Új Szó, 2008. július (61. évfolyam, 152-177. szám)
2008-07-04 / 155. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. JÚLIUS 4. Közélet 3 Egyes elemzők szerint a valóságban még kevesebb a magyar, hiszen sok roma magyarnak vallja magát Egyre kevesebben vagyunk A magyarok fogyásának fő oka az alacsony népszaporulat (sxc.hu-felvétel Pozsony. Folyamatosan csökken a magyar nemzetiségűek száma Szlovákiában, derül ki a Statisztikai Hivatal adataiból. Erről azonban nem az asszimiláció tehet. SÁNDOR RENÁTA Míg 15 évvel ezelőtt 568 500 magyar élt az országban, a lakosság 10,7 százaléka, tavaly csaknem 55 ezerrel kevesebben, mindössze 513 700-an vallották magukat magyarnak, ami a lakosság 9,5 százalékát teszi ki. Teljesen pontos adatok ugyan csak két év múlva, a 2011-es népszámláláskor lesznek ismertek, a statisztikai hivatal azonban két népszámlálás között, a községekből évente érkező bejelentések alapján is figyeli a demográfiaimutatókat. Nem az asszimiláció „műve” Ľudmila Benkovičová, a hivatal elnöke szerint a „köztes” adatok némi eltérést ugyan mindig mutatnak a népszámláláshoz képest, de tükrözik a lakosság összetételét. Benkovičová úgy véli, a magyarok számarányának csökkenése nem elsősorban az asszimiláció következménye. A magyarok által lakott régiókban ugyanis a statisztikák alapján kisebb a népszaporulat, és alacsonyabb az átlagéletkor, mint az országészaki területein. Például 2006-hoz képest 2007-ben a magyarlakta régiók többségében, elsősorban Nyugat- Szlovákiában 2-7 százalékkal csökkent a természetes népszaporulat, az északi-északkeleti járásokban viszont 2-7 százalékkal nőtt. A férfiak átlagéletkora Szlovákia déli részén 66,6 és 70 év között mozog, az északi területeken 70 és 74,5 év között található. A statisztikai hivatal elnöke szerint ebből az olvasható le, hogy elsősorban az alacsony népszaporulat az oka a magyar lakosság csökkenésének, nem a beolvadás a többségi nemzetbe. A 2001-es nép- számlálás szerint ugyanis 4 613 700-an vallották magukat szlovák nemzetiségűnek, s ez a statisztikai adatok alapján nem változott 2007-resem. Ezzel egyetért Lampl Zsuzsa szociológus, a Fórum Intézet munkatársa is, de hozzáteszi: „A másik összetevő biztos, hogy az asszimiláció, az arányt azonban nehéz meghatározni. A szlovákok számarányának stagnálása nem jelenti azt, hogy a kisebbségek nem olvadnak be, csakaztmutatja, hogy a többségi nemzetre is jellemző a természetes népszaporulat csökkenése- magyarázta Lampl. - Az asszimilációt elsősorban az alapiskola nyelve befolyásolja - az a magyar gyerek, aki szlovák iskolába jár, sokkal könnyebben feladja magyar identitását. Befolyásoló tényező a vegyesházasság is.” Az asszimiláció csökkenthető A szociológus szerint ugyanakkor tudatosítani kell, hogy bár a népszaporulat csökkenéséből adódó helyzet ellen elég nehéz küzdeni, az asszimiláció csökkenthető, lassítható, s bizonyos mértékig akár le is állítható. Ehhez viszont célirányos stratégiák kidolgozására van szükség - például iskolai beíratásprogramokra. „Nem lehet általános, a szlovákiai magyar közösség egészére alkalmazható stratégiát kidolgozni. A szórványvidékeken élő magyaroknak a nemzeti értékrendje ugyanis részben különbözik a tömbmagyarságban élőkétől. A szórványvidékeken élő magyarok között több olyan személy van, akinek értékrendjében a nemzetiség kérdése nem szerepel kiemel-- kedő helyen, ez a kérdés nem igazán fontos a számára. A tömbben élő magyarok között viszont azok hajlamosabbak az asszimilációra, akik ugyan fontosnak tartják a nemzetiséget, de úgy vélik, veszélyes magyarnak lenni, tehát inkább szlováknak vallják magukat. Mindezt figyelembe kell venni a különböző stratégiák kidolgozá- sakoť’-véli a szociológus. Nő a romák száma A második legnépesebb kisebbség a roma, az ő számuk, ellentétben a magyarokéval, folyamatosanemelkedik. 