Új Szó, 2008. július (61. évfolyam, 152-177. szám)
2008-07-02 / 153. szám, szerda
28 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2008. JÚLIUS 2. www.ujszo.com Nagymácséd is érdekes terület a gyűjtők számára (Szőcs Hajnalka felvétele) Mátyusföld is bekapcsolódik a programba Helyiek gyűjtik a nyelvjárásokat GAÁL LÁSZLÓ Galánta. Több mátyusföldi községben is zajlik a nyáron a hanganyag gyűjtése a Játsszunk rádiót elnevezésű program keretében. ,A dolog lényege, hogy szeretnénk az egész Kárpát-medencében elérhetővé tenni egy honlapon a most is élő nyelvjárásokat, amelyeket a legszebbnek tartunk, és amelyekről azt gondoljuk, nemcsak azokat tudja megfogni, akiket a néprajz vagy a nyelv érdekel, hanem azokat is, akik zenei szempontból vizsgálják az adott nyelvjárást” - tájékoztatott V. Bakos Márta, a programot szervező magyarországi Tájszólam Közhasznú Egyesület képviselője. A mátyusföldi gyűjtést a Csemadok Galántai Területi Választmányával együttműködve szervezik, és 10-20 éves helybeli fiatal „riporterek” is bekapcsolódhatnak. Ezt a szervezők azért tartják fontosnak, mert a tájszólásban beszélők akkor szólalnak meg igazán természetesen, ha nem idegenhez, hanem családtaghoz, falubelihez beszélnek. „Megpróbáljuk megtalálni azokat nyolcvan év körüli embereket, akik ízes tájszólásban beszélnek a saját vidékükre jellemző témákról - tudtuk meg Mézes Rudolf járási Csemadok-titkártól. - Itt a régióban is van több község, ahol érdemes gyűjteni. Például Vágán vagy Nagymácsédon. Az ő-ző tájszólást Jókán, az i-zőt Zsigárdon vagy Vágfarkasdon próbáljuk gyűjteni, és még sorolhatnám.” A hanganyag a többi magyarlakta vidéken gyűjtöttekkel együtt ingyenesen lesz hozzáférhető a kimondottan erre szerkesztendő honlapon. Szíjjártó Jenőre emlékeztek Zsérén. A zeneszerző, karmester, zenepedagógus és népdalgyűjtő emlékére kopjafát állítottak a Szent Miklós római katolikus templom előtti téren. Az ünnepségen részt vett a zeneszerző özvegye, Szíjjártóné Nagy Ilona és családja. Szíjjártó munkásságát Sírnék Viktor karnagy méltatta. (Sz. Manczal Erzsébet felvétele) Huszonnégy telefont osztanak ki az ország tíz kórházában a beteg gyerekeknek Bohócdoktorok mobiltelefonnal A bohócdoktor-alapítványok Michael Christensen New York-i bohóc hozta létre 1986-ban az első kórházi „bohócterápia-részleget”. Az ötlet beteg testvére meglátogatásakor jutott eszébe. A bohócdoktorok az öröm és vidámság szakemberei. A különböző beavatkozások mellett, melyek legismertebbje a pirosorr-beültetés, viziteket is tartanak, melynél a legfőbb gyógyító eszköz a nevetés. Európa számos országában, Ausztriában, Franciaországban, Hollandiában, Spanyolországban, Németországban, Svédországban, Csehországban is létrejöttek már a bohócdoktor-alapítványok. Magyarországon 1996-tól működnek, (kozs) Kassa. Bohócdoktorok jártak a kassai gyermekkórház rákosztályán. Ezúttal nemcsak vidám perceket szereztek a gyerekeknek, hanem hoztak két mobiltelefont is, melyről a kis páciensek ingyen telefonálhatnak bárhová. KOZSÁR ZSUZSANNA A Vonal otthonra elnevezésű projekt megvalósítója a Piros Orr Bohócdoktorok szlovákiai szervezete, mely egy hazai telefonszolgáltatóval együttműködve 24 telefont oszt ki az ország 10 kórházában, egyebek között Pozsonyban, Komáromban, Nyitrán, Zsolnán, Turócszentmártonban és Kassán. A mobütelefonok 2000 korona (67 euró) értékű hívást tesznek lehetővé, ha ez az összeg elfogy, újratöltik a kreditet. A gyerekek bárhová telefonálhatnak, akár külföldre is. Irina Oravkinová osztályvezető főorvos szerint a legtöbb gyereknek van saját telefonja, vagy az édesanyja is vele van a kórházban, így a szülő tarthatja a kapcsolatot a külvilággal. Ám vannak olyan betegek is, akiknek nincs lehetőségük telefonálni, így nekik jól jön ez az ajándék. A kassai gyermekonkológián Internet-hozzáférés is van, a nagyobb gyerekek ezt ki is használják. A legtöbb páciens leukémiával, agydaganattal vagy csontrákkal kerül be az onkológiai osztályra. A gyógyulás esélye nyolcvan százalékos. Évente mintegy hatszáz beteg fordul meg az osztályon Kassa és Eperjes