Új Szó, 2008. augusztus (61. évfolyam, 178-202. szám)

2008-08-06 / 182. szám, szerda

6 Külföld ÚJ SZÓ 2008. AUGUSZTUS 6. www.ujszo.com RÖVIDEN Vádemelés két szerb ellen Belgrád. A háborús bűncselekmények ügyében eljáró szerb ügyészi hivatal vádat emelt tegnap két szerb férfi ellen. A vádirat szerint Branko Grujics és Branko Popovics 1992-ben utasítást adott mintegy 700 muzul­mán civil deportálására, bán­talmazására, illetve megölé­sére a kelet-boszniai Zvomik városa közelében. A két férfi három tettestársát júniusban 3-tól 15 évig terjedő börtön- büntetésre ítélték Belgrád- ban. (MTI) Putyin előhúzta a Kuba-kártyát Moszkva. Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök szerint „helyre kell állítani Moszkva befolyását Kubában és más országokban”. Putyin szavai a hétfői kormányülésen hang­zottak el, amelyen egy magas rangú orosz küldöttség be­számolt nemrégiben tett ha­vannai látogatásának ered­ményeiről. Adelegáció megál­lapodott a kubai kormánnyal az együttműködés fő területe­iben: energia, bányászat, me­zőgazdaság, szállítás, egész­ségügy és távközlés. A kül­döttség tagja volt Nyikolaj Patrusev, az orosz Nemzetbiz­tonsági Tanács titkára is. Az orosz sajtó ezzel párhuzamo­san olyan véleményeket idé­zett, idéz, hogy Moszkvának ismét meg kellene jelennie ka­tonailag az USA-tól 150 kilo­méterre fekvő szigeten, vála­szul arra, hogy Washington rakétákat és radart telepít Csehországba és Lengyelor­szágba. Leonyid Ivasov befo­lyásos katonai elemző emlé­keztetett arra, hogy „a Nyugat ütköző zónát hoz létre Orosz­ország körül, bevonva ebbe baltikumi, közép-európai és kaukázusi országokat, vala­mint Ukrajnát. Válaszul mi ki- teijeszthetjük katonai jelenlé­tünket külföldön, beleértve Kubátis.”(MTI) Amerikaiakat akart ölni New York. Az al-Kaidával gyaníthatóan kapcsolatban álló pakisztáni nőt szállítot­tak az USA-ba, hogy ott vá­dat emeljenek ellene, mert amerikai ügynököket és ka­tonatiszteket próbált meg­gyilkolni egy kihallgatás so­rán Afganisztánban. Aafia Szidikit július 17-én vette őrizetbe az afgán rendőrség Gazni tartományban. Mi­chael Garcia államügyész szerint a 36 éves nőnél rob­banószerek előállításáról, valamint jelentősebb ameri­kai, köztük New York-i épü­letekről szóló leírásokat ta­láltak. A következő napon az FBI és amerikai katonák ki akarták kérdezni. A nő azon­ban felkapott egy puskát, azt az egyik amerikai századosra szegezte, majd közölte: vért akar látni. Egy tolmács félre­lökte a fegyvert, miközben a nő két lövést adott le, de azok senkit sem találtak el. Egy katona azonban rálőtt a nőre, és a felsőtestén eltalál­ta. Beszámolók szerint a gyanúsított még sebesülten is azt kiáltozta, „amerikaia­kat akarók ölni”. (MTI) Rendteremtés pekingi módra a Mennyei béke terén - tibeti szervezetek kínai vezetők elleni panaszát tárgyalja egy spanyol bíróság Japán újságírókat bántalmaztak Kínában Dél-Koreában tegnap tüntetők várták Busht. Egyrészt az amerikai há­borús politika, másrészt az amerikai marhahús importja ellen tilta­koztak. (Reute rs-felvétel) Peking/Madrid. Újabb pofo­nokat adtak tegnap a kínai hatóságok a szólás- és saj­tószabadságnak. Peking- ben egy felháborító rende­lettel, az ujgur területeken pedig szó szerint is, mun­kájukat végző tudósítók­nak. Az ázsiai körúton tar­tózkodó Bush Kínában fel akarja vetni az emberi jo­gok kérdését. ÖSSZEFOGLALÓ Külföldi tudósítók ezentúl nem készíthetnek szabadon interjúkat a kínai főváros központjában, a Mennyei béke terén (Tienanmen). Az újságíróknak egy nappal előre be kell jelenteniük, ha