Új Szó, 2008. augusztus (61. évfolyam, 178-202. szám)

2008-08-23 / 197. szám, szombat

30 Presszó ÚJ SZÓ 2008. AUGUSZTUS 23. www.ujszo.com A legjelentősebb peloponészoszi emlékhely Olimpia, az olimpiai játékok bölcsője (A szerző felvételei) Zeusz templomának romjai arra csábítottak bennünket, hogy az ásatások egy része mellett ne álljunk meg Húsz kilométeres körzetben minden irányban a szó szoros értelmében a lábunk előtt hevernek a híres és kevésbé neves helyszínek romjai Görögországi autós körút Héra temploma A szárazföldi emberek több­nyire egy okból töltik a sza­badságukat a tengeropar- ton - a tenger végett. Né­hány országban nem gond akár két hetet is eltölteni a strandon mozdulatlanul. JANA ČEVEL0VÁ Az egzotikus országokban, ame­lyekben a szállodakomplexumokat nem a városközpontokban építet­ték föl, minden messze van. Hor­vátországban és Olaszországban a fürdőzés és heverészés után estén­ként besétálunk a legközelebbi vá­roskába, élvezzük jellegzetes föld­közi-tengeri hangulatát, s másnap folytatjuk a napfürdőzést. Görögország azonban más ka­tegóriába tartozik. Igaz, csodála­tosak a strandjai is, legyenek bár a több száz sziget valamelyikén, vagy a félszigeten, de húsz kilo­méteres körzetben minden irány­ban a szó szoros értelmében a lá­bunk előtt hevernek a híres és ke­vésbé neves helyszínek romjai. Csak az abszolút lusta, semmi iránt nem érdeklődő álturista len­ne képes arra, hogy legalább egy olyan helyre ne látogasson eí, amelyet barna tábla jelöl. Ebből a szempontból a Pelopo- nészoszi-félsziget egyedi. Itt talál­juk a híres Olimpia, Spárta, Ar- gosz, Mükéné, Korinthosz, Ne- mea romjait. Minden úton újabb tábla irányiba a turistákat a to­vábbi lelőhelyekhez - többször mentünk el a mükénéi hidat, síro­kat, településeket jelző táblák mellett. Az az egyetlen gond, hogy nincs olyan szlovákiai utazá­si iroda, amellyel oda látogathat­nánk. Sőt még fakultatív kirándu­lásokat sem kínálnak. Tehát csak az ember kíváncsiságán és le­hetőségein múlik, fölfedezi-e ma­gának a múltat. Mivel menjünk? Bármilyen furcsának tűnhet is, legegyszerűbb, ha autóval uta­zunk. Lehet, hogy valakit elriaszt a nagy távolság, esedeg az, hogy Szerbián kell átutazni, de mindkét akadály könnyedén legyőzhető. Ha út közben kétnapos pihenőt tartanak Thessáliában, a Meteo­rok kolostorban, ugyan később látják meg a tengert, kárpótíásul azonban megcsodálhatják az egyik legszebb görög műemléket, amely más, mint a hagyományos antik műemlékek. Szerbiát és Macedóniát minden gond nélkül elhagytuk, biztonsá­gosabb, ha nappal utazunk át eze­ken az országokon. Bár akkor előfordulhat hogy a hőmérő hi­ganyszála 37,5 fokot mutat, ám ezt is túl lehet élni, még a klíma nélküli kocsiban is. A hazafelé ve­zető úton azonban számolni kell azzal, hogy Röszkén, a magyar­szerb határon a szerb határőrök állítják meg a kocsit, utána meg a magyarok, de ne feledjük, innen Magyarország az első schengeni ország. A Peloponészoszi-félszi- getre repülővel is el lehet jutni, Athénban leszállás, ott autót bérel az ember, és nekivághat a félszi­getnek. Az olimpiai játékok bölcsője A legjelentősebb peloponészo­szi emlékhely Olimpia, az olimpiai játékok bölcsője. Amint belépünk, és elénk tárulnak a gimnázium romjai, mintha más világban jár­nánk. Különleges az atmoszférája, az illata, és mivel a leletek egy la­pos gödörben találhatók, szél­csendben csaknem elviselheteden ott a hőség. A borókafenyő átható illata ebben a hőségben szinte ká­bító. A zenei aláfestést a kabócák ciripelése szolgáltatja. Mi a kevésbé fontos romoktól haladtunk a legszebbek felé. Tény, hogy Zeusz templomának romjai