1993-ban a statisztikai adatok alapján 82 600 roma élt az országban, a 2001-es nép- számláláskor 90 900-an vallották magukat ehhez az etnikumhoz tartozónak, 2007-ben pedig 102 ezren. A romák számára vonatkozóan azonban megoszlanak a nézetek. Becslések szerint a hivatalos számadatoknál sokkal több, 100-120 ezer roma is él az országban, egyes források 400 ezres létszámról beszélnek. Vannak olyan nézetek is, hogy a szlovák és magyar nemzetiségűek számaránya jócskán, akár százezres nagyságrenddel is alacsonyabb a hivatalos adatoknál, ugyanis a romák nagy része attól függően, hogy milyen környezetben él, szlováknak vagy magyarnak vallja magát. A statisztikai hivatal elnöke azonban elutasítja ezeket a nézeteket. „Csak a hivatalos, számszerű, tényleges felmérésekből indulhatunk ki. Senkinek sincs joga ahhoz, hogy bőrszín, külső megjelenés vagy más tényezők alapján eldöntse a másik emberről, hogy az ilyen vagy olyan nemzetiségű, ez ugyanis a rasszizmus határát súrolja. Ha valaki szlováknak vallja magát, az szlovák, ha magyarnak, akkor magyar, ha romának, akkor roma ” - szögezte le Ľudmila Benkovičová. A két legnagyobb nemzetiségen kívül más nemzetiségek sokkal kisebb arányban élnek Szlovákiában. A magukat csehnek vallók aránya 1993-ban 1,1 százalékvolt, tavaly 0,9 százalék, a ruszinok, ukránok, németek, lengyelek aránya pedig nem éri él az egy százalékot sem. A statisztikai hivatal szerint 2007. december 31-én 5 400 998 lakosa volt Szlovákiának, a férfiak aránya 48,6 százalék. Leginkább a műszaki egyetemeken nőttek a bérek A Selye János Egyetemen a legalacsonyabbak a bérek ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony/Komárom. A Selye János Egyetemen a legalacsonyabbak a pedagógusi átlagfizetések a hazai felsőoktatási tanintézmények közül - derül ki az oktatásügyi tárca 2007. évi helyzet- jelentéséből. Míg az egyetemi oktatók átlagosan 28 822 koronát (960,73 euró) keresnek Szlovákiában, a komáromi egyetem pedagógusainak átlagosan 22 378 korona (745,93 euró) a bére. 77 oktatójával egyébként a magyar egyetem számít a legkisebb szlovákiai főiskolának - a Selyén kívül csak a 84 pedagógust alkalmazó besztercebányai Művészetek Akadémiájának van száznál kevesebb tanára. A bérekre elkülönített támogatások összege elvileg minden tan- intézmény esetében azonos, ám a minisztérium által felállított kritériumok változatossága miatt ugyanolyan diáklétszám és kutatómunka mellett is lehetnek különbségek a fizetések nagyságában. Albert Sándor, a komáromi egyetem rektora úgy véli, azért ilyen alacsonyak az intézmény oktatóinak bérei, mert a tárca nem hajlandó figyelembe venni, hogy a Selye János Egyetem új létesítmény, ahol előzmény nélküli felsőbb évfolyamok nyílnak. Az egyetemi hallgatók létszáma még nem állandósult, minden akadémiai évben közel ötszáz új diák kezdi meg tanulmányait, de az első végzősök csak most fognak diplomázni - a félezer új hallgatóra viszont a főiskola nem kapja meg