Új Szó, 2008. augusztus (61. évfolyam, 178-202. szám)

2008-08-07 / 183. szám, csütörtök

6 Külföld ÚJ SZÓ 2008. AUGUSZTUS 7. www.ujszo.com RÖVIDEN Újabb orosz kardcsörtetés Minszk. Oroszország fon­tolóra veheti hadászati bom­bázók Fehéroroszországba történő telepítését, illetve harcászati rakéták ottani ál- lomásoztatását, válaszul az Európába telepítendő ame­rikai rakétavédelmi rend­szerre. Ezt tegnapi sajtótájé­koztatóján közölte Oroszor­szág minszki nagykövete. „Mihelyst Lengyelország alá­írja a megállapodást az USA- val a rakétavédelmi rendszer egyes részeinek telepítésé­ről, tárgyalhatunk a Fehér­oroszországgal folytatott ka­tonai és műszaki együtt­működésünk néhány újabb módozatáról” - mondta Alekszander Szurikov. Orosz tábornokok hadászati bom­bázókról és Iszkander rend­szerekről beszélnek. „Elkép­zelhető, hogy történnek bi­zonyos lépések, anélkül azonban, hogy Fehérorosz­ország elvesztené atomfegy­vermentes státusát” - tette hozzá a nagykövet. (MTI) Palesztinok szabadulnak Jeruzsálem. Izrael tegnap öt palesztin foglyot engedett el, augusztus végén, jó szán­déka jeleként pedig több mint 150 foglyot bocsát szabadon. Ezt tegnap jelentették be, az izraeli kormányfő és a palesz­tin elnök találkozója után. Ehud Óimért miniszterelnök ezzel a gesztussal akar újabb lendületet adni a megbékélé­si folyamatnak, amely Óimért közeli lemondása miatt el­akadni látszik. Mahmúd Ab- bász elnök állítólag név sze­rint is kérte Olmerttől három palesztin politikus szabadon engedését. Ezek: - Marván Bargúti, a Fatah mozgalom és az intifáda egyik vezetője, Aziz Dueik, a palesztin par­lament korábbi elnöke, a Hamász radikális mozgalom tagja, és Ahmed Szaadát, a Népi Front Palesztina Felsza­badításáért főnöke. (MTI) Varsó átáll a profi haderőre Varsó. Lengyelországban beszüntetik a sorkötelezett­séget, és átállnak a teljes egészében hivatásosokból ál­ló hadseregre. A kormány be­jelentette, hogy az utolsó sorkötelesek az idei év végén vonulnak be. A tervek szerint 2010 végére a lengyel had­erő 120 ezer profi katonából fog állni, ideértve a 30 ezer tartalékost is, akik bármikor behívhatóak lesznek, s akik úgyszintén fizetést kapnak. A lengyel haderő jelenleg 125 ezer katonából áll, s ezen belül nagyjából 80 ez­ren vannak a hivatásosok. A sorkötelesek szolgálati ideje jelenleg kilenc hónap. Az át­alakítás teljes költségét 1,15 milliárd euróra becsülik. A haderő teljesen professzio­nálissá tétele a november óta kormányzó liberális Tusk- kormány egyik ígérete volt. Ezzel a lépéssel Lengyelor­szág az általános európai tendenciákat követi: a hi­degháború lezárulta óta a kontinens államainak több­sége végrehajtotta ezt az át­alakítást. (MTI) Japán szeretné elvezetni a nemzetközi közösséget a nukleáris fegyverek teljes betiltásához Megemlékezés Hirosimában Az írnia Gay nevű B-29-es amerikai bombázó 1945. augusztus 6-án, helyi idő szerint 8.15-kor dobta le az atombombát Hirosimára, ahol becslések szerint 140 ezren haltak meg. Három nappal később egy másik amerikai gép Nagaszakira dobott le atombombát, mintegy 80 ezer ember életét oltva ki. (ČTK/AP-felvétel) Washington ázsiai stratégiai érdekeit és politikáját fogja ma összegezni az amerikai elnök Bush csak óvatosan bírálgat Hirosima. A város polgármeste­re reméli, hogy az USA új elnöke támogatni fogja az atomfegyverek teljes betiltását. Akiba Tadatosi ab­ból az alkalomból beszélt erről a hi- rosimai Béke parkban, hogy