Új Szó, 2008. július (61. évfolyam, 152-177. szám)
2008-07-01 / 152. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. JÚLIUS 1. Vélemény és háttér 7 FIGYELŐ Fajgyűlölő feliratok Barack Obama-ellenes, fajgyűlölő feliratokat festettek vandálok állami járművekre a floridai Orlandóban - számolt be az esetről vasárnap a helyi sajtó. Az ismeretlen tettesek 60 kocsin hagytak üzeneteket festékszóró pisztollyal. „Oboma kábítózik” - ezt mázolták egy terepjáróra, szándékosan elferdítve a politikus nevét. (Obama, a Demokrata Párt valószínű elnökjelöltje korábbi életrajzi könyvében arról írt, hogy fiatal korában kipróbálta a kábítószerezést.) A sajtó más feliratot konkrétan nem említett, csak annyit közölt, hogy fajgyűlölő tartalmú is volt közöttük. (mti)- Mérnök úr, miért akar elmenni tőlünk? Gondolja, hogy van vállalat, ahol vacakabbak a fizetések, mint nálunk? (Peter Gossányi karikatúrája) A muszlim világ nyitottnak mutatkozik a körvonalazódó új megközelítésre Az iszlám új arca A 2001. szeptember 11-i amerikai terrortámadások kitervelőjeként elhíresült Oszama bin Laden nem volt könnyű helyzetben, amikor azzal próbálta igazolni globális terrorhadjáratát, hogy a Korán engedélyezi híveinek saját maguk, illetve más ártatlanok meggyilkolását a dzsihád, a szent háború nevében. MŰ-ELEMZÉS Nehéz helyzet volt, mert a muszlimok szent könyvében nem találni Uyen felhatalmazást, és a nagy hatású vallástudósok sem adtak ilyen értelmet a muszlim támlásoknak - írta a Newsweek. Az al-Kaida első számú embere ezért nekiállt kiforgatni a Koránt és az iszlám hagyományok legfőbb gyűjteményét, a Mohamed próféta kinyilatkoztatásait és cselekedeteit tartalmazó hadíszt, amely alapvető útmutatást ad a muszlimoknak a hétköznapi élet kérdéseiben. A szaúdi milliomos a teológiától teljesen távol álló, sokkal inkább politikai propagandának beillő tanokkal állt elő, kétes hírű vallástudósok véleményére támaszkodva. A terroristavezér elérte a célját: a szent háború alapvetően összekapcsolódott az iszlám képével azoknak a szemében, akiknek kevés ismeretük van erről a vallásról - Nyugaton és a muszlim vüágban egyaránt. Mindez azonban, hét évvel a 2001. szeptember 11-i amerikai terrortámadások után, kezd megváltozni. Jelentős muszlim gondolkodók, köztük bin Laden több egykori támogatója kezdi elutasítani a radikális nézeteket. A közel- keleti és dél-ázsiai térségek egykor fogékony hallgatóságai kezdenek egyre jobban kiábrándulni a harcos tanokból. Az iszlám új értelmezése kezd kialakulni, amely a megváltoztathatatlannak mondott tanok felülvizsgálatára törekszik, teret engedve a vallás újraértelmezésének. A legerőteljesebb változás Törökországban zajlik, ahol még az év vége előtt megjelenik a Mohamed prófétának tulajdonított mondások és cselekedetek összegzésének új kiadása. Ankarai vallástudósok arra hívják fel a figyelmet, hogy a 170 ezer prófétai mondás nagy részének értelmezését meghatározza az a történelmi korszak, amelyben rögzítették őket. Ráadásul sok esetben nem is megbízhatók azok, akik feljegyezték a hagyományokat, mert a források tévesen gyakran az iszlám egyetemes értékeinek hitték egy-egy adott korszak és térség kulturális vallási értékeit. A hadísz minden darabját a megfelelő kontextusban kell értelmezni - mondta Mehmet Görmez, az ankarai egyetem teológiaprofesszora, hozzátéve: az új hadísz- kiadás célja, hogy a próféta valamennyi tanítása ismét a „helyére kerüljön”. A projektet az iszlamista gyökerű kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) támogatja. Mehmet Aydin, aki négy évvel ezelőtt vallásügyi miniszterként