Új Szó, 2008. július (61. évfolyam, 152-177. szám)

2008-07-23 / 170. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. JÚLIUS 23. Európai unió - nyugdíjpénztárak gazdasági mutatói 9 Otthon elvették, külföldön szereztek újat Trükközés a határokon átnyúló jogosítvánnyal MT1-ÖSSZEF0GLALÓ Luxembourg. Érdekes ügyben hozott nemrégiben salamoni, jogi csűrésre-csavarásra alkalmas ítéle­tet a luxembourgi székhelyű Euró­pai Bíróság. A következtetés: nem lehetetlen, de nem is könnyű trük- közni az új gépkocsivezetői jogo­sítvány határokon átnyúló meg­szerzésével. A tanulság pedig: az egyszerű ügy is példázza, az euró­pai jog kissé bonyolultabb, érde­mes elkezdeni tanulni. Több német-cseh viszonylaté ügyet egyesített módon elbírálva, a bíróság kimondta: Németország a főszabály szerint köteles elismerni az állampolgárai részére - német vezetői engedélyük bevonását kö­vetően - kiállított cseh vezetői en­gedélyeket. Ezek elismerése azon­ban mégis megtagadható, ha kide­rül, hogy az érintettek „szokásos tartózkodási helye” a cseh engedé­lyek kiállításakor nem a Cseh Köz­társaság területén volt. Több német állampolgár, akik­nek vezetői engedélyét a német ha­tóságok alkoholos vagy kábítósze­res befolyásoltság állapotában tör­ténő vezetés miatt visszavonták, 2004-2005-ben Csehországba utazott azért, hogy ott szerezzen jogosítványt. Bár ezek a személyek Németországban „nem álltak az új vezetői engedély kérelmezésére vonatkozó tilalom hatálya alatt, azonban nem tudták teljesíteni a német jog által az engedély újbóli megadására vonatkozóan előírt ki­egészítő feltételt”. Eszerint az, aki­től a vezetői engedélyt ittasság vagy kábszerezés miatt vonták vissza, köteles az illetékes hatóság részére orvosi-pszichológiai szak- véleményt benyújtani. Ezzel iga­zolva, hogy a visszavonás indokai már nem állnak fenn. Mivel az érintett járművezetők nem nyújtottak be ilyen szakvéle­ményt, a német hatóságok meg­vonták tőlük a cseh jogosítvány német területen való használatá­nak jogát. Ezt az érintett német ál­lampolgárok megtámadták, és az ügyek végül Luxembourgban lan­doltak. Egy uniós irányelv értelmében a tagállamok az általuk kiállított ve­zetői engedélyeket kölcsönösen el­ismerik. Ezen irányelv szerint a ve­zetői engedélyt kérelmező szoká­sos tartózkodási helyének a kiállító tagállam területén kell lennie. Ezenkívül a jogosult köteles jártas­sági, magatartási és elméleti vizs­gát tenni, valamint meg kell felel­nie bizonyos egészségügyi köve­telményeknek. A német jog szerint a vezetői en­gedély németországi visszavonása esetén ugyanazon jogosult számá­ra egy másik EU-tagállamban kiál­lított vezetői engedély németor­szági használata csak külön kére­lem alapján engedélyezhető, ha a visszavonás alapjául szolgáló okok már nem állnak fenn. Vagyis a bíróság kimondta - és ez precedens értékű lehet -, hogy a tagállamok kötelesek elismerni egy másik tagállam által kiállított veze­tői engedélyt, még akkor is, ha ez utóbbi tagállam nem ír elő olyan szigorú követelményeket az enge­dély megszerzéséhez szükséges or­vosi vizsgálat tekintetében, mint az előbbi. Ez a szentencia tehát a fent említett német jogi előírást „felülírja”. Azonban vannak kivéte­lek. Az egyik - és emiatt járnak rosszul a német állampolgárok - az az eset, ha az új jogosítványból ki­derül, hogy az illető tartózkodási helye ajogosítványkiadásakornem a kiadó állam területén volt. Ma­gyarán: az érintett németeknek csehországi „szokásos tartózkodási helyet” kellett volna igazolniuk ah­hoz, hogy odahaza is használható jogosítványhoz jussanak. Az élelmiszer-ipari termékek bevonása a cél Környezettudatos vásárlás ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az Európai Bizottság most hozta nyüvánosságra a fo­gyasztók kömyezettudatosságá- nak növelését célzó javaslatát. A testület azt szeretné, ha az egyes termékekről könnyebben megálla­pítható lenne, hogy azok mennyire környezetbarátok. Az úgynevezett „öko-tervezési irányelv” jelenleg csupán a villamos energiával működő termékekkel szemben tá­maszt bizonyos minimális környe­zetvédelmi feltételeket. A javaslat szerint az irányelvet ki kell terjesz­teni azokra