Új Szó, 2008. augusztus (61. évfolyam, 178-202. szám)

2008-08-16 / 191. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2008. AUGUSZTUS 16. www.ujszo.com RÖVIDEN Fukuda ismét elnézést kért Tokió. A második világhá­borúsjapán fegyverletétel em­léknapján, tegnap lelkiisme- ret-furdalásának adott han­got Fukuda Jaszuo japán kormányfő. Azt mondta, na­gyon sajnálja, hogy országa szenvedéseket okozott a há­borúban a szomszédos álla­moknak. Japán 63 évvel ez­előtt augusztus 15-én kapitu­lált, s ezzel véget ért a második világháború. Fukuda elődei­től, Koidzumi Dzsunicsirótól és Abe Sindzótól eltérően nem látogatott el a vitatott megí­télésű tokiói Jaszukuni-szen- télybe az évfordulón. (MTI) Nők öltek zarándokokat Bagdad. Legkevesebb 25 síita zarándok vesztette életét az elmúlt huszonnégy óra le­fogása alatt, és több tucatnyi­an megsebesültek Irakban több pokolgépes merénylet­ben. Csütörtök este a Bagdad­tól délre lévő Iszkandaríjában 22 síita hívő meghalt, és leg­kevesebb 73-an megsebesül­tek egy kettős öngyilkos me­rényletben, amelyet két nő hajtott végre. A zarándokok Kerbela szent városába igye­keztek, ahova a hét végére síi­ta hívek tömegeit várják. Teg­nap reggel Bagdadban az elő­ző esti merényletek nyomán szigorú biztonsági intézkedé­seket léptettek életbe. Ennek ellenére újabb pokolgépes merényletet hajtottak végre egy zarándokokat szállító busz ellen. (MTI) Nyomulnak a tálibok Kabul. Az afgán biztonsági erők tegnap kiürítették és át­engedték a táliboknak az or­szág központjától távol eső Nava körzetet. A dél-afganisz­táni Gazni tartományban lévő Nava birtoklásáért több na­pon át elkeseredett harcok folytak. A terület feladását megerősítette Zemarai Basari afgán belügyi szóvivő is, anél­kül, hogy részletekkel szolgált volna az eseményekről. (MTI) Médiabotrány Olaszországban Róma. Silvio Berlusconi jobbközép kormánya dühöd- ten visszautasította egy nép­szerű katolikus hetilap állítá­sát, amely szerint Itáliában új­jászületőben van a fasizmus. A Famiglia Cristiana élesen bí­rálta a kormány bűnözés elle­ni intézkedéscsomagját. A ka­binet által „kato-kommu- nistának” nevezett orgánum legújabb vezércikke szerint az olasz nagyvárosok peremén gomba módra szaporodó, he­venyészve összetákolt tábo­rok miatt hozott intézkedések a legszegényebb rétegek ellen irányulnak. A katolikus heti­lap véleményétől elhatároló­dott a Vatikán. Federico Lom­bardi atya, a pápa szóvivője leszögezte: ezeket a nézeteket sem a Szentszék, sem az olasz püspöki kar nem osztja. A Fa­miglia Cristianát templomok­ban és újságos standokon egyaránt árulják. Hetente mintegy 600 ezer példány fogy el belőle. (MTI) George Bush: az erőszakos fellépés és a megfélemlítés nem elfogadható módja a külpolitikának a XXL században Fürtös bombákat is bevetettek az oroszok Orosz konvoj a nyugat-grúziai Zugdidi előtt (Reuters-felvétel Tbiliszi/Moszkva/Szocsi/Wa- shington. Folytatódott a dip­lomáciai nagyüzem a vál­ság rendezése érdekében: Merkel német kancellár Szocsiban Medvegyev orosz elnökkel találkozott, Rice amerikai külügymi­niszter pedig Párizsból Tbi­liszibe érkezett, hogy a grúz vezetőkkel tárgyaljon. ÖSSZEFOGLALÓ Fürtös bombákat is bevetett az orosz légierő az elmúlt napokban a Grúziában végrehajtott légitáma­dásai során - állította tegnap a Human Rights Watch emberi jogi szervezet Tbilisziben. A HRW érte­sülése szerint Oroszország kedden RBK-250 típusú fürtös - más né­ven kazettás - bombákat vetett be a Gori és Rujszi települések elleni támadásaiban, a szakadár Dél- Oszétia határának közelében. Válogatás nélkül ölnek A HRW a bombázások túlélői­nek, valamint orvosoknak és kato­náknak a beszámolóira alapozta ál­lítását, és videofelvétellel is ren­delkezik az egyik akcióról. A fürtös bombák válogatás nélkül ölnek, és alkalmazásukat az államok több­sége tiltja. A HRW azt követeli Oroszországtól, vegyen részt a für­tös bombák bevetése nyomán a tér­ségben szétszóródott és még fel nem robbant kisebb bombák és lö­vedékek hatástalanításában. Egyetlen kazettás bomba több száz robbanószerkezetet képes szét­szórni egy futballpálya méretű te­rületen. A kis bombák egy része nem robban fel azonnal, és még évek múlva is képesek súlyos sérü­lést vagy akár halált okozni. Május végén Dublinban több mint 100 or­szág képviselője megállapodást írt alá a kazettás bombák betiltásáról. Oroszország nem csadakozott az egyezményhez. 118 ezer menekült Az ENSZ közleménye szerint a humanitárius segélyszállítmányok és ENSZ-megfigyelők képtelenek eljutni Grúzia nagy részébe a to­vábbra is dúló háború és a törvé­nyen kívüli állapotok miatt. Felfelé módosította az ENSZ Menekült- ügyi Főbiztossága (HCR) azoknak a számát, akik elhagyni kényszerül­tek otthonukat a Grúzia és Orosz­ország között kirobbant válság mi­att. Ron Redmond, a HCR szóvivője tegnap Genfben közölte: „A konf­liktus miatt elmenekültek számát jelenleg 118 ezer fölöttire becsül­jük a (grúz és orosz) kormányok ál­tal közölt adatok alapján.” Az előző becslés százezer menekültről szólt. Grúz kikötők blokádja George Bush tegnap Grúzia meg­félemlítésével vádolta Oroszorszá­got, és ismételten támogatásáról biztosította Grúziát. A texasi sza­badságára induló amerikai elnök hangsúlyozta: .Amerikának nem érdeke a konfliktusos viszony Oroszországgal, és Oroszország­nak sem érdeke a konfliktusos vi­szony Amerikával. Az utóbbi na­pokban tett lépéseivel Oroszország rontotta hitelét és a szabad világ nemzeteihez fűződő viszonyát. Az erőszakos fellépés és a megfélemlí­tés nem elfogadható módja a külpo­litikának a XXI. században.” Egy magas rangú diplomata szerint az USA sürgősen kérni fogja Oroszor­szágot, biztosítson szabad bejutást a grúziai kikötőkbe, illetve aka­dálytalan mozgást a kihajózók számára. Moszkva tagadja, hogy blokád alá vette volna a grúz kikö­tőket. Maradnak az oroszok Az Angela Merkel német kancel­lárral Szocsiban megtartott talál­kozója után Dmitrij Medvegyev orosz elnök azt állította, Dél- Oszétiában helyreállt a biztonság, de az orosz békefenntartók marad­nak, hogy garantálják azt. Hangsú­lyozta: Moszkva Tbiliszitől a kidol­gozott elvek mielőbbi írásos elfo­gadását, s ezen elvek végrehajtását váija Oroszország, az Európa Ta­nács és az EBESZ garanciájával. Hozzátette: újabb agresszió esetén Oroszország újra válaszolni fog. Leszögezte: az utóbbi napok ese­ményei gyakorlatilag kizárták an­nak lehetőségét, hogy az oszétok és abházok a grúzokkal egy államban éljenek. „Senki nem vonja kétség­be, hogy a területi épség a nemzet­közi jog egyik alapelve, de a konk­rét helyzetet kell vizsgálni.” Orosz­ország elfogadja Abházia és Dél- Oszétia bármely döntését e köztár­saságok státusáról, kész meglévő békefenntartói mandátumának megfelelően garantálni e döntés végrehajtását, és külpolitikáját ilyen értelemben folytatni. Med­vegyev kijelentette, hogy Oroszor­szág nem ellenzi a nemzetközi megfigyelőkjelenlétét a térségben, de ehhez hozzá kell járulni az oszétoknakésazabházoknakis. Tárgyalni a státusról Merkel azt hangsúlyozta, Grúzia területi épségére kell alapozni a rendezést. Ehhez jó alapnak minő­sítette az orosz és a francia elnök ál­tal kidolgozott elveket, s szintén a nemzetközi megfigyelők számá­nak növelése mellett foglalt állást. A legsürgetőbbnek a területek stá­tusáról folytatandó tárgyalások formátumának kialakítását nevez­te, és annak tisztázását, hogy auto­nómiáról vagy egyébről lesz-e szó. „Nem válhat külön, önálló állammá minden olyan nép, amely ki akar válni egy államalakulatból - ezt a problémát Oroszország is ismeri -, s ezért minden egyes esetet külön kell vizsgálni.” A kancellár hangsúlyozta: az orosz reagálást még a történtek orosz értékelését figyelembe véve is aránytalannak tartja. Helytelení­tette az orosz katonák jelenlétét Grúzia területén és sürgette távo­zásukat, de hangsúlyozta: e téren van előrelépés. (MTI, s, ú) Kész a lengyel-amerikai rakétapajzs-megállapodás - Moszkva ingerült Nőtt az orosz-amerikai feszültség Finnország * A s ■s Svédország t l V \ o«' \ Litvánia B Lengyelország \ d. Csehország 7 < f4 ,cs : r>-­­Oroszország Moszkva 0 v Ukrajna XLS^>: V» " •„■Olaszország \ V EU-tagállamok O Az amerikai rakétapajzs elemei ÖSSZEFOGLALÓ Varsó/Washington/Moszkva. George Bush elnök tegnap kijelen­tette: nagyon elégedett a csütörtö­kön este parafáit amerikai-lengyel rakétavédelmi megállapodással. Szergej Lavrov orosz külügymi­niszter azonnal lemondta szep­temberre tervezett varsói látogatá­sát. Moszkva szerint az a tény, hogy a jelenlegi, az orosz-grúziai konf­liktus miatt kialakult rendkívül fe­szült helyzetben került erre sor, bi­zonyítja: az amerikai rakétapajzs Oroszország ellen irányul. Konsz- tantyin Koszacsov, az orosz parla­ment külügyi bizottságának az el­nöke kijelentette: ezután „valóban növekedni fog a feszültség” Orosz­ország és az USAközött. Az eddigi legsúlyosabb fenye­getést Anatolij Nogovicin tábor­nok intézte Lengyelország címére. Azt mondta, a szerződés aláírásá­val Varsó kitette magát egy lehet­séges atomtámadás veszélyének. Dana Perino fehér házi szóvivő elutasította azt, hogy a megállapo­dás tovább ronthatja a grúziai orosz hadművelet miatt feszült ame­rikai-orosz viszonyt. „Bush elnök rakétapajzsa nem irányul Moszkva ellen. Logikailag is elképzelhetet­len, hogy Oroszországot venné cél­ba, hiszen Oroszország megsem­misíthetné” - tette hozzá. Perino nem volt biztos abban, hogy a grú­ziai konfliktus után is fennáll-e az amerikai javaslat az Oroszország­gal való együttműködésre. Donald Tusk lengyel kormányfő csütörtökön késő este jelentette be, hogy megszületett a megállapodás az amerikai hadászati rakétapajzs egy részének Lengyelországba