Új Szó, 2008. augusztus (61. évfolyam, 178-202. szám)
2008-08-28 / 201. szám, csütörtök
14 Tudomány és kitekintő -hirdetés ÚJ SZÓ 2008. AUGUSZTUS 28. www.ujszo.com 100 éve hunyt el Ernest Orlando Lawrence, aki pótolhatatlan szerepet játszott az atomboma születésénél, de hozzájárult a rák gyógyításához is Az atommagokat szétlövik, ugye? Az alkimisták évszázadokon keresztül biztosra vették, hogy a bölcsek köve segítségével rézből, ólomból vagy higanyból aranyat tudnak előállítani, vagyis az egyik vegyi elem másikká alakulhat. Ezt sokáig legendának tartotta a modem tudomány, majd kiderült, az alkimisták mégsem tévedtek. OZOGÁNYERNŐ A kémia tudománya az alkimisták „elméletét” a legutóbbi két évszázadban megcáfolta. Aztán bekövetkezett, amit senki sem várt: a huszadik század hajnalán Henri Becquerel (aki épp száz évvel ezelőtt, 1908 augusztusában hunyt el), Marie Sklodowska Curie és férje, Pierre Curie felismerésének köszönhetően bebizonyosodott, hogy bizonyos anyagok radioaktív sugárzást bocsátanak ki, miközben kisebb rendszámú elemekké alakulnak át. Felfedezésükért 1903-ban átvehették a fizikai No- bel-díjat. A kor legnagyobb kísérleti fizikusának, Emest Ruther- fordnak köszönhetően hamarosan azt is sikerült tisztázni, hogy radioaktív besugárzással ugyancsak elérhető átalakítás, ilyenkor alacsonyabb rendszámú elemből magasabb rendszámú lesz, vagyis mindaz, amit az alkimisták oly nagy hévvel hirdettek, megvalósítható a gyakorlatban. Megkísérelte ugyan az atommagot is bombázni, viszont tudomásul kellett vennie, hogy nincs megfelelő energiájú részecskeforrása. Az atom szerkezetének feltárása során az is kiderült, hogy villamosán töltött részecskékkel - elektronokkal vagy protonokkal - a céltárgyat bombázva az anyag hasad, ilyenkor kisebb tömegszámú elemek jönnek létre. Erre eredetileg radioaktív anyagokat, majd elektronokat előállító részecskegyorsítókat használtak. A legtökéletesebb berendezés a lineáris gyorsító volt, amely néhány tízmillió elektronvoltos (10 MeV) energia előállítására volt alkalmas, amelynek hatására már sikerült az atommagokat széthasítani. Viszont az is egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy ennek a berendezésnek a teljesítménye korlátozott, vagyis előbb- utóbb valamilyen más részecske- gyorsítóra lesz szükség. Lawrence érdeme annak felismerése, hogy korszerű kutatás csakis jól szervezett csoportokban valósítható meg. A sors különös összjátéka, hogy 1928-ban, ugyanabban az évben, amikor Rolf Videröe megépíti az első nagyteljesítményű lineáris gyorsítót, egy huszonhét éves mérnök, Emest Orlando Lawrence a kaliforniai Berkeley Egyetemen egy mindössze harminc cen- timétemyi hengeres szerkezettel hívja fel magára a figyelmet. Munkatársai azon nyomban el is keresztelik kalapdoboznak a furcsa masinát, amelynek legfőbb jellemzője, hogy mindössze ezer voltos feszültségen működik, miközben konkurensénél már az egymillió voltos álomhatárt ostromolják. Bár kezdetben nem sikerül a lineáris gyorsítóhoz hasonló eredményeket produkálni vele, hamarosan kiderül, csak műszaki fejlesztés kérdése, mikor válik egyedülállóvá a piacon. Lawrence ugyanis nem egyenes, hanem körpályán kívánta a villamosán töltött részecskét, a protont felgyorsítani, amely a „kalapdobozban” minden fordulat közben egy résen áthaladva váltakozó feszültség hatására egyre nagyobb energiát vesz fel, a rezgésszám növelésével pedig spirális pályára kerül, míg végül becsapódik a céltárgyba. Kétezer volt feszültséget használt, ami azt jelenti, hogy minden fordulatnál 2000 elektronvolttal növekedett a részecske energiája, így ötszáz fordulat után elérhető az áhított 1 MeV (egymillió elektronvolt). Számunkra fájó tény, hogy a ciklotron elve egy magyar mérnöktől, Gaál Sándortól származik, aki szakdolgozatát (Die Kaskadenröche. Ein Beitrag zum Problem der Atomkemzers- trümmerung - A kaszkádcső. Hozzájárulás az atommagroncsolás problémájához) a Zeitrschrift für Physiknek küldte be. A szerkesztő azzal utasította vissza a cikket, hogy ezt a kérdést egy évvel