megyéből. A szakrendelőben kezelt, kórházba nem utalt betegek száma meghaladja a kétezret. A Piros Orr Bohócdoktorok polgári társulás Szlovákiában 2004-től működik. A bohócdok- tomak jó színésznek, bohócnak, pszichológusnak kell lennie egy személyben, hiszen nem várt helyzetekre azonnal reagálnia kell, és a betegség lefolyásával, a betegek testi és lelki állapotával is tisztában kell lennie. Az országban jelenleg csak Pozsonyban, Zsolnán és Besztercebányán működik rendszeres „bohócszolgálat”, ám időnként a piros orrú dokik országjáró körútra mennek, hogy más kórházak betegeit is jobb kedvre derítsék. Ilyen körút a Vonal otthonra projekt is. A nevetés gyógyít (Képarchívum) Verebély, Zenta, Kézdivásárhely, Székelyudvarhely és Vác vesz részt a projektben, Ipolyság fontolgatja El kell eldönteni, mi legyen a főtérrel ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Ipolyság. A városnak még ebben a hónapban el kell döntenie, részt vesz-e a Délkelet-európai főutca elnevezésű programban, mely tapasztalatcserére, megvalósíthatósági tanulmányok és tervek, valamint kisebb projektek elkészítésére ad lehetőséget. Az egyes települések főterére vonatkozó tervezetek kidolgozását célzó projektben négy ország hat városa venne részt, Verebély, Zenta, Kézdivásárhely, Székelyudvarhely, Vác és Ipolyság. A közvetlenül Brüsszelből, az Interreg programon keresztül elnyerhető támogatás 6-7,5 millió korona (200-250 000 ezer euró). Egy-egy partner hozzávetőleg 9 millió korona (300 ezer euró) támogatást kaphat, három év futamidő alatt. A költségek megoszlása a következő: 4,5 millió korona (150 ezer euró) a tervekre fordítható, a másik 4,5 millió (150 ezer euró) pedig három terület között oszlik el: a nemzetközi kapcsolatok ápolása, egy, a tapasztalatokat összegző szlovák nyelvű ajánlás kidolgozása és a projektmenedzsment díjazása. Az egyes önkormányzatok önrésze 15 százalék, de a magyar és a szlovák kormány is jelezte, tíz százalékot átvállalna, a maradék öt százalék pedig a projekt befejeztével visszatéríthető. A központi város Kézdivásárhely lenne, az elnyert összeg körülbelül felét az erdélyi város Európában egyedülálló trapéz alakú barokk főterére költenék. A két évtizede Kanadából indult program hét konkrét területen kínál segítséget: főtérrendezés, városkép, szervezés, helyi gazdaság- fejlesztés, örökségvédelem, közlekedésszervezés és promóció. A pályázatot a budapesti székhelyű TeTT Consult Kft. dolgozná ki. A céggel kapcsolatban a városnak már vannak tapasztalatai, tavaly ők készítették el az EU-s támogatások megpályázásához szükséges gazdasági és szociális fejlesztési programot is. Letenyei László, a romániai és szlovákiai csoporttal is rendelkező kft. ügyvezető igazgatója biztosította a képviselőket, az elnyert összeg nemcsak a már létező modellek megismerésére és a tapasztalatok megosztására fordítható, hanem konkrét műszaki tervek elkészítésére, sőt kisebb beruházások finanszírozására is. A programban részt vevő városoknak három évük lesz átgondolni, mit akarnak kezdeni a főtérrel, ebben tapasztalt nyugateurópai mérnökök, építészek segítik őket, a legjobb példák Hollandiában és Németországban találhatók. A bekapcsolódó önkormányzatnak félévente kell 1,5 millió koronát (50 ezer euró) befizetnie, az első részletet az utófinanszírozási rendszerben egy év után térítik vissza tehát összesen 3 millió korona (100 ezer euró) készpénzre van szükség. A város szakemberei vizsgálják a részvétel lehetőségeit, (fm) Hat város együtt gondolkodna Romániát két város képviseli, a Hargita megyei Székelyudvarhely közel 37 ezer, és a Kovászna megyei Kézdivásárhely 20 ezer lakossal (a Kárpát-medence legkeletibb magyar többségű települése). Szerbiából az észak-bánsági Zenta vesz részt szintén 20 ezer lakossal, Magyaroszágról pedig a Pest megyei Vác, a Dunakanyar kapuja, 33 ezer lakossal. A két legkisebb helység Szlovákiában található, a nyitrai járásbeli, zsitva-völgyi Verebély 9493 lakossal (ebből 2001-ben 445-en vallották magyarnak magukat) és a lévai járásbeli Ipolyság a maga közel nyolcezer polgárával, (fm)
