Új Szó, 2008. augusztus (61. évfolyam, 178-202. szám)

2008-08-04 / 180. szám, hétfő

6 Kultúra

ÚJ SZÓ 2008. AUGUSZTUS 4. www.ujszo.c

A világ, amelyben „minden / Fénnyel viselős"...

Karcolatlan ég

HALMAI TAMÁS

A Két ég satujában Ácsai Roland negyedik verseskönyve, s alighanem legérettebb, legegységesebb munkája. A kötet keletkezéstörténete közismert, de ismerete nem előföltétele a befogadásnak. Az ifjú művész házaspár ösztöndíjas hónapjai északon mindenesetre ragyogó eredményre vezettek: a versek és a képek egymást kiegészítve, egymásnak felelve, egymásra utalva (és ráutalva) állnak össze bonthatatlan egésszé.

A finnországi szcenika eredményezhetne otthontalanul hideg természetlírát is. Hogy nem ez történik, abban a természet és a szerelem metafizikus érzékeket megnyitó hatalma játszik szerepet. Az idegen tájban helyét kereső pár a létezésben otthont remélő kreatúra képét ölti. Ácsai szövegei - zömükben nagy sorkezdő betűkkel klasszi- cizált, szakaszolt szabadversek - archetipikus motívumokat hoznak játékba, archaikus érzületeket bírnak szóra. „Az éghez való odadrótozottság, a transzcendencia szükségszerűsége” (Molnár Illés) fokról fokra válik személyiségalakító tapasztalattá. „A föld nem szökhet meg a menny elől” - szól a fölütés (Egy kemijärvi tornácon; 9.). A vers zárlata megerősíti az ontológiai teljességélményt: „A menny elől nem szökhet meg a föld” (10.).

Az erdő, a tavak, a szauna, a fahíd, a templom és a tenger egyaránt fontos vershelyszínek. Az idegenség megtapasztalása a tisztaság e különleges közegében sorsfordítóan árnyalja a beszélő önértését. (Aki saját mivoltára a páros lét feltételei között ismer, ismerhet rá: „Megkerestem a kezemet, / Hogy Vera kezét kereshessem vele” [Ruska; 16.].) A létezés egységének és teljességének tapasztalatnál erősebb sejtelméről a versek hasonlatok, párhuzamok, analógiás képek útján

számolnak be: „Érzem, ahogy lassan / Szivárogni kezdek az ég felé, / Mint fatörzsben a nedvek. // Ma pont annyi idős vagyok, / Amennyi mindig is voltam. / Ma pont abba vagyok szerelmes, / Akit mindig is szerettem” (Kemijoki; 12.).

Nemcsak az idő-, a térélmény is mítoszi világot von a versek alanya köré: „A tó lúdbőrös vize olyan pontosan / Tükrözte az eget, / Hogy el sem lehetett dönteni, / Merre van a fent, / Merre a lent” (Két ég satujában;

17.). A mítoszias jelenetezés- ben az is ésszerűnek tűnik föl, hogy egy fenyőnek lábnyoma van, a beszélőnek pedig joga a természeti létezők közé szervesülni: „Az erdei tó jegén érintetlen volt a hó. / Kiléptem saját időmből, és egy fenyő / Lábnyomait követve beléptem / A zuzmók idejébe, a fényébe, hattyúkéba” (Hószobrok; 32.).

A természeti szépség és a szerelmi boldogság egymást átjáró minőségei, mint írtuk, metafizikus érzékeket nyitnak meg. Fokozhatná ezt bármi? Nem hinnénk - és mégis. A kötet utolsó szólamai a gyermekvárás miszteriális örömét ecsetelik: ,Emikor elunom hallgatni az egyik / Patak hangját, elvándorolok a másikig, / Ahogyan véred áramlását hallgató / Magzatunk, amikor fülét az artériás / Véráramról a vénásra helyezi” (Eszünkbe jut majd; 87.).

