Új Szó, 2008. augusztus (61. évfolyam, 178-202. szám)
2008-08-23 / 197. szám, szombat
PRESSZÓ 2008. augusztus 23., szombat 2. évfolyam 33. szám 28. oldal Lakberendezési kalauz: a retró Stílusiskola kezdőknek és haladóknak Vidám nyárutó: mese és játék Jean-Charles de Castelbajac francia divattervező kollekciójából szemezgetünk 29. oldal A Peloponnészoszi-félsziget csodái 30. oldal Ügyfele volt a filmsztárból lett monacói hercegné, Grace Kelly, Marlene Dietrich, Ingrid Bergman, az összes Rotschild és Rockefeller Coco Chanel, a modern nő megteremtője Kosztümjei örökké elegánsak, parfümjeit a világ minden nagyvárosában kapni, divatrajzai ma már milliókat érnek, mondásait ma is idézik. Gábriellé Chanel 125 éve, 1883. augusztus 19-én született. ELEK LENKE, PERGE ZITA A márkanév elírás eredménye: Gábriellé Bonheur Chasnel nevéből az anyakönyvezéskor kimaradt az s betű. Fiatalon árvaságra jutott, két nagynénje nevelte, nekik köszönhette jártasságát a varrás művészetében, az illedelmes viselkedésben és a kis állatot jelentő Coco becenevet. Próbálkozott kávéházi énekesnőként, kalaptervezőként, majd 1908-ban divatkereskedést nyitott vidéken. Gazdag „barátai” anyagi támogatásával vetette meg lábát a fővárosban, a Chanel divatház 1920 óta működik a Rue Cambonon. Chanel 1938-ban visszavonult, az üzletmenetét Párizs német megszállása egyébként is félbeszakította volna. AII. világháborúban ápolónő volt, de 1945-ben Svájcba emigrált egy náci tiszttel folytatott kapcsolata miatt. Csak Színházi bársonyviselet 1938-ból 1954-ben tért vissza diadalmasan új kosztümtervvel. Soha nem ment férjhez, de híres és gazdag barátai voltak, akik értékes ajándékokkal halmozták el - ezeket Chanel gyakorlatias módon lemásolta és eladta. Az öntudatos nő a westminsteri herceg házassági ajánlatát is elutasította, mondván: hercegné sok van, de Coco Chanel csak egy. Ügyfele volt a filmsztárból lett monacói hercegné, Grace Kelly, Fabiola belga királyné, Marlene Dietrich, Ingrid Bergman, az összes Rotschild és Rockefeller, életéről még musical is készült, amelyben Katharine Hepburn játszotta a címszerepet, idén szeptemberben pedig a bájos francia filmcsillaggal, Audrey Tautou-val a címszerepben filmet forgatnak róla. A divat nagyjai közül egyetlenként került fel a Time magazin a múlt század száz legnagyobb hatású személyiségét összegző listájára. Igazi divatdiktátor volt: (főként női) munkatársak sokasága vette körül, parancsait azonnal teljesítették. A „Kisasszonynak” számos hóbortja volt, például bár csak néhány utcányira volt saját lakása, 35 évig bérelte a párizsi Ritz Szálló egyik lakosztályát, itt is halt meg L97L. január 10-én. Chanel úgy vélte, az „igazi elegancia feltétele mindig az akadálytalan mozgás lehetősége”, ezért már az első világháború alatt szakított a kényelmetlen, merev fűzős ruhákkal. Egy mondása szerint az a divat, amelyik nem terjed el, nem is divat - ezért csak olyan ruhát alkotott, amit maga is szívesen hordott, s elsőként dolgozott a párizsi haute couture tervezői közül a konfekcióiparnak. Az egyik leghíresebb francia nő korát megelőzően volt önálló és szabad, és semmit nem tűrt el, ami korlátozta. Kevesen gyakoroltak akkora hatást - nemcsak a divatra, hanem a nők életmódjára -, mint