Új Szó, 2008. augusztus (61. évfolyam, 178-202. szám)
2008-08-20 / 194. szám, szerda
26 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2008. AUGUSZTUS 20. www.ujszo.com Elment az Ung-vidék nesztora (Géczi Lajos -1926-2008) Géczi Lajos az Ung-vidék megnevezés megalkotója s meghonosítója. Hisz míg a szomszédos Bodrogköz neve már évszázadok óta elfogadott és használt, az ún. „Vízmeges” vagy „Vizentúl” - ami a Latorca, a Labore és az Ung által határolt háromszögre vonatkozott, pusztán egy bizonyos külső nézőpontot tükrözött. Géczi Lajos volt az az ember, aki megalkotta az „Ung-vidék” fogalmát, amely szerinte magába foglalja nemcsak az egykori Ung megye Szlovákiában maradt községeit, hanem befogadja a Labore jobb partján fekvő néhai Zemplén megye magyarlakta községeit is. Géczi Lajosnak Ung-vidék volt a szíve csücske, tevékenységének központja. Sokat tett érte. 1926. május 30-án született Ung megye egy apró községében, Mokcsakerészen. Földműves családból származott, de tehetsége már korán kibontakozott, az ungvári kereskedelmi középiskola tanulója lett. Tanulmányait nem tudta befejezni, mert 1944 őszén - alig 18 évesen - elhurcolták a hírhedt, „malenkij robot” néven ismert megtorló intézkedések során a Don-me- dencébe, ahonnan csak évek múlva szabadult. Az ötvenes években fokozatosan pótolta tanulmányait, leérettségizett, pedagógusi diplomát szerzett, majd középiskolai tanári oklevelet. A nagykaposi gimnáziumban magyar és orosz nyelvet tanított. Közéleti tevékenységének igazi tere a Cse- madok volt. Az ötvenes-hatvanas években elsősorban szervezéssel foglalkozott, majd a prágai tavasz jégolvasztó szeleit kihasználva elérte, hogy felállítsák a városban Erdélyi János szobrát. Meghonosította a város szülöttének örökségét ápoló Erdélyi János Napok rendezvénysorozatot, továbbá szerkesztője-szerzője volt az Erdélyi János és az Erdélyi János emlékezete című kiadványnak. Ezek túlélték a normalizáció időszakát, sőt munkája, elsősorban az 1970-es évek közepétől, szinte már az akkori pártállami kereteket feszegette. Jeles magyar történészeket, néprajzosokat, előadóművészeket hívott meg Nagykaposra, elsősorban olyanokat, akik nem voltak kegyeltjei az akkori ideológiának. Egyúttal a helytörténeti és néprajzi munkákra is összpontosított, csapatot épített. Bevont a munkába néhány Ung- vidéki fiatal értelmiségit, és 1982-ben kiadták az általa szerkesztett Új Mindenes Gyűjtemény 3. kötetét, melyben e sorok írója is publikált egy természetrajzi tanulmányt. A bársonyos forradalom végre megnyitotta előtte is a szabad publikáció lehetőségét, amit ki is használt. Sorra jelentek meg az addig fiókban őrzött kéziratok, például megrázó önéletrajzi regénye Civilek hadifogságban címmel, és az új kutatási eredményeket feldolgozó Ungi népmesék és mondák, Ungi népmesék, de figyelmet fordított a magyar nyelvhatár perifériáján fekvő szórványokra is, amelyek egykor Zemplén megyéhez tartoztak. Napvilágot látott az Ondava menti népmesék és mondák, az Ondava menti népköltészet, Az otthonokba szorult anyanyelv nyomában, és az Ondava menti tűnődések és beszélgetések című munka. Géczi Lajos sokat tett a helyi néprajzi kutatás megszervezéséért, sikerült jeles debreceni és miskolci kutatókat is bevonnia. Századunk elején is talált újszerű témát, feldolgozta az 1989/90-es rendszerváltás helyi eseményeit. A halál alkotói tevékenysége teljében