat adnának az íreknek, hogy a terhesség-megszakítással és védelempolitikával kapcsolatos kérdések továbbra is a tagállamok kompetenciájában maradnak. Egyébként a Sarkozy-látogatás nem sokat lendített az ügyön: Dublinban több száz tüntető fogadta „A nem nemet jelent” feliratú transzparenssel. A tiltakozókat felbosszantotta a francia elnök korábbi nyilatkozata arról, hogy az íreknek mindenképpen új referendumot kellene rendezniük, ezt az ír belügyekbe való beavatkozásnak tekintik. Sarkozy két órát töltött a „nem” tábort képviselő 21 szervezet vezetőinek társasáA jövő szeptemberben vagy októberben esedékes újra- szavazás „mézesmadzagját" egy ír biztosi poszt ga- rantálásajelentené. gában is, akik a találkozó után úgy nyilatkoztak, hogy a francia elnök nem hallgatta meg érveiket. A múlt hét végén több ír lap is megszellőztette: a dublini kormányzat bizonyos csereüzletet fog ajánlani Brüsszelnek: a Lisszaboni Szerződés megmentéséért állandó biztosokat kérne. Vagyis azt akarja, hogy az unió a jövőben minden egyes tagállam számára garantáljon egy állandó biztosi posztot. Meg nem nevezett kormányzati forrásokra hivatkozva az Irish Indepenedent eképp fogalmazott: a jövő szeptemberben vagy októberben esedékes új- raszavazás „mézesmadzagját” egy ír biztosi poszt garantálása jelentené. Márpedig ez szöges elleniében van azzal, amit a Lisszaboni Szerződés szeretne: 2014-ig csökkenteni kívánja a biztosi posztokat, a jelenlegi 27-ről 15-re. Az új pozíciókat a jövőben rotációs alapon töltenék be a tagállamok. A lapok azt is tudni vélik, mi van Dublinnak a Lisszaboni Szerződés megmentésére kidolgozott tervében, amelynek létezését az ír kormányfő hevesen tagadja. A média szerint Dublin a következőket kéri:- az Európai Bizottság kinevezésének elhalasztása a második ír referendumig (az új EB kinevezése jelenleg 2009 novemberében esedékes);- írásbeli biztosítékok az olyan érzékeny témákban, mint az adózás, a semlegesség kérdése vagy az abortusz (utóbbi törvénytelen Írországban);- a következő év során a képviselők számának további csökkentése bizonyos országok esetében (de nem Írországéban). Jelenleg a szerződés 785-ről 736-ra kívánja csökkenteni az EP-képviselők számát, ez az intézkedés több országot is érintene, az írek a jelenlegi 13 helyett 12 képviselővel rendelkeznének. Egyedül a Belfast Telegraph fogalmazott óvatosabban e tervekkel kapcsolatban. Azt írta, ezek csak lehetőségek, amelyek megfontolás alatt állnak a Fianna Fail (a jobbközép kormánypárt) vezette kormánykoalíció részéről. (euvonal.hu, euractiv.hu, ú) a magánnyugdíjpénztárak gazdasági mutatói Magánnyugdíjpénztár A hozamráta aktuális értéke Konzervatív alap A nettó vagyon A kezelési költség* A hozamráta aktuális értéke Kiegyensúlyozott alap A nettó vagyon A kezelési költség* A hozamráta aktuális értéke Progresszív alap A nettó vagyon A kezelési költség* AEGON Magánnyugdíjpénztár 1,1336 Sk 240 675 320,41 Sk 0,065% 1,1206 Sk 1 508 721 250,67 Sk 0,065% 1,1017 Sk 4 578 154 585,07 Sk 0,065% Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár 1,1386 Sk 874 751 360,90 Sk 0,065% 1,1070 Sk 5 901 547 859,14 Sk 0,065% 1,0999 Sk 12 150 554 698,40 Sk 0,065% AXA Magánnyugdíjpénztár 1,1339 Sk 477 926 597,54 Sk 0,065% 1,1079 Sk 4 205 659 839,08 Sk 0,065% 1,1013 Sk 12 220 076 031,46 Sk 0,065% ČS0B Magánnyugdíjpénztár 1,1162 Sk 131 410 394,98 Sk 0,065% 1,0870 Sk 1 019 880 351,83 Sk 0,065% 1,0847 Sk 2 310 347 613,97 Sk 0,065% ING Magánnyugdíjpénztár 1,1272 Sk 199 360 451,98 Sk 0,065% 1,0901 Sk 1 904 985 710,88 Sk 0,065% 1,0777 Sk 4 565 397 081,45 Sk 0,065% VÚB Generali Magánnyugdíjpénztár 1,1261 Sk 424 906 457,02 Sk 0,065% 1,1016 Sk 3 206 748 076,13 Sk 0,065% 1,0946 Sk 5 183 991 893,66 Sk 0,065% * az alap nettó havi vagyonából számítva forrás: A Nyugdíjpénztárak Szövetsége - 2008. július 30-i adatok A hozamráta aktuális értéke: Ez az adat az alap menedzsmentjének munkáját értékeli. Az alap létrehozásakor a hozamráta értéke 1,0000 volt, a táblázatnak ebben az oszlopában lévő szám azt mutatja, hogyan változott időközben ennek a mutatónak az értéke márciustól, vagyis mikortól az első összegeket átutalta a Szociális Biztosító a nyugdíjalapnak. Ha ez a szám nőtt, vagyis nagyobb, mint egy - például 1,0911 -, ez azt jelenti, hogy az alap a rendelkezésére álló idő alatt a pénzeszközöket kamatoztatta, vagyis minden befizetett korona időközben már 1,0911 koronát ér. Ha a hozamráta egy alá csökken, akkor a befizetett összeg vesztett nominális értékéből. A nyugdíjalap vagyonának nettó értéke: Azt mutatja, hogy mekkora vagyont kezel a nyugdíjalap. Minél nagyobb az összeg, az alap annál nagyobb vagyont fektethet be, ami növelheti a hozamot. Ma még a nyugdíjalapok nettó vagyona a legnagyobb pénztárakban már több százmillió, a kisebbekben néhány tízmillió korona, de a folyamat előrehaladtával az alapok több milliárd korona vagyont kezelnek majd.
