Új Szó, 2008. augusztus (61. évfolyam, 178-202. szám)
2008-08-27 / 200. szám, szerda
2008. augusztus TJ., szerda 4. évfolyam, 35. szám Jobb nem válaszolni, ha túl intim kérdések szerepelnek. Nem kötelező olyan titkokat megosztania leendő munkáltatójával, amelyeket a barátaival sem beszél meg Az állásinterjún kiderülhet a komolytalan ajánlat Intim dolgokról kérdezik állásinterjún? A munkáltató fél óránál többet késik és ködösít a megcélzott munkakörről? Érdemes résen lenni, és az állásinterjú előtti és alatti gyanús jelekből olvasni. Elképzelhető, hogy sok kellemetlenségtől megkíméljük magunkat, ha időben felismerjük, hogy nem komoly ajánlatról van szó. TANÁCS „Számos intő jel van, amely azt jelzi: a kiszemelt munkáltató mégsem olyan jó választás, mint elsőre hittük” - állítja Joó Zsuzsanna. A karriertanácsadó segítségével olyan helyzeteket, kérdéseket mutatunk be, amelyeknél érdemes résen lenni. Állásinterjú a kávézóban? Az első intő jel az állásinterjú helyszíne lehet. Ha a szóbeli megmérettetésre nem a cég épületében és nem is egy személyzeti tanácsadó irodában tartják meg, hanem egy étteremben vagy kávézóban, az már gyanús. A komoly vállalatok abban az esetben is irodát bérelnek, ha épp átalakulóban vannak, vagy ha költözés miatt nem tudják használni eredeti irodájukat. Növelheti a kételyt, ha csak minimális információkat osztanak meg a vállalatról. A korrekt munkáltatók már az első interjún bemutatják a céget, a tevékenységi kört, és szólnak nagyvonalakban az ügyfélkörről is. Különösen az ügynöki állások esetén fordulhat elő a titkolózás. A pályázót kávézóba invitálják, magas fizetést ajánlanak, gyorsan felívelő karrierúttal, és csak többszöri találkozás után derül ki: konyhai eszközök értékesítéséről lenne szó, egyéni vállalkozói státuszban, teljesítménybérért. Jobb átgondolni a szerződés aláírását akkor is, ha a vezető már az együttműködés kezdetén megbízhatatlannak tűnik. Például megbeszélnek egy időpontot az állásinteijúra, majd a beszélgetés kezdete előtt néhány órával átteszi egy másik időpontra az eseményt. Ez egyszer elfogadható, viszont ha többször történik ilyesmi, akkor azt már nem lehet az időhiányra vagy egy „hirtelen közbejött megbeszélésre” fogni. Ehelyett vélhetően fejetlenség és szervezetlenség uralkodik a vállalatnál. Szintén érdemes megfontolni a munkavállalást abban az esetben, ha az interjúztatok minden beszélgetésről elkésnek. Tíztizenöt perc még nem jelent problémát, de ha fél órán vagy akár egy órán át várakoztatják, akkor tanácsos felállnia és hazamenni. A pontos érkezés a másik iránt érzett minimális tisztelet jele. Ha már az elején nem adják ezt meg, akkor várhatóan a későbbiekben sem fogják. Ködösítés a munkakörről Érdemes alaposan megfontolni az ajánlat elfogadását akkor is, ha a munkáltató ködösít. Nem tud vagy nem akar részletes tájékoztatást adni a betöltendő munkakörről. Homályosan fogalmaz, csak néhány jellemző feladatot említ, például annyit, hogy „kulcspozíció az értékesítői divízióban”. Ebben az esetben vélhetően az a helyzet áll fenn, hogy még maguk a vezetők sem tudják, pontosan müyen feladatai lesznek az új kollégának. Kis cégeknél jellemző, hogy már akkor elkezdik keresni az új munkatársakat, amikor még csak az dőlt el, hogy bővítik, a részleteket viszont még nem dolgozták ki. Ilyenkor általában az történik, hogy a jelölt elvállalja a pozíciót, majd meglepetésére sokkal több felelősség és napi munka vár rá, mint amennyiről szó volt az elején. Épp ezért minden esetben kérjünk részletes munkaköri leírást — napi munka, külföldi utak, felelősség mértéke, alárendeltek száma, felettesek száma, stb. - az interjúztatóktól. Kérdések a magánéletről A munkáltatóknál bevett szokás, hogy a beszélgetésen rákérdeznek: mikorra tervezi a gyerek- szülést. Bár ez diszkrimináció, a dolgozók a legtöbb esetben mégsem állnak fel, pedig Nyugat-Eu- rópában ez a reakció a normális. Nálunk egyelőre ez nem jellemző, és egyelőre nem is javasolt. Más a helyzet például abban az esetben, ha ennél messzebbre merészkedik a munkáltató. Például nemcsak a gyermekek száma felől érdeklődik, hanem rákérdez a pályázó gyermeknevelési szokásaira is. A szexuális orientációra vonatkozó kérdések szintén intő jelnek számítanak, a tapintatlanságon kívül jelzik a cég diszkriminatív hozzáállását is a kisebbségekkel kapcsolatban. Mindemellett jobb elkerülni azokat a vállalatokat is, amelyek a jelölt szerelmi életébe akarnak betekintést nyerni. Például arról kíváncsiskodnak, hogy mennyire kiegyensúlyozott a pályázó aktuális párkapcsolata. Az ilyen kérdéseket feltevő munkáltatók nem tisztelik a dolgozók