érte, hisz tele volt tervekkel, elképzelésekkel, a sors azonban gazdag életútjának 2008. augusztus 15-én véget vetett. Géczi Lajos életével, tevékenységével, irodalmi munkáival kitörölhetetlenül beírta nevét szűkebb hazája történetébe, de ismerik az egész Felvidéken, sőt az egységes magyar kultúrkörnek kitörölhetetlen alakja. Bogoly János Remélhetőleg új hagyomány születik a városban Komáromi Borkorzó ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Komárom. Komáromi Borkorzó névvel rendezik meg szeptember 5-7-én azt a fesztivált, amellyel remélhetőleg új hagyomány indul útjára a városban. „A fesztivál újabb lehetőséget kínál arra, hogy kicsalogassuk a komáromiakat az utcákra, terekre - mondta sajtótájékoztatóján Bas- tmák Tibor polgármester. - Tavasszál évről évre nagyobb sikerrel zajlik a Komáromi Napok rendezvénysorozat, karácsony előtt Menjünk együtt Betlehembe elnevezéssel tartunk ünnepváró napokat a Klapka téren, és úgy gondoltuk, az ősz kezdetén is jó lenne valami hasonlóval előrukkolni.” A fesztivál ideje alatt a Tiszti pavilon előtti téren kilenc borászat - négy régióbeli és öt magyarországi - kínálja termékei legjavát. A Komáromi Napokon már bevált formában, kóstolójegyekre kaphatunk majd a nemes nedűkből. A jófajta borok mellett sajtkülönlegességeket, szüreti és vadételeket, rétest, valamint kür- tőskalácsot is vásárolhatunk a téren. A fesztiválhoz színvonalas kultúrműsor társul: népzenei, világzenei együttesek, jazz-zeneka- rok lépnek fel, de prímástalálkozó is várja az érdeklődőket. A szervezők gyerekprogramokról, kézműves-foglalkozásokról is gondoskodnak. A programokra a belépés ingyenes. A fesztivál második napján, szombaton ugyancsak hagyományteremtő céllal rendezik meg az 1. Jókaibableves-főző versenyt az Anglia parkban. Erre két-háromfős csapatok jelentkezését várják; füstölt csülökről, kolbászról, babról és kenyérről a szervezők gondoskodnak, de aki akar, hozott alapanyagból is elkészítheti az ételt. Nevezési díj nincs, a helyszínen azonban már nem lehet nevezni. A nevezési lapokat elküldik a járás községi ön- kormányzataihoz, de a www.komamo.sk honlapon is le lehet tölteni. Bár nem a fesztivál része, szerencsés egybeesés, hogy szeptember 6-án, szombaton este mutatják be Komáromban az István, a király című rockoperát a Társulat tehetségkutató verseny győzteseinek főszereplésében. Akik tehát jegyet váltottak a produkcióra, jól teszik, ha nem csak az előadás kezdetére érkeznek a városba. Az egész napot eltölthetik itt finom ételek, italok mellett, kellemes környezetben, jó társaságában. (vkm) A mitológiai szörnyek, görök istenek, szellemek sem kerülték el a várost Szentek és szörnyek Kassán Kassa. Görög istenek, szentek, rémek, kísértetek - mi minden bele nem fér egy városnéző sétába. Augusztus első hétvégéjén a fantáziavilág lakóinak nyomát kutatták a kassai barangolók, akik évek óta hűségesen kísérik Milan Kolcunt, Czima Erzsébetet és Balassa Zoltánt tematikus városnéző útjukon. KOZSÁR ZSUZSANNA Kassa egyik jellemzője az Erzsé- bet-kultusz. Ennek legmarkánsabb megnyilvánulása a dóm, melyben egy lépést sem tehetünk úgy, hogy valamilyen Erzsébet-le- genda részletébe ne botolnánk oltárkép vagy szobor formájában. A legismertebb közülük a rózsává váló kenyér legendája. A királynét férje rajtakapta, hogy a kötényében rejteget valamit. A gyanakodó férfi kérdésére a szent asszony