Új Szó, 2008. július (61. évfolyam, 152-177. szám)

2008-07-22 / 169. szám, kedd

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2008. JÚLIUS 22. www.ujszo.com A kortárs magyar festészet jelentős alakja volt Elhunyt El Kazovszkij MTl-JELENTÉS Budapest. Életének 59. évében elhunyt El Kazovszkij orosz szár­mazású Kossuth-díjas magyar festőművész. A kortárs magyar művészet egyik legjelentősebb alakját hosszú szenvedés után hétfőn érte a halál. El Kazovszkij 1950. július 13-án született Leningrádban (Szentpétervár), 1965 óta élt Bu­dapesten; 1977-ben elvégezte a budapesti Képzőművészeti Főis­kola festő szakát. Munkásságát 1989-ben Munkácsy Mihály-díjjal ismerték el. 2002-ben Kossuth-dí- jat kapott nemzetközileg is elis­mert, sokoldalú képzőművészeti munkásságáért, a modem kor életérzését kifejező, sajátosan egyéni világú képeiért, úttörő jelentőségű díszlet- és jelmezter­veiért. El Kazovszkij a festészet, a dísz­let- és jelmeztervezés mellett ins­tallációkat is készített és perfor- mansszal is foglalkozott. Alkotói (Képarchívum) pályafutása a 70-es évek végén kezdődött. Ekkor indította el per- formansz-sorozatát, a Dzsan-pa- noptikumot is, amelyben a szín­padi teret, a mozgást, a szöveget és a zenét kapcsolta össze a ha­gyományos festői és szobrászi szemlélettel. Művészetét mitologikus gon­dolkodásmód jellemzi; képei, ins­tallációi, performanszai mítoszok születésének, elhalásának a meta­forái. Állandó motívumokból építkező jellegzetes világát görög és archaikus toposzok köré szer­vezte. Alkotásaiban oázisok, sivatagi állomások, lakatlan szigetek ele­venednek meg képzelete nyomán; színházi díszletekre emlékeztető, kulisszaszerű helyszíneket muta­tó festményein álomszerű kör­nyezetbe helyezi állandó szerep­lőit, angyalokat, múmiát, hattyú­kat, Vénuszokat, párkákat, bale­rinákat vagy éppen a lélek-szim- bólumát, a kutyaszerű vándorál­latot. Életművében nincsenek elkü­lönülő korszakok, a téma, a motí­vumkészlet alig változott. Számos egyéni és csoportos ki­állításon szerepeltek művei, alko­tásai számos közgyűjteményben megtalálhatók, egyebek mellett a budapesti Kiscelli Múzeumban, a Magyar Nemzeti Galériában, a szombathelyi, a kecskeméti és a paksi képtárban, a szolnoki Dam­janich János Múzeumban, a Hat­vani Galériában, a székesfehérvá­ri Szent István Király Múzeum­ban, a győri Xantus János Múze­umban, az ausztriai Galerie Gau- dens Depedit-ben és a lengyel Muzeum Sztukiban. RÖVIDEN Félszázezer látogató a Modemben Debrecen. Vasárnap véget ért az Aba-Novák, a barbár zseni című nagyszabású kiállítás Debrecenben. Az utolsó délutánra meghirdetett tárlatvezetést a tömeges érdeklődés miatt egymás után kétszer tartották meg. Vasárnap este a nyitvatartási időt is meghosszabbította a Modem. A kiállítást az eltelt közel három hónap alatt 50 ezer látogató tekintette meg. A Modem és a Nép- szabadság közös kiadásában megjelentetett katalógus már július elejére elfogyott. Három héttel ezelőtt a 240 oldalas vendégkönyv is betelt - az újba is több mint 50 oldalnyi bejegyzés került, (mod) Interneten a világ legrégibb Bibliája Lipcse A világ legrégebbről fennmaradt kéziratos Bibliájának első részletei digitalizált változatban csütörtöktől már olvashatók az interneten - jelentette be tegnap a Lipcsei Egyetemi