Új Szó, 2008. augusztus (61. évfolyam, 178-202. szám)
2008-08-09 / 185. szám, szombat
8 Szombati vendég ÚJ SZÓ 2008. AUGUSZTUS 9. www.ujszo.com Szabó István: „Senkitől nem lehet elvenni a pénzt. Nem lenne korrekt. Ahhoz az összeghez, ami itthon a rendelkezésünkre áll, külföldi partnerektől kell kérni..." Most már minden ajtó mögött Emerencet keresi Budára költözik egy házaspár. Neves írónő a feleség, elismert professzor a férj. Házvezetőnőt keresnek. Egy megbízható asszonyt, aki mellett mindketten a hivatásuknak élhetnek. Szomszédaik és ismerőseik tanácsára egy dolgos, kemény asszony, Szeredás Emerenc mellett döntenek. SZABÓ G. LÁSZLÓ Szabó Magda 1987-ben írt önéletrajzi regényéből, Az ajtóból színházi előadás és hangoskönyv is született már. Először Bereményi Géza vitte színpadra a művet 2005 októberében, Zalaegerszegen, Bánsági Ildikó és Egri Kati főszereplésével. Ezt követően a Pesti Magyar Színház tűzte műsorára Pinczés István rendezésében, aki a két főszerepet Moór Mariannára és Csemus Mariannra bízta. A han- goskönyv-változat előadója Kútvölgyi Erzsébet. Szabó Magda, „a hatás alatt álló” értelmiségi és Szeredás Emerenc, a magányában is jóságos, nagy titkokat őrző, nemes, nagyvonalú asszony kapcsolata nemrég Szabó István filmrendezőt is megihlette. Következő alkotásához Szabó Magda regénye szolgál alapul, amellyel 2003-ban rangos francia irodalmi elismerést, a legjobb női szerzőket jutalmazó Femina-díjat nyerte el a kilencvenéves korában, tavaly ősszel elhunyt jeles prózaíró. Háláról és hálátlanságról, szeretettől és szenvedélyről, dacról és ragaszkodásról szól a könyv. Egy lenyűgöző személyiségű, dolgos, tiszta szívű asszonyról, aki két évtizeden át gondoskodik a házaspárról, miközben egy egész utca őrangyala. Emerenc életének na-, gyón sok ajtaja van, és minden ajtó mögött egy újabb titok lakozik. Szabó Magda egyre többet tud meg róla az évek során, már-már anya-lánya szeretet, amit egymás iránt éreznek, ám az utolsó ajtó valahogy mégsem tárul fel az írónő előtt. „Én öltem meg Emerencet - áll a könyvben. - Ezen az sem módosít, hogy nem elpusztítani akartam, hanem megmenteni.” Korunk egyik legjelesebb Írójának őszinte szavai ezek egy olyan asszonnyal kapcsolatosan, áld sokakról gondoskodott már életében, ő maga mégsem vár segítséget senkitől. Vastag, bezárt ajtó mögött él: nincs félje, nincs gyermeke, csak az unokaöcs és egy rendőrtiszt látogatja. A regény címében szereplő ajtó a szeretet kapujának metaforája, a hozzá tartozó kulcsot az írónő kapja, a kérdés csak az, tud-e mit kezdeni vele? Szabó István jelenleg a forgatókönyvön dolgozik Vészits Andreával, s mivel koprodukciós filmben gondolkozik, a szereposztás nemzetközi is lehet. Nem sokkal A Móricz Zsig- mond regényéből készült Rokonok bemutatója után azt nyilatkozta, következő filmjét Szerb Antal Utas és holdvilág című alkotása alapján forgatja. Az a terv már összeomlott. Teljesen? Abból már nem lesz semmi. A forgatókönyvet elkészítettem, de a filmet nem tudom megcsinálni, mert mással foglalkozom. Annak a filmnek még távolról sincs meg az anyagi fedezete. Nem is volt meg! Az Utas és holdvilág tényleg csodálatos regény. Arról szól, ami ma nagyon sok ember életérzése. Menekülni abból a világból, amelyben van. Nem tud benne mit csinálni. A történet minden szereplője valamilyen módon menekül. Mindenki másképp és máshova. Van, aki kolostorba, más az élet habzsolásába, van, aki a magányba, a halálba, mindenki menekül valahova a regény hősei közül, akik gyerekkorban még összetartottak. A történet lényegében Olaszországban játszódik, ott kellene