Új Szó, 2008. augusztus (61. évfolyam, 178-202. szám)

2008-08-13 / 188. szám, szerda

6 Külföld ÚJ SZÓ 2008. AUGUSZTUS 13. www.ujszo.com RÖVIDEN SS8ä8SBI$BS®SíÄ®S®g®8M®Äŕ®Ä®^®®S®^S@8 Leszúrtak három rendőrt Peking. Ismeretlen táma­dó leszúrt három rendőrt egy közúti ellenőrzőpontnál teg­nap, a forrongó Hszincsiang- Ujgur Autonóm Területen, Kína északnyugati részén. A Kasgár város közelében elkö­vetett merényletben egy ne­gyedik rendőr is megsebe­sült. A támadó kiugrott egy autóból, és megkéselte a rendőröket. Egyelőre nem tudni, hogy voltak-e társai. Egy hete Kasgárban 16 rend­őr esett áldozatul egy hasonló támadásnak, a hét végén pe­dig 12 ember halt meg pokol­gépes merényletekben, va­lamint a rendőrség és feltéte­lezett muzulmán lázadók kö­zötti tűzharcokban. A rend­őrség szerint nincs bizonyíték arra, hogy a mostani és az egy héttel ezelőtti kasgári me­rénylet összefüggne egymás­sal. A kínai fővárosban és más olimpiai helyszíneken meg­szigorították a biztonsági in­tézkedéseket. (MTI) Bizalmat kapott az új kormány Bejrut. Bizalmat kapott tegnap a libanoni parlament­ben a- Fuád Szinjóra vezette nemzeti egységkormány. Öt­napos vita előzte mega vokso­lást, a libanoni tévéállomások egyenesben közvetítették a vi­tát. Ez az első kormány, amely a Szíria-ellenes, Nyugat-barát parlamenti többség és a Da­maszkusz és Teherán támoga­tását élvező ellenzék éles szembenállásából adódó hosszú válság után alakult meg. A politikai válság ta­vasszal nyílt erőszakká fajult, amely 65 halálos áldozatot követelt. Ez volt a legsúlyo­sabb politikai válság a cédru­sok földjén az 1975 és 1990 között lezajlott polgárháború óta. A közel-keleti ország kis híján újabb polgárháború mo­csarába süllyedt. A kormány­ban részt vesz a radikális síita Hezbollah is, amelynek a má­jusi alku vétójogot biztosít a kormány főbb döntéseiben, és lehetővé teszi számára, hogy megtartsa fegyvereit. (MTI) Lecsaptak az al-Kaidára Pesavar. Meghalt az al-Ka- ida egyik magas rangú pa­rancsnoka a pakisztáni erők­kel vívott harcok egyikében az afgán határhoz közeli pakisz­táni térségben. Ezt a pakisztá­ni biztonsági szolgálat egyik tisztje közölte. „Feltételezé­sünk szerint Abu Szaíd al- Maszri az al-Kaida legfelsőbb vezetőségéhez tartozott”, és valószínűleg ő irányította az al-Kaida afganisztáni műve­leteit. Az egyiptomi szárma­zású al-Kaida-vezető együtt raboskodott az al-Kaida mos­tani második emberével, Aj- man az-Zavahrival az Anvar Szadat néhai egyiptomi elnök ellen elkövetett 1981. október 6-i merénylet után. Akkor több mint 300 iszlamista radi­kálist állítottak bíróság elé és börtönöztek be Egyiptomban a politikai gyilkossággal összefüggésben. A múlt hét közepe óta 160-an haltak meg a paldsztáni biztonsági erők és az al-Kaida közötti összecsa­pásokban. (MTI) Feladták a grúzok a Kodori-szorost - Gori városát bombázta az orosz hadsereg, halottak és sebesültek hevertek az utcákon Grúziában nem hallgattak a fegyverek Gori utcakép az orosz bombázás után (Reuters-felvétel Tbiliszi/AAoszkva/Brüsszel. Medvegyev elnök a hadse­reg főparancsnokaként tegnap déltájban adott pa­rancsot a Grúziát békére kényszerítő hadművelet befejezésére, de a térség­ben délután sem volt fegy- vemyugvás. ÖSSZEFOG 1ALÓ Medvegyev utasításában ugyan­is az a kitétel is szerepelt, hogy ha újra kialakulnának az erőszak