Japán­ban tegnap emlékeztek meg az első amerikai atombomba ledobásának 63. évfordulójáról. Japán tavaly az ENSZ-ben kezdeményezte az atomfegyverek felszámolását. Ezt 170 nemzet támogatta, három or­szág - köztük az USA - ellenezte. Akiba szerint sokkal többet kell tenni az atomtámadás túlélőiért, akiknek átlagos életkora megha­ladja a 75 évet; még 244 ezren él­nek azok közül, akik átélték Hiro­sima és Nagaszaki pusztulását. Fu- kuda Jaszuo kormányfő arról be­szélt, hogy Japán fogja elvezetni a nemzetközi közösséget az atom­fegyverek teljes betiltásához. (MTI) Peking/Bangkok. A kínai ha­tóságok indoklás nélkül visszavonták egy amerikai olimpikon vízumát. George Bush „erősen rosszallja” el­lenzékiek fogva tartását, mindamellett „derűlátó Kína jövőjét illetően”. ÖSSZEFOGLALÓ Ezt tartalmazza az a beszéd, amelyet az amerikai elnök ma fog elmondani a thai fővárosban, de szövegét már tegnap közzétette a Fehér Ház. Bush tegnap érkezett Dél-Koreából Bangkokba, ahol thaiföldi vezetőkkel és száműzetés­ben élő mianmari ellenzékiekkel is találkozik. Bush még a mai nap fo­lyamán továbbrepül Pekingbe, ahol részt vesz az olimpia holnapi megnyitóján. „Az USA úgy véli, hogy Kína né­pét megilletik az alapvető szabad­ságjogok, ami minden ember ter­mészetes joga” -olvasható egyebek közt a Washington ázsiai stratégiai érdekeit és politikáját összegző szövegben. „A szabad sajtó, a gyü­lekezési szabadság és a munkajo­gok tiszteletben tartásának hívei vagyunk, nem azért, hogy bosz- szantsuk a kínai vezetőket, hanem mert a népének adott nagyobb sza­badságjogok jelentik az egyetlen lehetőséget Kína számára ahhoz, hogy teljesen kibontakoztathassa lehetőségeit.” A kínai hatóságok indoklás nél­kül visszavonták egy amerikai olimpikon vízumát. Ezt tegnap kö­zölte a nyugat-szudáni Dárfúr ügyéért kiálló sportolókat tömörítő Team Darfur szervezet. Az érintett Joey Cheek gyorskorcsolyázó, a 2006-os torinói olimpia aranyér­mese, aki civilben a nyugat-szudáni Dárfúr ügyéért kiálló harcos béke­aktivista, a Team Darfur egyik ala­pítója. Ami történt, „része a kínai kormány módszeres munkájának, amellyel elnyomja és megfélemlíti azokat, akik szót emelnek a dárfúri ártatlanok mellett. Mindig pozití­van szóltam az olimpiai eszméről, soha nem szólítottam fel bojkottra, mégis visszavonták a vízumomat, kevesebb mint 24 órával az indulás előtt” - panaszolta az amerikai sportoló. Cheek 2006-ban az olim­piai aranyéremmel járó pénzdíját felajánlotta a dárfúriak megsegíté­sére, és a többi sportolót is arra biz­tatta, hogy tegyenekígy. Egy pozitív hír is érkezett Pe- kingből. A kínai kormány értésére adta Robert Mugabe zimbabwei diktátor-elnöknek, hogy nem látná szívesen az olimpia nyitóünnepsé­gén. Ezt az értesülést a The Sydney Morning Herald című ausztrál lap közölte, hozzátéve: Mugabe már Hongkongban volt, onnan kellett visszafordulnia vasárnap. Kína ed­dig igen jó kapcsolatokat ápolt a Nyugaton hevesen bírált és táma­dott zimbabwei államfővel, állító­lag fegyvert is szállított Mugabe kormányának, hogy támogassa el­lenzéki, Nyugat-barát kihívójával, Morgan Tsvangiraival vívott ha­talmi harcában. (MTI, s, ú) Amerika fizetett? Ötmillió dollár Karadzsicsért Belgrád. Ötmillió dollárt ka­pott az USA-tól az az ember, aki elárulta, hol és hogyan bujkál Ra­dovan Karadzsics - állította teg­nap a belgrádi Press jól értesült diplomáciai körökre hivatkozva. A lap szerint a pénzt július 23-án, két