a Tienanmen téren kívánnak interjút készíteni, kapnak egy időpontot és egy kísérőt - jelentette az Új Kína hírügynök­ség a hatósági rendelkezésre hivat­kozva. Az utasítás előzménye, hogy hétfőn tiltakozók kis csoportja - ki­használva, hogy a pénteken kezdő­dő olimpiára Pekingbe érkezett új­ságírókat vezettek körbe a Ti­enanmen tér közelében - tüntetni kezdett az ellen, hogy szerintük megfelelő kártalanítás nélkül ki­költöztették őket házaikból, ame­lyek helyére üzleteket építenek. A felháborodott pekingiekről és transzparenseikről készült képek bejártákavilágsajtót. A Reuters ugyanakkor úgy érte­sült, a múlt héten a hatóságok egy körlevélben utasították a rendőr­séget, ne lépjen közbe, ha nyilvá­nos helyeken hangzanak el kor­mányellenes vagy a betiltott Fa- lunkung vallási szektával kapcso­latos, illetve a Hszincsiang-Ujgur autonóm terület, Tibet és Tajvan függetlenségét követelő beszédek. Állítólag azt is megtiltották a rendőröknek, hogy eltakarják, megrongálják az eseményt tudósí­tó fotósok, operatőrök kameráit. Mindezek eEenére őrizetbe vet­tek és bántalmaztak kínai rend- fenntartók két japán újságírót a Hszincsiang-Ujgur autonóm terü­leten. Ezt tegnap közölte az egyik érintett és a kínai sajtó. Kavakita Maszami, a Tokio Simbun napilap fotósa és Kacuta Sindzsi, a Nippon News Network televíziós társaság operatőre a hétfői terrorista tá­madás helyszínén készített felvé­teleket a muzulmán többségű Hszincsiangban, amikor őrizetbe vették őket. A fotós beszámolója szerint két órán át fogva tartották és bántalmazták is őket. Eközben egy spanyol bíróság il­letékesnek minősítette magát arra, hogy kivizsgálja a kínai politikusok jogi felelősségét a márciusban Ti- betben gyakorolt fegyveres el­nyomásért. A spanyol igazságszol­gáltatás 2005-ben nyilvánította ki, hogy egyetemesen illetékes a nép­irtás és az emberiesség ellen elkö­vetett bűnök esetében. Az ügyben július 9-én egy Tibeti Támogató Bizottságnak nevezett egyesület és két másik Tibet-párti csoport nyúj­tott be panaszt hét kínai politikai és katonai vezető, köztük Liang Kuang-lie védelmi és Keng Huj- csang állambiztonsági miniszter ellen, mert szerintük március 10-én a kínai hatóságok „általános és szisztematikus támadást indí­tottak a tibeti nép ellen”. Pénteken részt vesz az olimpia megnyitóján George Bush elnök, aki ázsiai kőrútjának első állomá­sára, Dél-Koreába érkezett teg­nap. Az amerikai elnök azt mond­ta, négynapos kínai látogatása alatt nyíltan szóba kívánja hozni az emberi jogok és a vallásszabad­ság kérdését. (MTI, s, ú) A Hága által keresett háborús bűnös testőrei 150 juhot is legeltetnek Bécsi kacsa Mladics rejtekhelyéről ÖSSZEFOGLALÓ Belgrád. Ratko Mladics tábor­nok, a hágai törvényszék (ICTY) ál­tal legjobban keresett háborús bűnös állítólag Szerbia déli részén, a néhai Joszip Broz Tito számára készült bunkerben rejtőzik. Ezt a Kronen Zeitung bécsi bulvárlapra hivatkozva jelentette tegnap a Press belgrádi újság. A hivatalos helyről nem kommentált, S a többi szerb médium által is figyelmen kí­vül hagyott hír szerint az egykori boszniai szerb haderő főparancs­nokát kétszáz állig felfegyverzett testőr vigyázza a szerb-macedón határon magasodó hegyek között. A bécsi lappal ezt egy meg nem ne­vezett szerb férfi közölte, aki állító­lag az USA-nak és az ICTY-nek is felajánlotta az információt. Ajelen- leg Bécsben élő informátor koráb­ban állítólag tagja volt Mladics testőrségének, amely azon kívül, hogy a tábornok védelmét ellátja, még 150 juhot is legeltet a hegyol­dalakon. A