Új Szó, 2008. augusztus (61. évfolyam, 178-202. szám)
2008-08-13 / 188. szám, szerda
6 Külföld ÚJ SZÓ 2008. AUGUSZTUS 13. www.ujszo.com RÖVIDEN SS8ä8SBI$BS®SíÄ®S®g®8M®Äŕ®Ä®^®®S®^S@8 Leszúrtak három rendőrt Peking. Ismeretlen támadó leszúrt három rendőrt egy közúti ellenőrzőpontnál tegnap, a forrongó Hszincsiang- Ujgur Autonóm Területen, Kína északnyugati részén. A Kasgár város közelében elkövetett merényletben egy negyedik rendőr is megsebesült. A támadó kiugrott egy autóból, és megkéselte a rendőröket. Egyelőre nem tudni, hogy voltak-e társai. Egy hete Kasgárban 16 rendőr esett áldozatul egy hasonló támadásnak, a hét végén pedig 12 ember halt meg pokolgépes merényletekben, valamint a rendőrség és feltételezett muzulmán lázadók közötti tűzharcokban. A rendőrség szerint nincs bizonyíték arra, hogy a mostani és az egy héttel ezelőtti kasgári merénylet összefüggne egymással. A kínai fővárosban és más olimpiai helyszíneken megszigorították a biztonsági intézkedéseket. (MTI) Bizalmat kapott az új kormány Bejrut. Bizalmat kapott tegnap a libanoni parlamentben a- Fuád Szinjóra vezette nemzeti egységkormány. Ötnapos vita előzte mega voksolást, a libanoni tévéállomások egyenesben közvetítették a vitát. Ez az első kormány, amely a Szíria-ellenes, Nyugat-barát parlamenti többség és a Damaszkusz és Teherán támogatását élvező ellenzék éles szembenállásából adódó hosszú válság után alakult meg. A politikai válság tavasszal nyílt erőszakká fajult, amely 65 halálos áldozatot követelt. Ez volt a legsúlyosabb politikai válság a cédrusok földjén az 1975 és 1990 között lezajlott polgárháború óta. A közel-keleti ország kis híján újabb polgárháború mocsarába süllyedt. A kormányban részt vesz a radikális síita Hezbollah is, amelynek a májusi alku vétójogot biztosít a kormány főbb döntéseiben, és lehetővé teszi számára, hogy megtartsa fegyvereit. (MTI) Lecsaptak az al-Kaidára Pesavar. Meghalt az al-Ka- ida egyik magas rangú parancsnoka a pakisztáni erőkkel vívott harcok egyikében az afgán határhoz közeli pakisztáni térségben. Ezt a pakisztáni biztonsági szolgálat egyik tisztje közölte. „Feltételezésünk szerint Abu Szaíd al- Maszri az al-Kaida legfelsőbb vezetőségéhez tartozott”, és valószínűleg ő irányította az al-Kaida afganisztáni műveleteit. Az egyiptomi származású al-Kaida-vezető együtt raboskodott az al-Kaida mostani második emberével, Aj- man az-Zavahrival az Anvar Szadat néhai egyiptomi elnök ellen elkövetett 1981. október 6-i merénylet után. Akkor több mint 300 iszlamista radikálist állítottak bíróság elé és börtönöztek be Egyiptomban a politikai gyilkossággal összefüggésben. A múlt hét közepe óta 160-an haltak meg a paldsztáni biztonsági erők és az al-Kaida közötti összecsapásokban. (MTI) Feladták a grúzok a Kodori-szorost - Gori városát bombázta az orosz hadsereg, halottak és sebesültek hevertek az utcákon Grúziában nem hallgattak a fegyverek Gori utcakép az orosz bombázás után (Reuters-felvétel Tbiliszi/AAoszkva/Brüsszel. Medvegyev elnök a hadsereg főparancsnokaként tegnap déltájban adott parancsot a Grúziát békére kényszerítő hadművelet befejezésére, de a térségben délután sem volt fegy- vemyugvás. ÖSSZEFOG 1ALÓ Medvegyev utasításában ugyanis az a kitétel is szerepelt, hogy ha újra kialakulnának az erőszak fészkei