Új Szó, 2008. augusztus (61. évfolyam, 178-202. szám)
2008-08-12 / 187. szám, kedd
6 Külföld ÚJ SZÓ 2008. AUGUSZTUS 12. www.ujszo.com Az orosz kormányfő cinikusnak nevezte a Grúziát támogatni igyekvő nyugati politikusok magatartását Putyin kirohant az USA ellen Oroszország páncélosokat és harci helikoptereket küldött Abháziába, csak itt 9 ezerre növelte katonáinak számát (SITA/AP-felvétel) Orosz-grúz erőviszonyok Moszkva/Tbiliszi. Oroszország idei katonai költségvetése 40 milliárd dollárt tesz ki, Grúziáé 997 millió. Az orosz hadsereg 1,1 millió főt számlál, a grúz hadsereg létszáma 37 ezer fő. Az orosz fegyveres erők 6000 harckocsival és 1700 harci repülőgéppel rendelkeznek, Grúziának 230 tankja és 12 harci repülőgépe van. (ú) Bush Dárfúrt is szóba hozta Peking. George Bush amerikai elnök saját szavai szerint igyekezett rábírni Pekinget: vesse be befolyását Szudánban a dárfúri humanitárius válság megoldása érdekében. Bush a Hu Csin-tao kínai államfővel megtartott előző napi találkozójáról tegnap nyilatkozott. Pekinget számos nemzetközi bírálat érte az afrikai országgal fenntartott intenzív gazdasági kapcsolatai miatt: Kína az első számú befektető a szudáni olajiparban és jelentős mennyiségű fegyvert szállít Kamimnak. A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ügyésze július közepén vádat emelt Omar Haszan el- Besir szudáni államfő ellen népirtás, emberiesség elleni bűncselekmények és háborús bűnök címén. (MTI) Párizsban a dalai láma Párizs. Tizenkét napos franciaországi látogatást kezdett tegnap a dalai láma. Útja elsősorban vallási jellegű, de jelképes jelentőséget tulajdonítanak a pekingi olimpia idejére eső utazásának. Programjában szerepel egy augusztus 13-i találkozó francia parlamenti képviselőkkel, de sem Nicolas Sarkozy francia elnökkel, sem más állami vezetővel nem találkozik. A döntést hivatalosan azzal magyarázták, hogy a dalai láma nem kérte a találkozást Sarkozyvel, de nyílt titok, hogy kína tiltakozása áll a háttérben. (MTI) Az-Zavahri angolul üzent Washington/lszlámábád. Szent háborúra szólította fel a pakisztáni lakosságot - a kormány és az amerikaiak ellen - egy angol nyelvű videofelvéte- lenAjmanaz-Zavahri, azal-Ka- ida második számú vezetője. A pakisztáni ARY televízióban sugárzott felvétel az első hivatalos üzenet, amelyben Za- vahri angolul beszél. Tegnapi hivatalos bejelentés szerint legkevesebb száz felkelő és kilenc katona halt meg az elmúlt négy nap során a hadsereggel folytatott összecsapásokban Pakisztán egyik törzsi területén. Vasárnap a hadsereg két légi támadást hajtott végre az Oszama bin Laden és az-Za- vahri egyik lehetséges búvóhelyeként számon tartott Ba- dzsurban. (MTI) Moralest megerősítették La Paz. Az előzetes eredmények szerint megerősítették tisztségében a vasárnapi népszavazáson Evő Morales baloldali bolíviai államfőt, a hírhedt venezuelai elnök, Hugo Chávez barátját. A referendum kiírásával az indián származású egykori kokater- mesztő baloldali reformj ainak akart támogatást szerezni. Az elnök és az ellenzéki liberális kormányzók közötti vetélkedés okozta válságot elemzők szerint a népszavazás aligha oldja meg: a kormányzók többsége szintén megerősítette pozícióját. (MTI) Tbiliszi/Moszkva/Washington. Vlagyimir Putyin bírálta az USA-t, amiért amerikai katonai gépekkel Irakból jelentős grúz kontingenst szállított gyakorlatilag a dél-oszétiai konfliktus térségébe. Az orosz haderő tegnap ultimátumban szólította fel a grúzokat a fegyverletételre a Grúzia és a szakadár Abházia