mesésen szenzációs hír közlője azt nem volt hajlandó elárulni, hogy pontosan hol a bunker, amelyben a szerinte súlyosan be­teg, megítélése szerint még legfel­jebb néhány hónapig élő tábornok bujkál. Azt akarja ugyanis, hogy előbb fizessék ki. Washington már korábban bejelentette, 5 millió dol­lárt is megér számára a Mladics tar­tózkodási helyére vonatkozó pon­tos információ. Abelgrádi lap meg­próbált utánajárni az információ­nak, s mindenki, akit megkeresett, a hírlapi kacsák kategóriájába utal­ta a bécsi újság anyagát. Momir Stojanovics, a szerb katonai hír­szerzés korábbi főnöke azt mondta, Titónak a macedón határon sosem volt bunkere. (MTI, ú) Amerikai katonákat és fegyvereket „találtak" - tudott róluk a biskeki kormány rendőrségi leleplezés Fura kirgiz ÖSSZEFOGLALÓ Biskek. Amerikai nagykövetségi alkalmazottakra, katonákra és va­lóságos fegyverraktárra bukkant a kirgiz rendőrség egy biskeki ház­ban. A kirgiz belügyminisztérium tegnapi közleménye szerint „az épületben az amerikai nagykövet­ség több, diplomáciai mentességet élvező alkalmazottja és tíz katona tartózkodott, akik feltehetően az USA-ból érkeztek, hogy a kirgiz tit­kosszolgálatoknak tartsanak ki­képzést”. A rajtaütés során megta­lált fegyverek között gránátvetók, golyószórók, mesterlövészpuskák, kézifegyverek, éjjellátó készülékek és több ezer lőszer volt. Az amerikai állampolgárokat nem vették őri­zetbe, a vizsgálat még nem zárult le. A házat egy amerikai állampol­gár bérelte a kirgiz főváros előkelő Intimaknegyedében. A biskeki amerikai nagykövet­ség szerint a fegyverek és lőszerek bevitele Kirgizisztánba a helyi ha­tóságok tudtával történt, s a kirgiz fegyveres erők terrorellenes ki­képzésének céljából szállították az országba. A kiképzést amerikai ka­tonák végzik. ,Áz amerikai kato­nák a kirgiz hatóságok meghívásá­ra érkeztek Biskekbe, és törvénye­sen tartózkodnak a köztársaság­ban” - hangsúlyozták a nagykövet­ségen. Az USA a volt szovjet köztársa­ságban üzemeltet egy légitámasz­pontot, amelyet a szomszédos Af­ganisztánban végrehajtott katonai akciókhoz vesz igénybe. (MTI,ú) Talpraállítaná a BZÖ-t - a szélsőségesen jobboldali erőket célozzák meg Jörg Haider készül a nagy visszatérésre ÖSSZEFOGLALÓ Bécs. Visszatér a nagypolitiká­ba Jörg Haider. Ismét átveszi az általa alapított, a korábban oly si­keres Szabadságpártból (FPÖ) ki­vált BZÖ (Szövetség Ausztria Jö­vőjéért) vezetését. Egyúttal a párt kancellárjelöltjeként indul a szep­temberben esedékes parlamenti választáson. Némileg ellentmond ennek az a nyilatkozata, hogy marad karinti- ai tartományi előjáró, nem kíván visszatérni Bécsbe, a szövetségi politikai színtérre. Vagyis egyedül célja megmenteni a pártot, amely két éve éppen csak bejutott a par­lamentbe, alaposan lemaradva az eredeti elnevezést megtartó FPÖ mögött. Sőt, a jelenlegi állás sze­Jörg Haider (Képarchívum) rint elképzelhető, hogy nem éri el a 4 százalékos parlamenti küszö­böt sem. Ennek fő oka valószínű­leg az, hogy a Haider visszavonu­lása után a párt élére került Peter Westenthaler nem bizonyult jó vezetőnek, amit csak tetéz, hogy a minap hamis tanúzás vádjával el­járás is indult ellene. Ez volt az utolsó csepp a pohárban, ezek után szinte természetes Haider visszatérése a párt és a választási lista élére. Ezzel együtt kérdés, vajon or­szágos szinten mennyi maradt Haider vonzerejéből. Hogy mi­lyen rétegeket céloznak meg, az ldderül a lista második helyére ki­szemelt politikus személyéből: Ewald Stadler újfasiszta szí­nezetű, keményen idegenellenes nézeteiről ismert