kezdeményezte a hadísz újraértelmezését Törökországban, kiemelte: Mohamed próféta idejében, a VII. században egész más volt az élet. Egy régi prófétai tanítás például megtiltotta a nőknek, hogy egyedül, kísérő nélkül utazzanak, és Szaúd-Arábiában a mai napig tilos nőknek autót vezetni. Vallástudósok szerint ez a szabály nem vallási jellegű rendelet volt: bevezetését egy bizonyos korszakra és régióra jellemző biztonsági helyzet indokolta. Kialakulásának első három évszázada alatt az iszlám többször kölcsönhatásba lépett a görög, a perzsa és az indiai kultúrával, és a vallástudósok nem féltek befogadni az új hatásokat és újraértelmezni a muszlim tanításokat. A hadísz újraértelmezésében részt vevő török professzorok hangsúlyozzák, hogy munkájukkal nem „iszlám reformációra” törekszenek. Inkább úgy fogalmaznak, hogy „újragondolják” vagy „újraértelmezik” a szent szövegeket olyan modem elvek figyelembe vétele mellett, mint például a demokrácia, az emberi jogok, a női jogok vagy az egyetemes értékek. Több olyan államban - például Pakisztánban vagy Szaúd-Arábiában -, ahol korábban megtűrték a radikalizmust, mára kezdik belátni, hogy stabilitásuk megőrzése érdekében elkerülhetetlen a mérsékelt erők támogatása. A szaúdi király egyik tanácsadója szerint Rijádnak ugyan nem áll szándékában felülvizsgálni az alapvető doktrínákat, mégis folyik egyfajta „teológiai vita arról, hogyan kellene tálalni bizonyos újításokat”. A legújabb szaúdi irányvonal szerint, ha egy nő a vallási előírásokat megsértve öltözködik, a büntetéssel való fenyegetés helyett elég lenne csak figyelmeztetni helytelen viselkedése miatt. A cél, hogy visszavegyenek a menny- dörgős retorikából, amely sok szaúdi fiatalt a dzsihád irányába terelt. A muszlim világ nyitottnak mutatkozik a körvonalazódó új megközelítésre. A bővülő középosztály egyre kevésbé fogadja el, hogy az egykori földműves társadalomra jellemző vallási áhítat határozza meg a mindennapi életüket. „A vallás szabályai ugyanazok maradtak, csupán az embereknek a valláshoz való viszonya változott meg” - fogalmazott Re- cep Tayyip Erdogan török kormányfő. Az iszlám teokrácia uralta Iránban a rendőrség gyakran nem engedélyezi egy 49 éves molia, Mohszen Kadivar beszédeinek közzétételét, mivel azok a mecseten kívül „zavarokat okozhatnak a közlekedésben és a közéletben”. Hogy mit mond Kadivar? Hogy az iráni rendszer, amelyben egy főpap mondja ki a végső szót az államot érintő kérdésekben, végzetesen elhibázott. Alapját „az iszlám centralizált értelmezése képezi, amely nem demokratikus - hangsúlyozza Kadivar. - A kormánynak az egyszerű emberekkel szemben kell felelősnek lennie.” A bolognai merénylet az amerikai és az izraeli titkosszolgálat műve volt, állítja Carlos, a hírhedt terrorista Meg lehetett volna menteni Morót Mn-HÁTTÉR Ilich Ramirez Sanchez, azaz Carlos szerint meg lehetett volna menteni 1978-ban a Vörös Brigádok által elrabolt Aldo Moro életét. A venezuelai születésű hírhedt terrorista, aki a párizsi Po- issy börtönben életfogytiglani börtönbüntetését tölti, az olasz hírügynökségnek a hét végén adott interjúban elmondta, hogy az olasz katonai hírszerzés (SISMI) megpróbálta az utolsó pillanatban kiszabadítani Morót úgy, hogy a szélsőbaloldali olasz terrorista szervezet néhány fogságban levő tagját átadják palesztin fegyveres csoportoknak. Noha az olasz kormány szigorúan megtiltott mindenféle közvetítést a Vörös Brigádoknak, mégis kezdeményezték az akciót. A terv azonban egy nappal Moro kivégzése előtt kudarcot vallott. Carlos már korábban is beszélt erről a