a konfliktusövezetben, az orosz katonák semmisítsék meg az ellenállást tanúsítókat. Az orosz erők állítólag délután is bombáztak két grúz falut, és folytatódott az abházok reggel indított offenzí- vája a grúz erők ellen a Kodori-szo- rosban. Ez mintegy 20 kilométernyire van az abház fővárostól, Szuhumitól. Szergej Samba, a nemzetközileg el nem ismert Ab- házia külügyminisztere szerint a Kodori-szoros Abházia része, s Szuhumi mindent megtesz azért, hogy az abház fennhatóság ezen a területen is érvényre jusson. Kora este közölték, hogy a grúz csapatok visszavonultak a szorosból. Újságírók haltak meg Légitámadást intéztek tegnap reggel orosz repülőgépek Gori grúz város ellen, a bombázásnak halálos áldozatai is vannak - jelentette a grúz és a külföldi média a városból. Az orosz haderő parancsoksága viszont azt állította, hogy nem bombázták Gorit. Valószínűleg nem mondtak igazat, mert szemtanúk szerint lángokban állt a város egyeteme és a főposta. A Reuters tudósítója a bombázás után számos sérültet látott Goriban egy olyan utcán, amely a grúz katonai célpontok közelében húzódik, s hírügynökségek is több fotót közöltek az utcán heverő holttestekről és a sérültekről. A bombázásban meghalt egy grúz újságíró és a sofőrje, a holland nagykövetség pedig egy holland riporter haláláról számolt be. A holland újságíró a grúz televízió épületében kialakított sajtóközpontban tartózkodott. Stan Storimans az RTL operatőre volt. Az RTL holland nyelvű hírportálján, az RTL Nie- uws-on olvasható közlemény szerint az operatőrrel együtt öt halálos áldozata volt a légitámadásnak. A hágai külügyminisztérium ez ügyben tegnap bekérette az orosz nagykövetet. Elküldenék Szaakasvilit Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tegnap megerősítette: az orosz állampolgárok ellen bűnöket elkövető Mihaü Szaakasvili grúz elnök nem lehet partner a majdani béketárgyalásokon, és az lenne a legjobb, ha távozna. Lavrov erről az Alexander Stubb finn külügyminiszterrel tartott tárgyalásai után beszélt. Stubb az EBESZ soros elnökeként, a nemzetközi diplomáciai erőfeszítések keretében tárgyalt Moszkvában. Lavrov újra felhozta, hogy Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter „felelőtlen módon” úgy értelmezte a korábbi orosz állásfoglalásokat, hogy Szaakasvili távozását Moszkva feltételnek tekinti a harci cselekmények beszüntetéséhez. Lavrov kijelentette: senkit nem akarnak megbuktatni. „Ez távol áll az orosz politikai kultúrától, mint ahogy bárki trónra emelése is - ezzel mások foglalkoznak” - mondta. Lavrov bírálta az USA-t, amiért nem volt képes visszafogni a grúz vezetést, de elmondta azt is: pontos információi vannak arról, hogy Washington az utóbbi években valóban igyekezett megakadályozni a katonai kalan- dorságot. Elmaradt találkozók Nem került sor Eka Tkeselasvüi grúz külügyminiszter és a NATO- tagországok nagyköveteinek találkozójára tegnap Brüsszelben, mert az országában uralkodó helyzet miatt a grúz diplomácia vezetője nem tudta elhagyni Tbiliszit. Helyette Grúzia NATO-nagykövete vett részt a tanácskozáson. És ami sokkal nagyobb port vert fel: elmaradt a moszkvai kérésre tegnapra tervezett, nagyköveti szintű NATO-orosz találkozó is. Hivatalosan csak időpontváltozásról van szó, de brüsszeli források szerint a