Új Szó, 2008. augusztus (61. évfolyam, 178-202. szám)

2008-08-25 / 198. szám, hétfő

UTAZAS 2008. augusztus 25., hétfő 1. évfolyam, 8. szám Az egyik legszebb amerikai város, ahol sok helyen az autók keresztbe parkolnak, mert egyébként a meredek utcákon legurulnának Pillanatképek San Francisco utcáiról Az egyik legszebb államok­beli város, ahol a villamos valóban fapados, a ham­burgerkészítők a kirakat­ban táncolnak, az óceán partján pedig fókák vitat­koznak. SZABÓ LÁSZLÓ Rá a dobogóra, kötélcsere, em­beri erő és indulhat a fordítás - a helyszín San Francisco, melynek egyik jelképe, a cable car (kábel­vagy kötélvasút) megérkezett a végállomásra. A kis faszerkezetet ugyanis egy dobogóra tolják, majd néhányan megfordítják a szerelvényt, hogy ismét harcba szálljon San Francisco lépcsős, meredek utcáival. Hatalmas lépcsők városa Az első harc a landolás után nem az utcákkal, a finomabbnál finomabb ételekkel volt, hanem az időeltolódással, hiszen a dél­után két órai landoláskor otthoni idő szerint már éjszaka 11 óra volt. Hogy ne legyen probléma az időeltolódás, betartva a szabályo­kat, és elfogyasztva néhány ener­giaitalt, megvártam az este 10 órát, hogy elkerüljem az éjszakai ébrenléteket, a nappali alvásokat. Mintha hatalmas lépcsőkön járna az ember, úgy néz ki a kaliforniai nagyváros. Az autók sem párhu­zamosan, hanem merőlegesen parkolnak az utcák szélén, hogy le ne guruljanak. E „lépcsők” köze­pén pedig a cable car közlekedik, mely nemcsak környezetbarát, hanem szemet gyönyörködtető is. Nagy népszerűségnek örvend a közlekedő nyilvánosság körében; a felszállók sok esetben csak a cable car lépcsőin kapaszkodva fémek el a szerkezeten. Egy-egy ilyen út öt dollárba kerül; semmi­képpen sem érdemes kihagyni. A partra érve az egyik kikötőben egy vásárban találom magamat, melynek egyik sarkából furcsa hangokat hallani. A halászkikötő­ben, azaz a Fisherman's Wharfon le galább két-három száz fóka zaja szinte mágnesként vonzza az em­bereket, a gyerekeket. A fókák egy része fa raldapon pihen, némelyi­kük már órák óta ott lehet, hiszen testük teljesen száraz, míg a többi­ek a vízben úszkálnak. Ha elfárad­nak, megpróbálnak felmászni va­lamelyik raklapra, de számolniuk kell azzal, hogy nem járnak siker­rel, a raklapra kapaszkodó fókákat bizony sokszor a már napozó álla­tok visszalökik a vízbe, így szóra­koztatva a parton álldogálókat. A sok fóka az 1989-es földrengéskor menekült a part közelébe, és azóta ott is maradtak a turisták örömére. A partról nagyszerűen látható a szökésbiztos Alcatraz börtön, igaz, így néhány száz méterről nem tűnik olyan félelmetesnek, mint ahogy azt a legenda sejteti. Alcatraz De ha valaki befizet egy útra, és áthajózik a partra, akkor kide­rül, egyetlen nap sem volt leány­álom a legszigorúbban őrzött börtönben. A szűkös cellák sorait elnevezték, így az Alcatrazban is van Broadway. Azt hiszem, senki sem szeretne egy ilyen címet. A börtönt elhagyva egy nagyszerű kép tárul elénk: az öböl, a város és a Golden Gate híd pompás lát­ványa. A fókák és az Alcatraz látványa után egy part menti étterembe tartok; a pincér az asztalhoz jön, felveszi a rendelést, majd a sze­mélyzetre mutat, nézzem, hogyan készül életem