között húzódó biztonsági zónában. ÖSSZEFOGLALÓ Szergej Csaban, az Abháziéban állomásozó orosz békefenntartók vezetője közölte: az összes szükséges kényszerítő eszközt bevetik, ha a grúzok jiem tesznek eleget az ultimátumban foglaltaknak. Grúzia azonnal elutasította a felszólítást, és belügyi szóvivője útjáh közölte, hogy nem teszi le a fegyvert. A grúz belügyi szóvivő délután azt közölte, hogy orosz csapatok Abházia felől mintegy 40 kilométer mélységben benyomultak grúz területre, Szenaki városába. Az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy orosz haderők grúz területre léptek Szenaki közelében. A város azon a biztonsági sávon kívül fekszik, amely a szakadár Abházia és Grúzia többi része közti de facto határ mentén húzódik. Szaddámot emlegette Putyin a minisztertanács elnökségének ülésén cinikusnak nevezte a Grúziát támogatni igyekvő nyugati politikusok magatartását. Sajnálkozását fejezte ki az amerikai lépés miatt, s kijelentette: „Ez nem változtat semmin, de nem hozza közelebb a helyzet rendezését.” Hozzátette, nem a cinizmuson csodálkozik, de meglepi a cinizmus mértéke, s a képesség, hogy a feketét fehérnek, az agresszort áldozatnak tüntessék fel, s a történtekért a felelősséget a tényleges áldozatokra hárítsák. Szaddám Húszéin iraki diktátort, aki lerombolt néhány síita falut, fel kellett akasztani, de a mostani grúz vezetőket, akik egyszerre csak eltöröltek a Föld színéről tíz őszét falut, tankokkal gázoltak el gyerekeket és öregeket és elevenen megégettek békés civileket, védelembe kell venni” - fakadt ki Putyin. Felidézte az egyik volt amerikai elnök szavait, aki egy dél-amerikai diktátorról szólva állítólag kijelentette: természetesen gazember, de a mi gazemberünk, és segítünk neki, megvédjük., Azóta a világ alaposan megváltozott, a hidegháborúnak régen vége, de a Stockholm. Svédország külügyminisztere a nemzetiszocialista Németország politikájához hasonlította Oroszország fellépését Dél-Oszétiában. Carl Bildt saját internetes honlapján közreadott nyilatkozatában rámutatott: Moszkva a Grúzia részét képező tartományban végrehajtott katonai beavatkozást azzal indokolta, hogy ott megsértik az orosz útlevéllel rendelkező személyek jogait. „Európa történetében ez nem új dolog az intervenciók igazolására. A múltban láttunk már példát ilyesmire. Ott volt az egykori Németország és a Jugoszlávia részét képező Szerhidegháború mentalitása keményen befészkelte magát néhány amerikai diplomata fejébe” - mondta Putyin. Foglyokra vadásznak Anatolij Nogovicin, az orosz vezérkari főnök helyettese Moszkvában ismertette az orosz veszteséglistát: a dél-oszétiai konfliktusban 18 orosz katona vesztette életét, 14 eltűnt, 52 katona megsebesült, a grúz erők négy orosz repülőgépet lőttek le. A harci cselekmények folytán mintegy 2000 ember életét vesztette, 34 ezren várnak evakuálásra, vagy más segítségre. Hozzátette: Chinvaliban tegnap délelőtt a környéken maradt grúz erők kiszorítása, lefegyverzése és foglyul ejtése zajlott. Ekkor még azt bia, amelyek azt állították, hogy sérelmet szenvedtek a saját nemzetiségükhöz tartozók jogai. Ezzel indokolták azután hadseregeik bevonulását az érintett országokba” - emlékeztetett a svéd miniszter a csehországi szudétané- metek és a koszovói szerbek példájára. Mint a svéd diplomácia vezetője hangsúlyozta: nem kétséges, hogy Moszkva mind Dél-Oszétiában, mind Abháziában igen nagyvonalúan osztogatott orosz útleveleket a helyi lakosságnak, hogy ezáltal fokozatosan növelje saját befolyását. Oroszország