megcsinálni egy, a harmincas években játszódó történetet. Vagyis levetetni egy kisvárosban a házakról a televízióantennákat, a főutcáról az üzletek feliratát, a neonokat, a neonlámpákat - pusztán az elfogadható látvány létrehozása hatalmas összegekbe kerülne. Olaszországi külsőben megteremteni a harmincas éveket. Ez a mai anyagi körülmények között le- heteden. Pedig arról is szó volt már, hogy Ralph Fiennes játszaná a főszerepet, csak ki kell várni őt, míg leforgat két filmet. Ez valóban így volt. Olvasta a regényt, hiszen az Utas és holdvüág megjelent angolul, és óriási sikere volt. Megkértem őt, hogy olvassa el, s ha esedeg lesz kedve, eljátsz- hatná Mihályt. Ő ennek örült akkor, és azt felelte: „Nézzük majd meg, ha lesz belőle valami, és lesz anyagi fedezete!” Nem lett. Manapság az a divat, hogy először szereznek egy olyan színészt, akinek a nevével be lehet menni a bankba, s azzal próbálnak meg pénzt szerezni. Nekem ez nem tetszik. Nálam ez nem így működik. Rosszabb eset, amikor a rendező nevét is bemártják. Sajnos, ez is sokszor előfordul. S akkor váradanul megjelent a hír, hogy Szabó Magda regényéből Szabó István készít koprodukciós filmet. Meglepett. Miért? Mert én már akkor az Utas és holdvilágban gondolkoztam. Hogy abból vajon milyen film lesz? Erre jön az a fordulat... ...Emerenc. Aki ereded. Intelligens. Rendkívül határozott. Kiszámíthatatlan. Ugyanakkor tiszta, mint a csillagok. Elképesztő figura! Azért szeretném eljátszani, eljátszatni egy színésszel. Fantasztikus tartás, erő, ősi, elementáris, természetes erő és emberség, ami belőle árad, s ami aztán Magdát, vagyis a történet másik hősét játszó nőt megfogja. Most tehát nem is annyira a második világháború előtti és utáni Magyarország képét szeretné megrajzolni... ... nem, nem, nem. Most az egyszer nem a társadalmi kép, hanem a két karakter vüága érdekel, amely teljesen különbözik egymástól. Egy természeti világ és egy értelmiségi, bizonyos tanult kultúrára épülő világ, s mind a kettőnek megvan a maga értékrendje. Ez a két értékrend ütközik össze ebben a történetben, a kérdés csak az, hogy melyik az igazabb, és kinek a tartása az erősebb? Szabó Magda bevallja a regényben, hogy kettőjük közül Emerenc az erősebb. Hangsúlyozom, ez két különböző kultúra, két külön világ. De két nyitott ember, akik nyitottak a másikra, és megpróbálják egymást szeretni. Emerenc mindenképpen. Emerenc elképesztően tud szeretni. Akit szeret, azt valóban szereti, ha véd valakit, akkor azt megvédi. Ők mélységesen vonzódnak egymáshoz, ugyanakkor taszítják is egymást. Ez a különös mágnesesség élteti a viszonyukat. Ezt nevezzük ambivalens kapcsolatnak? Nem játszanék így a szavakkal, inkább azt mondom: a vászonra fel van festve két szín, amelyek, ha egymás mellé kerülnek, izzanak. Mint két hang a zenében, amely egymás mellett különös feszültséget ad. Két szó egy versben, amely egymás mellett látszatta nem fér meg, mégis összetartoznak, sőt eggyé válnak. Ez így nagyon izgalmas. Milyen találkozásai voltak Szabó Magdával? Sokszor találkoztunk. Kedveltem őt. Háláról és hálátlanságról, szeretetről és szenvedélyről, dacról és ragaszkodásról szól a könyv. Tudta még jelezni neki, hogy szeretné filmre vinni Az ajtót? Ez egy egészen furcsa történet. Nekem eszembe sem jutott, hogy ezt a regényt megfilmesítsem. Bereményi Géza akart ebből filmet készíteni. Színdarabot írt belőle, megrendezte Zalaegerszegen, és közölte velem, hogy további szándékai vannak a regénnyel. Én soha nem foglalkoztam olyasmivel, ami másvalakit is érdekelt. Nekem ez így meg sem fordult a fejemben. Csak