Új Szó, 2008. július (61. évfolyam, 152-177. szám)
2008-07-26 / 173. szám, szombat
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2008. JÚLIUS 26. www.ujszo.com RÖVIDEN Vázsonyi János koncertje Jablonca. Bach-etűdök szaxofonon címmel Vázsonyi János, a kiváló magyar szaxofonos ad koncertet holnap 14 órától a Rozsnyói járásbeli község római katolikus templomában. Vázsonyi a klasszikus és barokk zenéhez fűződő viszonyát a hegedűs édesapjával és zongoratanárnő édesanyjával való együttmuzsikálás során mélyítette el. Különleges hangszerelési megoldásaival túllép a bevett interpretálási szokásokon, mostani szólóprojektje is igazi unikum a klasszikus zene területén. A koncert a VII. Gömör-Tor- nai Fesztivál programjában szerepel, támogatója a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete, (ú) Kassán ad koncertet Seal Kassa. Novemberben a kassai közönségnek is elénekli romantikus slágereit Seal, a népszerű brit popénekes - erősítette meg a koncert szervezője, Ján Kakaščík, aki szerint a zenész minden bizonnyal magával hozza nem kevésbé híres feleségét, Heidi Klum topmodellt. Három gyermekük közül az egyiknek ugyanis éppen abban az időszakban fogják ünnepelni a születésnapját. A családi ünnep miatt egyébként sokáig kérdéses volt, hogy Seal vállalja-e a szlovákiai fellépést. Végül a november 22-ei időpontban sikerült megegyezniük. Napjaink népszerű sztárja második alkalommal ad koncertet Szlovákiában, új, System nevű albumát mutatja be. (čtk) Iszka Ausztráliába utazott Melbourne. Bollók Csaba fesztiváldíjas filmje, az Iszka utazása meghívást kapott a tegnap kezdődött 57. Melbourne-i Nemzetközi Filmfesztiválra. A világ legrégebbi mozgóképszemléi közé tartozó, nagyszabású filmfesztiválon július 25. és augusztus 10. között több mint félszáz ország vesz részt. A számos európai, ázsiai és amerikai filmfesztivált megjárt Iszka utazása mellett két animáció képviseli még a magyar filmet: Bánóczki Tibor Ottawában elismert Tejfogak című, brit gyártású alkotása, valamint Alexei Alexeev KJFG No. 5 című, Annecy-ban díjazott kétperces filmje is látható lesz a melboume-i seregszemlén. (MTI) Juraj Jakubisko legújabb filmje, a Báthory a második héten is tömegesen vonzotta a nézőket. A Báthory Erzsébet köré szőtt véres legendát feldolgozó opust július 17. és 23. között 59 017-en látták (ebből 19 711-en Pozsonyban). A film idehaza a bemutató óta rekordnézettséget ért el, túllépte a százezres nézőszámot: 123 171-en váltottak rá jegyet. Mátyás szerepében Franco Nero. (Fotójakubiskofilm) A Pátria rádió kétnapi kínálatából válogathatnak Hétvégi programok MŰSORAJÁNLÓ A misztikus realizmus képviselőjeként tartják számon, regényeit mintegy negyven nyelvre fordították le Tíz tény Murakami Harukiról Murakami Haruki 2006-ban Prágában, a Franz Kafka-díj átvételekor Markéta Mališová, a Franz Kafka Társaság igazgatója társaságában (ČTK-felvétel) MAGYARUL MEGJELENT REGÉNYEI Ä® i < m wtsaammábtaM * M nan Világvége és a keményre főtt csodaország (Európa, 1998) Szputnyik, szivecském! (Geopen, 2006) Kafka a tengerparton (Geopen, 2006) A határtól délre, a naptól nyugatra (Geopen, 2007) Birkakergető nagy kaland (Geopen, 2007) Szombat: Hírekkel, sporthírekkel indul a műsor 7 órakor. 7.35-től a Térerőben a Szabadkai Magyar Szerkesztőség február 8-án közvetített adását ismételjük meg. 8.35-től a Pop-mix, 9 órától a Hétről hétre hallható. All órai hírek után Délidő. A műsor vendége Dr. Szabó Rezső, akivel a 68-as eseményekről beszélgetünk. 12 órakor hírek, majd Lakatos Róbert és a RÉV zenekar, a Csallóközkürt Népdalkor, valamint a Figur Banda felvételeiből válogatunk. 12.30-kor kezdődik a Téka. A műsorban két irodalmi, közéleti és irodalomtudományi lapot mutatunk be, valamint beszélgetés hangzik el Vasy Gáza irodalomtörténésszel Sánta Ferencről. 13 órától a Köszöntőt közvetítjük. Vasárnap: 7 órakor hírekkel, sporthírekkel indul a műsor. A 8 órai hírek után Világosság. A katolikus kiadásban Zsidó János atya az igazi értékről szól. 9.05-kor indul a Kaleidoszkóp. A műsorban először Pálffy Géza történészt a pozsonyi Ferencesek templomában található síremlékekről kérdezzük, majd Számadó Emese régész az egykori Brigetio területén talált leletről: két szarkofágról beszél. Ezt követően a Légió Brigetio katonai hagyományőrző csoport vezetőjével, Kiss Gáborral és feleségével, Kissné Cseh Viktóriával felidézzük az ókori Róma hétköznapjait. 