ő. Egyik híressé vált mondása szerint egy nő soha nem lehet elég sovány és elég gazdag. O mindkét „követelménynek” eleget tett. Modelljeit az egyszerűség, a kényelem és a praktikum jellemezte. Nevéhez fűződik a „kis fekete ruha” bevezetése, az ingruha és az estélyi stóla divatba hozása, de a rövid női frizura is. Ö vezette be a korábban férfiviseletnek számító kardigánt és pulóvert a női divatban, s az ő nyomán nyert polgárjogot a nadrág a hölgyek körében. O tette a divatékszert, a bizsut a női ruházat meghatározó kiegészítőjévé, a fogalommá lett Chanel-kosztüm- höz aranygomb, arany- és fémlánc, gyöngy, illetve steppelt kis női kézitáska, középmagas sarkú cipő illik sötétkék, fekete vagy drapp orrbetéttel. Merész volt, természetes és őszinte: utálta a fűzőt és a szoros melltartót, szerette a napbarnított bőrt, a könnyű, laza kosztümöket, a kényelmes férfinadrágot, megszelídítette az izgalmas, markáns tweedeket és kedvelte a dzsörzét, amelyet addig csak fehérnemű [chattel csak egy van Azoknak az időknek már régen vége, amikor egyféle konfekcióból választhattunk, ruha és ruha közt legföljebb annyi különbség volt, hogy az egyik 38- as, a másik 40-es, a harmadik 42-es, mi itt nem láttunk S-t, M-et, L-t, nem is szólva az XXL- ről, holott ilyen méretű hölgyek is éltek köztünk, s szerettek volna a körülményekhez képest divatosan, csinosan öltözni. így esett, hogy igazi divatról nálunk nemigen lehetett beszélni. Mivel a ruhák futószalagon készültek, a divattervezők is futószalagon rajzolták a modelleket. Sőt, olyan trend is volt - nálunk nem sikerült ráerőszakolni az iskolákra, Magyarországon igen -, hogy a gyerekek ne különbözzenek egymástól, ezért mindenki viseljen egyforma, sötétkék iskolaköpenyt. Nehogy az, akinek a szülei tehetősebbek, márkás, nyugati cuccokkal fájdítsa azok szívét, akiknek tízóraira is csak zsíros kenyérre telik, nem szalámival bélelt zsemlére. Persze, ez is része volt a Világ proletárjai, egyesüljetek! Jelszóval fémjelzett kornak, amikor a legnagyobb divat és a legcélratörőbb tevékenység az agymosás volt, no meg az, nehogy már valaki kilógjon a sorból. De azért mindig volt, aki kilógott a sorból, a funkcinők és funkcinék csak kijutottak nyugatra, előttük időnként csak fölleb- bent a vasfüggöny. És akad-e nő - legyen bár miniszterelnök, pártelnök, vezérigazgató felesége - széles e világban, aki ha kiszabadul, nem szabadul be egy áruházba? így surrant be hozzánk is a Chanelről elnevezett kiskosztüm, amelynek utánzatai itt is kéklettek a ruhaboltokban, de ezek legföljebb távoli szegény rokonai voltak az eredetinek. Ezzel együtt megtudtuk, hogy vannak olyan divatdiktátorok is, akik iparművészeinek és nem képző- művészetnek tartják a divattervezést, hogy vannak szeretettel, szakértelemmel tervezett hordható ruhák is, nem csak kifutóköltemények egy alkalomra. Biztosan több divattervezőnek is sikerült a dúsgazdagságig vinnie, de Chanel meg is érdemelte, hogy vagyonos volt, hogy nagylábon élhetett, hogy gazdag kérőket kosarazhatott ki. Ruhái ma, az ő halála után is élnek - és hordhatók. Grendel Ágota Kisestélyi 1927-ből Kis fekete 1927-ből Nappali viselet 1924-ből Kiskosztüm koktélpartira 1964-ből Blúz 1935-ből Apró virágmintás ruha 1927-ből Estélyi ruha 1938-ból