az árucikkekre is, me­lyek közvetlenül nem fogyasztanak áramot, ám jelentős hatásuk van az energiafogyasztásra. Az Európai Unió 1992-ben be­vezette az „öko-címkézési” rend­szert is, amellyel a leginkább kör­nyezetbarát a termékeket és szol­gáltatásokat jelölik. A rendszer je­lenleg 26 termékcsoportra teljed ki a szappanoktól egészen a hote­lekig. Az EB a rendszert 2015-ig 40-50 termékcsoportra szeretné kiteijeszteni, elsősorban az élel­miszeripari termékek bevonásá­val. (euvonal.hu) Új uniós irányelvcsomag az élelmiszer-adalékanyagok használatáról és feltüntetéséről Sokszor nem is tudjuk, mit eszünk Brüsszel. A jövőben a koc­kázatos anyagokat, mint a gyermekkori hiperaktivi- tást okozó azo-ételfestéke- ket legalább jelölni kell az élelmiszereken, és - az új jogszabály alapján - az emberi egészségre és a környezetre káros adalék­anyagokat nem lehet to­vább használni. Ugyanak­kor a GMO-t tartalmazó adalékanyagokat nem kell szigorúan megjelölni. ÖSSZEFOGLALÓ Az E-számmal jelölt mintegy 2600 különböző adalékanyagból évente körülbelül 3 kg-ot fogyaszt egy ádagos lakos anélkül, hogy tisztában lenne annak káros hatá­saival. Mint az Európai Parlament által nemrégiben elfogadott, az élelmiszer-adalékanyagokra, aro­mákra, valamint enzimekre vo­natkozó uniós irányelvcsomag vi­tájában elhangzott, az adalék­anyagok hamis érzetet keltenek a fogyasztókban. „Olyan élénk és harsogó színeket adnak az élelmi­szereknek, amelyek nincsenek je­len a természetben. Ezzel az egészségügyi kockázaton túl lé­lektani kárt is okoznak például a gyermekeknek, rászoktatva őket a természetellenes ételekre.” Az új irányelvcsomag célja, hogy a hatékonyabb eljárások elő­segítsék az élelmiszer-ipari ter­mékek szabad mozgását az EU- ban, és egyes színezékeknek a csomagoláson történő pontosabb feltüntetésével jobb egészségügyi Különösen a cukrászok használ­nak sok festékanyagot (ČTK) Nem szabad félrevezetni a fogyasztókat (ČTK-felvétel és fogyasztóvédelmi kereteket biztosítsanak. Négy új irányelv Jelenleg az élelmiszer-adalék­anyagok felhasználására tucatnyi uniós jogszabály vonatkozik. A négy új irányelv célja, hogy könnyítsen a jelenlegi, meglehe­tősen komplikált szabályozási rendszeren, korszerűsítse a jog­szabályokat, és összehangolja azokat a legfrissebb tudományos eredményekkel. Az egyik irányelv az adalék­anyagok, enzimek és aromák kö­zös, uniós szintű engedélyezteté­si folyamatát határozza meg. A másik három irányelv pedig rész­leteiben foglalkozik ezen három anyagcsoporttal: felsorolja az engedélyezett anyagok listáját, megszabja a felhasználás feltéte­leit, és lefekteti ezen anyagok csomagoláson történő feltünteté­sének szabályait. A jóváhagyott anyagok listáját az Európai Bi­zottság fogja kezelni, a kockázat- elemzést pedig az Európai Élel­miszerbiztonsági Ügynökség végzi el. Tiltás a bébiételeknél Asa Wesdund (szocialista, svéd) jelentése az édesítőszerek­ről, ételszínezékekről, tartósító szerekről, antioxidánsokról, emulgeáló szerekről, zselésítő anyagokról és csomagoló gázok­ról szól. A jogszabály értelmében egy adalékanyag csak akkor en­gedélyezhető, ha biztonságos, technológiai szempontból szük­séges, nem vezeti félre a fogyasz­tót, és előnyös a vásárló számára. Nem lehet majd adalékanyagokat adni a feldolgozadan élelmisze­rekhez, a bébiételeknél pedig - bizonyos kivételek mellett - az édesítőszereket és színezékeket tiltják be. A tagállamok továbbra is betilthatják az adalékanyagok egyes fajtáit a területükön készí­tett hagyományos ételeknél. Az első olvasatban folytatott korábbi parlamenti vita óta bővül­tek a tudományos adatok az azo- színezékeknek a gyermekek egészségére gyakorolt hatásáról. A képviselők ezért ragaszkodtak ahhoz, hogy egyes színezékcso­portokat (El 10, E104, E122, E129, E102, E124) a csomagolá­son ne csak az E-számmal, hanem figyelmeztető felirattal (például: „Károsan befolyásolhatja a gyer­mekek figyelmét és teljesít­ményét”) is jelöljenek. Nanotechnológia Az első olvasatban a képviselők külön nanotechnológiai határér­tékek megállapítását kérték. Ez végül a most elfogadott szövegbe nem került bele, az viszont szere­pel benne, hogy ha egy