korábban Rolf Wideröe már megoldotta, ezért nem közük le. Hogy mekkorát tévedett a derék zsurnaliszta - tekintve, hogy az általa említett felfedezés a lineáris gyorsítóra vonatkozott -, arra a legjobb példa, hogy Emest Orlando Law- rence-nek a Nobel-díj bizottság ugyanezért a felismerésért haboE.O. Lawrence (Képarchívum) zás nélkül kiosztotta az 1939-es fizikai Nobel-díjat. Azt viszont meg kell említeni, hogy bár Gaál volt az első, Lawrence tőle függetlenül, az erdélyi magyar fizikus munkásságát nem ismerve jutott el világraszóló felismeréséhez, amelynek megvalósítása nem mindennapi körülmények között történt. Első berendezését közönséges huzalok és szigetelő viasz alkotta, ami mindössze huszonöt dollárba került. Ennek megfelelően csupán 80 keV (kiloelektronvolt) teljesítményű részecskéket produkált. Ekkor nagy nehezen sikerült egy irigylésre méltó, ezer dolláros(l) támogatást szereznie, amiből megépítette a híressé vált „kalapdobozt”, ezzel 1932-ben már 1,2 MeV (millió elektronvoltos) protonokat állított elő, ami már alkalmas volt az atommag roncsolásához. A teljesítmény növelése csak pénz, illetve műszaki kérdés volt, ami egyben azt is jelentette, hogy a szerkezetével felfedezések százait tehetik a kutatók, ezért berendezését 1934-ben szabadalmaztatta. Első eredményei hatására megnyílnak a pénz csatornái, így lehetővé válik számára, hogy egy méter átmérőjű ciklotront szerkesszen, amelyben a gyorsítási energiát sikerült 5 MeV-ra növelnie, később 8 MeV-ot is elért vele. Ennek fő oka az volt, hogy ebben az időben fedezték fel a deuteront, amely egy protonból és egy neutronból áll, vagyis tömege duplája a protonénak, ennek megfelelően az általa felvett energia is lényegesen nagyobb. Tudományos kutatásainak fontosságát elismerve az egyetem radiációs laboratóriumot rendezett be számára, amely az elkövetkező évtizedekben az egyik legfontosabb kutatóközponttá nőtte ki magát. Lawrence érdeme annak felismerése, hogy korszerű kutatás csakis jól szervezett csoportokban valósítható meg, így őt tekinthetjük a team-munka meghonosítójának a kutatásban. 1939-ben Lawrence újabb támogatóra lelt, így építhetett egy másfél méteres ciklotront, amellyel már 20 MeV- os részecskéket produkált. Ez az év különben is talán a legfontosabb volt az életében: az ősz elején kitört a második világháború, decemberben pedig átvehette a ciklotronért neki ítélt Nobel-díjat. Hamarosan beindult a Manhattan- tervként ismert atombomba-program. Ebben Lawrence is részt vett, sőt ő vezette be a programigazgató Robert Julius Oppenheimert az atommagroncsolás rejtelmeibe. A kutatási terv részeként megépítették az akkor még elképzelhetetlennek tartott hatalmas, tízezer tonnás ciklotront. Az atombomba program keretén belül szinte nélkülözhetetlen volt, az ő érdeme az uránizotópok elválasztási módszerének megoldása. A háború után az amerikai tudomány legfontosabb'lobbistájává vált: minden lehetséges fórumon hangsúlyozta az állami támogatások fontosságát, így oroszlánrésze van abban, hogy napjainkra az Egyesült Államok kutatóintézetei váltak a felfedezések legfőbb színhelyeivé a világon. Mint kutató, tudós, felfedező és laboratóriumvezető akkora tekintélyt vívott ki magának, hogy 1958 júliusában Eisenhower amerikai elnök őt küldte el Genfbe, hogy tárgyaljon a szovjetekkel az atomfegyver-ldsér- letek felfüggesztéséről. Megromlott egészségi állapota viszont arra kényszerítette, hogy idő előtt hazatérjen. Néhány hét múltán, 1958. augusztus 27-én elhunyt. Mindössze ötvenhét éves volt. Még ugyanebben az évben két laboratóriumot is elneveztek róla: a Lawrence Livermore-t (ennek- volt igazgatója Teller Ede) és a Lawrence Berkeley Laboratories-t. Azon tudósok egyikét tisztelhetjük személyében, akinek nemcsak kulcsfontosságú felfedezéseket köszönhet az emberiség, de akinek nevét gyógyult betegek milliói áldják szerte a világon: kisteljesítményű ciklotronjai évtizedek óta a leghatásosabb eszközök közé tartoznak a félelmetes rák elleni harcban. Tatátkozzunk az utcán a Sweet Park Fest