Új Szó, 2008. július (61. évfolyam, 152-177. szám)

2008-07-22 / 169. szám, kedd

2 Közélet ÚJ SZÓ 2008. JÚLIUS 22. www.ujszo.com __________________RÖVIDEN ___________ wwwwwwj wiw iiiíi!: fľiaura; Országszerte „hiánycikk” a tűzoltó Pozsony. A szükségesnél megközelítőleg400 tűzoltóval kevesebb van jelenleg Szlovákiában, s a meglévők sincsenek megfelelően ju­talmazva - véli Alexander Nejedlý országos tűzoltó-parancsnok. 2008 első félévében tűzeset következtében országszerte 33 személy halt meg és 135 szenvedett sérülést, s összesen 5896 tűzesetet re­gisztráltak. Ez ugyan 2377-tel kevesebb, mint a tavalyi év azonos időszakában, az anyagi károk azonban csaknem 45 millió koronával (1,5 millió euró) magasabbak, mint egy évvel ezelőtt. (SITA) Zöldet kapott a gázárszabályozás Pozsony. Az árszabályozási hivatal (ÚRSO) jogosult lesz a ház­tartások fogyasztására szánt földgáz árának szabályozására, Ivan Gažparovič köztársasági elnök ugyanis tegnap aláírta az erről szóló törvénymódosítást. A koalíciós képviselők által elfogadott módosí­tás célja az energiaárak befagyasztása. Az ÚRSO a gázárún. variábi­lis részét szabályozhatja, amely a teljes ár 70%-át teszi ki. (SITA) Kifosztották a Žurnál szerkesztőségét Pozsony. Csaknem félmillió koronás kárt okoztak a Žurnál heti­lapnak ismeretlen tettesek, akik tegnap hajnalban törtek be a lap pozsonyi szerkesztőségébe, ahonnan több notebookot, valamint értékes fotós felszerelést vittek el. Több, ugyanazon emeleten ta­lálható cég irodáját is kifosztották. A magazint kiadó Forza ügy­nökség rendőrségi feljelentést tett az ügyben. (SITA) Már nem a munkanélküliségtől félnek a legtöbben Új mumusunk az infláció A Nyitott Társadalomért Intézet szerint nálunk máig hátrányos megkülönböztetés éri a roma gyerekeket Kisegítő iskolákba terelt romák A roma kisiskolások mindmáig csak szerencsés esetben ismerkedhetnek meg a számítógép és a világháló rejtelmeivel (Ján Krošlók felvétele) ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Már nem a munkanél­küliségtől félnek a legjobban a szlovák állampolgárok, hanem az áremelkedéstől. Az Európai Bizott­ság Eurobarometer felmérése alap­ján két évvel ezelőtt Szlovákia la­kosságának még több mint 60%-a a munkanélküliséget tartotta a leg­nagyobb veszélynek az országban, az idei év tavaszán készített felmé­rés alapján azonban már csak 29 százaléknyian vélik úgy, hogy ez az ország legnagyobb problémája. A szlovák lakosság jelentős része, 43%-a a legégetőbb gondnak ma az áremelkedéseket tartja, ezután a munkanélküliséget, majd az egész­ségügyi szolgáltatások rendszerét. „Ahhoz, hogy a szlovák állampol­gárok az árak növekedését tartják a legnagyobb gondnak, hozzájárult az élelmiszer és a kőolaj vüágpiaci árának emelkedése, de az euró be­vezetésével együtt járó félelmek is” - fejtette ki Ivan Kuhn, az Euroba­rometer szlovák jelentésének ki­dolgozója. A statisztikai hivatal adatai sze­rint júniusban a fogyasztói árak 4,6%-kal voltak magasabbak, mint egy évvel ezelőtt. Emellett az euró az árakat látszólag „kisebbíti.” A „kis számok hatása” odavezethet, hogy nőni fognak az árak, főleg azután, hogy 2009 végén megszűnik a kettős árfeltüntetés, így nem lesz módunk összehason­lítani a koronát az euróval. A kormány egyébként épp az ilyen áremelések kivédése érdeké­ben akaija befagyasztani bizonyos termékek árát, sőt létrehozott egy „ártanácsot” is, amelyben több mi­niszter is helyet kapott, s amely az árak alakulását fogja figyelni, első­sorban az élelmiszer, az energia, az egészségügyi szolgáltatások és a közlekedés árait. Szerdán jóváha­gyott a kabinet egy