rózsákat hazudott a szegényeknek szánt kenyér helyett, ám a csoda valóra vált, így Erzsébet megmenekült a dorgálástól. Ha nem akarunk belépni a székesegyházba, Erzsébetet kint is megtaláljuk. A dóm déli kapujánál, szoborba vésve. Köténye rózsával tele, lábainál egy kuporgó koldus várja az adományt. Az a koldus alighanem kevésbé szerencsés, mint meggazdagodott társa, aki annyit gyűjtögetett szorgos koldulással, hogy végül házat is épített a Fő utcán. Múltja emlékére azonban egy koldust ábrázoló szoborral díszítette új hajlékát. És ha a névtelen „gazdag koldus” feledésbe merült is, a szobrocska szimbólummá vált, hiszen az évente megrendezett Aranykoldus Fesztivál erről kapta nevét. Kassán számos görög-római istenábrázolást is találunk. Természetes, hogy a hajdani városházán a vak igazság, a színházon a múzsák díszelegnek. Ám akadnak eldugott belső udvarok is, ahol faunok formájában oldották meg az építők a világítást, vagy ahol titánok tartják az erkélyt. Saját házi szelleme is van a városnak, a szerencsétlen Orbán. Eredetileg harangozó volt a Vörös-toronyban, minden fontosabb eseményt jeleznie kellett. Mikor tűz ütött ki, félreverte a harangot, és csak kongatott és kongatott. A tűz végül elérte a tornyot is, így Orbán a lángok martalékává vált. Most is megjelenik néha az azóta felépült Or- bán-torony ablakában, tán hogy számon kéije a városlakókon, miért nem mentették meg ötszáz éve a keserves haláltól. A mitológiai szörnyek szintén nem kerülték el a várost. Elég a dómot figyelmes tekintettel végigpásztázni, és a vízköpőket vizsgálva különféle hibrid bestiákat találunk, emberi és állati keveredést. A gonosz lelkeket hivatottak elriasztani a szent helytől, ám az már az építőmester személyes bosszúja, hogy részeges, kancsal feleségét is besorolta a vízköpő bestiák közé. A Fő utca mesterséges patakjánál pedig egy stilizált sárkány áll őrt. Szerencsére csak egy feje van, nem hét, ám nem tudható, a keleti mitológiák szerencsét hozó sárká- nya-e, vagy inkább népmeséink királylányfaló szörnyetege. A patakban pancsoló mai kis királylányok mindenesetre nem mernek túl közel menni hozzá, hisz sosem lehet tudni. Számos találgatásra ad okot a Štefánik utca egyik házának homlokzatát díszítő - csúfító! - eltorzult női arc. Helyi mondák szerint lehetne ez egy szerencsétlen lány, aki szerelmi bánatában a Hemádba ugrott. Lehetne egy boszorkány is, akit megfojtottak, mert féltek jóslataitól és jövőbe látó képességétől. Annyi azonban bizonyos, már a mondák szerint, hogy a vízbe fúlt nő holttestét sosem találták meg. Egy évvel a tragédia után azonban az egyik bábáért kocsit küldött egy titokzatos idegen, és a jármű egyenest a Hemádnak vette az irányt, egy fűzfa alá. Ott született meg a vízbe fúlt leányzó gyermeke, akinek apja a hernádi vízi manó volt. Nem tudni, az ő közreműködésének köszönhető-e, hogy a városnézés végére özönvízszerű zuhé zúdult a barangolók nyakába, ám néhány szörnyeteg mindenképp megmenekült attól, hogy megbámuljuk, hiszen a barangolás utolsó része kapualjban ácsor- gással telt el. Ä város további szörnyetegeit tehát mindenkinek egyedül kell felfedeznie. Az Orbán-torony csendes, a harangozó szelleme valahol máshol jár Arpádházi Szent Erzsébetnek kultusza van Kassán Stilizált sárkány őrzi a patakot Boszorkány volt, vagy csak reménytelenül szerelmes? A koldus szobrát sokan ismerik (Szűcs Éva felvételei)