A „karcolatlan ég” (Sininen hetki; 43.), a „folyamatos jelen idő” (Tabula rasa; 63.), a „mohák // És zuzmók // Fénnyel telt mélysége” (

Fénnyel telt mélység; 78.), azaz a világ, amelyben „minden / Fénnyel viselős” (A nyár könyve; 69.): Ácsai Roland könyvének e tartalmak biztosítanak saját helyet, egyedi rangot kortárs líránkban. Hogy a létezés embertől érintetlen része miféle erővel képes megérinteni az embert - talán eddig is tudtuk. Most jobban tudjuk.

(Ácsai Roland: Két ég satujában. Ácsai Varga Vera festményeivel. Bp., Palatínus, 2008)

Karlovy Vary fesztiválján a svéd színeket egy iráni származású svéd rendező alkotása képviselte

Idegen-e vajon az „idegen”?

Mustafa-Massimo, akit olaszként szeretnek a lányok... (KéparchiS

Ciao bella. Mani Maserrat- Agah filmje Karlovy Vary idei fesztiváljának Variety Critics Choise című szekciójából. Téved, aki olasz vígjátékra tippel. Ez egy svéd romantikus komédia a tizenévesek nem mindig mulatságos világából.

SZABÓ G. LÁSZLÓ

Lehetne persze az is a címe, hogy Ciao bello. Hímnemben. Mert a történet „szenvedő alanya” nem is annyira Linnea (Chanelle Lindell), a fiatal kora ellenére már komoly kapcsolatban gondolkodó, s aszerint is élő csinos gimnazista, hanem Mustafa, vagyis Massimo, aki ugyancsak szerelemre, de azzal együtt testi kapcsolatra is vágyik. Jóképűségéhez pedig kétség nem férhet.

Mustafa iráni emigránsok fia Svédországban. Nem szőke és nem is barna, nem fehér bőrű, és arcban sem hasonlít skandináv társaira. Tizenhat éves, sportol, az iskola focicsapatának cseles tagja. Ügyes, rátermett srác, de sem az idősebbek táborában, sem a korosztályabeliek között nem igazán érzi jól magát. Nem a világgal van haragban, hanem csak azokkal, akik mássága, etnikai hovatartozása miatt cikizik, vagy ami még ennél is több: lekezelően bánnak vele. Rögtön a film elején elhagyja a barátnője, és bármerre megy is, mindenütt ugyanazt suttogják mögötte: „Ó is közéjük tartozik!” Mármint a bevándorlók közé. Az idegenek hordáj ába.

Mustafa tehet bármit, rúghatja a gólokat, vezethet tudásban, öltözködhet divatosan - a láthatatlan pecsét mindig ott lesz a homlokán. „Bevándorlók gyereke.” Ezzel az előítélettel kell folyamatosan megküzdenie. Még a szerelemben is. A véletlen aztán hirtelen besegít. Csapatával együtt Göteborgba utazik, ahol olasz mezben lép pályára. Mustárából így lesz Massimo, a helybéli lányokkal pillanatok alatt

elhitetve, hogy született olasz. Új barátja, Enrico (akiről később tudjuk meg, hogy „kakaskodásával” Mustafa iránt táplált, bensőséges érzelmeit leplezte) be is segít neki a csajozásba, és a hiszékeny kis szőke, aki már tervezi is olaszországi jövőjét, nagyot csalódik a végén. A „bello” Massimo ugyanis bevallja neki, hogy ő nem is italiano, hanem anyai és apai ágról is iráni.

Ennyi a történet, egy picivel sem több, de a Variety kritikusának olyannyira elnyerte tetszését, hogy lelkendező írásának köszönhetően Svédországban tavaly kasszasiker lett a filmből. Mustafa szerepében Poyan Karimi, Enricóként Oliver Ingrosso nyújt élvezetes alakítást, a romantikus komédia azonban a többi figura által születik meg a vásznon. Ők ketten ugyanis - szerepükből eredően - halálosan komolyan gondolják. Mustafa a vágyva vágyott, nagy szerelmet, Enrico a várva várt „szabad lélegzetet”.