magánéletét, és teljes felügyeletet akarnak az alkalmazott élete felett. Intim titkokra kérdező pszichológiai tesztek A kiválasztás során a cégek gyakran alkalmaznak pszichológiai teszteket. A többségük mögött komoly szakmai háttér áll (például: MACH, IST, BFQ, CPI, CAPTAIN és az LPO). Ha nem ismert a teszt, érdemes rákérdezni: pontosan mit mér a kérdőív. Ha a tesztben túl intim kérdések szerepelnek, akkor jobb nem kitölteni. Nem kötelező olyan titkokat megosztania leendő munkáltatójával, amelyeket a legkedvesebb barátaival sem beszél meg. Fél óránál hosszabb késés Kényes kérdés lehet az irodában a szabadság helyszínéről, a nyaralásról szóló élménybeszámoló. Főként, ha a kolléga módosabb és nincsen tekintettel a többiekre Nehezen indul a munka nyaralás után FELDOLGOZÁS Az év egyik legrosszabb munkavállalói pillanata, amikor véget ér a nyári szabadság és el kell kezdeni újra dolgozni. Tele élményekkel érkezünk a munkahelyre, ahol e-mailek százai és feladatok tömkelegé vár. Hogyan lehet gördülékenyen elindítani a munkát? Mit meséljünk a szabiról a kollégáknak? Nehéz újra felvenni a ritmust Az első tanács már a nyaralás megtervezésére vonatkozik. Érdemes egy hosszabb nyaralás esetén egy nappal a munkakezdés előtt hazaérkezni. Aki az első munkanap előtti éjszaka robog haza, másnap reggel kétség- beesetten, kóvályogva kapkod, azt sem tudja, hol áll a feje. „Egy nap akklimatizáció kell, egy kis kellemes otthoni ejtőzésre mindenkinek szüksége van. Gondoljunk csak bele: nehezebb szívvel indul munkába, aki ki- csomagolatlan bőröndöket, rendezetlenséget kénytelen hátrahagyni” - hívja fel a figyelmet Csehák Hajnalka tréner, terapeuta. Ne fogjuk fel tragédiaként az újrakezdést A munkakezdés nehézségeinek átvészelésében ugyancsak sokat segíthet, ha előzőleg, pszichés szempontból is szánunk némi időt a felkészülésre. Bármilyen jól is éreztük magunkat az irodától távol, semmiképp nem szabad tragikusan felfogni a munkakezdést. Ä szabadság végén ezért érdemes rövid számvetést, összegzést készíteni arról, kik azok a kollégák, akikkel már nagyon szeretnénk újra találkozni és megosztani a nyári élményeket, melyek azok a mozzanatok, kedvenc feladatok a munkahelyen, amelyekkel általában szívesen foglalkozunk. Ennek fényében sokkal könnyebb lesz újra munkába állni. A szabadság után nem árt figyelembe venni: nem kell és nem is lehet az összes, távollétünkben felhalmozódott feladatot azonnal megoldani. Ebben a helyzetben szerencsésebbek, akiknek munkakörük jellegénél fogva saját személyi asszisztens is segíti a munkáját. Prioritáslista a teendőkről Ha ez nem áll rendelkezésünkre, állítsunk fel magunk prioritáslistát a fontos és kevésbé fontos teendőkről, a halasztható és halaszthatatlanul sürgős ügyekről. A rendszerezés máris áttekinthetőbbé teszi a feladatokat, így nem is lesznek olyan kaotikusak a szabadság utáni első munkanapok. Kényes kérdés lehet az irodában a szabadság helyszínéről, a nyaralásról szóló élménybeszámoló. Kiváltképp, ha az üdülésről frissen visszaérkezett dolgozó módosabb és nincsen tekintettel a többiekre, vagy esetleg lenézetté válik olcsó nyaralása miatt. A luxusnyaralás ellenszenvet szülhet „Egy közalkalmazottakat foglalkoztató intézmény tehetős férjjel rendelkező munkatársa például kifejezetten sportot csinált abból, miként frusztrálhatja kollégáit nyaralási élményeivel. A hölgy még hetekkel a nyaralás után is az üdülőparadicsomról, a homokos tengerpartról, a koktélokról és arról beszélt az irodában, melyik pincérnek nem adott borravalót, csak mert az picit barátságtalanul nézett rá. Ez a munkahelyi szituáció természetesen feszültséget okozott. A dolgozók bosszúja nem váratott sokat magára. Amikor a hölgy nem sokkal később vezetői pozíciót pályázott meg majd nyert el, munkatársai egy emberként fordítottak neki hátat és léptek ki az intézményből. Persze nem csak emiatt, de ez is közrejátszott a döntésünkben” - hozott példát a szakember. A munkahelyi élménybeszámolókat tehát a helyén kell kezelni és nem árt tapintatosan, csínján adagolni az információkat. A tehetősebbek mértéktartó beszámolókkal vehetik elejét a munkatársak rosszallásának, furkálódásának. Ebben a helyzetben nem árt éreztetni a többiekkel: nem napi szinten vesz részt luxusúton, hanem maga is különlegességként élte meg mindezt. Ezzel nem tűnik nagyképűnek és rögtön elveszi a konfliktus élét. Munkahelyi vezetőként nem tanácsos már rögtön az első napon maximális teljesítményt elvárni a kollégától. Hosszú távon sokkal többet hoz a konyhára néhány érdeklődő kérdés a szünet eltöltéséről és a megértés, hogy nem könnyű újra elkezdeni dolgozni.