aztán kiderült, hogy... illetve Géza szólt nekem, hogy kicsit belefáradt ebbe a történetbe. Valószínűleg azért, mert darabot üt belőEmerenc életének nagyon sok ajtaja van, és minden ajtó mögött egy újabb titok lakozik. le, s azt többször is megrendezte színházban, s elmondta, hogy ő akkor mégsem rendezne ebből filmet, inkább a Katalin utcából. „Szóval úgy gondolod, hogy én csináljam meg?” - kérdeztem. És azt felelte, hogy: „Igen!” És kezébe tette a kész forgató- könyvet? Nem. Neki egy szép színdarabja volt. Az előadást nem láttam, csak a darabot olvastam. A forgatókönyvet Vészits Andreával írjuk, úgy, ahogy mi szeretnénk. A Rokonok forgatókönyvét is ketten írták. Előbb megírjuk, anélkül, hogy Gézával bármiről is beszélnénk, s ha kész, odaadjuk neki. Hozzászól, beleír, véleményez, hiszen ő maga nagyon jól ismeri ezt a történetet. Észreveszi, ha valamit kihagytunk, vagy az ő tapasztalata szerint esetleg felesleges valami, amihez mi ragaszkodunk. S ha nem tudjuk megvédeni, akkor igaza van, tehát vitapartnerként sem akarjuk kihagyni. Ő majd úgy bele-belenyúl. A forgatókönyv mindenesetre még alakul, nagy változásokat Géza nem eszközöl. Azt mondja: ez a mi szemléletünk. De szól, ha valami nagyon hiányzik, vagy ha valami felesleges, akkor figyelmeztet bennünket. Emlékszem, sokan mennyire elcsodálkoztak, amikor világgá repült a hír, hogy Milos Forman Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek című regényét szeretné mozivászonra vinni. Hogyan lehet két férfi hosszas, mélyreható beszélgetésfüzéréből filmet készíteni? - kérdezték. Az ajtó két nő erős jelenlétére, lelki kapcsolatára épül. Ez a történet vajon mennyi filmszerűséget enged meg? A kérdés az: mi számít filmszerűnek? Szerintem egy élő ember arca filmszerű. Az arcon megszülető érzelmek, gondolatok, ahogy változnak. Ezt csak filmben vagy a képernyőn lehet megmutatni, hiszen soha nem kerülünk olyan intim közelségbe egy emberi archoz, mint a moziban vagy a tévé előtt. George Clooney filmje, a Godd Night, Good Luck is csak arcokról szól, és milyen erős, fantasztikus alkotás! Én azt hiszem, ha sikerül eltalálni Emerenc és Magda arcát, ha az a két anta- gonista arc egymásnak feszül a maga szeretetével és lágyságával, a maga keménységével, akkor az izgalmas, erős, tanulságos, szerencsés esetben pedig jó film lehet. Melyik arcot lálja már tisztábban maga előtt? Az írónőét vagy Emerencét? Mert a forgatókönyv írása során, gondolom, már konkrét színészeket mozgat. Az egyik nevet még nem tudom, a másikat pedig egyelőre nem szeretném elárulni. Nyüván Emerenc megformáló- ját nehezebb kiválasztani. Emerenc azért olyan nehéz, mert idős színésznő kell a szerepre, ráadásul az arcának hordoznia kell azt a természetességet, amit a múltja jelent. Tehát a szikkadt föld ráncai kellenek, nem egy színházi élet puhasága. És a tekintet egészen sugárzó, karizmatikus ereje kell még. Egyelőre keresem Emerencet. Csak magyar színésznőben gondolkodik? Emerencben gondolkodom, őt kell megtalálnom. S a film teljes mértékben magyar lesz? Nem lehet az teljes mértékben. Jelenleg a magyar filmszakma anyagüag nem engedhet meg magának egy ilyen filmet. Külföldről kell segítséget kérni hozzá. Senkitől nem lehet elvenni a pénzt valaki más számára. Nem lenne korrekt. Ahhoz az összeghez, ami itthon a rendelkezésünkre áll, külföldi partnerektől kell kérni, hogy ne csorbítsuk mások lehetőségeit. Mikor szeretné elkezdeni a forgatást? Jövő ősszel. Végül is milyen emberként őrzi az emlékezetében Szabó Magdát? Nagyon kedves, szeretette méltó embernek. Örülök, hogy személyesen ismerhettem őt.