nappal a volt boszniai szerb vezető letartóztatásának hivata­los dátuma után fizette ki a Re­ward for Justice (Jutalom az igaz­ságért) nevű amerikai kormány­zati program. A washingtoni kül­ügyi tárca által felügyelt szerve­zet egy, a Brit Virgin-szigeteken vezetett bankszámlára küldte a pénzt, s a Press még az átutalás számát is közölte. Az értesülést az amerikai szervezetnél nem erősí­tették meg, a munkatársak csupán annyit mondtak, hogy sosem kommentálják a kifizetésekről szóló híreket. (MTI) Zimbabwei válság Mugabe csak díszpinty lenne Harare. Zimbabwe kormányzó pártja, a ZANU-PF és az ellenzéki Mozgalom a Demokratikus Válto­zásért (MDC) tegnap közös nyi­latkozatban szólította fel híveit, hogy vessenek véget a politikai erőszakcselekményeknek. Köz­ben egy lapértesülés szerint elké­szült a megállapodás tervezete a zimbabwei hatalommegosztásról folytatott tárgyalásokon. A The Star dél-afrikai lap értesülése sze­rint Morgan Tsvangirai ellenzéki vezető irányítaná ténylegesen az országot. Robert Mugabe meg­tarthatná elnöki címét, de a vele járó hatalmat nem, tisztsége nagyrészt csak protokolláris len­ne. Sem Mugabét, sem rendsze­rének vezetőit nem lehetne a jö­vőben felelősségre vonni. (MTI) Ismeretlen helyre hurcolták az államfőt, a kormányfőt és a védelmi minisztert Puccs Mauritániában ÖSSZEFOGLALÓ Dubaj/Nouakchott. Mauritá­niában tegnap puccsot hajtott vég­re az elnöki testőrgárda. Az al- Dzsazíra arab hírtelevízió szerint a gárda parancsnoka katonáival el­foglalta az elnöki palotát, a hadse­reg pedig körbevett egy állami épületet a fővárosban, Nouak- chottban. Elfogták és elhurcolták az államfőt, a kormányfőt és a vé­delmi minisztert. A hadsereg az­után fogta gyűrűbe az állami tévé épületét, hogy az államfő menesz­tett több főtisztet, köztük az elnöki testórség parancsnokát és a hadse­reg vezérkari főnökét. A főváros­ban egy biztonsági forrás elmond­ta, hogy a puccsot Mohamed Üld Abdelaziz, az elnöki testőrség pa­rancsnoka irányítja, aki tegnap át is vette a hatalmat. Az al-Arabíja hírtelevízió úgy értesült, hogy az államcsínyben vezető szerepet ját­szik Mohamed Ahmed Gazuani vezérkari főnök is. A rádió- és a té­véadás megszakadt. Az egykori francia gyarmaton, a nagyrészt sivatagi Mauritániában 3 millió ember él. Az államfő ez év májusában, válaszul az emelkedő élelmiszerárakra és az al-Kaida ter­rorszervezet észak-afrikai szár­nyának tavalyi támadásaira, me­nesztette kormányát. Az új kor­mány a múlt hónapban mondott le egy kilátásba helyezett bizalmat­lansági indítvány miatt. A feszült­séget gerjesztette, hogy az újabb kormányzatba már nem került be az ellenzéki Haladás Egyesült Erő­inek pártja (UFP), valamint az isz- lamista Tavasszul, amely részt vett az előző kabinetben. (MTI, ú) Felmerült valamiféle kerekasztal lehetősége, Lech Walesa lehetne a mediátor Lazít a szorításon a Lukasenko-diktatúra? ÖSSZEFOGLALÓ Minszk. A hetek óta tartó fe­hérorosz választási kampányban a korábbiaknál kevesebb a feszült­ség. Most ugyanis az ellenzéki pár­tok képviselőinek nagy része beju­tott a helyi választási bizottságok­ba. Alekszandr Lukasenko elnököt az EU és az USA továbbra is azzal vádolja, hogy antidemokratikus módszerekkel nyomja el az ellen­zéki kezdeményezéseket. De az elmúlt napokban híre kelt, hogy még a kampány idején tárgyalások kezdődhetnek az ellenzék és a kormányzat között - vagyis egyfaj­ta kerekasztal, hasonló ahhoz, amilyen megbeszéléseket