arra csábítottak bennünket, hogy az ásatások egy része mellett ne álljunk meg. Érdemes azonban több időt szentelni a nézelődés­nek, mivel a birkózóiskola oszlo­painak torzói, amelyeket részben rekonstruáltak, lenyűgöző látvány nyújtanak. Miként Feidiász műhe­lye is, ahol a világ hét csodájának egyike, az aranyból és elefánt- csontból faragott hatalmas Zeusz- szobor készült. A tizenkét méter magas szobrot később Olimpiából Konstantinápolyba szállíttatta Theodosziosz császár, 475-ben elégett. A műhelyben azon törtük a fejünket, hogyan férhetett be oda ekkora alkotás. Futás a hőségben Ha becsületesen körüljárjuk Zeusz templomát, a leánderrel szegélyezett út egy műdombhoz vezet. Az útikönyv szerint mö­götte rejtőzik a stadion. Bár fény­képről ismertük, az, amit saját szemünkkel láttunk, megdöb­bentett, milyen hatalmas, mégis mintha elveszne a volt lelátó zöldjében. Csak a futópálya ma­radt meg a rajttal és a céllal, amelyeket kövek jelölnek és a bí­rók ülőhelye. Állítólag a játéko­kat harmincezer ember nézhette, természetesen csak férfiak, kivé­ve egyetlen nőt, Démétér istennő hercegnőjét. Ma turisták tucatjai sétálnak a pályán a legnagyobb hőségben is, sőt sokan kötelessé­güknek tartják, hogy végigfussa­nak a 192,27 méteres pályán, amelyet egy stadionnak nevez­tek, de kétstadionnyi versenye­ket is rendeztek. A rövidebb tá­vot a távolabbi végén kezdték, a hosszabbikon a rajt és a cél is a kapunál volt. A stadion fölött magasodik a Kronosz-csúcs, innen nézhették a versenyeket a hajadon nők és a rabszolgák. A férjezett nők meg sem közelíthették Olimposzt, de a férfiak megengedték nekik, hogy saját versenyeket rendez­zenek. A környéken a legszebbek és a legmeghatározóbbak Zeusz temp­lomának maradványai, egyetlen oszlop áll, amelyet régészek áhí­tottak fel, hogy el tudjuk képzelni, milyen méltóságos volt. A többi 38 mellette hever, de ez mit sem von le méltóságából. A templom előtt áll az az oltár, amely mellett meggyújtják az olimpiai lángot. Olimpia fölött mintha őrt áll­na, úgy emelkedik Kronosz dombja, amelyről a hajadonok és a rabszolgák nézték a játéko­kat. Ma teljesen kopasz. A tava­lyi hatalmas tűz idáig pusztított. Olimpiától csupán néhány méter választotta el. Talán az istenek is segítettek megmentésében. Folytatjuk. HETI ÉVFORDULÓK Augusztus 18., hétfő 90 éve született ELSA MORANTE olasz írónő Első novelláskötete 1941- ben jelent meg, abban az évben, amikor Alberto Moravia felesége lett. Je­lentős regénye, a Hazug­ság és varázslat 1948-ban került a könyvesboltokba. Legnagyobb könyvsikere A történelem c. regénye, amelyet Luigi Comencini filmesített meg. Augusztus 20., szerda 35 éves NAGY ÁDÁM popzenész A Roy és Ádám nevű duó egyik fele vízilabdázó­ként kezdte, de aztán a zenére váltott. Legjobb daluk sajna nem eredeti, lévén a Feketén a hófehér című nóta Paul McCart­ney és Stevie Wonder szá­ma, s amikor 1981-ben el­készült, még az Ebony and Ivory címet viselte. Augusztus 21., csütörtök 30 éves DEMCSÁK ZSUZSA műsorvezető A Közgazdaságtudomá­nyi Egyetemen szerzett diplomát. A nézők a Fort Boyard c. vetélkedő mű- sorvezetőjeként figyeltek fel rá. Azt követően a Jó reggelt, Magyarország­ban láthattuk, készített riportokat a Tényeknek. Boldog családanya, két gyermeke van. Augusztus 24., vasárnap 35 éves INGE DE BRUIJN holland úszónő Négyszeres olimpiai és ötszörös világbajnok, a sydney-i olimpián az 50 és a 100 m-es gyors-, vala­mint a 100 m-es pillangó­úszás, az athéni olimpián az 50 m-es gyorsúszás aranyérmese. „Azért már nem megyek el egy olim­piára, hogy a döntőben hetedik legyek” - vallotta.

Next

/
Thumbnails
Contents