Új Szó, 2008. augusztus (61. évfolyam, 178-202. szám)
2008-08-30 / 202. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. AUGUSZTUS 30. P Tudomány-hirdetés 7 Neki ítélték az 1911-es fizikai Nobel-díjat, s a róla elnevezett sugárzási törvény továbbgondolásaként született meg Max Planck kvantumhipotézise A kvantumfizika nagypapája - Wien halálára „Ezt a fiatalembert feneketlen tudatlanság jellemzi” - csattant fel Wilmhelm Wien, a müncheni egyetem vizsgabizottságának elnöke. A témavezető, Arnold Sommerfeld, a modem atomelmélet egyik megalkotója teljes mellszélességgel kiállt a bukásra ítélt doktorandus, Wemer Heisenberg mellett: „páratlan tehetség” - győzködte a Nobel díjas tudóst. Wien megkegyelmezett a fizikusjelöltnek, hagyta átmenni. OZOGÁNYERNŐ Nem kellet megbánnia tettét, az általa zavarosnak ítélt elméletért Heisenberg 1932-ben átvehette a fizikai Nobel-díjat. De ezt egykori vizsgáztatója már csak az égi fizikustársaság tagjaként láthatta: négy évvel korábban, 1928. augusztus 30-án elhunyt. A történet sajátos pikantériája, hogy a Heisenberget a kvantummechanika legnagyobb alakjaként tartjuk számon, míg Wilhelm Wien legfőbb felismerése, aminek köszönhetően neki ítélték az 1911-es fizikai Nobel-díjat, a róla elnevezett sugárzási törvény volt, aminek továbbgondolásaként született meg Max Planck kvantumhipotézise. E nélkül pedig aligha alakulhatott volna ki a Heisenberg által kialakított tudományág. Fizikaelméleti szempontból nyugodtan tekinthetjük Wient Heisenberg szellemi nagypapájának. A fenti történet pontos lenyomata a huszadik század első évtizedeiben lejátszódó forradalmi változásoknak: ebben az időben olyan rohamos gyorsasággal váltották egymást az események, annyi új felfedezés született, sőt oiy mértékben megváltozott a fizikai világkép, hogy egy-két generációnyi különbség egyben homlokegyenest szembenálló nézőpontokhoz vezetett. Emiatt is érdemes közelebbről megismerkedni annak a tudósnak a tevékenységével, akinek köpönyegéből a mai fizika egyik legfontosabb ága bújt elő. Wilhelm Wien 1864. január 13-án paraszti családban a Kelet-Poroszországi Fischhausen- ben született. Mivel édesapja tönkrement, két évvel később Drachsteinbe költöztek. Iskoláit Rastenburgban végzi, majd a heidelbergi egyetem diákja lesz. Tanulmányait Göttingenben folytatja, itt ismerkedik meg Hermann Helmholtzal, a kor egyik legjelentősebb fizikusával, akinek az asszisztenseként dolgozik egészen 1885-ig. Ezt követően több jeles német egyetemen tanít, a többi között Lipcsében és Münchenben. Fő kutatási területe a fekete test sugárzásának kérdése. A fizikában ezzel a fogalommal azt a testet jelölik, amely minden ráeső sugárzást elnyel, így csakis saját erőforrásból ered a belőle kiáradó fény. Ezt a gyakorlatban úgy oldották meg, hogy egy fekete falú üreges hengerben irídium szálat izzítottak, amelynek fényét egy keskeny résen át vezették ki a megfigyelő műszerbe. A kor legjelentősebb elméi tanulmányozták a kisugárzott fényt, aminek eredménye végül is a modem kvantumelmélet kidolgozása lett Max Planck, majd később Albert Einstein által. Csakhogy az ő világrengető felfedezéseikhez még meg kellett néhány törvényszerűséget határozni, amelyek közül kétségkívül a legfontosabb a Wien-féle elto- lódási törvény volt. Wien 1894-ben elvégzett egy szokatlan gondolatkísérletet. Eszerint a „fekete sugárzással töltött teret“ lezárják egy tükröző dugattyúval, amelyet lassan (adiabatikus módon) mozgatnak. A mozgó dugattyún a visszaverődő hullámok a Doppler-effektusnak megfelelően