politikus. Azt mondják, sokkal szélsőségesebb, mint a nagy ellenfél, a régi FPÖ-t sikeresen továbbvivő Hans-Chris- tian Strache. (m, n, ú) Grúz-dél-oszétiai tárgyalások kezdődnek Moszkva nem marad tétlen MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Jurij Popov különle­ges feladatokkal megbízott orosz nagykövet, az úgynevezett Közös Ellenőrző Bizottság (KEB) társel­nöke is jelen lesz a holnapi grúz-dél-oszétiai tárgyalásokon. Moszkvában adták hírül, hogy sike­rült tető alá hozni Temur Iakobasvi- li grúz reintegráció-ügyi állammi­niszter és Borisz Csocsijev, a Grúzi­ától egyoldalúan elszakadt Dél- Oszétia „miniszterelnök-helyette­sének” találkozóját. Maga Popov az Interfaxnak úgy nyüatkozott: ha tovább tart az erőszak a grúz-dél- oszét konfliktusban, Oroszország nem maradhat tétlen, tekintettel arra, hogy Dél-Oszétiában sok orosz állampolgár is él. Kijelentet­te: nem szeretne borúlátó előrejel­zésekkel foglalkozni, de a július 4-én és az augusztus 1-jén történt támadások megismétlődése esetén a helyzet kicsúszhat az ellenőrzés alól, és sajnálatos következmé­nyekhez vezethet. A tegnapi orosz lapok szerint a grúz erők hétfőn is lőtték Mugut fa­luban a múlt pénteki támadás áldo­zatául esett belügyi munkatárs te­metésére igyekvőket, így a férfit háza udvarában kellett eltemetni, s hétfőre virradóra lőtték Chinvali déli szélét is. Az emberek tömege­sen menekülnek Dél-Oszétiából, már mintegy 3000 fő hagyta el a szakadár területet. Vasárnap és hétfőn a hatóságok 1134 gyereket menekítettek ki az Oroszországhoz tartozó Észak-Oszétiába, Vlagyi- kavkazba. Dél-Oszétia (északon) és Abhá- zia (nyugaton) a Szovjetunió szétesése után, a '90-es évek ele­jén vívott véres háborúban sza­kadt el Grúziától. A tűzszüneti megállapodások nyomán mindkét övezetbe Oroszország telepített békefenntartó erőt a FÁK jóváha­gyásával. (MTI, ú) POLITIKAI BOTRÁNY Csalódást okoztak a britek London. Az Irakban szolgáló brit erők azért nem vettek részt a márciusi bászrai harcokban amerikai és iraki szövetségeseik oldalán, mert titkos alkut kötöt­tek a Mahdi Hadseregével, Muk- tada asz-Szadr radikális síita hit­szónok milíciáj ával. AThe Times szerint az egyezség értelmében - amellyel vissza akarták csalo­gatni a síita mozgalmat a politi­kai folyamatba - egyetlen brit katona sem vonulhatott be Bászrába Des Browne brit vé­delmi miniszter engedélye nél­kül, miközben az amerikai és iraki erők csaknem egy héten át küzdöttek ott a síita milicisták el­len. „Nem voltam boldog - mondta Chuck Western ameri­kai alezredes, aki tanácsadóként működik az iraki hadsereg mel­lett. - Rossz emberekkel alkut kötni általában nem jó ödet.” A brit védelmi tárca tagadja, hogy alkut kötött volna a Mahdi Had­seregével, és hangoztatja: a bri­tek azért nem tudtak bekapcso­lódni a harcokba, mert nem vol­tak rá tervek. De a The Times egy magas rangú brit védelmi forrást is idézett, aki szerint az alku sú­lyos kárt okozott Nagy-Britannia jó hírének Irakban. (MTI) Nem válaszolt a hat nagyhatalom ajánlatára Teherán üzent Solanának MTl-HÍR Teherán. Irán eljuttatott tegnap egy üzenetet Javier Solanának, az EU kül- és biztonságpolitikai fő­képviselőjének, de az nem válasz az iráni nukleáris programmal kapcsolatos nemzetközi válság rendezését célzó hathatalmi aján­latra. Ezt egy névtelenül nyilatko­zó iráni tisztségviselő közölte. A Solanának küldött levél nem is em­líti Irán urándúsító tevékenységé­nek befagyasztását. Solana mun­katársai tegnap még nem tudtak az állítólagos üzenetről.

Next

/
Thumbnails
Contents