MEGAbuliján! Helyszín: Nagyudvarnok Időpont: 2008. augusztus 29. és 30. Ha magával hoz egy Új Szó szelvényt, a jegyet 10% -os kedvezménnyel vásárolhatja meg az alábbiakban feltüntetett helyeken és időpontokban a limuzinos hostessektől. A jegyek a dunaszerdahelyi Focus Music Shopban 9-18 óráig, valamint a polgármesteri hivatalokban is kaphatóak lesznek. M; A sorsolásra a fesztivál helyszínén kerül sor. Péntek: Nagyudvarnok, Polgármesteri Hivatal előtt, 18.00 - 20.00 Szombat: Kisudvarnok, falunap, 18.00 - 19.00; 9 Dunaszerdahely, utcabál, 19.30 - 21.00 Vasárnap: Eperjes, a templom mellett, 18.00 - 19.00; ^Wbiň :; Dunaszerdahely, MAX bevasarlokozpont, 19.30 - 21.00 r in Nagymcgyer. Fo Tere-- kornyéké. 18. Kedd: Nyékvárkony, régi remplom, 18.00 -19.00; Bős, kultúrház, 19.30 - 21.00 “ Szerda: Lég, templom környéke, 17.00 - 17.45; Mihályfa, templom környéke, 18.00 - 18.45; Nemesabony, templom környéke, 19.00 - 19.30; Gelle, templom környéke, 19.45 - 21.00 Csütörtök: Somorja, kultúrház és környéke, 18.00 - 19.30; Dunaszerdahely, Lidi parkoló, 20.00 - 21.00 Yvett nővér egy kis csallóközi faluból került a budapesti zárdába Hivatása: apáca INTERJÚ Soha nem volt diszkóban, nem volt szerelmes, nem járt még moziban, nem néz televíziót, nem vágyik drága ékszerekre, divatos ruhákra. Bár szereti a zenét, s szép énekhangja is van, még sohasem jutott eszébe, hogy elénekelje az ismert slágert: „Nem vagyok én apáca”. Igaz, furcsa is lenne, hiszen Yvett, pontosabban Yvett nővér éppen, hogy apáca. A budapesti józsefvárosi Isten megváltó lányai jezsuita szerzetes házban többségében idős apácák élnek. Köztük a legfiatalabb a húszas éveiben járó szőke, angyali tekintetű Yvett nővér. Századunk ifjú hölgyeit érthetően inkább az élet színesebb oldala, akár a szépségipar vagy a médiában való szereplés vonzza. Napjaink bakfisai leginkább a Szabó Magda regényéből készült tévésorozat, az Abigél kapcsán ismerkedhettek meg az apácarendben, illetve a fiatal lányokat oda felkészítő leánynevelő intézetben uralkodó szigorú életmóddal, annak szabályaival. Yvett nővér azonban nem is látta a sorozatot.- Csak hallottam róla. Nem nézek tévét, sokkal hasznosabb időtöltés számomra, ha imádkozom és elmélkedem - állítja. Elmondaná egy napját? Fél hatkor van az ébresztő. Hatkor zsolozsma, utána elmélkedés és szentmise a kápolnánkban. A reggelit követően mosogatás és takarítás kezdődik. Aztán ki-ki megy a maga dolgára. Ami engem illet, elvégeztem egy kétéves gondozói és ápolói tanfolyamot. Szociális otthonokba járok segíteni a rászoruló beteg, idős embereknek. Ez életem fő célja. böjtölni, puritán módon élni. Új életmódot folytattam, megtértem. Szülei mit szóltak, amikor elszegődött apácának? Édesanyám igyekezett lebeszélni a döntésemről, azt mondta, hogy inkább járjak szórakozni, élvezzem az életet, amíg fiatal vagyok. Engem azonban nem vonzottak ezek a dolgok. Akkor éreztem jól magam, amikor visszavonulhattam a magányomba. Tizennyolc évesen határoztam el, hogy Isten szolgája leszek. Példaképe? Páduai Szent Antal. Miket olvas? Főleg a Szentírást. Romantikus regényeket? Nem érdekelnek. Nem vágyik arra, hogy szép, divatos ruhákban járjon? Ennél az apácaruhánál nem kívánok szebbet. Amikor az utcán látják a fiatalemberek, nem tesznek megjegyzéseket? Néha oda-odaszólnak. Ilyesmiket mondanak: „Kár érted!”, vagy gúnyolódnak: „Mi van? Szerelmi csalódásod volt?” Milyen az élet az apácazárdában? Úgy gondolom, elcsépelt szó a zárda, jobban szeretjük szerzetes háznak nevezni. Kívülálló számára a napjaink rém unalmasnak tűnhetnek, de nekünk, akik ezt a hivatást választottuk, ez a természetes. Arról álmodott kislány korában is, hogy apáca lesz? Egy kis csallóközi faluban nőttem fel, de otthon nem kaptam túlzottan vallásos nevelést. A nővérekkel egy szeretetkórházban ismerkedtem meg, az ő hatásukra kezdtem foglalkozni a Bibliával. Megtanultam imádkozni, Hogyan reagál a megjegyzésekre? Sehogy. Legföljebb mosolygok rajtuk. Nem haragszik meg a beszó- lókra? Ugyan! Imádkozom a lelki üdvükért. (mti-press)