találkozót Washington miatt kellett elhalasztani. Az amerikai nagykövet úgy fogalmazott, nem lehet Oroszországgal kapcsolatban úgy tenni, mintha semmi sem történt volna. Egyébként tegnap mind a NATO, mind az EU üdvözölte az orosz elnök döntését a hadművelet befejezéséről. Gorbacsov megszólalt Az USA súlyos baklövést követett el, amikor elhitette Grúziával, hogy kockázat nélkül hajthat végre hadműveletet Dél-Oszétiában - írta Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök a The Washington Post tegnapi számának fórum rovatában. Washington „hibázott, amikor kijelentette, hogy a Kaukázus, amely több ezer kilométernyire van az amerikai kontinenstől, az érdekszférájába tartozik. Oroszország nem területileg kíván terjeszkedni, de legitim érdekei vannak ebben a térségben” - tette hozzá a Nobel-békedíjas politikus. (MTI, s, ú) Százezren menekülnek a harcok elől Genf. Legkevesebb 100 ezren menekültek el otthonukból az Oroszország és Grúzia között dúló fegyveres konfliktus elől. Ezt tegnap közölte az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNCHR). A genfi szervezet a grúz és az orosz kormány adataira támaszkodva jelentette: mintegy 30 ezren Dél-Oszétiából a már Oroszországhoz tartozó Észak-Oszétia felé vették az irányt, 12 ezer ember pedig a sza- kadár köztársaság területén menekül. Grúz oldalon a Dél-Oszétiá- hoz közeli Gori városát mintegy 56 ezren hagyták el. (MTI) Grúzia nagyon is függ Oroszországtól Konfliktus és gazdaság MTl-HÍR A távozó Ehud Óimért átadná Ciszjordánia 93 százalékát a palesztinoknak Maradnának a nagy telepestömbök Moszkva. Oroszország és Grúzia között gazdasági kapcsolatok - orosz adatok szerint - jelenleg szinte nincsenek. A kereskedelmi forgalom egyvégtében csökkent, amióta 2004-ben Mihail Szaakasvili lett Grúzia államfője. Idén az első félévben Oroszország 219 millió dollár értékű árut és szolgáltatást exportált Grúziába, Grúzia mindössze 19 milliónyit Oroszországba. Tbiliszi kőolaj- és földgázszükségletét tavaly óta zömmel Azerbajdzsánból fedezi. Az orosz LUKOIL Berlin. A szerb fővárosban is bujkált egészen 2005 végéig Ratko Mladics háborús bűnökkel vádolt volt boszniai szerb katonai parancsnok. Ezt a szerb kormány egyik minisztere, a hágai törvényszékkel (ICTY) való együttműködésért felelős belgrádi testület vezetője ismerte el. Mladics 2002. június 1-jétől 2005 végéig három katonai objektumban, illetve belgrádi lakásokban rejtőzött. Rasim Ljajics a Der Spiegel német hetilapnak nyilatkozott. Azt állította, hogy erről a szerb vezetés csak utólag szerzett tudomást. A katonai menedékhelyekről Ljajics elmondása szerint sokan tudtak, de hallgattak róla - ki súlyos fenyegetések hatására, ki tulajdonában van azonban Tbiliszi minden 4. benzinkútja és egy kőolajbázis a grúz fővárosban. Tbiliszi állítja, hogy az elektromos áram terén sem függ már Oroszországtól, sőt, oda adja el áramfeleslegét, de az orosz Inter-Rao ellenőrzi a grúziai áramtermelés és forgalmazás harmadát, és nagy pénzeket fektet be új erőművek grúziai építésébe. Az orosz Centrobank kimutatása szerint magánszemélyek Oroszországból tavaly mintegy 664 millió dollárnak - a grúz GDP 6-7 százalékának - megfelelő ősz- szeget utaltak át Grúziába. meggyőződésből. A miniszter emlékeztetett: 2000-ig, vagyis Szlo- bodan