Új Szó, 2008. augusztus (61. évfolyam, 178-202. szám)

2008-08-12 / 187. szám, kedd

10 Európai unió UJSZO 2008. AUGUSZTUS 12. www.ujszo.com Az Európai Unió összlakossága jelenlegtöbb mint a háromszorosa Oroszországénak, a gazdasági súlya pedig hozzávetőleg a tizenötszöröse Orosz taktika az EU tagországainak megosztása Állítólag nem lesz drágább az új dohánytermék, mert a költségek minimálisak, viszont a várható adóemelések miatt biztosan emelkedni fognak az árak Néhány év múlva csak tűzbiztos cigarettát fognak árulni az unióban Brüsszel. Oroszország az elmúlt nyolc évben komoly vitákba keveredett egy­részt magával az Európai Unióval, másrészt külön- külön az uniós tagorszá­goknak csaknem a felével. Nem nehéz megjósolni: a Dél-Oszétia és Abházia mi­att kirobbant orosz-grúz konfliktus minden más nemzetközi válságnál job­ban megmérgezi Moszkva és Brüsszel viszonyát. ÖSSZEFOGLALÓ A Koszovó kapcsán kirobbant vita ehhez képest csak kismiska, hiszen ezúttal Moszkva legszűkebben vett befolyási öve­zetéről van szó, ráadásul az orosz vezetésnek egyáltalán nem érde­ke, hogy ezt a válságot a lehető leggyorsabban megpróbálja ren­dezni. Sértődötten reagált azokra az uniós (és NATO-beli) figyel­meztetésekre, hogy túlzott kato­nai erőt alkalmazott Grúziával szemben. Zokon vette Lengyelor­szág és a három balti állam na­gyon keményen fogalmazó közös nyilatkozatát is arról, hogy Oroszország nyílt katonai inter­venciót követett el idegen terüle­ten. Elmondható, hogy az EU-orosz kapcsolatok újabb hul­lámvölgybe kerültek. Nem valószínű, hogy Sarkozy francia elnök mai moszkvai tárgyalásai, valamint az uniós külügyminisz­terek holnapi rendkívüli ülése után közeledne az EU és Oroszor­szág álláspontja a kaukázusi konf­liktussal kapcsolatban. Aggódó agytröszt Az első összeurópai agytröszt, a Külkapcsolatok Európai Tanácsá­nak (ECFR) két tagja szerint „Moszkva a klasszikus módszerét például Ukrajna helyzetének alá- ásásáról, valamint az EU saját gázvezetéktervéről, a Nabuccóról szült vitákat. Utóbbi a kaukázusi és közép-ázsiai országokból származó gázt lenne hivatott a Balkánon keresztül az EU-ba el­juttatni. Késik a felismerés Oroszország túl gyakran volt képes erején felüli ütéseket be­vinni az oszd meg és uralkodj el­vét alkalmazva, az EU pedig nem ismerte fel, hogy erejét egyesítve sokkal erősebb, mintha tagálla­mai egyenként lépnek fel. Az EU- tagállamok a jelek szerint össze­zavarodtak abban, hogy mikor kell szolidaritást vállalniuk egy­mással Oroszország játszadozása­ival szemben - például akkor, amikor Moszkva kedvezményes energiaügyieteket ajánl egyes tagországoknak, köztük Német­országnak, miközben másokkal, például Észtországgal, csatázik. Az EU-nak ki kell találnia, hogy a tagállamok erejét egyesítve en­nek miként állhat ellen. Amikor így járt el, nagyon látványos volt az eredmény. A Nasi (Mieink) Kreml-párti ifjúsági szervezet tag­jai két évvel ezelőtt például kö­vetni kezdték a moszkvai brit nagykövetet (az ellenzékkel fenn­tartott kapcsolatai miatt), súlyo­san megsértve a diplomáciai men­tességre vonatkozó különféle megállapodásokat. Az USA nem teketóriázik Az USA ilyen helyzetben min­den bizonnyal éles választ adott volna. London azonban nem is­merte fel, hogy ez a klasszikus orosz eljárásmód: keresni a gyen­ge pontokat, és erélyesen fellépni. A brit tiltakozás kezdetben igen csendes volt, ami a gyengeség lát­szatát keltette, és még ellensége­sebb magatartásra ingerelte az orosz szervezetet. Végül azonban, amikor az Európai Unió tiltakozni kezdett, a probléma megoldódott, a Nasi visszavonulót fújt. Az unió már többször tanúbi­zonyságát adta annak, hogy képes alakítani Oroszország viselkedé­sén, valahányszor a tagállamok közös álláspontra jutottak. Az EU 2004-ben például meggyőzte Moszkvát arról, hogy írja alá az üvegházhatást okozó gázok kibo­csátásának csökkentését célzó ki- f otói megállapodást, cserébe meg­könnyíti Oroszország felvételét a Kereskedelmi Világszervezetbe (WTO). Az EU 2006-ban fittyet hányt arra az orosz követelésre, ^ hogy biztosítsanak szabad átuta­zást Litvánián keresztül a Litvánia és Lengyelország közé ékelődő, de