Új Szó, 2008. augusztus (61. évfolyam, 178-202. szám)

2008-08-25 / 198. szám, hétfő

2 Közélet ÚJ SZÓ 2008. AUGUSZTUS 25. www.ujszo.com RÖVIDEN Százmilliókba kerülő választások Pozsony. A kormány 686,9 millió koronát (22,8 millió euró) különít el a jövő évi megyei önkormányzati, államfő- és európai parlamenti választás lebonyolítására. A 2010-es önkormányzati és parlamenti voksolás együttesen lényegesen kevesebbe, összesen 391,6 millió koronába (13 millió euró) kerül. (SITA) Fico: inkább populista, mint tolvaj Pozsony. Mindig jobb, ha valaki populista, mintha tolvaj lenne - állítja Robert Fico miniszterelnök. „Az a populista, aki a nyilvá­nosság nézeteit mondja ki” - definiálta a fogalmat a kormányfő. „A nyilvánossággal való közvetlen kapcsolattartásra helyezem a hangsúlyt. Amíg mások a strandon heverésznek, vagy pedig kere­keznek, én inkább faluról falura járok. Tíz percnyi beszélgetés után már kiderül, mi a lakosság többségi véleménye, és a politi­kusnak az a feladata, hogy ezeket a nézeteket figyelembe vegye” - vélekedik. A miniszterelnök szerint jók a kormánykoalíción belüli kapcsolatok. „Ha különböznek a nézeteink, akkor a problémát megvitatjuk a Koalíciós Tanácsban. Nem teszünk egymás ellen fel­jelentéseket, nem zsaroljuk egymást” - mondta Fico. (SITA) Korrupt a megyei hivatalvezető? Besztercebánya. A rendőrség pénteken letartóztatta Beszterce­bánya megye önkormányzatának hivatalvezetőjét, akit viszont a Speciális Bíróság szombaton szabadlábra helyezett. Az 55 éves Ján M. ellen korrupció a gyanú; állítólag 2 millió koronát (66,388 euró) kért egy ingatlan kedvező árú értékesítése fejében, (s, ú) Robert Fico új szócsövet vett fel Glendová mellé Ondruš mint bumeráng ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Hosszú szünet után Branislav Ondruš, a Joj televízió híradójának műsorvezetője vissza­tért a politikába. Bár korábban többször kijelentette, végleg meg­unta a politikusokat és a Robert Fi­co által képviselt baloldal nem az, amire Szlovákiának szüksége van, most mégis a kormányfő sajtóosz­tályának főnöke lett. Ezen a posz­ton ráadásul felváltotta Silvia Glendovát, aki augusztus 19-étől már csak Fico és a kormány szóvi­vője s Ondruš beosztottja. Ondruš a Joj indulásától, 2002. március 2-ától vezette a tévé esti híradóját. 1989 novembere után a Zmena című hetilap szerkesztője volt, egyetemi tanulmányai során a Pravda napilapnál dolgozott, ké­sőbb a Demokratikus Baloldal Pártja (SDĽ) ifjúsági szervezeté­nek elnökévé választották. 1996-1998-ban a Markíza alkal­mazta. Igazi politikai karrierje a 90-es évek végén kezdődött, ami­kor az SDĽ központi bizottságának tagjává választották, majd a párt szóvivőjeként dolgozott, és 2000 júniusában a párt első alelnöke lett. Sajtóértesülések szerint már néhány éve a baloldali Slovo című hetilapban publikálja írásait Topol álnéven - kritikus hangú cikkeiben a jelenlegi ellenzéket és a jobbol­dali politikát bírálja. Ondruš mindezt tagadja. A politikából még a 2002-es választások előtt távozott - vélhetőleg már akkor többet tudott az alakuló Jojról és arról, hogy meglehetősen jó állás­hoz jut a tévénél. Még mielőtt alá­írta volna a szerződést, többször kijelentette, nem lát okot arra, mi­ért kellene egyszer visszatérnie a politikába. „Egy életre egy házas­ság és egy politikai párt elég” - hangoztatta 2002-ben Ondruš. Pontosan hat évre volt szükség ah­hoz, hogy megváltoztassa véle­ményét. Az új pozíciót saját beval­lása szerint azért fogadta el, mert „üyesmit még nem csinált”, a kor­mány sajtóosztályának vezetését pedig kihívásnak tartja. Korábban Fico politikáját bírálta, a kormány­fő pedig egy sajtótájékoztatóján támadta, amiért más politikussal és közéleti személyiséggel együtt részt vett a Joj Celebrity Camp című valóságshow-ban egy szige­ten. (dem) A pénzcsere szabályai Mindazok a polgárok, akik 2009. január 16-a után, amikor már csak az euró lesz az érvényes fizetőeszköz, még mindig tete­mes koronamennyiséggel ren­delkeznek, pénzüket a kereske­delmi bankokban válthatják be. A pénzcsere díjmentes, legfel­jebb az aprópénz beváltása ese­tében lehetnek némi korlátozá­sok. Viszont a papír bankjegyek becserélése is korlátba ütközhet. Ugyanis aki 15 ezer eurónál na­gyobb értékű koronát, azaz leg­alább 452 ezret szeretne egyszer­re uniós fizetőeszközre váltam, annak legalább egy munkanap­pal előtte az általa kiválasztó! bankfiókban ezt be kell jelenti nie. A bejelentés azért szükséges! hogy az adott pénzintézet felké szüljön a nagyobb volumenű tranzakcióra. A kereskedelmi bankok többsége jelezte, él az euró bevezetéséről szóló ún. ál­talános törvényből adódó lehető­séggel, azaz kérni fogják az ügy­felektől, 452 ezer koronát meg­haladó összeg esetében előre je­lezzék, mikor szeretnék beválta­ni a pénzüket. Emellett a gyor­sabb ügyintézés érdekében a be­váltandó bankjegyeket a nomi­nális érték szerint kell csoporto­sítani, azaz el kell különíteni pél­dául az ötvenkoronásokat a száz­koronásoktól. Aki meg akaija úszni ezt a procedúrát, annak azt ajánljuk, 2009. január 16-a előtt tegye bankba a készpénzét, így díjmenetesen és sorban állás nél­kül letudja a pénzcserét. (S, ú) (sxc.hu-felvétel) Megyei főellenőr: Fehér Csaba két év alatt 14 törvénysértést követett el Feljelentik a komáromi múzeum volt vezetőjét? (Kis Kata felvételei) Nyitra. Ma hallgatja meg a megyei képviselő-testület a főellenőr beszámolóját ar­ról a vizsgálatról, amelyet Komáromban, a Duna Mente Múzeumban végez­tek az előző igazgató levál­tása után. VRABEC MÁRIA Fehér Csaba menesztésének egyik oka az volt, hogy rosszul, olykor az előírásokat megkerülve gazdálkodott az intézmény va­gyonával, és ezt a birtokunkba ju­tott dokumentumok szerint az el­lenőrzés is igazolta. Jól keresteka jogászok A jelentésből, amelyet a közgyűlésnek Ignác Púchovský megyei főellenőr terjeszt elő, az derült ki, hogy a Duna Mente Mú­zeum (korábban a Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma - 2007 őszén a megyei képviselő-testület kivette a „Magyar Kultúrát” a név­ből) 2005. január 1-je és 2007. no­vember 9-e között olyan szerződé­seket kötött külső munkatársak­kal, amelyek alapján nagy összegű honoráriumokat fizetett ki, vi­szont a kinnlevőségei behajtására nem fordított elég figyelmet. A múzeumhoz tartozó ingatlanok használói által ki nem fizetett bér­leti díjak összege 2005-ben meg­közelítette a 135 ezret, 2006-ban túllépte a 262 ezret, 2007-ben pe­dig több mint 337 ezer korona volt. Történt mindez annak ellenére, hogy az intézmény folyamatosan jogi tanácsadókat fizetett: 2005. december 28-án egy jogász 39 500 koronát és még ugyanazon a na­pon 41800 koronát számlázott ki a megyei önkormányzat informáci­ós kézikönyvének ldadása kapcsán nyújtott tanácsadásért - pontosan kétszer tizenhárom órányi mun­káért. 2006-ban havi húsz óra ta­nácsadásért 20 ezer koronát, 2007-ben pedig tíz óráért 25 ezret kapott két másik jogász, anélkül, hogy a múzeum könyvelésében nyoma lenne, müyen ügyekben volt szó tanácsadásról. Nemcsak néhány jogász, hanem egy közgazdász is jól keresett a komáromi múzeumban. A 2006 januárjában szerződésre alkalma­zott ökonómus húsz ledolgozott óráért tízezer koronát kapott, az órabére tehát 500 korona volt. Ugyanazon év decemberében úgy módosították a szerződését, hogy évente kétszáz órát kell ledolgoz­nia, és ezért havonta húszezer ko­rona, azaz minden óráért 1200 ko­A volt igazgató es a múzeum