fészkei a konfliktusövezetben, az orosz katonák semmisítsék meg az ellenállást tanúsítókat. Az orosz erők állítólag délután is bombáz­tak két grúz falut, és folytatódott az abházok reggel indított offenzí- vája a grúz erők ellen a Kodori-szo- rosban. Ez mintegy 20 kilométer­nyire van az abház fővárostól, Szuhumitól. Szergej Samba, a nemzetközileg el nem ismert Ab- házia külügyminisztere szerint a Kodori-szoros Abházia része, s Szuhumi mindent megtesz azért, hogy az abház fennhatóság ezen a területen is érvényre jusson. Kora este közölték, hogy a grúz csapa­tok visszavonultak a szorosból. Újságírók haltak meg Légitámadást intéztek tegnap reggel orosz repülőgépek Gori grúz város ellen, a bombázásnak halálos áldozatai is vannak - jelentette a grúz és a külföldi média a városból. Az orosz haderő parancsoksága vi­szont azt állította, hogy nem bom­bázták Gorit. Valószínűleg nem mondtak igazat, mert szemtanúk szerint lángokban állt a város egye­teme és a főposta. A Reuters tudósí­tója a bombázás után számos sérül­tet látott Goriban egy olyan utcán, amely a grúz katonai célpontok kö­zelében húzódik, s hírügynökségek is több fotót közöltek az utcán he­verő holttestekről és a sérültekről. A bombázásban meghalt egy grúz újságíró és a sofőrje, a holland nagykövetség pedig egy holland ri­porter haláláról számolt be. A hol­land újságíró a grúz televízió épüle­tében kialakított sajtóközpontban tartózkodott. Stan Storimans az RTL operatőre volt. Az RTL holland nyelvű hírportálján, az RTL Nie- uws-on olvasható közlemény sze­rint az operatőrrel együtt öt halálos áldozata volt a légitámadásnak. A hágai külügyminisztérium ez ügy­ben tegnap bekérette az orosz nagykövetet. Elküldenék Szaakasvilit Szergej Lavrov orosz külügymi­niszter tegnap megerősítette: az orosz állampolgárok ellen bűnöket elkövető Mihaü Szaakasvili grúz elnök nem lehet partner a majdani béketárgyalásokon, és az lenne a legjobb, ha távozna. Lavrov erről az Alexander Stubb finn külügymi­niszterrel tartott tárgyalásai után beszélt. Stubb az EBESZ soros el­nökeként, a nemzetközi diplomá­ciai erőfeszítések keretében tár­gyalt Moszkvában. Lavrov újra fel­hozta, hogy Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter „felelőt­len módon” úgy értelmezte a ko­rábbi orosz állásfoglalásokat, hogy Szaakasvili távozását Moszkva fel­tételnek tekinti a harci cselekmé­nyek beszüntetéséhez. Lavrov kije­lentette: senkit nem akarnak meg­buktatni. „Ez távol áll az orosz poli­tikai kultúrától, mint ahogy bárki trónra emelése is - ezzel mások foglalkoznak” - mondta. Lavrov bí­rálta az USA-t, amiért nem volt ké­pes visszafogni a grúz vezetést, de elmondta azt is: pontos információi vannak arról, hogy Washington az utóbbi években valóban igyekezett megakadályozni a katonai kalan- dorságot. Elmaradt találkozók Nem került sor Eka Tkeselasvüi grúz külügyminiszter és a NATO- tagországok nagyköveteinek talál­kozójára tegnap Brüsszelben, mert az országában uralkodó helyzet miatt a grúz diplomácia vezetője nem tudta elhagyni Tbiliszit. He­lyette Grúzia NATO-nagykövete vett részt a tanácskozáson. És ami sokkal nagyobb port vert fel: elma­radt a moszkvai kérésre tegnapra tervezett, nagyköveti szintű NATO-orosz találkozó is. Hivata­losan csak időpontváltozásról van szó, de brüsszeli források szerint a találkozót Washington