Könyvtár. A Codex Sinaiticus, azaz Sínai-félszigeti kódex a IV. században ke­letkezett Egyiptomban. A görög nyelvű, csupa nagybetűvel, szó­közök nélkül írt szöveg ókortudósok szerint négy különböző sze­mély munkája. Az Újszövetséget hiány nélkül, az Ószövetséget részben tartalmazza. A kódex 43 pergamenlapból álló részletét 1844-ben találták meg a Sínai-hegyi Szent Katalin kolostorban, véledenül. Constanin von Tischendorf német kutató bukkant rá tűzgyújtásra szánt papírok között. A felbecsülhetetlen értékű do­kumentum Lipcsébe került. Később egyre több részlet - összesen 390 pergamenlap - került elő a Codex Sinaiticusból. Ezek közül hatot a szentpétervári nemzeti könyvtárban, több mint 340-et a londoni British Libraryben őriznek. Az 1975-ben megtalált újabb 38 oldal a Szent Katalin kolostorban van. Az emberiség írásos kul­turális örökségéhez tartozó kódexet most a négy intézmény virtu­álisan összeilleszti, hogy minél többen hozzáférjenek a www.codex-sinaiticus.net honlapon, (mti) Siralmas a huszti romvár állapota Ungvár. A helyi hatalom közönye és korrumpáltsága következ­tében tovább romlik a történelmi huszti vár romjainak állapota - közölte a hét végén az ungvári zakarpattya.net.ua internetes hírúj­ság. Az írás szerint annak ellenére, hogy a romvárat 2005-ben fel­vették a nemzeti jelentőségű építészeti emlékek állami nyilvántar­tásába, és a huszti városi tanács elkezdte az építménymaradványok állagmegőrzési és felújítási programjának kidolgozását a Nyugat- Ukrajnai Restaurációs Tervezőintézet bevonásával, az állam eddig semmit nem tett a projekt megvalósítása érdekében. Mi több, a vár területét annyira benőtte a gaz, hogy ember legyen a talpán, aki át- verekszi magát rajta, nem szólva a látogatókat riasztó elhanyagolt­ságról és szemétről - olvasható a cikkben. Különösen fájdalmas lát­ni - így az írás - a romvár gondozatlanságát, állagromlását annak ismeretében, hogy milyen volt ép állapotában néhány évszázaddal ezelőtt, és kik laktak benne - emlékeztetett a cikk. (mti) Erzsébet (Anna Friel) és Caravaggio (Hans Matheson) bukolikus románca (Fotó:Jakubiskofilm| Juraj Jakubisko tudatosan vállalt művészi szabadsággal a „véres" csejtei várúrnőt igyekszik tisztára mosni A piros vízben fürdő Erzsébet Örömmel konstatálja a forgalmazó: minden vára­kozást felülmúl Juraj Ja­kubisko legújabb, szlovák, cseh, angol és magyar ko­produkcióban készült alko­tása, a Báthory. TALLÓSl BÉLA Közép-Európa legnagyobb költ­ségvetésű filmje már az első vetíté­si napon nézettségi rekordot ért el, a bemutatás kezdő hétvégéjén pe­dig az önálló szlovák filmgyártás ideje alatt (1993-tól) készült va­lamennyi hazai produkció nézett­ségét megelőzte. A vetítés első hetének adatait dokumentáló statisztika szerint 64 154 nézővel (az 1993-tól napjain­kig terjedő időszakot tekintve) ez lett a leglátogatottabb film - lekö­rözve a leghúzósabb álomgyári produkciókat is. Csehországban is az élvonalba került a csejtei várúr­nő, Báthory Erzsébet köré szőtt vé­res legendát feldolgozó opus: 196 067 nézővel olyan sikeres mozik közé sorakozott be, mint az Üveg­visszaváltó, az Őfelsége pincére voltam vagy a Vadvízi evezősök. Várható .volt a nagyfokú érdek­lődés. A négy év alatt (hosszan el­húzódott utómunkálatokkal) ké­szült filmet a sajtóban is