10 órakor a Vasárnapi Menüben a somorjai HÍD vegyes kar egyik legidősebb és leghűségesebb tagjával, Szűcsné Mikus Edittel beszélgetünk, a Diákhálózat múlt hét végén rendezett nyári táboráról az egyik szervezőt kérdezzük, és szó lesz a nyári étel- mérgezésekről is. 12.30-tól a Tudományvilágában Dr. Ihász István történész, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Tárának igazgatója, alapítója és vezetője bemutatja a társulat tevékenységét, és mikrofonhoz kértük Dr. Zombori Istvánt, a szegedi Móra Ferenc Múzeum igazgatóját, valamint Dr. Pozsonyi József történészt. (MoL) Murakami Haruki napjaink talán legsikeresebb bestseller szerzője, ötödik könyve, az 1988-as Norvég erdő (Norwegian Wood) több mint három és fél millió példányban kelt el csak Japánban a megjelenése utáni első évben, könyveit mintegy negyven nyelvre fordították le. KÖNYVESBLOG.HU A most 59 éves Murakamit szeretik a japán konyhához hasonlítani: a kifinomultság, a kérlelhe- teden nyájasság és az egzotikum keveréke. Az álmok, az emlékezés és a valóság egyszerre vannak jelen regényeiben és mindezt sajátos, száraz humora fűszerezi. Sikerét mi sem bizonyítja jobban, hogy évek óta felmerül a neve a Nobel-díjra esélyesek között. Murakami rajongóknak valószínűleg triviális dolgok következnek, de a többi olvasónak hasznos lehet a Times listája, amelyben összegyűjtötték a tíz legfontosabb tényt, amit mindenképpen érdemes tudni az íróról: Murakami megosztja az embereket 2000 júniusában a sikeres német irodalmi tévéműsor, a Das Literarische Quartett szereplői Mu- rakamiról beszéltek, ám a beszélgetés olyan parázs vitába torkollott, hogy az egyik szereplő tizenkét év után kilépett a műsorból. Murakami nemcsak Európában osztja meg olvasóit, hanem hazájában, Japánban is: amíg a fiatal olvasók rajonganak érte - sokan például csak azért jelentkeznek volt egyetemére, a Waseda Egyetemre, mert azt remélik abban a kollégiumban lakhatnak, amelyet a Norvég erdőben olyan plasztikusan bemutat-, a magas irodalmi kritika ponyvaírónak, túlságosan elnyugatiasodott popszerzőnek tartja. Bár ő ezt cseppet sem bánja: ki nem állhatja, unalmasnak tartja a japán hagyományokhoz és demokráciához való görcsös ragaszkodást, mindig is lázadónak számított, az 1968-as diáklázadások egyetemistaként teljesen elragadtatták. Murakami mindenkire hatással van Csakúgy mint megszámlálha- taüan japán kortárs regény, Murakami történetei és stílusa Sofia Coppollát is megihlették, Elveszett jelentés című filmje részben Murakami írásain alapul. David Michell, akit már kétszer jelöltek Booker-díjra, saját bevallása szerint is mesterének tartja a szerzőt és második regényének címe is hódolat Murakami előtt, a Number 9 Dream ugyancsak egy Beat- les-dal címe, mint a Norvég erdő. Murakami regényeiből nem kunszt jó filmet csinálni Képzeljük el, hogy Salinger és Márquez elkészítik a Máltai sólyom mangaváltozatát; igen ha a hármat összerakjuk, tipikus Mu- rakami-regényt tartunk a kezünkben. A Norvég erdőt a Zabhegyező japán változatának tartják, a képet árnyalja, hogy ráadásul maga Murakami fordította Salinger regényét japánra. Szerinte a Zabhegyező jó, de befejezetlen regény:, fi történet egyre söté- tebb lesz, és Holden Caulfield nem talál ki ebből a sötét világból, és azt hiszem magának Salinger- nek sem sikerült.” Amit nem tudott Salinger elérni, megcsinálja Murakami: regényeiben a főszereplő gyakran hasonlóan elveszett, bizonytalan élethelyzetben van, ám nála a valóság, a hétköznapi cselekedetek természetes módon keverednek a fantasztikummal. Főszereplői általában hétköznapi emberek, akik nagy nehezen boldogulnak, ám egy a semmiből jövő, rendszerint férfi vezető új útra nem tereli őket, amely végül a megoldást hozza el a történetben. Murakamit ambivalens érzések fűzik hazájához Bár szülei mindketten japán irodalmat tanítottak, a kis Murakami mégis a fillérekért megvehető ponyvákért rajongott. Imádta a rockzenét, és ki nem