kapcsolatfelvételről, ezúttal azonban neveket is említett. Ezek szerint 1978. május 8-án este egy repülőgép érkezett Bejrút nemzetközi repülőterére, amelynek fedélzetén Stefano Giavannone ezredes találkozott a Palesztinái Felszabadítási Front képviselőivel. A tervet azonban az hiúsította meg, hogy az egyik palesztin illetékes Bejrútban kiszivárogtatta a tárgyalások hírét, mire a SISMI vezetői azonnal leállíttatták az egyezkedést. Moro holttestét másnap délelőtt találták meg Rómában egy Renault 4-es csomagtartójában. Ramirez Sanchez azt is tudni véli, hogy azokban az években a Vörös Brigádok fontolóra vette Gianni Agnellinek, a FIAT elnökének, valamint az olasz legfelsőbb bíróság egyik tagjának elrablását is. Korábbi források arról szóltak, hogy a célpont Leopoldo Pirelli, az autógumimágnás volt, ezt azonban Carlos cáfolta. A hírhedt terrorista az interjúban arról is beszélt, hogy a bolognai pályaudvaron 1980. augusztus 2-án elkövetett, 85 halálos áldozatot követelő pokolgépes merénylet nem a Vörös Brigádok műve volt, még csak nem is az olasz szélsőjobboldalé, hanem az amerikai és izraeli titkosszolgálaté, amelyet a NATO, valamint az olasz katonai hírszerzés félkatonai háttérszervezete, a Gladio (Kard) közreműködésével hajtottak végre, hogy aztán a palesztinokat tegyék érte felelőssé. A 28 évvel ezelőtti vérfürdő körülményei ugyanúgy a mai napig nem tisztázottak, mint a Moro-gyilkosság valódi háttere. KOMMENTÁR Dörögnek a fegyverek GÁLZSOLT „Mivel egyjól szervezett müícia szükséges a szabad állam biztonsága szempontjából, nem lehet a népnek a fegyverek birtoklásához és viseléséhez való jogát csorbítani.” (Az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya, II. kiegészítés, 1791.) 217 évvel a megfogalmazása után a Legfelsőbb Bíróság (az Egyesült Államokban az alkotmánybíróság szerepét is betölti) értelmezni kényszerült az alkotmány legvitatottabb, második módosítását. A kilenc bíró azzal a dilemmával szembesült, hogy a fegyverviselés joga csak a müíciában (az állami fegyveres testületekben) részt vevő polgárokra vonatkozik, vagy minden polgárra, akik otthon vagy akár az utcán is tarthatnak maguknál fegyvert. A DC. versus Heller ügyben arról kellett dönteniük, alkotmányos-e az amerikai főváros, Washington DC. nagyon szigorú, fegyvertartást korlátozó rendelete, vagy sérti az állampolgárok fegyverviseléshez való alapvető emberi jogát. A mérleg nyelve az utóbbi irányba billent, de szoros, 5:4 szavazati aránnyal. A fegyverviselés körüli több évtizedes konfliktus a balliberális és jobboldali konzervatív politikusok és választóik közötti törésvonalak egyik legmélyebbike Amerikában. A korlátozáspártiak azzal magyarázzák a magas bűnözési rátát, hogy az USA-ban könnyű fegyvert vásárolni (nagy tűzerejű automata ismétlőfegyvereket is), ezért rengeteg forog belőlük közkézen. Az erőszakos bűncselekmények aránya a többi fejlett országhoz képest jóval magasabb, és hatalmasra duzzadt a börtönpopuláció is. Amerikában százezer lakosra 751 bebörtönzött ember jut, Szlovákiában „csak” 155, de az EU-ban legmagasabb lettországi ráta is 287. A fegyver- tartás szabadságát pártoló lobby megfordítja az érvelést: a lakosságnak épp azért kell fegyver, hogy megvédje magát. A korlátozások oda vezetnének, hogy a bűnözők (illegális úton) úgyis szereznének fegyvert, míg a becsületes polgárok védtelenek maradnának. A fővárosi statisztikákat szívesen hozzák fel példaként. Washingtonban a legszigorúbb fegyvertartási korlátozások ellenére 2006-ban százezer lakosra 29 gyilkosság jutott, s ezzel a főváros az USA negyedmilliónál nagyobb városainak