Új Szó, 2008. augusztus (61. évfolyam, 178-202. szám)

2008-08-27 / 200. szám, szerda

2008. augusztus TJ., szerda 4. évfolyam, 35. szám Jobb nem válaszolni, ha túl intim kérdések szerepelnek. Nem kötelező olyan titkokat megosztania leendő munkáltatójával, amelyeket a barátaival sem beszél meg Az állásinterjún kiderülhet a komolytalan ajánlat Intim dolgokról kérdezik állásinterjún? A munkálta­tó fél óránál többet késik és ködösít a megcélzott munkakörről? Érdemes ré­sen lenni, és az állásinterjú előtti és alatti gyanús jelek­ből olvasni. Elképzelhető, hogy sok kellemetlenségtől megkíméljük magunkat, ha időben felismerjük, hogy nem komoly ajánlat­ról van szó. TANÁCS „Számos intő jel van, amely azt jelzi: a kiszemelt munkáltató mégsem olyan jó választás, mint elsőre hittük” - állítja Joó Zsu­zsanna. A karriertanácsadó segít­ségével olyan helyzeteket, kérdé­seket mutatunk be, amelyeknél érdemes résen lenni. Állásinterjú a kávézóban? Az első intő jel az állásinterjú helyszíne lehet. Ha a szóbeli meg­mérettetésre nem a cég épületé­ben és nem is egy személyzeti ta­nácsadó irodában tartják meg, hanem egy étteremben vagy ká­vézóban, az már gyanús. A ko­moly vállalatok abban az esetben is irodát bérelnek, ha épp átalaku­lóban vannak, vagy ha költözés miatt nem tudják használni ere­deti irodájukat. Növelheti a ké­telyt, ha csak minimális informá­ciókat osztanak meg a vállalatról. A korrekt munkáltatók már az el­ső interjún bemutatják a céget, a tevékenységi kört, és szólnak nagyvonalakban az ügyfélkörről is. Különösen az ügynöki állások esetén fordulhat elő a titkolózás. A pályázót kávézóba invitálják, magas fizetést ajánlanak, gyorsan felívelő karrierúttal, és csak több­szöri találkozás után derül ki: konyhai eszközök értékesítéséről lenne szó, egyéni vállalkozói stá­tuszban, teljesítménybérért. Jobb átgondolni a szerződés aláírását akkor is, ha a vezető már az együttműködés kezdetén meg­bízhatatlannak tűnik. Például megbeszélnek egy időpontot az állásinteijúra, majd a beszélgetés kezdete előtt néhány órával átte­szi egy másik időpontra az ese­ményt. Ez egyszer elfogadható, viszont ha többször történik ilyes­mi, akkor azt már nem lehet az időhiányra vagy egy „hirtelen közbejött megbeszélésre” fogni. Ehelyett vélhetően fejetlenség és szervezetlenség uralkodik a válla­latnál. Szintén érdemes megfon­tolni a munkavállalást abban az esetben, ha az interjúztatok min­den beszélgetésről elkésnek. Tíz­tizenöt perc még nem jelent prob­lémát, de ha fél órán vagy akár egy órán át várakoztatják, akkor tanácsos felállnia és hazamenni. A pontos érkezés a másik iránt ér­zett minimális tisztelet jele. Ha már az elején nem adják ezt meg, akkor várhatóan a későbbiekben sem fogják. Ködösítés a munkakörről Érdemes alaposan megfontolni az ajánlat elfogadását akkor is, ha a munkáltató ködösít. Nem tud vagy nem akar részletes tájékoz­tatást adni a betöltendő munka­körről. Homályosan fogalmaz, csak néhány jellemző feladatot említ, például annyit, hogy „kulcspozíció az értékesítői diví­zióban”. Ebben az esetben vélhe­tően az a helyzet áll fenn, hogy még maguk a vezetők sem tudják, pontosan müyen feladatai lesz­nek az új kollégának. Kis cégeknél jellemző, hogy már akkor elkez­dik keresni az új munkatársakat, amikor még csak az dőlt el, hogy bővítik, a részleteket viszont még nem dolgozták ki. Ilyenkor általá­ban az történik, hogy a jelölt el­vállalja a pozíciót, majd meglepe­tésére sokkal több felelősség és napi munka vár rá, mint amennyi­ről szó volt az elején. Épp ezért minden esetben kérjünk részletes munkaköri leírást — napi munka, külföldi utak, felelősség mértéke, alárendeltek száma, felettesek száma, stb. - az interjúztatóktól. Kérdések a magánéletről A munkáltatóknál bevett szo­kás, hogy a beszélgetésen rákér­deznek: mikorra tervezi a gyerek- szülést. Bár ez diszkrimináció, a dolgozók a legtöbb esetben még­sem állnak fel, pedig Nyugat-Eu- rópában ez a reakció a normális. Nálunk egyelőre ez nem jellemző, és egyelőre nem is javasolt. Más a helyzet például abban az esetben, ha ennél messzebbre merészkedik a munkáltató. Például nemcsak a gyermekek száma felől érdeklő­dik, hanem rákérdez a pályázó gyermeknevelési szokásaira is. A szexuális orientációra vonatkozó kérdések szintén intő jelnek szá­mítanak, a tapintatlanságon kívül jelzik a cég diszkriminatív hozzá­állását is a kisebbségekkel kapcso­latban. Mindemellett jobb elkerül­ni azokat a vállalatokat is, ame­lyek a jelölt szerelmi életébe akar­nak betekintést nyerni. Például ar­ról kíváncsiskodnak, hogy men­nyire kiegyensúlyozott a pályázó aktuális párkapcsolata. Az ilyen kérdéseket feltevő munkáltatók nem tisztelik a dolgozók magán­életét, és