állhatta Mis- hima formalizmusát. A Norvég erdő 1988-as hatalmas sikere annyira megijesztette, hogy meg sem állt a Princetonig, ahol vendégelőadó lett. Az egyik neves japán magazin távozása után címlapon hozta, hogy „Murakami Haruki elmenekült Japánból”. Azzal együtt, hogy regényeiben keményen kritizálja hazája második világháborús szerepvállalását, és mint említettük távol áll tőle a japán hagyományokhoz való görcsös ragaszkodás, gyökereit nem tudja és nem is akarja megtagadni: „Régen kivándorolt író akartam lenni, aztán rájöttem, japán író vagyok. Japán a hazám, itt vannak a gyökereim, amelyektől nem tudok, nem lehet megszabadulni.” Murakami valaha dzsessz- klubot vezetett Az egyetem utolsó éveitől 1981-ig volt egy dzsesszklubja, amely nemcsak pozitív tapasztalatokkal szolgált a regényeihez: többen ennek tudják be, hogy az ivás negatív szerepet tölt be a könyveiben. Azzal együtt nem mondhatjuk, hogy antialkoholista lenne: szereti a sört, mindennap megjutalmazza magát eggyel, amikor végzett a napi írásadagjával. A klubról így nyilatkozik: „Hét éven át álltam a pult mögött minden áldott este, és az volt a dolgom, hogy beszélgessek az emberekkel. Azzal együtt nem vagyok valami beszédes ember, amikor eladtam a klubot, megfogadtam magamnak, csakis olyanokkal beszélgetek, akikkel igazán van kedvem.” Ez az oka annak, hogy Murakami rendre visszautasítja a tévé- és rádióin- teíjúkat. Murakami mindent a base- ballnak köszönhet 1978. április 1-én Murakami egy baseball meccset nézett a tévében: amikor az amerikai Dave Hilton egy fantasztikus hazafutást csinált, Murakami abban a pillanatban tudta, hogy írni fog egy regényt: „Nagyon erős megérzés volt, ma is megdobban a szívem, ha rágondolok.” Még aznap éjjel elkezdett dolgozni első regényén. Murakami szereti a macskákat Murakami bárját Peter Catnak hívták és a macskák nagyon sokszor feltűnnek regényeiben, általában azt jelzik, valami furcsa dolog fog történni. Murakami imádja a zenét Több regényének címe is zenei utalás, vegyük csak a Norvég erdőt, ami ugye egy Beatles-dal, de ott van a South of the Border, West of the Sun (A határtól délre, a naptól nyugatra), ami egy Nat King Cole-sláger, és a Dance, Dance, Dance (Táncolj, táncolj, táncolj), ami pedig egy Beach Boys-szám. Vivaldi, Schumann, Mozart és Beethoven dallamai rendre megjelennek könyveiben. Murakami imád futni Legújabb regénye, a What I Talk About When I Talk About Running (Miről is beszélek, amikor a futásról beszélek) a legön- életrajzibb könyve, az egész könyv egy hatalmas monológ, amelyben a szerző életét a sporton átszűrve mutatja be. 33 évesen kezdett el futni, hogy fogyjon, miután abbahagyta a dohányzást. Egy éven belül lefutotta az első maratonját, sőt teljesítette az eredeti maratoni távot, Athén és Marathon között, csakhogy ellenkező irányban, mert nem akart Athénba érkezni a legnagyobb dugóban. Legjobb idejét 1991-ben futotta: 3 óra 27 perc alatt teljesítette a maratoni távot. 1995-ben lefutotta a 100 kilométeres ultramaratont is, 11 óra alatt, bár félúton majdnem összeesett. A táv második felét vallásos élményként írja le, de megfogadta, soha többet nem próbálja újra. Meggyőződése, hogy „egy szerencsés író életében talán 12 könyvet írhat. Nem tudom, nekem mennyi van még hátra, remélem még négy-öt lesz. Amikor futok, sosem érzek ilyen határokat. Négyévente kiadok egy vastag regényt, de egy tíz kilométeres futóversenyen, egy félmaratonon és egy maratonon minden évben részt veszek.” Murakami reggel négykor kel, négy órát ír, majd fut tíz küométert. A sírjára azt szeretné, hogy írják: „legalább sosem gyalogolt”. Murakami romantikus Murakami nőalakjai mind gyönyörű, összezavarodott, törékeny, titokzatos nők, akik rendre hosszú, szívszaggató leveleket írnak a főhősnek, mielőtt megpróbálják megölni magukat, gyakran sikerül is nekik. Murakami 1971-ben vette el feleségét, Yokot, és bár többször úgy nyilatkozott, lehet, nem ez volt a legjobb döntése, mégis együtt vannak. „A feleségemmel ellentétben, én nem vagyok társasági ember. 37 éve házas vagyok, és sokszor vannak csatáink. Hozzászoktam a magányhoz, szeretek egyedül lenni” - nyilatkozta egyszer a Spiegelnek.