bedobott, nagy visszhanggal kísért kíváncsi­ságfelkeltő „csalikkal” adagolták fokozatosan. Mindössze annyit idézzünk fel ezekből, hogy nagy­szabású előbemutatót tartottak VIP vendégek részére (kormányfő, államfő). Hogy a sajtó képviselői számára már jóval (hónapokkal) korábban bemutattak egy rövid előzetest. Végül a Karlovy Vary-i világpremierre hivatkozva mégis lemondták, majd újra meghirdet­ték a sajtóvetítést. így a közönsé­get sikerült olyannyira „beetetni”, hogy hosszú idő után reneszánszát éli a mozi, pontosabban a szlovák mozi. A forgalmazó közleménye szerint ugyanis a Báthory elérte, hogy a pénztárak előtt ismét sorok kígyóznak, s teltházas vetítésekkel fut a film. Szögezzük le az elején, a Bátho­ry nem történelmi hitelességű dráma - egyébként is inkább csak legenda-hitelességet lehetne szá­mon kérni. A narrációban kétszer is elhangzik, hogy amire nincs bi­zonyíték, azt legenda lengi körül. A tudatosan vállalt művészi sza­badságnak és a fantáziának tág te­ret adó koncepcióval e sikerfilm inkább felel meg a történelmi ka­landfilm műfajának, ami az elmúlt években fénykorát élte. E terüle­ten olyan, a régmúlt eseményeit, legendáit mozgóképre ültető me­gaprodukciók láttak napvilágot, mint a Trója vagy a Nagy Sándor, a hódító. A „szlovák Fellini” ezeknél közelebbi múltba fordult, s nem nagy hadvezérek és legyőzhetet­len félistenek (mint a Trójában Akhilleusz) mítoszát támasztja fel (mondjuk a nagymorva históriá­ból) designerek által tervezett csodafegyverekkel vívott lángoló harci jelenetek közepette, hanem a történelmi Magyarország nemes asszonya, Báthory Erzsébet tün­döklése és bukása köré sző festői képekben gazdag történetet. Az epizódok közt vannak ugyan lát­ványos véres harci nekifeszülések, akciók a török ellen vívott csaták­ból, ám Jakubisko műve nem annyira a nagy külső helyszíneken kivitelezett harci tablókra épül, inkább a Margó királynéval (Patri­ce Chéreau rendező francia ro­mantikus drámája) rokon, belső tereken (tévelygő) eszmékkel megvívott drámai csatákban ki­csúcsosodó, kemény intrikahábo­rúra összpontosít. A szlovák rendező filmjével arra vállalkozik, hogy a Guinness re­kordok között minden idők legvé­rengzőbb gyilkosaként jegyzett (a legenda szerint kegyetlen véres fürdőket rendezett) Báthory Er­zsébet „véres voltát” tisztára mos­sa, s úgy mutatja be őt, mint a poli­tikai, hatalmi intrikák áldozatát. Aki előrenéző bajgyógyítóként a gyógynövények erejében hisz. If­júságát és szépségét is oly módon próbálja meg tartóssá tenni, hogy gyógynövények és szirmok szép piros kivonatában, főzetében áz- tatgatja magát. Bár ez irányú szel­lemisége valójában abban a viszo­nyulásban ellentmondóvá válik, amikor engedni kezd a tüzes po- kolbéliséget megidéző boszor­kányságnak és gyilkos mágiának. Ezen a ponton, amikor a filmbe be­lép a Deana Jakubisková-Hor- váthová színészileg nagyszerűen eltalált boszorkány-varázsló figu­rájával irányított valóságszint, a történelmi kaland műfaja valami­féle középkori sci-frvel elegyül. A varázslói misztika vonulatát lele­ményesen ellenpontozza az alkí­mia, az optika, az örök mozgás, a szabadesés és repülés, valamint a fizika egyéb területén tett felfede­zések, technikai újdonságok (kissé eltúlzott, de hatásos eszközök, mint a középkori „lökhajtásos” görkorcsolya) előnyeit