Mani Maserrat-Agah, akárcsak történetének hőse, Svédországban élő iráni, aki tizenévesen hagyta el hazáját, meglehetősen izgalmas körülményekközött.

, Annak ellenére, hogy jól beszélek svédül, többször is megesett már - mesélte a Karlovy Vary-i vetítést követően -, hogy különböző durva megjegyzéseket kaptam származásom miatt. Rólam is sokan azt képzelik, hogy egy eszelős muzulmán vagyok, aki rendszeresen püföli a feleségét. Ez dühített fel annyira, hogy azt mondtam, leforgatom ezt a filmet. Irán és Irak között épp a legkegyetlenebb csaták zajlottak, amikor tizenhárom éves koromban apám hamis útlevéllel a zsebemben Svédországba juttatott. Felrakott egy repülőgépre Iránban, Frankfurtban leszálltam, ott már vártak rám az ember- csempészek, akik egy idő után átadtak másoknak, és az éj leple alatt léptük át a határt. Svédországban élt a nagybátyám, aj úgy gondolta, jó ideig majd ] fogok lakni, ám épp akkori változott a bevándorlási törvi úgyhogy menekülttáborba ke mennem. Hat hónapot töltőt ott. Szörnyű volt. Nem is szer beszélni róla. Rengeteg kamas voltam összezárva, akik elves; ték a szüleiket, nem volt senki ettől aztán be is kattantak eg csit. Hat hónap után a nag tyámhoz költöztem, és onna fogva már jobb lett minden, kan kérdezik, miért kezdter filmeket forgatni. Az ilyen emlékek miatt. Ez is egy form; terápiának. Ahhoz persze, ho Ciao bella elkészülhessen, kellett találnom Poyant, al ideálisabb színészt nem is álr hattam volna a szerepre. Po san tudta, miről szól a törté Azt mondta: a filmnek köszö tőén a saját kamaszkorát éli újra.”

OTTHONUNK A NYELV

Diéták magyarul és szlovákul

SZABÓM1HÁLY GIZELLA

A nyár közepén tartunk, ezért ma egy könnyedebb, de a fürdőidényre való tekintettel különösen aktuális témával foglalkozom, ez pedig a fogyókúrás diéták megnevezése.

A legegyszerűbb fogyókúra a koplalás volna, ez azonban egyrészt nehezen betartható, másrészt pedig az ember hamar visszaszedi a nehezen leadott kilókat, ezért ma sok divatos diéta a kalóriaszámlálás helyett inkább az étel összetételére összpontosít. Nálunk különösen divatos az a diéta, pontosabban táplálkozási módszer, amely azon alapul, hogy nem szabad egyszerre szénhidrátot és fehérjét enni, hanem külön-külön, semleges ételekkel kombinálva kell őket fogyasztani. Mivel a diéta alapja a fehérje- és a szénhidráttartalmú ételek különválasztása, ezért a szlovákban a delená strava, oddelená strava megnevezése terjedtek

Többen is megkérdezték tőlem, mi ennek a magyar neve. A válasz nem is olyan egyszerű, a magyarban ugyanis többféleképp emlegetik. Mivel ezt az étrendet a 20. század elején egy Howard Hay nevű amerikai orvos dolgozta ki, az egyik magyar elnevezése a Hay-di- éta, ez a diétaneveknek abba a csoportjába tartozik, amely a kidolgozójáról kapta a nevét. Egyébként az angolban is ez a fajta megnevezés az általános: Dr. Hay diet vagy Hay Diet. A delená vagy oddelená strava további elterjedt magyar nevei az elválasztó étrend és az elkülönített étrend. E megnevezések (akárcsak a szlovák esetében) az étrend alapkoncepcióját emelik ki: ez pedig a fehérjék és a szénhidrátok elkülönítése, szétválasztása. A Hay-féle elképzelést később más diéták, étkezési koncepciók is átvették, ilyen a Monti- gnac-diéta vagy a most nagyon divatos 90 napos szétválasztó diéta. Lényege az, hogy az egyes táplálékfajtákat szétválasztja: a gyomorba mindig egyféle táplálék jut, amit az így könnyen lebont. A diéta a fehérjenappal kezdődik, ezt követi a keményítőnap, a szénhidrátnap és a gyümölcsnap, majd ismét a fehérjenap következik, így váltja egymást a négy nap sorban 90 napon át. A szlovákban e diéta esetében a 90-dňová rozlišovacia diéta megnevezés terjedt el.