rezgésszámváltozást szenvednek, miközben a bezárt térrész energiája a dugattyú mozgásának eredményeként megnő. Mindezt laboratóriumi kísérletekkel alátámasztva kiderült, ha a hullámhossz függvényében vizsgáljuk a kibocsátott sugárzás intenzitását (erejét), akkor minden hullámhosszra egy meghatározott, harang alakú görbét kapunk. Más-más hőmérsékleten eltérőek a görbék, viszont valamennyire kimondható, hogy a maximális intenzitáshoz tartozó hullámhossz és a sugárzási hőmérséklet szorzata mindig állandó, vagyis ugyanazt az értéket adja. Ennek következménye, hogy a görbe maximális értéke növekvő hőmérséklettel egyre inkább a rö- videbb hullámhosszak felé tolódik el. Ezt ma Wien-féle elto- lódási törvényként tárgyalja a szakirodalom. Ezt a törvény- szerűséget továbbgondolva jutott el Max Planck a kvantumhipotézishez, amiből a későbbiek folyamán az egész kvantum- elmélet, majd kvantummechanika kialakult. Wilmhelm Wien egyike volt azon klasszikus fizikusoknak, aki felfedezéseikkel hozzájárultak a mai tudományos világkép kialakításához. Azt igazságtalanság lenne a szemére vetnünk, hogy nem ismerte fel a későbbi nemzedékek felfedezéseinek nagyságát. Annál is inkább, mivel valamennyi jeles utóda ugyanezen az úton járt: Max Planck, aki az ő nyomdokaiban haladt, 1913-ban a porosz tudományos akadémiának írt ajánlásában azzal mentegeti pártfogoltját, Albert Einsteint, hogy nagy fizikusnak tartja őt annak ellenére, hogy olyan badarságokban hisz, mint a fény kvantumjellege, Albert Einstein viszont évtizedeken keftsztül igyekezett bebizonyítani, hogy a kvantummechanika Heisenberg által felállított törvényszerűségei nem érvényesek. Minden esetben kiderült, hogy a fiataloknak van igazuk. Hát ezért is csodálatos tudomány a fizika. Wilhelm Wien tudományos eredményekben gazdag életet követően hatvannégy évesen, 1928. augusztus 30-án hunyt el. Nélküle bizonyosan csak vargabetűk útján juthatott volna el a fizika mai ismerettárához. Wilmhelm Wien 100 000 koronát (3319,39ínyért Batta László, Királyhelmec 50 000 koronát (1059,090 nyert Tóth Attila, Kisgyarmat 25 000 koronát (829,84 e) nyert Takács István, Bottyán 5 000 koronát (165,96 €) nyert Labancz Eszter, Bátorkeszi 1 000 koronát 5 000 koronát (165,96 €) nyert Kuchta Zsuzsa, Komárom 1 000 koronát 5 000 koronát (165,96 €) nyert Nagy József, Bős 1 000 koronát 5 000 koronát (165,96 €) nyert Iván György, Tornaija 1 000 koronát 5 000 koronát (165.96 €) nyert Szabados Irén, Felsőszeli 1 000 koronát 5 000 koronát (165,96 €) nyert Poór Ferenc, Szene 1 000 koronát 5 000 koronát (165,96 €) nyert Gál Katalin, Harkács 1 000 koronát 5 000 koronát (165,96 €) nyert Pál Lajos, Sellye 1 000 koronát 5 000 koronát (165,96 €) nyert Csontó Gizella, Vámosladány 1 000 koronát 5 000 koronát (165,96 €) nyert Penczinger Katalin, Dunaszerdahely 1 000 koronát (33,19 €) nyert Zsebik Károly, Királyhelmec (33,19 €) nyert Holczl Ferenc, Nagymegyer (33,19 €) nyert Bedros László, Zselíz (33,19 €) nyert Fazekas László, Gömörhorka (33,19 €) nyert Takács Mihály, Csallóközkürt (33,19 €) nyert Tóth Zoltán, Lénártfalva (33,19 €) nyert Mikóczy Jolán, Nagypaka (33,19 €) nyert Navrátil Károly, Dunaszerdahely (33,19 €) nyert Šamo Katalin, Tornaija (33,19 €) nyert Miklós Péter, Dunaszerdahely A nyerteseknek gratulálunk! A szerkesztőségünk telefonon veszi fel velük a kapcsolatot, de a 02/59 233 274-es telefonszámon is szívesen adunk további információkat. Az 5 000 koronát (165,96 €) meghaladó nyeremények a jövedelemadóról szóló törvény értelmében adókötelesek, adójuk 19%.