miatt kel­lett elhalasztani. Az amerikai nagykövet úgy fogalmazott, nem lehet Oroszországgal kapcsolatban úgy tenni, mintha semmi sem tör­tént volna. Egyébként tegnap mind a NATO, mind az EU üdvözölte az orosz elnök döntését a hadművelet befejezéséről. Gorbacsov megszólalt Az USA súlyos baklövést köve­tett el, amikor elhitette Grúziával, hogy kockázat nélkül hajthat vég­re hadműveletet Dél-Oszétiában - írta Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök a The Washington Post teg­napi számának fórum rovatában. Washington „hibázott, amikor ki­jelentette, hogy a Kaukázus, amely több ezer kilométernyire van az amerikai kontinenstől, az érdekszférájába tartozik. Orosz­ország nem területileg kíván ter­jeszkedni, de legitim érdekei van­nak ebben a térségben” - tette hozzá a Nobel-békedíjas politi­kus. (MTI, s, ú) Százezren menekülnek a harcok elől Genf. Legkevesebb 100 ezren menekültek el otthonukból az Orosz­ország és Grúzia között dúló fegyveres konfliktus elől. Ezt tegnap közölte az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNCHR). A genfi szervezet a grúz és az orosz kormány adataira támaszkodva jelen­tette: mintegy 30 ezren Dél-Oszétiából a már Oroszországhoz tar­tozó Észak-Oszétia felé vették az irányt, 12 ezer ember pedig a sza- kadár köztársaság területén menekül. Grúz oldalon a Dél-Oszétiá- hoz közeli Gori városát mintegy 56 ezren hagyták el. (MTI) Grúzia nagyon is függ Oroszországtól Konfliktus és gazdaság MTl-HÍR A távozó Ehud Óimért átadná Ciszjordánia 93 százalékát a palesztinoknak Maradnának a nagy telepestömbök Moszkva. Oroszország és Grú­zia között gazdasági kapcsolatok - orosz adatok szerint - jelenleg szin­te nincsenek. A kereskedelmi for­galom egyvégtében csökkent, ami­óta 2004-ben Mihail Szaakasvili lett Grúzia államfője. Idén az első félévben Oroszország 219 millió dollár értékű árut és szolgáltatást exportált Grúziába, Grúzia mind­össze 19 milliónyit Oroszországba. Tbiliszi kőolaj- és földgázszükség­letét tavaly óta zömmel Azerbaj­dzsánból fedezi. Az orosz LUKOIL Berlin. A szerb fővárosban is bujkált egészen 2005 végéig Ratko Mladics háborús bűnökkel vádolt volt boszniai szerb katonai pa­rancsnok. Ezt a szerb kormány egyik minisztere, a hágai törvény­székkel (ICTY) való együttműkö­désért felelős belgrádi testület ve­zetője ismerte el. Mladics 2002. június 1-jétől 2005 végéig három katonai objektumban, illetve belg­rádi lakásokban rejtőzött. Rasim Ljajics a Der Spiegel német heti­lapnak nyilatkozott. Azt állította, hogy erről a szerb vezetés csak utó­lag szerzett tudomást. A katonai menedékhelyekről Ljajics elmondása szerint sokan tudtak, de hallgattak róla - ki sú­lyos fenyegetések hatására, ki tulajdonában van azonban Tbiliszi minden 4. benzinkútja és egy kő­olajbázis a grúz fővárosban. Tbili­szi állítja, hogy az elektromos áram terén sem függ már Oroszország­tól, sőt, oda adja el áramfeleslegét, de az orosz Inter-Rao ellenőrzi a grúziai áramtermelés és forgalma­zás harmadát, és nagy pénzeket fektet be új erőművek grúziai építé­sébe. Az orosz Centrobank kimuta­tása szerint magánszemélyek Oroszországból tavaly mintegy 664 millió dollárnak - a grúz GDP 6-7 százalékának - megfelelő ősz- szeget utaltak át Grúziába. meggyőződésből. A miniszter em­lékeztetett: 2000-ig, vagyis Szlo- bodan Milosevics néhai szerb