élvező ifjú és idős barát párosának „titkos- szolgálati” tevékenysége. Ők ket­ten ugyanis olyanok, mintha az UIS mozgatná őket (U1S: Uhorská informačná služba - saját, levédett szerzői elnevezés). A politikai ha­talmi harcok mellett, illetve azzal társulva ez - a kémszolgálat - a másik aktualitása a filmnek. E (leírva is) barokkos, tekergős, néha követhetetlen és soknak tűnő - ezért álmosító - motívumguban- colást egészíti ki, illetve tisztázza le élvezhető szállá a romantikus szerelmi történet, Erzsébet félre- szerelmesedése. Szép románc ala­kul ki ugyanis közte és a férjétől hadi sarcként ajándékba hozott és kapott olasz festő, a velencei kék rózsák mestere, az Erzsébet előtt nőt nem szerető Caravaggio kö­zött. A művészi szabadság - amely egyebek között ágyasítja Erzsébe­tet és Caravaggiót - éppen ezen a szálon bicsaklik meg a legkirívób­ban. Amikor is Erzsébet és a nő­nemet épp csak kóstolgató festő­mester olyan szenvedéllyel fonód­nak egymásba, hogy elindul és táncra perdül velük a gyóntató­szék - ez ebben a multiműfajt kul- tiváló filmben is meglehetősen idegen, távoli műfajelem. Ezzel együtt Báthory bejött. A sok pénzen rehabilitált Erzsébet pénzszívó kasszasiker. Ilyen érte­lemben mozilegenda. Véres re­kord. Csótó László grafikáihoz Bettes István írt verseket - megemlékezik a folyóirat Szepesházy Kálmánról is Szőlő- és borkultúra a Gömörországban LAPAJÁNLÓ Az északi magyar peremvidék fóruma, a Gömörország idei, má­sodik száma a szőlő- és borkultúrát választotta kiemelt témájául. Azt járja körül, amint azt Hizsnyan Géza vezércikkében olvashatjuk, hogy „milyen szerepe van a szőlő- termesztésnek és a borkészítésnek az egyetemes kultúrában és a mai ember életében? Milyen szerepe volt és van a régióban (Gömör- Kishontban, Szlovákia magyarok lakta régióiban, illetve egész Szlovákiában)?” Egy gömöri szár­mazású, egri csúcsborászról, Gál Tiborról fest portrét Hizsnyan Gé­za. A Vály-völgyi szőlőművelés múltjába B. Kovács István nyújt be­tekintést, Faggyas István pedig a keleméri határ szőlős területeivel foglalkozik tanulmányában. Ádám Sándor, akinek két nagy érdeklődési köre a vulkanológia és a szőlészet, írásában (Vallomásfé- le a tájról és a borról) arra mutat rá, hogy a két téma szorosan össze­függ. Az ipolynyéki szőlőtermesz­téshez nyújt adalékokat Korcsog László tanulmánya, míg Tóth Fe­renc írása révén a közép-szlovákiai borvidék múltjával és jelenével ismerkedhet meg közelebbről az olvasó. A folyóirat Gömör termé­szeti öröksége című sorozatában a murányi várhegyre és a Cigányká­ra vezet el. Dr. Kiss László orvos­történész Palócföld orvosai című sorozatában a 18. században élt, jobbágyfiúból lett főorvos, Ma­dách Péter rimaszombati működé­séhez fűz adalékokat. Közli a folyó­irat Csótó László grafikáit és Bettes Istvánnak e grafikákhoz írt verseit is. A művészi kooperációból re­mélhetőleg hamarosan kötet is születik - ezt a tervet dédelgeti ugyanis a költő. Megemlékezik a folyóirat a gömöri származású, idén Budapesten elhunyt Szepes­házy Kálmánról. „Egyike volt azon keveseknek - írja méltatásában B. Kovács István -, akik egész életük­ben szívügyüknek tekintették a közjó szolgálatát, ezen belül a fel­vidéki magyarság ügyét.” (m) I ( I I < i < ( I i

Next

/
Thumbnails
Contents