gyilkossági sorrendjében az „előkelő” hetedik helyezést érte el, messze megelőzve egy sor olyan nagyvárost, ahol szinte bárki pillanatok alatt lőfegyvert vehet. A kérdésnek sajátos színezetet kölcsönöz, hogy az eltérő faji, etnikai csoportok más-más arányban veszik ki részüket a bűnözésből. A legmagasabb bűnözési rátákkal a jórészt feketék lakta nagyvárosi gettók jellemezhetők (Detroit, Baltimore, New Orleans meg a hírhedt főváros), amelyek érintett lakossága jórészt korlátozáspárti. Mivel a feketék túlnyomó többsége demokrata szavazó, így főleg a demokrata párt támogatja a korlátozásokat. A fegyverpártiak legnagyobb koncentrációja az USA délnyugati, déli részén, valamint a Sziklás-hegység tagállamaiban lakó, jórészt fehér lakosság, a republikánus párt törzsszavazói. További gondot okoz a fegyver meghatározása. Ez 1791-ben a közértelmezésben - egytöltényű - puskát vagy pisztolyt jelentett, de azóta nagyot fejlődött a tudomány. Ha a fegyvert szélsőségesen értelmeznék, akkor a polgárok elvileg atombombát is tarthatnának otthon, de minimum az akciófilmekben bevált helikoptergépágyúra Joguk” lenne. A Legfelsőbb Bíróság mostani döntésében fontosnak látta hangsúlyozni, hogy a fegyverviselés korlátozható, ami a fegyverek típusát illeti, és az államok továbbra is ellenőrizhetik a vásárlókat, hogy kiszűrhessék a büntetett előéletűeket, az értelmi fogyatékosokat vagy a környezetükre veszélyt jelentőket (ahogy ez a legtöbb helyen szokás). Fegyverfronton azonban így is jókora terep lesz még a csatározás folytatására. Számos államban kevéske korláttal akár egy Űzi vagy egy M-l 6-os is simán beszerezhető, és a vadászlobby is a nagy tűzerejű fegyverek híve. Az ismétlőfegyverek kedvelőinek Bül Clinton elnök szarkasztikusán megjegyezte, még nem látott olyan szarvast, amely kevlárbevonatú golyóálló mellényben szaladozna. Ám ez nem hatotta mega rendkívül erős fegyverlobbyt, így továbbra is számolni kell az Amerikából jövő sokkoló hírekre, amelyek gépfegyverrel lövöldöző ámokfutók tucatnál is több áldozatáról szólnak. TALLÓZÓ KISALFÖLD A schengeni csatlakozás óta Mosonmagyaróváron és a szigetközi településeken megtöbbszöröződött a vagyon elleni bűn- cselekmények száma, sok esetben a szálak Szlovákiába vezetnek- írta a Kisalföld. Babos László alezredes, a mosonmagyaróvári rendőrkapitányság osztályvezetője a lapnak elmondta: a szomszédos országban a hatóság látókörébe került vagy körözött személyek szívesen jönnek a határ túloldalára és próbálnak elbújni a felelősségre vonás elől. Ez a jelenség fordítva is igaz. Az elmúlt időszakban számos ilyen esetben intézkedtek és működtek együtt a két ország rendőrségei - tette hozzá az osztályvezető. Tájékoztatása szerint az év első negyedében gépjármű-feltörési sorozat indult Mosonmagyaróváron és környékén. A nyomozás során kiderült, az autókból ellopott bankkártyákkal több ízben Szlovákiában kíséreltek meg pénzt felvenni, több eltulajdonított mobütelefont szlovákiai szolgáltató kártyájával helyeztek üzembe. Vélhetően szlovák bűnözők követték el ezeket a cselekményeket - közölte az alezredes. Egymosonmagyaróvári garázsból eltulajdonított kocsit Pozsonyban találtak meg a napokban a szlovák hatóságok a nemzetközi körözés eredményeként. Az utóbbi időben szigetközi falvakban nőtt a besurranásos lopások, a lakásbetörések, a biciklilopások száma is. Több olyan bejelentés érkezett a rendőrséghez, hogy idegen rendszámú autókkal jelentek meg „terepszemlét” tartani. A kapitányság folyamatosan figyeli az érintett településeket és számít a helybeliek figyelmére is -írta a lap. (mti)