Oroszországhoz tartozó Kali- nyingrádban élő orosz állampol­gárok számára. Nagy-Britannia és Oroszország most újra rossz vi­szonyban van, többek között a brit állampolgárságot szerzett egykori FSZB-ügynök, Alekszandr Litvi- nyenko 2006-os meggyilkolása miatt. London hiába követeli a fő gyanúsított, Andrej Lugovoj ki­adatását, Moszkva hajthatadan. Közös válasz kell Elemzők úgy látják: ez az elhú- | zódó ügy szembeötlő példája an­nak, milyen problémákat okozhat Oroszország Európa többi fertá­lyának. Éppen ezért ideje lenne, hogy az EU legalább elvi alapon közös választ dolgozzon ki az el­lenséges orosz megnyilvánulá­sokra. Annál is inkább, mert az EU lakossága több mint háromszoro­sa Oroszországénak, gazdasági súlya pedig a tizenötszöröse. Az unió legnagyobb ereje: a tagálla­mok kölcsönös egymásrautaltsá­ga, a szolidaritás és a konszenzus. Ha majd bekövetkezik a követke­ző válság az EU-orosz viszony­ban, minden uniós tagállamnak készen kell állnia, (mti, ú) ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. Fellélegezhetnek az ágyban dohányzók az Európai Unió tagállamaiban: jön a tűzbiztos ci­garetta, ezért nyugodtan el lehet majd aludni. Bár a Die Welt tekintélyes német napilap a minap öles betűkkel szá­molt be a szenzációról, érdemes emlékeztetni arra, hogy ez ügyben már tavaly decemberben született egy brüsszeli határozat. Ettől még egyet lehet érteni a Die Welt ironi­kus bevezetőjével: az Európai Bi­zottság illetékeseinek sorsformáló találmányáról van szó. Az unióban ugyanis mind nagyobb gondokat okoz, hogy a vérbeli dohányosok még lefekvés után, az ágyban is rá­gyújtanak, csak épp nyomban elal­szanak, s gyakran tűz keletkezik. A brüsszeli törvényhozók ennek a szörnyű helyzetnek akarnak véget verni, s egyidejűleg az ágyban való dohányzást biztonságosabbá ten­ni. Ezért találták ki az úgynevezett önkioltó cigarettát, amely az előze­tes tervek szerint előbb-utóbb el­árasztja majd a piacot. Sőt három­négy év múlva már csakis ilyen tűzbiztos cigarettát lehet majd kapni. A jogi, szabadalmi, és persze a gyártási előkészületek már javá­ban folynak, különösen Finnor­szág jár az élen. Az EU fogyasztó- védelmi biztosa, Meglena Kunévá mindennek kapcsán a Die Weltnek nyilatkozva azt emelte ki, hogy reményei szerint ily módon évente legkevesebb 2000 személy életét lehet megmenteni. Arról nem is beszélve, hogy az eldobott cigaret­ta számtalan esetben súlyos erdő­tüzeket is okozott. A bolgár biztos egyben mindenkit igyekezett megnyugtatni: nem kell áremelés­től tartani, az önkioltó cigaretta nem lesz drágább elődjénél, a költ­ségek ugyanis minimálisak. Kunévá szerint az új cigaretta olyan különleges - de egyáltalán nem érezhető, és úgymond semle­ges ízű - cellulózanyagot is tartal­maz, amely azonnal elfojtja a pa­razsat, ha nem szívják a cigarettát. Egy uniós tisztségviselő pedig ugyancsak a német lapnak rendkí­vül lelkesen mondta el: „Már ki is próbáltuk, s azonnal elaludt, ha nem szívtunk belőle.” Értesülések szerint a nagyobb dohánygyárak ugyancsak lelkesek, s teljes mér­tékben készek az EU-val való együttműködésre. Mindehhez a Die Welt hozzátette: „És még mondja valaki, hogy az unió nem aggódik a polgáraiért, s nem kíván mind emberközelibb lenni.” Pár nappal korábban az Európai Bizottság bejelentette, hogy egy amerikai kutatás szerint az otthoni tűzesetek és az erdőtüzek növekvő számban el nem oltott cigaretták miatt következnek be. Az EB do­kumentumában az is szerepel, a biztonságosabb cigarettákat úgy állítják elő, hogy két-három rétegű speciális, vastagabb papírba csó­rta nem szívják, elalszik magolják őket, s ezáltal lelassítják vagy megállítják az égési folyama­tot. „Ha a cigarettát eldobják vagy égve hagyják, a parázsló dohány eléri a vastagabb papírokat, és magától kialszik.” Egy 12 EU-tagállamra, valamint Izlandra és Norvégiára kiterjedő vizsgálat szerint a cigaretta évente körülbelül 11 ezer tűzesetet okoz, amelyek 520 halálos áldozatot és 1600 sérülést követelnek. Mint látható, az EB az új ciga­rettával a tűzesetek, az adópoliti­kával pedig a cigaretta - legyen régi vagy új - ellen harcol. A nem­zetközi médiában