róna jár neki. Az összegeket a szer­ződés alapján ki is fizették a köz­gazdásznak, aki ráadásul egy má­sik megyei tulajdonú intézmény alkalmazottja volt. Dátum nélküli számlák Az ellenőrök jelentése kitér a múzeum könyvelésének és a szol­gálati utak nyilvántartásának hiá­nyosságaira is. A felsoroltak sze­rint a számlákon rendszeresen hi­ányzott a dátum, a sorszám és az aláírás, a szolgálati utak esetében nincs nyoma, ki hagyta jóvá őket, a reprezentációs célokra költött összegeknél pedig sem a rendez­vényt, sem a megvásárolt árut, sem a vendégeket nem tüntették fel. A részleteket hiányolták az el­lenőrök a múzeum által megren­delt munkák megfizetése esetén is. 2006-ban egy komáromi cégnek 69 ezer koronát utalt át az intéz­mény építkezési munkákért, ugyanebben az évben egy másik cégnek 99 ezret ugyanezért - mindkét esetben anélkül, hogy a könyvelésben részletezték volna, milyen munkát végeztek, hány négyzetméteren, milyen anyagot adtak át stb. Busás végkielégítések Az ellenőrök kifogásolták a mú­zeum két alkalmazottjának kifize­tett végkielégítés összegét is. Ka- raffa Attila 83 032, Sárközy János pedig 101 454 koronát kapott, mi­után az igazgató leváltását köve­tően megegyezéssel munkaszer­ződést bontottak a múzeummal. Havi tízórás munkaviszonyért ti­zenháromezer koronát számláz­hatott az a szakember, aki a múze­um számítógépeinek karbantartá­sáért felelt, de a bankszámlakivo­natok szerint 2007 júliusától de­cemberéig 130 ezer koronát fizet­tek ki neki. Egy másik szakember­nek pontosabban meg nem hatá­rozott zoológiái témájú tanács­adásért fél évre 99 ezer koronát utalt át a múzeum. 2006 júliusá­ban a múzeum szerződést kötött a községi önkormányzattal az izsai római kori és helytörténeti múze­um koncepciójának kidolgozásá­ról. 2007 januárjában az intéz­mény át is utalta az önkormányzat számlájára a megállapodás szerin­ti honoráriumot, 265 500 koronát, holott erre nem volt joga. A megye alapszabálya szerint ugyanis a költségvetési szervezetek csakis a közgyűlés engedélyével vállalkoz­hatnak, ez esetben pedig a közgyűlésnek tudomása sem volt a megbízásról. Ugyancsak a képvise­lő-testület jóváhagyása nélkül kö­tött szerződést a komáromi múze­um a Galgóci Honismereti Múze­ummal a dunaszerdahelyi Mária Mennybemenetele-templom régé­szeti feltárásáról, 16 ezer korona ellenében. Végül az ellenőrök egy meghamisított szerződést is talál­tak a múzeum iratai között: a me­gyei közgyűlés által jóváhagyott bérleti díjból a múzeum igazgatója önkényesen ötven százalékot el­engedett azzal az indoklással, hogy a bérlő felújította a szóban forgó helyiséget, és ezt a szerző­désbe is beleírta. A három sza­kaszban - 2007 decemberében, 2008 márciusában és 2008 áprili­sában - végzett ellenőrzés végkö­vetkeztetése az, hogy a komáromi múzeum volt igazgatója, Fehér Csaba a két év alatt tizennégy esetben sértette meg az érvényes jogszabályokat. Ennek alapján a megyei főellenőr ma nemcsak a beszámoló jóváhagyását, hanem az igazgató büntetőjogi felelős­ségre vonását is kérni fogja. La­punk úgy értesült, hogy Fehér Csaba ellen a megyei hivatal felje­lentést tesz csalás, okirat-hamisí­tás és felelődén gazdálkodás gya­núja miatt. Rendszámbiznisz Két ügyet mos össze lapunk? Budapest/Pozsony. Daróczi Dávid szerint lapunk szombati számában két, egymástól külön­böző ügyet „mostunk össze” a komáromi rendszámbizniszről szóló cikkben. „Az egyik ügy arról szól, hogy magyar autókra szlo­vák rendszámot szereznek azért, hogy Magyarországon ne kelljen adót fizetni; a másik eset viszont a komáromi Selye János Egyete­mért Alapítvány magyarországi támogatásával kapcsolatos” - mondta a magyar kormányszóvi­vő szombaton az MTI-nek. Daróczi Dávid azt