el­nök hatalmának megdöntéséig senki sem kereste komolyan a boszniai szerb tábornokot. Azután, hogy Belgrád 2001 jú­niusában kiadta Milosevicset Há­gának, a szerb vezetés úgy gondol­ta, lélegzetvételnyi időhöz jut, amit az új demokratikus kormány hatalmának konszolidálására használhat föl. Mint magyarázta, attól tartottak, hogy Mladics letar­tóztatása esetén egymásnak eshet a szerb katonaság és a rendőrség. Miután a múlt hónapban Belgrád- ban elfogták az addigi legkereset­tebb hágai vádlottat, Radovan Ka- radzsics volt boszniai szerb elnö­köt, most Mladics áll az ICTY körö­zési listájának az élén. (MTI, ú) ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem. A korrupciós bot­rányokba keveredett Ehud Óimért izraeli kormányfő olyan megálla­podástervezetet javasolt Mahmúd Abbász palesztin elnöknek, amely szerint Izrael kivonulna Ciszjor­dánia 93 százalékáról. A Háárec azt jelentette, a részle­tes elvi megállapodás tervezete a jövendő palesztin állam határairól, a palesztin menekültek sorsáról és biztonsági intézkedésekről szól. Ciszjordánia 7 százalékáért cseré­Tüntetés Kasmírban Belelőttek a tömegekbe Szrinagar. Demonstráló töme­gekre nyitott tüzet az indiai rendőr­ség a muzulmán többségű Kasmír­ban. Öt ember meghalt. A tüntetők azért tiltakoztak, mert a vitatott hovatartozású (Pakisztán és India között) térség kisebbségi hindu la­kosai blokádot állítottak fel a Kas­mír-völgyet India többi részével összekötő, a muszlint kereskedők számára kulcsfontosságú főútvo­nalon. Két demonstráló Szrinagar közelében, három pedig Bandipora városában vesztette életét. Más helyszíneken a rendőrök csak a le­vegőbe lőttek. Az incidenseknek számos sebesültjük is van. Egy nappal korábban az egyik legjelen­tősebb kasmíri szeparatista szövet­ség négytagjátlőttékle. (MTI) be, amelyet Óimért meg akar tarta­ni, hogy Izraelhez csatolhassa a 250 ezer zsidó telepes többségének ott­hont adó nagy tömböket, Izrael a Gázai övezettel határos Negev-si- vatagban adna át területeket a pa­lesztinoknak. Utóbbi Ciszjordánia területe 5,5 százalékának felelne meg. A palesztinok így összesen Ciszjordánia 98 százalékának meg­felelő területhez jutnának. A terv ezenfelül előirányoz egy szabad átjárót a palesztinoknak Ciszjordánia és a Gázai övezet kö­zött, izraeli biztonsági ellenőrzés nélkül. Bár ez az átjáró továbbra is izraeli fennhatóság alatt maradna, összekötné a jövendő palesztin ál­lam két felét. Ez a kapcsolat az 1967-es háború előtt sem létezett, amikor a Gázai övezet egyiptomi el­lenőrzés alatt állt, Ciszjordánia pe- digJordánia része volt. MarkRegev izraeli kormányszóvivő semmilyen formában nem kívánta kommen­tálni a lapértesülést. Hangsúlyozta ugyanakkor: a palesztinokkal folyó tárgyalásokon számos témában ha­ladást értek el, különösen a határo­kat illetően. (MTI, ú) Tizennégy halálos áldozatot követelt egy pokolgépes merénylet a Pakisz­tán északnyugati részén fekvő Pesavarban. A pokolgép akkor lépett működésbe, amikor a légierő egyik járműve éppen egy hídon kelt át. A halottak többsége katona volt, tucatnyi civil megsérült. Rahmán Ma­lik belügyminiszter szerint az al-Kaidával kapcsolatban álló fegyvere­sek követték el a támadást. (SITA/AP-felvétel) Tartottak a katonaság és a rendőrség konfliktusától Mladics is Belgrádban volt ÖSSZEFOGLALÓ

Next

/
Thumbnails
Contents