katonai fellépése még hosszú időn át következményekkel fog járni az európai politikára nézve - jósolta Carl Bildt. hangsúlyozta, hogy az orosz béke- fenntartók nem lépik át Dél- Oszétia határait, illetve azokat a határokat, amelyeket az 1992-es grúz-dél-oszét háború nyomán kötött dagomiszi megállapodásban rögzítettek, továbbá az Abháziában lévő orosz katonai kontingens sem megy beljebb Grúzia területére. Közölte: az orosz fél mindeddig nem kapott olyan dokumentumokat Tbilisziből, amelyek a tűzszünethez, és a csapaBelgrád. Állítólag amerikai, brit és francia beavatkozás miatt késett a háborús bűnökkel vádolt Radovan Karadzsics letartóztatása. Egy-egy alkalommal maga Bili Clinton akkori amerikai elnök, illetve Jacques Chirac egykori francia államfő akadályozta meg az elfogását. Ezt állította a hágai Nemzetközi Törvényszék (ICTY) előző főügyészének, Carla del Ponténak a szóvivője egy interjúban. Florence Hartmann a Blic című szerb napilapnak kijelentette: „Bőséges értesüléseink voltak a szökevények hollétéről, de mindig kiderült, hogy a három ország - az USA, toknak a harcok kirobbanása előtti állásaikba való visszavonásához alapul szolgálhatnának. Nogovicin szerint a grúzok oldalán külföldiek is harcolnak, azt nem részletezte, hogy kik. Egyben figyelmeztetett: meg fogják semmisíteni mindazokat a vízi és légi járműveket, amelyek behatolnak Abházia fekete-tengeri biztonsági és önvédelmi övezetébe, ahol orosz hajók járőröznek. Ezzel kapcsolatban megerősítette, hogy vasárnap az orosz haditengerészet elsüllyesztett egy grúz hajót azon négy közül, amelyek nem reagáltak a figyelmeztetésekre, a másik három megfordult és Poti kikötője felé távozott. Szaakasvili nem célpont? Moszkva nem törekszik Mihail Szaakasvili grúz államfő megdöntésére, ezt nem tekinti feltételnek a béke helyreállításához. Ha Tbiliszi aláírja az erőszak mellőzéséről szóló dokumentumot, a béke helyreáll. Ezt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter jelentette ki. Korábban New Yorkban, a Biztonsági Tanácsban az amerikai nagykövet azt állította, hogy Moszkva a Szaakasvili-rezsim megdöntését, az államfő leváltását követeli, s emiatt szinte hideg- háborús vita bontakozott ki az orosz és az amerikai diplomaták között. Lavrov kijelentette: ő mindössze annyit mondott Condoleez- za Rice amerikai külügyminiszternek telefonon folytatott megbeszélésük során, hogy Oroszország nem tekintheti partnernek azt az embert, aki parancsot adott háborús bűnök elkövetésére, amelyek következtében több ezer orosz állampolgár vesztette életét. Lavrov azzal vádolta Rice-t, hogy „nem korrekt módon interpretálta a halottakat, s úgy állítja be, mintha Szaakasvili távozását Moszkva feltételként szabná a dél-oszétiai konfliktus beszüntetéséhez”. George Bush amerikai elnök tegnap Pekingben közölte: világosan jelezte Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnöknek, hogy elfogadhatatlan a grúziai erőszak, és bírálta Oroszország aránytalan válaszlépését. „Nagyon határozott voltam Vlagyimir Putyinnal” - fogalmazott Bush. (MTI, s, ú) Nagy-Britannia és Franciaország - valamelyike akadályozta a letartóztatást. Néha maga Jacques Chirac személyesen, máskor Clinton tette ezt.” Hozzátette: Nagy-Britannia még Momir Munibabic boszniai titkosszolgálati főnök menesztését is elérte, mert eredményes volt a Karadzsics utáni nyomozásban. 