intézkedéscso­magot is „az euróbevezetéssel járó indokolatlan áremelkedések kikü­szöbölésére.” Ivan Kuhn szerint annak, hogy a munkanélküliségtől jóval kevesebben tartanak, az is az oka, hogy külföldi befektetők ér­keztek az országba, egyes régiók­ban hiány mutatkozik a szakkép­zett munkaerőből, csökkent a munkanélküliség hivatalos aránya, valamint az, hogy mindezeket a té­nyeket az érintett szervezetek a saj­tóban erősen hangsúlyozzák. (sán) Pozsony. Továbbra is hátrá­nyos megkülönböztetés éri a roma gyerekeket Szlovákiá­ban. A Nyitott Társadalomért Intézet szerint az oktatásügyi reform ellenére még mindig gyakran elkülönítik, indok nélkül felzárkóztató iskolá­ba adják őket. Ellenvélemé­nyek szerint azonban a kor­mány az utóbbi években több pozitív intézkedést hozott a helyzet javítása érdekében. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ „Kirekesztik a roma gyerekeket akár olyan értelemben, hogy túl gyakran íratják őket kisegítő isko­lába, akár olyan értelemben, hogy az alapiskolában speciális osztá­lyokat, netán kizárólag roma gye­rekekből álló osztályokat nyitnak” - szögezte le a romák oktatási esélyegyenlőségét vizsgáló tanul­mány társszerzője, Miroslava Ha- palová. A jelentés szerint sok roma nem jut hozzá a minőségi oktatás­hoz, s így romlanak az esélyeik a munkapiacon. A Nyitott Társada­lomért Intézet nemcsak Szlovákiá­ban, hanem további hét országban Pozsony. Csaknem 717,5 millió koronával (23,82 millió euró) ke­vesebb szociális segélyt fizetett ki az állam az idei év első hat hónap­jában, mint a 2007-es év ugyan­ezen időszakában. A Munka-, Szo­ciális és Családügyi Központ adatai szerint idén az első félévben 3,73 milliárd koronát (123,8 millió eu­ró) tett ki a kifizetett szociális se­gély összege. Az ezzel összefüggő különböző támogatások 3,38 mil­liárd koronára (122,2 millió euró) rúgtak, ez 683 millió koronával (22,67 millió euró) kevesebb, mint tavaly ilyenkor. Egyedül a póttar- tásdíjra kifizetett összeg növeke­dett, 2007 első félévében ez 43,6 millió korona (1,44 millió euró) volt, idén 49,4 millió korona (1,54 millió euró). Az anyagi szükség- helyzetben lévők gyerekeinek ét­keztetésére az állam idén 204,4 millió koronát (6,78 millió euró) fordított, ez 22,3 millió koronával kevesebb, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Csökkent a tanesz­Üdülési csekkek 2009-től? Pozsony. Jövő évtől üdülési csekkekkel is fizethetünk a hazai üdülőhelyeken, ha ezzel a kor­mány is egyetért. A gazdasági mi­nisztériumjavaslatára 10 ezer ko­ronás (332 euró) csekkeket ve­zetnének be, amelynek felét az al­kalmazott fizetné, másik felét pe­dig a munkaadó állná, az utóbbi ezt az összeget leírhatná az adó­alapjából. „Ez egyfajta kísérlet a hazai turizmus fellendítésére, hi­szen a visegrádi négyek közül Szlovákiában a legkisebb azok száma, akik itthon, hazai kirándu­lóhelyeken töltik szabadságukat, szabadidejüket” - fejtette ki Ro­bert Kohlmann, a Szlovák Utazási Irodák Szövetségének (SACKA) elnöke. Az üdülési csekkek jövője a gazdasági és a pénzügyi tárca tár­gyalásaitól függ majd - ez utóbbi minisztérium ugyanis jelezte, eb­is vizsgálta a romák oktatásának helyzetét. Kathy Negrin, az intézet budapesti központjának munka­társa szerint a kormányok ugyan készítenek stratégiát a romák gondjainak megoldására, ám ez csak elmélet szintjén marad, a gya­korlatba nem ültetik át. „Szlovákia ebből a szempontból, tehát a gya­korlati megvalósítást tekintve vi­szonylag jól áll” - jelentette ki a bu­dapesti intézet munkatársa. A roma gyerekek a többségi tár­saikkal összehasonlítva sokkal nagyobb valószínűséggel kerül­nek