Meg kell azonban jegyezni, hogy a magyarban a szétválasztó diéta vagy étrend általánosabb jelentésben is használatos: nemcsak a fent említett 90 napos kúrára alkalmazzák, hanem a Hay-féle elképzelésen alapuló további olyan diéták megnevezésére is, mint például a dr. Shelton-féle diéta vagy a Harvey és Marilyn Diamond-féle

testkontroll. Ez valószínűleg abból is adódik, hogy az angolban ezekkel kapcsolatban a separate nutrition kifejezést alkalmazzák.

Ha a diétaneveket típusba kívánjuk sorolni, mind a magyarban, mind a szlovákban három fő típusukat különböztethetjük meg. Az első csoportot a személynévi eredetű nevek alkotják, ilyenek a Hay-diéta, az Atkins-diéta (Atkin- sova diéta), a Montignac-diéta (Montignacova diéta) stb. A második csoportban valamilyen helynév van (ezzel nem foglalkoztunk), pl. South-Beach diéta (diéta South-Beach), hollywoodi diéta (hollywoodska diéta). A harmadik névtípus a diéta valamelyjellemző jegyét emeli ki. Ennek egyik alcsoportja esetében a névben az az élelmiszer vagy táplálék-összetevő szerepel, amely a diéta alapját képezi, pl. rizsdiéta (ryžová diéta), fehérjediéta (bielkovinová diéta), káposztadiéta (kapustová diéta). A második alcsoportba tartozó nevek a diéta alapkoncepcióját próbálják megragadni, ide tartoznak a tárgyalt szétválasztó diéta (rozlišovacia diéta), elválasztó, elkülönített étrend (delená strava, oddelená strava), továbbá az inzulint a „zónán belül” tartani kívánó zónadiéta (zónová diéta), valamint a fogyókúrázó vércsoportja szerint összeállított vércsoportdiéta (diéta podľa krvnýchskupín,A-B-Odiéta) stb.

Magyarul is énekeltel«

Plácido Dominj pécsi óriássikei

Pécs. Hatalmas sikert aratoti cido Domingo szombaton Pécs« világhírű spanyol tenort művésztársait előadásuk v nyolcszor is visszatapsolta a héi fős közönség. Plácido Domingo Maria Martinez Grammy-díjas 5 ránénekesnővel, az olasz Ros Potenzával, a római opera v nyének 1997-es Lauri Volpi-dí val, valamint a New York-i Mett litan Operaház karmestere, Eu Kohn dirigálta Pannon Filham kusokkal lépett fel az Expo C< szabadtéri színpadán. A 2010-e esi Európa Kulturális Fővárosa j ramhoz kötődő, Világsztárok színpadán elnevezésű, kétsze ven perces és mintegy félórá adással bővített koncerten nép; operaáriák mellett olasz dale zarzuelák csendültek fel. A kŕ ség részleteket hallhatott V Puccini, Wagner, Berlioz, Berns s mások mellett Lehár F( műveiből, de a legnagyobb sík Csárdáskirálynő című opere ismert Szilvia és Edwin duettj volt, ezt Plácido Domingo és Maria Martinez ugyanis mag adta elő. A hallgatóság a produ szűnni nem akaró tapssal jutái ta, a művészek az est végén éli résükjeiéül személyesen kíséri a színpadról a zenekar több tt egyben jelezve, hogy nincs töt adás, az előadás véget ért. (mti."