is közölte, hogy a rendszámokkal kapcsolat­ban bűncselekményt gyanítanak egyesek, ezért a vám- és pénzügy- őrség vizsgálatot folytat ebben az ügyben. Véleménye szerint az lenne a hiba, ha a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) beavatkozna a nyomozóhatóságok munkájába. Hozzátette: a beavatkozás a MeH- nek nem is áll szándékában, és nem is tesz erre lépéseket. A kormányszóvivő a másik ügyként azt említette, hogy a MeH kérésére a Selye Alapítvány tájékoztatást adott saját működéséről. Ebből az derült ki, hogy az alapítvány, illetve az egyetem támogatása rendben van. „A Selye János Egyetemért Alapítvány ugyanis az Oktatási és Kulturális Minisztérium, valamint a MeH által támogatást kap a ma­gyar költségvetésből” - tette hoz­zá. A MeH tájékozódása nem érin­tette a vám- és pénzügyőrség vizsgálatát - mutatott rá Daróczi Dávid. Szombaton arról írtunk, hogy a MeH azt közölte a lapunkkal: nem tájékozódik tovább az általunk „rendszámbiznisznek” nevezett ügyben, mert az Új Szó által ko­rábban meggyanúsított komáro­mi székhelyű Selye János Egye­temért Alapítvány „tevékenysége és gazdálkodása szerződésszerű és a jogszabályoknak megfelelő”. Néhány nappal korábban szá­moltunk be arról, hogy Szabó Zol­tánnak, a Selye János Egyetemért Alapítvány vezetőjének magán- vállalkozása, a Ganador Kft. a magyarországi adórendszert megkerülő szolgáltatás keretében magánvállalkozóknak intéz szlo­vák gépkocsi-rendszámokat. Ez­zel a módszerrel több százezer fo­rinttal rövidíthetik meg azt a ma­gyar államkasszát, amelyből vi­szont a Szabó által éveken keresz­tül irányított alapítvány sokmilli­ós támogatásokat kapott. Daróczi Dávid kormányszóvivő egy hete azt közölte az MTI-vel: a MeH az ügyben tájékozódni fog, és arra kéri az alapítványt, hogy vizsgálja ki az ügyet. Szabó Zoltán lapunknak cáfolta, hogy cége tör­vénybe ütköző tevékenységet folytatna, (ú, m) Szeptemberben tárgyalnak az Ipoly-hidak és a Miskolc-Kassa gyorsforgalmi út megépítéséről a miniszterek Tardoskeddi megállapodás ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Szemüvegen keresztül és szemüveg fölött (Csuport István felvétele) Tardoskedd. Nem csupán Ro­bert Fico szlovák és Gyurcsány Fe­renc magyar kormányfő tervezett informális megbeszéléséről és a valószínűleg azt követően sorra kerülő csúcstalálkozójáról esett szó Dušan Čaplovič szlovák mi­niszterelnök-helyettes és Kiss Pé­ter magyar kancelláriaminiszter kétoldalú megbeszélésén szom­baton az Érsekújvári járásban levő Tardoskedden. A budapesti ven­dég megköszönte Juhász György­nek, a nagyközség polgármeste­rének a meghívást, hogy a helyi magyar közösséggel együtt ünne­pelhette meg Szent István napját. „Ha elvégeztük feladatainkat, ak­kor is fenntartjuk a baráti kapcsolatot” - hangsúlyozta a kancellárminiszter. Dušan Čap­lovič elmondta, a magyarországi partnerrel megállapították: már teljesült a Közös múlt, közös jövő című, tizennégy pontos program. „Szeptember 9-én találkozik a két ország közlekedési minisztere, s a politikusok tárgyalnak az illetékes megyei önkormányzati vezetők­kel a Kassa-Miskolc gyorsforgal­mi út és az Ipoly-hidak megépülé­séről. Kiss és Čaplovič Tardosked­den beszéltek a lisszaboni straté­gia koordinátorainak a találkozó­járól is, amelyet novemberben tartanak Trencsénteplicben. A megbeszélésen Lengyelország, Csehország, Magyarország, to­vábbá Szlovákia, Bulgária, Ro­mánia és Szlovénia kormánykép­viselői vesznek részt, valamint képviselteti magát Szerbia is. A szlovák és magyar fél tárgyalt to­vábbá a püisszentkereszti új Szlo­vák Ház megépítéséről, amelynek terveit szeptember 2-án mutatják be. Februárban szeretnék átadni a létesítményt, (száz)

Next

/
Thumbnails
Contents