húsz éve Lengyelországban és Magyaror­szágon folytattak az állampárt és az ellenzék képviselői. A lengyel média szerint a kerék­asztal mediátorává esetleg Lech Walesa volt lengyel államfőt, a Szolidaritás egykori elnökét kér­hetnék fel. Ó erre lelkesen vállal­kozott, arra hivatkozva, hogy jól ismeri Lukasenkót. Más források szerint egyelőre semmi jel nem mutat arra, hogy ilyen kerékasztalra sor kerülne. A rezsimet semmi nem kényszeríti rá, az ellenzéknek ugyanis kicsi a tá­mogatottsága, és elég megosztott. Ennek jele: a szocdemek most vál­tották le Alekszandr Kozulint, az ötéves börtönbüntetését töltő el­nöküket. Kozulinnak és más politi­kai foglyoknak a kiengedése az egyik alapfeltétele annak, hogy a nyugatiak normalizálják viszonyu­kat Minszkkel. A fehérorosz hatóságok látható­an taktikát váltottak. A július eleji minszki merénylet után több ellen­zékit tartóztattak le terrorizmus vádjával - de kevéssel később ki is engedték őket. Az EU egyik elvárá­sa a demokratikus választások megrendezése. A voksolás szep­tember 28-án lesz, az EBESZ ellen­őreinek első csoportja már Minszk- benvan. (nol,ú) Vádemelés minden idők legnagyobb ilyen ügyében Elképesztő adatlopás MTl-HÍR Boston. Összesen 41 mülió bankkártyaadat ellopásával vá­doltak meg az amerikai hatóságok öt országból 11 embert. A vádlot­tak nem számítógépes zsenik, vi­szonylag egyszerű módszerekkel dolgoztak - hangsúlyozta sajtótá­jékoztatóján Michael Mukasey amerikai igazságügy-miniszter. A bűnöző csoport vezetője - aki ko­rábban titkosszolgálati informá­torként dolgozott - laptoppal jár­ta Miami bevásárlónegyedét. Wi- fi-hálózatokat keresett és a gyen­gén vagy egyáltalán nem védett hálózatokon keresztül behatolt 9 nagy áruházlánc rendszerébe. Kémprogramokat telepített, ame­lyek regisztrálták a vásárlók ame­rikai és kelet-európai szervereken tárolt adatait. A megszerzett kár­tyaszámokat, személyi kódokat és bankszámlaadatokat Európában és Amerikában értékesítették a feketepiacon, a vevők pedig meg­csapolták az áldozatok számláit. POLITIKAI BOTRÁNY Hamisított a Fehér Ház? Washington. Hamisítással vádolja a kormányzatot és a CIA-t egy amerikai újságíró. Ron Suskind új könyvében azt állítja, a Fehér Ház évekkel ezelőtt uta­sította a hírszerző ügynökséget, hogy hamisítson egy olyan leve­let, amely közvetlen kapcsolatot teremt Szaddám Húszéin iraki elnök ésa2001.szeptemberll-i terrorakciók között. Suskind szerint a Fehér Ház a CIA akkori igazgatóját, George Tenetet bíz­ta meg, hogy az iraki hírszerzés vezetőjével - aki a 2003-as invá­zió után amerikai fogságba ke­rült - írasson egy üyen értelmű levelet, az iraki kormány fejléces papírjára, ráadásul visszadátu­mozva 2001. júliusára. Ennek kellett tanúsítani, hogy Mo­hammed Atta, a gépeltérítők ve­zetője Irakban járt. A levél arról szólt, hogy Atta „nagyon el­szántnak mutatkozott azon cso­port irányítására, amelyet az ál­talunk elpusztításra ítélt célpon­tok megtámadásával bízunk majd meg”. Vagyis azt sugallta, hogy Iraknak szerepe volt a tá­madások helyszíneinek kijelölé­sében. A levelet Bagdadban el­juttatták a londoni The Sunday Telegraph tudósítójához, aki a lap címoldalán számolt be róla 2003. december 14-én. Az ame­rikai sajtóban napokig ezzel ér­veltek a háború támogatói. Ge­orge Tenet azonnal cáfolt min­dent, a CIA szóvivője is, a Fehér Ház pedig abszurdnak mondta a vádakat. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents