Új Szó, 2008. július (61. évfolyam, 152-177. szám)

2008-07-26 / 173. szám, szombat

22 Presszó ÚJ SZÓ 2008. JÚLIUS 26. www.ujszo.com 1917-ben Berlinbe utazott - de nem egyedül, hanem Ernst Lu- bitsch, az alig huszonöt éves szí­nész és filmrendező társaságában. Max Reinhardt szerződtette mind­kettőjüket. A jó kapcsolatoknak is köszönhetően - Kazimierz Hule- wicz, aki önzedenül szerette Polát és egyengette az útját, és Ordynski révén, aki jó kapcsolatban állt Re- inhardttal. A Madam Dubarry sikere nyi­tott utat Hollywoodba; 1923-ban félj ével, Lubitschcsal Amerikába utaztak. Hollywood pompával, virágerdővel várta Ö lett az ügyeletes vamp, a né­mafilmek szexszimbóluma. Rövid karrier volt, alig öt évig tartott. Olyan filmek főszerepét játssza, mint a Spanyol táncosnő, Tiltott paradicsom (Katalin cárnőt ját­szotta benne, a kritika agyondi­csérte), a Hotel Imperial, A szí­nésznő szerelme stb. Rivalizált Gloria Swansonnal. Később, a Szö­gesdrót (1927) forgatása alatt már érezte: Greta Garbo feltűnése egyúttal az ő népszerűségének le- áldozása. A szex szimbóluma volt - de eh­hez maga is hozzájárult számos ro­máncával. Többször volt férjnél. Először egy arisztokratával, Euge- niusz Dambski herceggel kötött há­zasságot. A románc 1919-ben kezdődött. Pola Negri Varsóból Berlinbe utazott, magával vitte első filmjének kópiáját. A határállomá­son az egyik vámtisztviselő felfi­gyelt a dobozra, és a hölgyet a sos- nowieci rendőrség fiatal főhadna­gya, Eugeniusz Dambski elé kísér­te. A félreértések tisztázása után a főhadnagy meghívta egy étterem­be vacsorázni, és Pola Negri a kö­vetkező vonattal utazott Berlinbe, de a főhadnaggyal kapcsolatban maradt, szenvedélyes leveleket vál­tottak egymással. Szerelmek, házasságok Eugeniusz Dambski a II. köztár­saság tisztje volt, 1910-ben tagja lett az Orka nevű titkos ifjúsági szervezetnek; később Pilsudski lé­giójában találjuk, majd belép a tit­kos Lengyel Katonai Szervezetbe. Megismerkedésük idején a sos- nowieci határőrség parancsnoka. Visszaemlékezéseiben Pola Negri nem tünteti fel a házasságkötés időpontját, csak annyit említ, hogy az anyjával utazott Sosnowiecbe, de a helyi lap, az Iskra november 5-i száma társasági rovatában megje­lent egy hír: „Ma délután 3 órakor lesz a plébániatemplomban Pola Negri filmszínésznő esküvője Eu­geniusz Dambskival.” A párt To­rnász Knap vikárius eskette, a két tanú Kazimierz Hryniewiecki főhadnagy és Alfons Szeligowski gyárigazgató volt. A házasságleve­let az új asszony Apolonia Damb- ska-Chalupiecként írta alá. Pola Negri az esküvő után Dambskiéknál lakott, Sosnowiec- ben, de hogy mennyi ideig, nem tudni. Ő maga azt úja, hogy nyolc hónap múlva utazott Berlinbe, de a filmforgatás miatt korábban kellett indulnia, alighanem röviddel az es­küvő után, mert egy berlini lap hí­rül adta, hogy a filmcsillag 1919 de­cemberében a Charlottenburg ho­telba jelentkezett be, mint Darnb- ska hercegnő. A házasság hamar felbomlott, 1922-ben elváltak, Pola a férjét okolta a történtekért. Sosnowiecbe soha többé nem tért vissza. Még egy arisztokrata férje volt - egy emigráns grúz herceg, Szergej Mdivani. Chaplin is a rajongói közé tartozott, bár ezt a (viharos) kap­csolatot Pola Negri nemigen vállal­ta, talán csak bolondította Chap­lint. Erre utal az is, hogy amikor briliáns ékszert kapott a férfitól, azt hanyag mozdulattal eltette. Chap­lin egyik hozzá írt levelében olvas­suk: „Kétségbeesetten kívánlak. A Madam Dubarry sikere nyitott utat neki Hollywoodba Tisztelgés csillaggal Pola Negri előtt... lUthus-Lieht^iwle Oahl«n»a.M. Mennél gyakrabban vagyok veled, annál jobban vágyom rád.” Visszaemlékezéseiben 23 imá­dóját említi. Volt egy angol pilóta szerelme, Rod la Roque filmsztár, de életében Rudolph Valentino je­lentette a nagy szerelmet. Első találkozásukra így emlék­szik: . .éreztem, hogy ez az ember képes tönkretenni az életemet, vagy oly gyökeresen meg­változtatni, hogy már soha többé nem leszek önma­gam.” Szerelmük kezdete filmbéli jelenet: „Rudi rózsa­szirmokkal hintette be az ágyam...” (A rossz nyelvek szerint Valentino nem sok kárt tett a nőkben.) Valentino hiú volt, két­ségbeesetten igyekezett megmen­teni a haját, gyógyszerekkel mér­gezte magát (hajhullás ellen). „Ak­kor is fogsz szeretni, ha kopasz le­szek, mint a térdem?” - kérdezte Polától. „Egy térd is lehet szép, ked­vesem” - felelte Pola. Házassági tervüket Valentino vá­ratlan halála meghiúsította. Egy közönséges vakbélműtét után komplikációk léptek fel. A szeretett nő nevét suttogva halt meg, har­mincegy évesen, 1926-ban. Azt kérte orvosától, „ha Pola nem érne ide, mondja meg neki, hogy rá gon­dolok ...” de nem tudta befejezni a mondatot. Pola a temetésen ráájult a koporsóra... Hitler kedvenc filmje Hangosfilmekben nem aratott sikert - állítólag lengyel akcentusa és mély rekedtes hangja miatt. Visszatért Németországba, játszott néhány német filmben (Mazurka, Moszkva-Sangháj, Madame Bo- vary, Tango Notturno). Lengyel ér­zelmét bizonyítja: határozottan visszautasította, hogy egy lengyel­ellenes filmben szerepeljen. Eleinte sikerei voltak, még Josef Goebbels, Hider propagandaminisztere is fel­figyel rá, olyannyira, hogy feljegyzései­ben Pola Negrinek is szentel néhány sort. Először 1935-ben a Mazurka című film kap­csán. „Virtuóz film. Pola Negri pom­pásan játszik”. A Moszkva-Sang- hájról így vélekedik: „Giccses, de Negri nagyszerűen játszik benne” és hozzáteszi: „ez a nő sokat szere­tett életében”. A Tango Notturno nem nyeri meg a tetszését: „Pola nemsokára szintén végez, már nem játszhat szerelmes szerepeket.” 1937 márciusában a lengyel nagykövetség fogadásáról ezt je­gyezte fel: „Pola Negri nagy művész, csak már nem túl szép nő. De nagyon kedves.” Mégis tiltólis­tára tette - a nevét nem találta áljá­nak. .. Hider visszavonta a tiltást. A Führer mániákus filmfogyasz­tó lévén éjjelente min­dig filmeket nézett, ez lelkileg meg­nyugtatta. Ked­vence a Mazurka volt. Könnyes történet, de a mai szappan- operák túl­tesznek raj­ta. A hősnőt (természete­sen Pola Neg­ri játszotta) elcsábítja egy szélhámos, el­hagyja, a nőnek gyereke születik, teljesen összetörik, de a lánya életét, jövőjét biztosítja, idege­nekre bízza. A lány szép nővé serdül, nem tudja, ki az igazi any­ja. Egy szép napon ismét feltűnik a korosodó, de még mindig hódító, csábító. Most a saját lányát környé­kezi meg. (Nem tudja, hogy a lá­nya.) Az anya szeme előtt egyeden cél lebeg: megmenteni a lányát a csúfságtól, megöli egykori sze­retőjét. Életfogytiglani börtönre ítélik. A lány és az anya a tárgyalá­son találkoznak, de a lány nem tud­ja, hogy az anyját vezetik el bilincs­ben. Pola képzeletben keblére öleli a lányát. Hidert lenyűgözte ez a film. Polát egy francia magazin hírbe hozta Hiderrel. Pola perelt és nyert - 10 ezer frankot. Hidert mind­össze egyszer látta - Berlinben, a Szent Hedvig templomban, a Pil­sudski marsall halála alkalmából szolgáltatott gyászmisén. A háború kitörése előtt visszatért Amerikába, játszott még néhány filmben, utoljára A szerelem is­tennőiben (1965). A hangosfilm nem hozta meg számára az óhaj­tott sikert, holott nagyon szép alt hangja volt, szépen énekelt. Emlékiratait 1970-ben írta meg (lengyelül 1976-ban jelent meg). Greta Garbo feltűnése Pola Negri népszerűségének leáldozását je­lentette Charlie Chaplin is a rajongói közé tartozott Rivalizált Gloria Swansonnal Pózolt tigrisbőrön, ő hozta divatba a lábköröm festését - vörösre A Moszkva-Sanghaj c. film plakátja Pózolt tigrisbőrön, ő hozta di­vatba a lábköröm festését - vörös­re. Imádták és csodálták, a film­vásznon nemcsak a bájával vagy szuggesztiójával hatott, hanem a dinamikájával is. Későbbi kritiku­sai nem találják különösebben szépnek, az alakját sem. Kétségkí­vül jó szülésznő volt, intelligens - egyébként Lubitschnál nem is játszhatott volna - még ha a felesé­géről lett is volna szó. Önmagát kritikusan ítélte meg: talán nem a legjobb színésznő, mondta, de van benne valami meghatározhatat­lan, amellyel kitűnik a többiek kö­zül. A harmincas években tűnt fel Hollywoodban Greta Garbo és Marlene Dietrich, s ők valami újat, többet nyújtottak. A melodráma dicsérete Több mint harminc éve, hogy nyilatkozott a kortárs amerikai fil­mekről. „Ami a tartalmat és a tech­nikai kivitelezést illeti, némelyik kiváló. Hatalmas előrelépés tör­tént az én idomhoz képest. Mégis, úgy vélem, az akkori filmek művé­szi színvonala - általában - maga­sabb volt. Hogy melodrámákat gyártottak? Igen, de gyakran azok is tartalmaztak művészi megoldá­sokat. Akkor már inkább legyen melodráma, mint pornográfia, ke- gyedenkedés és erőszak, amely oly gyakran jelenik meg a mai filmek­ben. Az én időmben a mozi a művészet fellegvárát jelentette, nem pedig, aminek ma titulálják, vásári bódénak. Jelenleg a nyilvá­nosház tanyája - a művészet hajlé­kának tartva.” A kor hírességeiről is elmondta véleményét. Vanessa Redgravet jó színésznőnek tartja, ha valamikor megfilmesítenék az életét, szeret­né, ha ő alakítaná Pola Negrit. So­phia Loren színészi képességeit el­ismeri, de a szépsége nem nyűgözi le. Liz Taylor szép nő, de színészi képességeiről nem sokat mondhat. Marilyn Monroe gyönyörű, a leg­szexisebb volt Hollywoodban, de nem nagy tehetség. A férfi sztárok közül ki hasonlít a legjobban Valentinóra? - tették fel neki a kérdést. Olyan nincs, Valen­tino megismételhetetlen. De elis­meri Robert Redfordot, tetszik ne­ki Gregory Peck is, és színésznek is nagyszerű. Lengyel vér A leghíresebb róla készült port­rét 1922-ben Tadeusz Styka festet­te. Néhány éve a kép másolatát Varsóban elárverezték kb. húsz­ezer koronának megfelelő zlo­tyért. Az eredeti a Nemzeti Múze­um tulajdonában van. Az egyeden lengyel filmcsillag, aki német majd amerikai filmekben világsikert aratott. „Soha nem szűntem meg len­gyelnek lenni, mindig hangoztat­tam lengyel származásomat. Na­gyon szeretném halálom előtt lát­ni a szeretett Varsót meg az Ope­rát, ahol hosszú művészi pályafu­tásom első lépéseit tettem. Mindig lengyel voltam és az is maradok” - mondta egy lengyel lapnak adott interjúban 1974-ben, San Antoni- óban. Lengyelül beszélt, akcentus nélkül. Arra kérte az újságírót, ad­ja át üdvözletét szeretett hazájá­nak, mondja meg a honfitársai­nak, hogy mindig is szerette Len­gyelországot, szereti és szeretni fogja. Egészségi állapota akadályozta az utazásban, pedig hívták haza. A texasi San Antonióban - élete utolsó éveit itt töltötte - halt meg 1987. augusztus 1-jén. Sírja szere­tett anyja mellett van, a Calvary Cemeteryben, nem messze Holly­woodtól. Az őt meglátogatató lengyel új­ságírótól azt kérte: „Ha már nem leszek e világon, kérem, hozzanak virágot Varsó szívéből és tegyék a síromra”. Kérését teljesítették.

Next

/
Thumbnails
Contents