Milosevics néhai szerb elnök hatalmának megdöntéséig senki sem kereste komolyan a boszniai szerb tábornokot. Azután, hogy Belgrád 2001 júniusában kiadta Milosevicset Hágának, a szerb vezetés úgy gondolta, lélegzetvételnyi időhöz jut, amit az új demokratikus kormány hatalmának konszolidálására használhat föl. Mint magyarázta, attól tartottak, hogy Mladics letartóztatása esetén egymásnak eshet a szerb katonaság és a rendőrség. Miután a múlt hónapban Belgrád- ban elfogták az addigi legkeresettebb hágai vádlottat, Radovan Ka- radzsics volt boszniai szerb elnököt, most Mladics áll az ICTY körözési listájának az élén. (MTI, ú) ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem. A korrupciós botrányokba keveredett Ehud Óimért izraeli kormányfő olyan megállapodástervezetet javasolt Mahmúd Abbász palesztin elnöknek, amely szerint Izrael kivonulna Ciszjordánia 93 százalékáról. A Háárec azt jelentette, a részletes elvi megállapodás tervezete a jövendő palesztin állam határairól, a palesztin menekültek sorsáról és biztonsági intézkedésekről szól. Ciszjordánia 7 százalékáért cseréTüntetés Kasmírban Belelőttek a tömegekbe Szrinagar. Demonstráló tömegekre nyitott tüzet az indiai rendőrség a muzulmán többségű Kasmírban. Öt ember meghalt. A tüntetők azért tiltakoztak, mert a vitatott hovatartozású (Pakisztán és India között) térség kisebbségi hindu lakosai blokádot állítottak fel a Kasmír-völgyet India többi részével összekötő, a muszlint kereskedők számára kulcsfontosságú főútvonalon. Két demonstráló Szrinagar közelében, három pedig Bandipora városában vesztette életét. Más helyszíneken a rendőrök csak a levegőbe lőttek. Az incidenseknek számos sebesültjük is van. Egy nappal korábban az egyik legjelentősebb kasmíri szeparatista szövetség négytagjátlőttékle. (MTI) be, amelyet Óimért meg akar tartani, hogy Izraelhez csatolhassa a 250 ezer zsidó telepes többségének otthont adó nagy tömböket, Izrael a Gázai övezettel határos Negev-si- vatagban adna át területeket a palesztinoknak. Utóbbi Ciszjordánia területe 5,5 százalékának felelne meg. A palesztinok így összesen Ciszjordánia 98 százalékának megfelelő területhez jutnának. A terv ezenfelül előirányoz egy szabad átjárót a palesztinoknak Ciszjordánia és a Gázai övezet között, izraeli biztonsági ellenőrzés nélkül. Bár ez az átjáró továbbra is izraeli fennhatóság alatt maradna, összekötné a jövendő palesztin állam két felét. Ez a kapcsolat az 1967-es háború előtt sem létezett, amikor a Gázai övezet egyiptomi ellenőrzés alatt állt, Ciszjordánia pe- digJordánia része volt. MarkRegev izraeli kormányszóvivő semmilyen formában nem kívánta kommentálni a lapértesülést. Hangsúlyozta ugyanakkor: a palesztinokkal folyó tárgyalásokon számos témában haladást értek el, különösen a határokat illetően. (MTI, ú) Tizennégy halálos áldozatot követelt egy pokolgépes merénylet a Pakisztán északnyugati részén fekvő Pesavarban. A pokolgép akkor lépett működésbe, amikor a légierő egyik járműve éppen egy hídon kelt át. A halottak többsége katona volt, tucatnyi civil megsérült. Rahmán Malik belügyminiszter szerint az al-Kaidával kapcsolatban álló fegyveresek követték el a támadást. (SITA/AP-felvétel) Tartottak a katonaság és a rendőrség konfliktusától Mladics is Belgrádban volt ÖSSZEFOGLALÓ