legfinomabb ham­bürgere. És valóban, ekkora, és ilyen finom hamburgert életem­ben nem ettem, nem is bírtam ve­le. A kóla itt korlátlanul fogyaszt­ható, azaz fél liter áráért addig hozza a pincér a kólákkal teli po­harakat, amíg el nem hagyja a vendég az éttermet. Éppen a fogá­sokat kerestem a hamburgeren, hogyan is lehet megenni úgy, hogy a lehető legkevesebb zöld­ség essen a tányérra, amikor egyre erősödő zenére, és furcsa mozgás­ra lettem figyelmes. A nyolctagú személyzetből öten a kirakat felé vették az irányt, majd egy - látha­tóan előre betanult - koreográfiát mutattak be az arra sétáló turis­táknak és helyieknek. (A mosoly­gós személyzet és a kellemes él­mény után a hamburger szó halla­tán már nem a hazai berkekben ismert gyorsétterem jut eszembe, hanem ez a kis üdítő jelenet.) San Francisco szintén híres a kínai negyedéről, itt él a világon az egyik legnagyobb kínai közös­ség. Mintha egy másik országba sétálnánk, itt minden kínai. Az ut­cák végén olasz zászlók, és egy sor pizzéria jelzi, az olasz közösség is megvetette itt a lábát. Ki hitte volna, hogy komoly erőnlétet kíván, amíg a turista -felteker a világ egyik legszebb hídjára, a csaknem három kilo­méter hosszú Golden Gate-re. A parton található kerékpárköl­csönzőből - hét dollár fejében - bérelt kétkerekűvel megközelítő­leg két óra alatt lehet megtenni az utat, mely során a part, az öböl, a Ghirardelli Square csokigyár is megtekinthető. Ide érdemes be­térni, és megkóstolni a nagyszerű forró csokit vagy a fagylaltot. Összeszedve minden energiámat feltekertem a hídra, melyről cso­dálatos látvány nyűt az öbölre, valamint a városra. Szerencsém volt, visszatérve a városba ugyan­is eleredt az eső, és ezt követően megjelent a köd. E város híres ar­ról, hogy sokszor akár egy hóna­pon át is ködfüggönyben úszik. De ilyenkor is csodás látványt nyújt az egyik legszebb észak­amerikai város. Közlekedés San Francisco tömegközleke­dése fejlett, szinte sosem kell 5-10 percnél többet várni a buszra, villamosra vagy a metró­ra. a jegyek is barátságosak egy buszjegy 1,50 USD dollárt kós­tál, ezért csúcsidőben négy órát használhatjuk a tömegközleke­dési eszközöket, míg csúcsidőn kívül 6 óra utazgatásért kell ennyit fizetni. Szállások Az amerikai városban az egyszerűbb szállásoktól kezdve az ötcsillagos luxusig mindenki megtalálja a számára megfelelő szálláshelyet. Akik költségkímé­lőbb megoldást keresnek, azok az egyszerűbb „Inn” szállodákban tudnak megszállni, éjszakánként megközelítőleg 800-1200 koro­náért. Utazás A nagy nemzeti társaságok gépein juthatunk el az amerikai városba: Budapestről és Bécsből a British Airways, az Air France, a KLM, a Lufthansa, a Delta, az Austrian Airliners és a Malév já­rataival. Közvetlen járat nincs, így a csaknem 13 órás repülőút során legalább egyszer át kell szállni. Egy retúr jegy ára meg­közelítőleg 26-32 ezer korona euró, de aki szerencsés, az akár 18 ezer koronáért (600 euró) is talál jegyet. A Fisherman 's Wharfon a több száz fóka zaja szinte mágnesként vonzza az embereket (Kiss Attila felvétele) San Francisco meredek utcái (A szerző felvétele) (Képarchívum) Csodás látvány a cable-carról az öbölre és az Alcatrazra

Next

/
Thumbnails
Contents