2004 januáijában Karadzsicsot egy belgrádi kórházban ápolták, és a szerb kormány egyes tagjai állítólag készek is lettek volna az elfogására, „de az USA közbelépett és leállította az akciót”. A 12 éve bujkáló volt boszniai szerb elnököt júliusban fogták el Belgrád- ban. Nem sokkal azután átadták az ICTY-nek. A svéd külügyminiszter Oroszország fellépéséről Hasonló a hitleri politikához AATl-HÍR Gyorssegély a lakosságnak Brüsszel. Az EU egymillió euró humanitárius segélyt nyújt a grúz-orosz konfliktus által érintett polgári lakosságnak. Louis Michel uniós fejlesztési biztos közölte, hogy az egymilliós gyorssegélyprogram csak az első hozzájárulás az alapvető humanitárius szük- ségletekkielégítéséhez. További támogatásokis lesznek. (MTI) Miért késett Radovan Karadzsics elfogása? Vád a nyugatiak ellen MTl-HÍR A G7-el< felhívása Moszkvát most kihagyták Washington. A hét legfejlettebb ipari ország (G7) külügyminiszterei tegnap sürgették, hogy Moszkva fogadja el az azonnali tűzszünetet, amelyet Grúzia kért, illetve tartsa tiszteletben a kaukázusi ország területi integritását - közölte az amerikai külügyi tárca. A miniszterek telefonkonferencia útján megvitatták a grúziai, illetve a déloszét helyzetet és támogatásukról biztosították a francia és a finn diplomácia irányítójának közvetítési erőfeszítéseit. Aggodalommal szóltak a polgári áldozatokról, illetve a polgári célpontok ellen folytatódó támadásokról. A kiadott közlemény szerint támogatták Grúzia területi integritását és szuverenitását, és felszólították Oroszországot, hogy azt tartsa tiszteletben. A G7 tagjai: az USA, Franciaország, Japán, Kanada, Nagy-Britannia, Németország és Olaszország. (MTI) Válságkezelés Nagyüzem a NATO-ban Brüsszel. A NATO brüsszeli székhelyére látogat ma Eka (Jeka- tyerina) Tkeselasvili grúz külügyminiszter - jelentette be a szervezet szóvivője. A grúz diplomácia irányítója a tagországok nagyköveteinek tanácsával, illetve az azt irányító Jaap De Hoop Scheffer főtitkárral találkozik. Dmitrij Rogozin, Oroszország állandó NATO-képviselője tegnap bejelentette, hogy hazája egy rendkívüli NATO-orosz nagyköveti találkozó összehívását is kérte, párhuzamosan Tkeselasvili látogatásával. A grúz-orosz konfliktus rendezését célzó nemzetközi erőfeszítések fokozását jelzi, hogy az EU francia elnöksége megerősítette: holnap ugyancsak Brüsz- szelben rendkívüli találkozót tartanak az EU-tagországok külügyminiszterei. Elképzelhető, hogy Tkeselasvüi asszony arra a megbeszélésre is meghívást kap. Rogozin egy tegnap napvilágot látott másik nyilatkozatában a NA- TO-nak a múlt évtized végén Koszovó ügyében végrehajtott jugoszláviai beavatkozására utalt, emlékeztetve arra, hogy a szövetség akkor arányosnak látta a szerb infrastruktúra és létesítmények átfogó bombázását. (MTI) Felszólítás a Nyugatnak Medvegyev fura érvei Moszkva. Oroszország soha nem lesz a kaukázusi helyzet passzív megfigyelője - figyelmeztetett tegnap Dmitrij Medvegyev orosz elnök. Felszólította a Nyugatot, ne kövesse el ismét a tragédiához vezető „müncheni egyezmény hibáját” azzal, hogy békülékeny- nek mutatkozik az agresszorral szemben. Medvegyev az 1938. szeptember 29-én aláírt német- olasz-francia-brit egyezményre utalt, amely lehetővé tette Csehszlovákia szudétanémetek lakta területeinek Németországhoz való csatolását. A Hitlerrel szembeni „békülékenységi politika” miatt Franciaországot és Nagy-Britanni- át marasztalták el. „Moszkva mindent el fog követni, hogy normali- zálja a helyzetet Dél-Oszétiában” - mondta Medvegyev, aki pártolta azt az elképzelést is, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) missziót működtessen Dél-Oszétiában. (MTI)