a fejkvótát. Idén 68 millió koronát (2,26 millió euró) kap a komáromi egyetem az állami költségvetésből, a rektor szerint így 19 millió korona fog hiányozni az intézmény ez évi büdzséjéből. A helyzet a múlt évben is hasonló volt - Dušan Čaplovič miniszterelnök-helyettes ezért azt ígérte, hogy a szlovák kormány kész ugyanannyi különtámogatást adni, amennyit a magyar kormány ad. „Magyarországtól meg is kaptuk a tízmillió koronát (333 ezer euró), ám a szlovák fél nem tartotta be ígéretét” - mondta Albert. A hazai egyetemek közül az utóbbi egy évben a műszaki főiskolákon nőttek a legjobban az átlagbérek - Ján Mikolaj minisztersége megkezdése előtt szintén egy műszaki intézményben, a Zsolnai Egyetemen oktatott. A legmagasabb professzori átlagbére a kassai Műszaki Egyetem tanárainak van - ők átlagban 53 ezer koronát (1766,66 euró) visznek haza. A legmagasabb béremelkedés (12%-os) a pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetemen volt a tavalyi évben. A minisztérium legfrissebb adatai alapján a tanári átlagbér - beleértve az alap- és középiskolás oktatók fizetését is - jelenleg 20 509 korona (683,63 euró). A tárca tervei szerint 2009-ben a pedagógusok átlagbére eléri a 23 792 koronát (793,06euró). (MSz, P) Albert Sándor (Somogyi T. felv.) Egyetemi oktatók átlagbére átlagbér professzorok docensek adjunktusok asszisztensek átlag 1 Selye Egyetem 32 770 26 367 25 345 16 569 22 3781 Országos átlag* 41 245 33 857 24 953 20 317 28 822 § * a szlovákiai egyetemek átlaga (Forrás: oktatásügyi minisztérium) 5 ígft ■ I; 19726c Péntek Jobbára felhős időre számíthatunk. Az ország túlnyomó részén futó záporok, zivatarok is előfordulhatnak. Elvétve jégeső is várható. Este délnyugaton felszakadozik a felhőzet. Az orvosmeteorológia a Panoráma oldalon olvasható, A térképen a legmagasabb nappali hőmérsékleteket tüntettük fel. VÁROSOK MA HOLNAP HOLNAPUTÁN Pozsony eső 21“ 22° derült idő 13° 26“ jobbára felhős ég 14° 28° Nyitra eső 21° 22“ kevés lelhő 13° 25“ jobbéra felhős ég 13° 29° Dunaszerdahely eső 21° 22° kevés felhő 14° 26“ jobbára telhős ég 12° 28° Komárom eső 21° 22° kevés felhő 15° 26“ derült Idő 13° 29° Ipolyság eső 21° 22° jobbéra felhős ég 14° 26" kevés leibő 13° 29° Rimaszombat eső 20° 23° jobbéra felhős ég 14° 26” jobbéra felhős ég 13° 29° Kassa eső 19° 23° jobbára felhős ág 15“ 25” jobbára felhős ég 12° 26° Királyhelmec eső 19’ 26° jobbára felhős ég 14“ 25" kevés felhő 12° 26° Besztercebánya eső 18° 21° jobbára leibős ég 14" 24’ kevés felhő 10° 26" Poprád eső 16° 20° kevés felhő 15“ 19“ jobbára felhős ég 8° 23” IDŐJÁRÁS A HEGYEKBEN Almeria Antalya Ciprus Hvar ^ Isztambul A víz és a levegő' hőmérséklete egyes üdülőhelyeken 23°/29° 26738° 26732° 25731° 24°/32° Mallorca Nápoly Nizza Split Thessaloniki Szombat Jobbára felhős időre számíthatunk, heis Szél: ÉNY, j 5-30 km/h Vasárnap Derült, néhol jobbára felhős idő várható 19726 2008. július 4., 12:00 23729 20726 24°/30° 25731° 24°/28° 26732° 24731° Szél: NY. 110-25 km/h Hétfő Túlnyomórészt borult időre lehel is [ Szél: D-DNY, 15-25 km/h A hőmérsékletek Celsius-fokban vannak megadva T szél .ä. melegfront n ciklon hidegfront * +. okklúziós front v anticiklon Készíti az SHMÚ A levegő hőmérséklete 5 0 10* _____ts* 20 * 30* 35 Pozsony 04.58 Pozsony 20.53 Pozsony 340 apad Besztercebánya 04.48 Besztercebánya 20.47 Komárom 275 árad Kassa 04.39 Kassa 20.39 Párkány 175 apad
