Új Szó, 2008. augusztus (61. évfolyam, 178-202. szám)
2008-08-15 / 190. szám, péntek
12 Kertészkedő ÚJ SZÓ 2008. AUGUSZTUS 15. www.ujszo.com AZ ÁLLATORVOS VÁLASZOL Az állatok is szomjaznak ÖSSZEFOGLALÓ A gazdik sajnos hajlamosak megfeledkezni arról, hogy nyáron nem szabad kutyát, macskát hagyni a bezárt autóban. Még akkor sem, ha jármű ablakát szellőztetés céljából kissé lehúzzák. U- gyanis a napon hagyott autó belsejében akár 60-90 °C is lehet ilyenkor, így az állat a kánikulában néhány perc alatt hőgutát kaphat. Az sem megoldás, hogy egy fa alá áll a személygépkocsijával a tulajdonos, mert idővel a fa árnyéka elmozdul, és a kocsi egy része vagy egésze a tűző napra kerül. A tervezett elintéznivaló könnyen elhúzódhat, és akár 5-10 perc alatt is végzetes hőterhelés érheti az állatot. A kutyák testhőmérséklete állandó, körülbelül 38 °C, de ha a levegő hőmérséklete is hasonlóan magas, akkor nagyon nehezen tudják a hőháztartásukat szinten tartani: izzadni nem tudnak, csupán a lihegéssel csökkenthetik a testhőmérsékletüket. Ha a kutya hőmérséklete eléri a 43 °C-ot, akkor a fehéije kicsapódik, a kutya szövetei, vagyis a húsa szinte megfő. Az állatot ekkor már nem lehet megmenteni. Hőgutára jellemző tünet, ha az állat az oldalára dől, szája, orra habzik, nagyon liheg, a bőre süt a forróságtól, esetleg az állat görcsöl. Ilyenkor a hasánál kell megkezdeni a hűtést, jégakkuval, hideg vízzel, és ezzel együtt azonnal orvoshoz vinni az állatot. Extrém hideget azonban ne használjunk, tehát ne tegyük az állatot jéghideg vízbe, mert az sokkot okozhat. Hőguta esetén is életbevágóan fontos a gyors ellátás: a kezelés sikere jelentős részben azon múlik, mennyire gyorsan lehet elkezdeni. Nyáron különösen figyeljünk a víz utánpótlására: a legjobb, ha két külön tálkát is megtöltünk vízzel, hogy ha az egyik elfogy, vagy felborul, akkor se szomjazzon kedvencünk. Érdemes esetleg egy önitatót is beszerezni, ha valaki sokat vagy sokáig van távol. Kánikulában mi magunk sem szívesen végzünk megerőltető testedzést, ezért ne váijuk el a kutyánktól sem, hogy ilyenkor fusson. A sétát lehetőleg a kora reggeli és esti órákra időzítsük, így elkerülhető az is, hogy a mancsuk megégjen a forró aszfalton. Vigyázzunk arra, hogy a kutya üyenkor semmiképp ne „kukázzon”, mert a gyorsan bomló kommunális hulladékok betegséget okozhatnak. Az idős, szívbeteg kutyákat különösen óvjuk, adott esetben konzultáljunk állatorvossal a teendőiből. Ha állattal utazunk, rendszeresen álljunk meg, hogy inni és üríteni tudjon. A kertben vagy kennelben tartott kutyákra is vigyázni kell. Legyen számukra árnyékos hely, ahová visszavonulhatnak, legyen bőségesen víz elérhető közelségben. A meleg elől sok kutya maga által ásott gödörbe húzódik, mert a talaj már 20 centis mélységben is több fokkal hűvösebb, mint a levegő. Bár a hosszú szőrzet védi a kutya bőrét a naptól, előfordul, hogy a vastag bunda alatt a bőr befülled, begyullad, elfertőződik. A vakaródzás tovább ront a helyzeten: a kikapart sebeket beköphetik a legyek. Épp ezért a dús, hosszú szőrű kutyákat nyáron érdemes nyírni. A húsos vagy konzervből adott eledelekkel is vigyázni kell ebben a hőségben, mert kibontva, kitálalva könnyen romlanak. Ha az állat megeszi az ilyen ételt, a has- menéses, hányásos tünetek a kánikula idején kiszáradáshoz, és akár halálhoz is vezethetnek. Adjunk inkább többször kevesebb ételt, amit rögtön elfogyasztanak. Ha házikedvencünk gyógyszeres kezelésre szorul, akkor igyekezzünk pontosan beadni a gyógyszereit, és kissé hűvösebb helyet biztosítani számukra. Ez lehet egy hűvösebb pontja a lakásnak, például a fürdőszoba, vagy a lépcsőház kőpadlója. A madarak is könnyen hőgutát kaphatnak üyenkor. A kalitkát tartsuk árnyékos, jól szeüőző, de nem huzatos helyen, legyen a madár előtt friss víz és fürdési lehetőség is. A természetben élő madarak is nehezebben viselik a hőséget: ha nincs a közelben vízforrás, mi magunk is szerelhetünk fel itatót. A házikedvencként tartott rágcsálóknak életveszélyt jelent, ha levegődén, fülledt helyiségben van a lakhelyük, vagy ha közvetíen napsütés éri őket. Otthonukat rendszeresen takarítsuk, és előttük is mindig legyen víz. Ugyanilyen gondosan ügyeljünk az akvárium vízhőmérsékletére. Érdemes állott vizet használni erre a célra. Az oxigénellátásra is mindig figyeljünk: a levegőztető és a víztisztító rendszer működését rendszeresen ellenőrizzük. Ne feledjük: felelősek vagyunk az állatainkért, és különösképpen vigyáznunk kell rájuk a hőség idején! (Fehérkereszt Állatvédő Liga) Nyáron, s főleg a nagy hőségben fogyasszunk annyi görögdinnyét, amennyit csak bírunk Nem gyümölcs, hanem zöldség Egy kis történelem A görögdinnye szanszkrit neve chaya-pula. A Besztercei-szószedet leírásában pepo a dyne, cucumer a gereg dyne (XV.sz.), Murmeli- us szójegyzékében (1533) mellones a dinné szerepel. Calepinus latin-magyar szótárában (1585) a szóhasználat nem egyértelmű. A dinnyetermesztést térségünkben elősegítette a török megszállás, sok fajta került akkor hozzánk. 1808-tól több kiváló mű jelent meg a dinnyéről, e növénnyel többek között már Bél Mátyás is foglalkozott. (csanyidinnye.hu) A nyár egyik legkedveltebb gyümölcse a görögdinnye. Strandon, út mellett, piacon, boltokban, mindenütt kapni. Ha a nyári melegben görögdinnyét fogyasztunk, a lehető legjobbat tesszük szervezetünkkel, hiszen csaknem minden megvan benne, amire a szervezetnek a hőségben szüksége van. ÖSSZEFOGLALÓ A görögdinnyének több mint kilencven százaléka víz, gyógyhatá- sát éppen ennek köszönheti. A szervezetünkön áthaladó víz frissítő hatásán túl kiválóan méregte- lenít: szinte kimossa a húgysavkövet, átmossa a szervezetet. S bár édes, viszonylag kalóriaszegény. Gyógyhatása évezredek óta ismert A görögdinnye jól oltja a szom- jat a nyári melegben, a levében oldott sók pedig pótolják az izzadtsággal elvesztett mennyiséget. Ezért fogyasszunk nyáron, s főleg a nagy hőségben annyi görögdinnyét, amennyit csak tudunk. Bőven tartalmaz vasat, cinket, magnéziumot, kalciumot és szelént, a vitaminok közül nagyobb mennyiségben A- és C-vitamint. Gyümölcshúsának pirosas színét nagyrészt színes antioxidánsai- nak köszönheti, emiatt még rákellenes hatást is tulajdonítanak neki. Nyomokban tartalmaz karo- tint és valamennyi likopint. Fogyasztása elősegíti a vér sav-lúg egyensúlyának helyreállását. A dinnyét a vese nagytakarítójának is nevezik. A görögdinnyét az ókori népek lázcsillapításra és a szoptató anyák tejtermelésének növelésére használták. Hamar felismerték, hogy a piros, lédús gyümölcs kiváló vízhajtó hatással rendelkezik, és segíti az emésztést. Csaknem ötezer éve termesztik Nem tudni pontosan, hogy a sok évezredes múltra visszatekintő, nálunk is rendkívül népszerű édes lédús csemege miért kapta a görögdinnye (Citrullus la- natus) nevet, hiszen semmilyen rokonságban nem áll a görögökkel. Nem ismert ugyan, hol termesztették először, de a legkorábbi feljegyzett görögdinnyeszüret nagyjából 5000 évvel ezelőtt történt az ókori Egyiptomban. A kilencedik században Indiába, a tizedik században Kínába jutott el, és csak a 13. században a mór hódítók jóvoltából jelent meg Dél- Európában. A Nüus mentén ma is termesztik az egynyári vad dinnyét, amely a Kalahári sivatag (Képarchívum) népeinek szomját oltja a száraz évszakban. A dinnye mellesleg zöldség és nem gyümölcs. Térségünkbe a Balkán felől érkezett, a XVI. században már nálunk is termesztették. Az igazi dinnyeszezon viszont csak a XVIII. században indult be. Érdekességek Szent Lőrinc a népi hagyományok szerint neve napján végiglátogatja az összes, még földeken lévő dinnyét, és belevizel - elrontva ezzel ízét, állagát, élvezhetősé- gét. Lőrinc nap a magyar naptárban kettő is van: az egyik augusztus 10-én, a másik szeptember 5- én. Térségünkben azonban augusztusban még javában tart a dinnyeszezon, így bátran fogyaszthatjuk a csemegét. Mellesleg a kásás, ízetlen (vagy éppenséggel rossz ízű) dinnyére mondjuk azt, hogy meglőrincesedett. Lőrincről még azt lehet tudni, hogy II. Sixtus pápa diakónusa, az egyház könyveinek őrzője volt. A pápa halála után rajta követelték az egyház kincseit, és miután (Képarchívum) nem tudta előadni, elevenen megégették. Ezért lett a tűzzel dolgozók, égési sebektől szenvedők és a könyvtárosok védőszentje. Firenzében minden év augusztusának tizedik napján hatalmas dinnye-orgiát csapnak a szakácsok védőszentje, San Lorenzo tiszteletére. Kocka alakú dinnye Japánból A dinnye lehet kerek és kocka alakú is. Legalábbis az utóbbit japán kertészek kísérletezték ki, mert gondot okozott számukra a gurulós görögdinnye szállítása és tárolása. Nem génmanipulációval érték ezt el, hanem az üvegházi előállítás technológiáját tervezték meg olyan módon, hogy a szép kerek, de nehezen kordában tartható dinnyék kocka alakot öltse- nek. Terméskötődés után a kis dinnyéket kocka alakú, szabályozható hőmérsékletű, vízzel töltött üvegdobozokba helyezik, így kényszerítik a kockaforma kialakulását. (w, edenkert, privat- bankar, g) PIACI ÁRSÉTA sárgarépa Pozsony augusztus 14-én 20 Sk/kg Komárom augusztus 13-án 10 Sk/cs Rimaszombat augusztus 13-án 20 Sk/kg Zselíz augusztus 13-án 16 Sk/kg Losonc augusztus 14-én 14-20 Sk/kg Szepsi augusztus 13-án 19 Sk/kg, 15 Sk/cs Kassa augusztus 13-án 19 Sk/kg petrezselyem 48 Sk/kg 14 Sk/cs 25 Sk/cs 12 Sk/cs 32-39 Sk/kg, 15 Sk/cs 49 Sk/kg, 20 Sk/cs 50-63 Sk/kg burgonya 14 Sk/kg 8-12 Sk/kg 12 Sk/kg 10 Sk/kg 10-12 Sk/kg 11 Sk/kg 10-15 Sk/kg tojás 3-3,50 Sk/db 3,50 Sk/db 3 Sk/db 3 Sk/db 3,30 Sk/db 3-3,50 Sk/db 2.50-3,30 Sk/db hagyma (fokhagyma) 20 (100) SK/kg 16-18 Sk/kg (3 Sk/db) 20 (120) Sk/kg 20 (60) Sk/kg 12-17(85-99) Sk/kg 18(86) Sk/kg 12-20 (55-99) Sk/kg zeller 12 Sk/db 6-8 Sk/db 20 Sk/db 10 Sk/db 8-10 Sk/db 39 Sk/kg 33 Sk/kg paprika 20-28 Sk/kg 16-25 Sk/kg 35 Sk/kg 20-30 Sk/kg 25-40 Sk/kg 22-35 Sk/kg 15-30 Sk/kg paradicsom 15-30 Sk/kg 15-18 Sk/kg 20 Sk/kg 30 Sk/kg 16-20 Sk/kg 29 Sk/kg 20-28 Sk/kg kelkáposzta 24 Sk/kg 12-14 Sk/db 25 Sk/db X 20 Sk/db 29 Sk/kg 19 Sk/kg tök 20-24 Sk/kg 10-12 Sk/kg 10 Sk/kg 10-15 Sk/db X 12 Sk/kg 10 Sk/kg alma/körte 20-36/40-44 Sk/kg 20-28/28 Sk/kg 15-30/35 Sk/kg 20/25 Sk/kg 15-45/20-65 Sk/kg 20-44/25-44 Sk/kg 20-28/15-30 Sk/kg sárgadinnye/görögdinnye 34/14-16 Sk/kg 20/10 Sk/kg 25/18 Sk/kg 12/10 Sk/kg 20/8 Sk/kg 28/8-13 Sk/kg 30/8-15 Sk/kg fejes saláta/karalábé 12/14 Sk/db x/4-8 Sk/db 10/12 Sk/db x/10 Sk/db x/10 Sk/kg 10/20 Sk/db 10-15/10-15 Sk/db kukorica/karfiol 8/29-35 Sk/db 6/20-25 Sk/db 10/25 Sk/db 7/25-30 Sk/db 5-6/25-35 Sk/db 8-10/26 Sk/db 3-7/10-30 Sk/db Saláta-/csemegeuborka 20/20-28 Sk/kg 10/25 Sk/kg 10/20 Sk/kg 10/x Sk/kg 11/20 Sk/kg 15-20/28 Sk/kg 10-20/25-40 Sk/kg