bő teret kapott: július 16-án olyan új irányelv el­fogadására tett javaslatot, amely a dohánytermékek jövedéki adójá­nak fokozatos emelését irányozza elő 2014-ig. A javaslat csökkente­ni kívánja a dohánytermékekre kivetett tagállami adók szintje kö­zötti különbségeket, és hozzá kí­ván járulni ahhoz, hogy az elkö­vetkezendő években jelentősen csökkenjen a dohánytermékek fo­gyasztása. Kovács László adóügyi biztos szerint a cigaretták jövedé­(SITA-felvétel) ki adója jelenleg meglehetősen nagy eltéréseket mutat az egyes tagállamokban. Az olykor hatszo­ros különbségek pedig a cigaret­tacsempészet elterjedését ered­ményezik. A különböző fajtájú dohány- termékek fogalmi meghatározása is megújításra kerül. Ezzel megszűnhetnek azok a kiskapuk, amelyek eddig lehetővé tették, hogy bizonyos cigarettatípusok után kevesebb adót kelljen fizetni azáltal, hogy szivarként vagy pi­padohányként sorolják be őket. A jövedéki adó emelése csupán egyetlen eleme annak az átfogó stratégiának, melynek célja a do­hánytermékek fogyasztásának 10%-kal történő csökkentése az elkövetkezendő öt évben. És ha már a cigarettánál tar­tunk, emlékeztetni kell arra, már­cius 11-én lépett életbe az az uniós határozat, amely szerint a kormá­nyoknak meg kell bizonyosodniuk arról, hogy az EU piacára bocsátott ( közönséges öngyújtók a gyerme­kek számára biztonságosak. A jog­szabály megtiltja az olyan öngyúj­tók forgalomba hozatalát is, ame­lyek a gyermekek számára különö­sen vonzó tárgyra hasonlítanak. Ez is tűzbiztos határozat: célja az olyan tűzesetek megakadályozá­sa, amelyek azért keletkeznek, mert kisgyerekek öngyújtóval ját­szanak. A gyermekbiztos öngyúj­tók forgalmazása az USA-ban, Ka­nadában, Ausztráliában és Új-Zé- landon már 10 éve kötelező. A gyermekbiztonsági előírások bevezetése az USA-ban 60 száza­lékkal csökkentette az ilyen bal­esetek számát. A határozat az uni- g óban az évente eladott öngyújtók ^ körülbelül 98 százalékára alkal­mazandó, beleértve az eldobható öngyújtókat, a műanyag öngyúj­tókat és az alacsony költségű fém öngyújtókat, ám nem terjed ki bi­zonyos olyan öngyújtókra, ame­lyekhez a-gyermekek nem férhet­nek könnyen hozzá. (mti, euvonal.hu, euractiv.hu) alkalmazza: keresi a gyenge pon­tokat, és erélyesen lép fel. Úgy tűnik, hogy túl gyakran volt képes tényleges súlyát meghaladó üté­seket bevinni.” Ennek hatékony ellenszerét mindketten az uniós tagországok egységes fellépésé­ben látják, ami eddig eredmé­nyesnek is bizonyult, ha sikerült - nem sokszor - megvalósítani. Mark Leonard, az egykori és jelen­legi kormányfők, államfők, mi­niszterek, európai parlamenti képviselők és értelmiségiek által megalapított ECFR ügyvezető igazgatója és Andrew Wilson, az ECFR vezető politikai tagja a Newsweekben közölt elemzésé­ben úgy véli: a köztudatba beivó­dott téveszmével ellentétben - hogy történelmi sérelmek fűtik a nézeteltéréseket - az utóbbi nyolc évben a viták egyaránt érintették az EU régi és új tagállamait, Oroszország szomszédait és tőle távolabb fekvő országokat, a vele jó kapcsolatokra törekvőket és rossz viszonyban lévőket. A hús után jött a gáz Moszkva 2005-ben közegész­ségügyi okokra hivatkozva meg­tiltotta a lengyel hús importját; 2007-ben megpróbált külön díjat fizettetni a Lufthansa német légi- társasággal Szibéria légterének használatáért; Észtország ellen tavaly, Litvániával szemben pedig idén számítógépes „kalózhad­járatot” folytatott. Az említett or­szágok számára mindez több volt egyszerű külpolitikai kérdésnél. Az orosz fellépés az EU belső problémájává vált azzal, hogy megosztotta a tagállamokat. Len­gyelország és Litvánia elodázta az EU és Oroszország új partnerségi szerződéséről szóló tárgyalások kezdetét, csalódást okozva az e téren előrelépést szorgalmazó tagállamoknak. Az orosz támoga­tással megépíteni kívánt Északi Áramlat és Déli Áramlat gázveze­ték terve az energiaforrásokhoz való kedvezményes hozzáférés­ről, a jelenlegi tranzitországok, Lakóhazakat is bombázott az orosz szakadár Dél-Oszétia közelében. légierő Sztálin szülővárosában, Goriban. Ez a legnagyobb grúz város a (Reute rs-felvétel) A A

Next

/
Thumbnails
Contents