te­lepítéséről. „Legfontosabb kéré­sünket, a Patriotok jelenlétét - amelyek kifejezetten Lengyelor­szág védelmét szolgálnák - elfo­gadták az amerikaiak.” Korábban nyilatkozó források azt mondták, az USA fokozott ka­tonai együttműködést ígért Varsó­nak. A megállapodás része lesz egy amerikai nyilatkozat, amely szerint az USA katonai téren együttmű­ködik Lengyelországgal, ha fenye­getés éri. Ennek keretében bizo­nyos számú, Patriot típusú légtér­védelmi rendszert küld Lengyelor­szágba. Washington 2012-ig tíz el­fogó rakétát telepít Lengyelország­ba. A rendszert egy óriási, Csehor­szágban felépülő radar egészíti ki. Prága július 8-án írta alá erről a szerződést. (MTI,s,ú) Pakisztáni konfliktus Musarraf nem mond le Iszlámábád. A pakisztáni állam­fő szóvivője cáfolta azt a lapértesü­lést, hogy Pervez Musarraf kész le­mondani, ha ily módon elkerüli, hogy alkotmányos vád alá helyez­zék. A hírt a Financial Times az el­nök egyik munkatársára hivatkoz­va tegnap szellőztette meg. A pa­kisztáni kormánykoalíció pártjai néhány napja állapodtak meg ar­ról, hogy alkotmányos vád alá he­lyezik Musarrafot, vagyis kezde­ményezik a leváltását. Musarraf tá­bora elveszítette a február 18-i vá­lasztásokat, s az államfő azóta konfliktusokkal teli együttélésre kényszerül a korábbi ellenzék al­kotta kormánykoalícióval. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Hillary Clintonra is szavazhatnak majd az amerikai demokrata párt országos konven­ciójának küldöttei, amikor a no­vemberi elnökválasztásra kivá­lasztják jelöltjüket. Ezt Clinton asszony és a várható elnökjelölt, Barack Obama kampánycsapata közölte. Jelképes gesztus ez Hillary hívei számára, mivel Obama az előválasztásokon megszerezte a küldöttek többségének támogatá­sát. ,Június óta Clinton és Obama szenátor együtt dolgoznak, hogy biztosítsák a demokrata győzelmet novemberben - olvasható a két csapat közös közleményében. - Tiszteletben kell tartani Denverben A félelem cenzúrája New York. Salman Rushdie élesen bírálta kiadóját, ami­ért nem adja ki egy kollégája Mohamed prófétáról szóló történelmi regényét. „A ki­adóm, ä Random House nyil­ván egy mohamedán megtor­lástól tart. Ez a félelem cen­zúrája, ami rossz vért szül.” A kiadó elismerte, bár augusz­tusra időzítette Sherry Jones Medina ékszere c. munkájá­nak megjelentetését, elállt a kiadástól. A 46 éves újságíró a Mohamed prófétával gyer­mekként, hatéves korában el­jegyzett Áisa történetét írta meg. (MTI) annak a több mint 35 millió ember­nek a szavazatát, aki részt vett a tör­ténelmi jelentőségű (demokrata) előválasztásokon.” A közlemény szerint Obama szorgalmazta, hogy Clinton nevét is feltüntessék. A két szenátor mindamellett „arra szá­mít, hogy a konvenció egységesen Obama mögé áll”. Augusztus 25-én kezdődik Den­verben a demokraták elnökjelölt­állító konvenciója. Hillary egyik munkatársa szerint név szerinti szavazás lesz, bár a részleteket még nem tisztázták. Egy ilyen eljárás le­hetővé tenné a Clintont támogató küldöttek számára, hogy rá szavaz­zanak, még ha nincsenek is elegen ahhoz, hogy megfosszák Obamát a jelöltségtől. (MTI, ú) Barack Obama gesztusa a volt first ladynek Clintonra is szavazhatnak

Next

/
Thumbnails
Contents