anyag gyártási folyamata megváltozik (például nanotechnológiával megváltoztatják a részecske mé­retét) akkor teszteljék újra az anyag biztonságosságát. Természetes aroma? Aromákat az élelmiszerek ízé­nek vagy ülatának fokozására al­kalmaznak. Az élelmiszeripar mintegy 2600 nyilvántartott ter­mészetes és mesterséges aromát használ. Az új jogszabály szigo­rúbb feltételekhez köti a „ter­mészetes” jelző használatát. Esze­rint csak az számít majd természe­tes aromának, amelynek 95 száza­léka természetes eredetű (az Eu­rópai Bizottság 90 százalékot ja­vasolt). Az enzimek használata Az élelmiszerenzimeket évszá­zadok óta használják, például sü­tésnél, sajtok előállításánál. Javít­ják az étel szerkezetét, külalakját és tápértékét. Egyre fontosabb sze­repet játszanak az élelmiszergyár­tásban, ugyanis kiválthatják egyes vegyi anyagok használatát. Jelen­leg az enzimek alkalmazására nincs uniós jogszabály. A most el­fogadott szöveg közös szabályokat hoz létre az enzimek értékelésére, engedélyeztetésére és szabályozá­sára. Avril Doyle (néppárti, ír) el­fogadott jelentése szerint enzime­ket is csak akkor lesz szabad fel­használni, ha ezzel nem vezetik félre a fogyasztókat. A jogszabály értelmében akkor van szó félreve­zetésről, ha az élelmiszer frisses­ségét, minőségét, természetessé­gét és tápértékének minőségét en­zimekkel manipulálják. A rendszer működése Az új adalékanyagok, aromák, és enzimek vizsgálatával párhu­zamosan a már forgalomban lévő, mintegy 300 adalékanyagot és a 2600 aromát is folyamatosan tesztelni fogják. A jelenleg enge­délyezett anyagok egyelőre a pia­con maradhatnak, a vizsgálatok lezárulta után viszont csak a tesz­tek szerint megfelelő termékek maradhatnak az engedélyezett anyagok listáján, (m, ep-s, ú) A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK GAZDASÁGI MUTATÓI Konzervatív alap Kiegyensúlyozott alap Progresszív alap Magánnyugdíjpénztár A hozamráta A nettó A kezelési A hozamráta A nettó A kezelési A hozamráta A nettó A kezelési aktuális értéke vagyon költség* aktuális értéke vagyon költség* aktuális értéke vagyon költség* AEGON Magánnyugdíjpénztár 1,1349 Sk 238 250 951,24 Sk 0,065% 1,1214 Sk 1 493 018 486,40 Sk 0,065% 1,1021 Sk 4 530 019 662,22 Sk 0,065% Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár 1,1376 Sk 864 760 594,13 Sk 0,065% 1,1053 Sk 5 827 620 409,30 Sk 0,065% 1,0982 Sk 12 001 084 406,52 Sk 0,065% AXA Magánnyugdíjpénztár 1,1328 Sk 489 792 915,59 Sk 0,065% 1,1050 Sk 4 255 847 372,66 Sk 0,065% 1,0983 Sk 12 113 607 122,98 Sk 0,065% ČS0B Magánnyugdíjpénztár 1,1175 Sk 130 065 336,81 Sk 0,065% 1,0854 Sk 1 007 725 158,95 Sk 0,065% 1,0827 Sk 2 281 243 587,13 Sk 0,065% ING Magánnyugdíjpénztár 1,1250 Sk 203 851 675,51 Sk 0,065% 1,0848 Sk 1 931 856 801,54 Sk 0,065% 1,0724 Sk 4 525 645 600,99 Sk 0,065% VÚB Generali Magánnyugdíjpénztár 1,1254 Sk 420 412 021,51 Sk 0,065% 1,0999 Sk 3 170 295 795,25 Sk 0,065% 1,0933 Sk 5 124 664 911,78 Sk 0,065% * az alap nettó havi vagyonából számítva forrás: A Nyugdíjpénztárak Szövetsége - 2008. július 18-i adatok A hozamráta aktuális értéke: Ez az adat az alap menedzsmentjének munkáját értékeli. Az alap létrehozásakor a hozamráta értéke 1,0000 volt, a táblázatnak ebben az oszlopában lévő szám azt mutatja, hogyan változott időközben ennek a mutatónak az értéke márciustól, vagyis mikortól az első összegeket átutalta a Szociális Biztosító a nyugdíjalapnak. Ha ez a szám nőtt, vagyis nagyobb, mint egy - például 1,0911 -, ez azt jelenti, hogy az alap a rendelkezésére álló idő alatt a pénzeszközöket kamatoztatta, vagyis minden befizetett korona időközben már 1,0911 koronát ér. Ha a hozamráta egy alá csökken, akkor a befizetett összeg vesztett nominális értékéből. A nyugdíjalap vagyonának nettó értéke: Azt mutalja, hogy mekkora vagyont kezel a nyugdíjalap. Minél nagyobb az összeg, az alap annál nagyobb vagyont fektethet be, ami növelheti a hozamot. Ma még a nyugdíjalapok nettó vagyona a legnagyobb pénztárakban már több százmillió, a kisebbekben néhány tízmillió korona, de a folyamat előrehaladtával az alapok több milliárd korona vagyont kezelnek majd.

Next

/
Thumbnails
Contents