teljes felügyeletet akar­nak az alkalmazott élete felett. Intim titkokra kérdező pszichológiai tesztek A kiválasztás során a cégek gyakran alkalmaznak pszicholó­giai teszteket. A többségük mö­gött komoly szakmai háttér áll (például: MACH, IST, BFQ, CPI, CAPTAIN és az LPO). Ha nem is­mert a teszt, érdemes rákérdez­ni: pontosan mit mér a kérdőív. Ha a tesztben túl intim kérdések szerepelnek, akkor jobb nem ki­tölteni. Nem kötelező olyan tit­kokat megosztania leendő mun­káltatójával, amelyeket a leg­kedvesebb barátaival sem beszél meg. Fél óránál hosszabb késés Kényes kérdés lehet az irodában a szabadság helyszínéről, a nyaralásról szóló élménybeszámoló. Főként, ha a kolléga módosabb és nincsen tekintettel a többiekre Nehezen indul a munka nyaralás után FELDOLGOZÁS Az év egyik legrosszabb mun­kavállalói pillanata, amikor véget ér a nyári szabadság és el kell kezdeni újra dolgozni. Tele élmé­nyekkel érkezünk a munkahely­re, ahol e-mailek százai és felada­tok tömkelegé vár. Hogyan lehet gördülékenyen elindítani a mun­kát? Mit meséljünk a szabiról a kollégáknak? Nehéz újra felvenni a ritmust Az első tanács már a nyaralás megtervezésére vonatkozik. Ér­demes egy hosszabb nyaralás esetén egy nappal a munkakez­dés előtt hazaérkezni. Aki az első munkanap előtti éjszaka robog haza, másnap reggel kétség- beesetten, kóvályogva kapkod, azt sem tudja, hol áll a feje. „Egy nap akklimatizáció kell, egy kis kellemes otthoni ejtőzés­re mindenkinek szüksége van. Gondoljunk csak bele: nehezebb szívvel indul munkába, aki ki- csomagolatlan bőröndöket, ren­dezetlenséget kénytelen hátra­hagyni” - hívja fel a figyelmet Csehák Hajnalka tréner, terape­uta. Ne fogjuk fel tragédiaként az újrakezdést A munkakezdés nehézségeinek átvészelésében ugyancsak sokat segíthet, ha előzőleg, pszichés szempontból is szánunk némi időt a felkészülésre. Bármilyen jól is éreztük magunkat az irodától tá­vol, semmiképp nem szabad tra­gikusan felfogni a munkakezdést. Ä szabadság végén ezért érdemes rövid számvetést, összegzést ké­szíteni arról, kik azok a kollégák, akikkel már nagyon szeretnénk újra találkozni és megosztani a nyári élményeket, melyek azok a mozzanatok, kedvenc feladatok a munkahelyen, amelyekkel általá­ban szívesen foglalkozunk. Ennek fényében sokkal könnyebb lesz új­ra munkába állni. A szabadság után nem árt fi­gyelembe venni: nem kell és nem is lehet az összes, távollétünkben felhalmozódott feladatot azonnal megoldani. Ebben a helyzetben szerencsésebbek, akiknek mun­kakörük jellegénél fogva saját személyi asszisztens is segíti a munkáját. Prioritáslista a teendőkről Ha ez nem áll rendelkezésünk­re, állítsunk fel magunk priori­táslistát a fontos és kevésbé fon­tos teendőkről, a halasztható és halaszthatatlanul sürgős ügyek­ről. A rendszerezés máris átte­kinthetőbbé teszi a feladatokat, így nem is lesznek olyan kaotiku­sak a szabadság utáni első mun­kanapok. Kényes kérdés lehet az irodá­ban a szabadság helyszínéről, a nyaralásról szóló élménybeszá­moló. Kiváltképp, ha az üdülésről frissen visszaérkezett dolgozó módosabb és nincsen tekintettel a többiekre, vagy esetleg lenézetté válik olcsó nyaralása miatt. A luxusnyaralás ellenszenvet szülhet „Egy közalkalmazottakat fog­lalkoztató intézmény tehetős férjjel rendelkező munkatársa például kifejezetten sportot csi­nált abból, miként frusztrálhatja kollégáit nyaralási élményeivel. A hölgy még hetekkel a nyaralás után is az üdülőparadicsomról, a homokos tengerpartról, a kokté­lokról és arról beszélt az irodá­ban, melyik pincérnek nem adott borravalót, csak mert az picit ba­rátságtalanul nézett rá. Ez a munkahelyi szituáció természe­tesen feszültséget okozott. A dol­gozók bosszúja nem váratott so­kat magára. Amikor a hölgy nem sokkal később vezetői pozíciót pályázott meg majd nyert el, munkatársai egy emberként for­dítottak neki hátat és léptek ki az intézményből. Persze nem csak emiatt, de ez is közrejátszott a döntésünkben” - hozott példát a szakember. A munkahelyi élménybeszá­molókat tehát a helyén kell ke­zelni és nem árt tapintatosan, csínján adagolni az információ­kat. A tehetősebbek mértéktartó beszámolókkal vehetik elejét a munkatársak rosszallásának, furkálódásának. Ebben a helyzet­ben nem árt éreztetni a többiek­kel: nem napi szinten vesz részt luxusúton, hanem maga is kü­lönlegességként élte meg mind­ezt. Ezzel nem tűnik nagyképű­nek és rögtön elveszi a konfliktus élét. Munkahelyi vezetőként nem tanácsos már rögtön az első na­pon maximális teljesítményt el­várni a kollégától. Hosszú távon sokkal többet hoz a konyhára né­hány érdeklődő kérdés a szünet eltöltéséről és a megértés, hogy nem könnyű újra elkezdeni dol­gozni.

Next

/
Thumbnails
Contents