speciális iskolába, akkor is, ha jók a képességeik, áll a jelentés­ben. Az az igyekezet, hogy megle­gyen a megfelelő gyereklétszám, gyakran arra ösztönzi a speciális iskolákat, hogy a romák köréből „toborozzák” a diákokat, némely iskolák állítólag győzködik a szü­lőket, hogy hozzájuk írassák be a gyereket, holott az nem szellemi fogyatékos, vélik a jelentés készí­tői. A szülők gyakran azért is ad­ják speciális iskolába a gyereke­ket, mert itt könnyebb jó jegyeket szerezni, tehát könnyebb elérni a motivációs ösztöndíjhoz szüksé­ges tanulmányi átlagot. A Nyitott Társadalomért Intézet egyik alapvető kifogása az, hogy a köz-támogatás is, idén az erre for­dított összeg 35,4 millió korona (1,17 millió euró). A tanulmányi át­lag után járó motivációs ösztöndíj­ra is kevesebbet költött az állam az idei év első hat hónapjában, 59,9 millió koronát (1,98 millió euró), tavaly ez 70,6 millió korona (2,34 mülió euró) volt. Anyagi szükséghelyzetben, te­hát amikor az adott személy szoci­ális segélyre jogosult, idén június­ban 318 ezren voltak az ország­ban, ez 29,6 ezerrel kevesebb, mint fél évvel ezelőtt. Szeptember­től emelkedik a szociális segély és lakhatási támogatás. Az az egye­dülálló személy, aki 5 és több gyermeket nevel, a jelenlegi 4110 koronás támogatás helyett ősztől 4800 koronát kap. Az öt és több gyermeket nevelő pár a mostani 5360 korona helyett 6060 koroná­ra jogosult, mindkét esetben az emelés 700 korona. Az egyedülál­ló személy 80 koronás emelésre számíthat, vagyis ősztől anyagi szükséghelyzet esetén 1760 koro­nás támogatást kaphat. (sán) ben az évben nem számolnak a rendszer bevezetésével. A pénz­ügyminisztérium szerint az üdü­lési csekkek bevezetése 100-150 roma asszisztensek nem beszélik a roma nyelvet, gyakran olyan pe­dagógusok töltik be ezt a funkciót, akiket a létszámleépítés során az iskola nem akar elbocsátani. Marta Šikrová, a romaügyi kormánybiz­tos irodájának munkatársa szerint a roma nyelvet csak június végén szabványosították, tehát addig nem lehetett törvényben előírni, hogy a roma asszisztenseknek is­merniük kell a roma nyelvet. Miron Zelina, a Komenský Egye­Pozsony. Marad a Szlovák Föld­alap élén Miroslav Sebek, aki „túlélte” az állami intézmény tava­lyi botrányait, amelybe Miroslav Jureňa mezőgazdasági miniszter is belebukott, és az alap igazgatóhe­lyettese, Branislav Bríza is távozni kényszerült. Ivan Gašparovič köz- társasági elnök tegnap aláírta a földalap működését szabályozó törvény módosítását, mely megha­tározza az alap új felépítését. Ugyanez a módosítás azonban ki­mondja azt is, hogy az eddig le nem váltott hivatalnokok a helyükön maradhatnak, vagyis helyén ma­radhat Miroslav Sebek igazgató, akit a Smer jelölt. Helyettesét vár­hatóan újra a HZDS jelölheti. „A Koalíciós Tanács még megvitatja ezt a kérdést” - mondta lapunknak Monika Zakariásová, a HZDS szó­vivője. Az alap munkáját egy új, 11 tagú felügyelőtanács hivatott el­lenőrizni, melybe két tagot az el­lenzéki pártok is jelölhetnek. Vár­ható azonban, hogy az ellenzék millió koronás (3,3-5 millió eu- rós) adókiesést jelentene. Az újí­tás állítólag elnyerte Robert Fico kormányfő tetszését is. (MSz) tem Humán Tanulmányok Intéze­tének igazgatója szerint a tanul­mány elavult adatokat tár a nyil­vánosság elé, s nem tárgyilagos, mert meg sem említi például, hogy megszületett az új oktatásügyi törvény és a roma gyerekek okta­tásának új koncepciója. A Nyitott Társadalomért Intézet szerint ennek az az oka, hogy a ta­nulmány tavaly készült el, az új törvények csak ezt követően szü­lettek meg. (sán) nem él ezzel a jogával, mivel csak „bábfigurák” lehetnének a koalíció kezében. „Nem tartom jó ötletnek a képviselők delegálását, mivel az alap igazgatása a jelenlegi kor­mány felelőssége” - mondta la­punknak Simon Zsolt (MKP). A döntés ugyanis az igazgató és a he­lyettese kezében marad, ráadásul a felügyelótanácsa csak kollektív döntés alapján ellenőrizheti a vég­rehajtó szervek munkáját. A11 ta­gú tanácsban 9 tagot a kormány és a koalíciós pártok javasolhatnak. Simon szerint minden marad a ré­giben. „Ugyanúgy pótföldeket ad­nak majd, mint eddig, és ez lehető­vé teszi a magas-tátrai földügyek­hez hasonló visszaéléseket” - mondta Simon. Szerinte a kormány viseli a felelősséget azért is, hogy az alap gyakorlatilag a 2006-os kor- mányalakítás óta nem működik. Az alapnak azonban szeptember else­jétől 5 napon belül nyilvánosságra kell hoznia minden új szerződést, és elérhetővé kell tenniük a koráb­ban a restituensekkel megkötött megállapodásokatis. (lpj, s) Selye János Egyetem Csak ősszel döntenek? Komárom. Minden bizonnyal csak ősszel dől el, ki lesz a Selye Egyetem rektora, miután a régi szenátus a testület tagjai felének lemondása után már döntésképte­len állapotban van. Az új választá­sokat a lemondás utáni csonka sze­nátus még júniusra kiírta, ám azok csak az egyetem egy részén zajlot- takle. Aszenátusi választásokra így szintén ősszel kerül majd sor, és az új összetételű testület választja majd meg az intézmény új rektorát. A választások első körében Tóth János volt Albert Sándor jelenlegi rektor kihívója - akkor egyik jelölt sem érte el a megválasztáshoz szükséges 10 szavazatot. Tóth ké­sőbb megfellebbezte a döntést, mi­vel időközben kitudódott, hogy a testület már közel egy éve eggyel kevesebb (17) taggal működik, így a 9 megszerzett szavazat is elég lett volna a győzelméhez. (MSz) Felismerjük a hamis eurót? Az euróövezet szélesedésével a pénzhamisítók új vadászterü­lethez jutnak. A német bankok és intézmények szerint a leggyak­rabban hamisított bankjegy az 50 eurós. Hogyan lehet felismer­ni a hamis bankjegyet? A valódi bankón - a sorszámát nem tar­talmazó oldalon - felül tapintha­tó a nyomat. Ellenfényben az ér­téket jelző szám baloldalt, közé­pen, s a rajzolatban is látható, va­lamint ilyen megvilágításban alul egy sötét csík is megjelenik. A jobb szélen lévő, díszes rajzo­lattal körülvett értékjelző szá­mon a bankjegy megbülentése- kor előtűnik egy hologram, a sor­számot is tartalmazó hátoldalon a jobbra alul lévő értékjelző (50- es) pedig megbillentés eseté megváltoztatja a színét. A hami sítók azonban nemcsak a bankje gyekkel, hanem az érmékkel is gyakran csalnak. A hamisított ér­mék - túlnyomó részben a 2 eu- rósok - száma folyamatosan nő: tavaly már csaknem 82 ezret re­gisztráltak csak Németország­ban. A valódi érméken a belső fe­hér és a külső, aranyszínű gyűrű erősen eltérő. A kettő között fel­tűnő a határ, és a középső rész dombomyomott ábrája is éles rajzolatú. A peremen éles a recé- zet, és államonként eltérően fel­irat is lehet benne. Az euró érméi enyhén mágneses anyagúak. Ezért egy mágnes azokat csak enyhén vonzza, de nem rántja magához. Az igazi érmék ke­mény lapra ejtve kellemesen csengő hangot adnak, míg az ón­ból vagy más idegen anyagot tar­talmazó fémből vert hamisak tompán csengenek. (MTI) (sxc.hu-felvétel) Csökkenő munkanélküliség - nem kell annyi segély Kevesebbnek többet kapnak ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A csekkek névértékének felét az alkalmazott, a másik felét a munkaadó állná Rövidesen tömegesen rohamozzuk meg a Tátra ormait? Az üdülési csekk a hazai turizmus fellendülését szolgálja. (SITA-felvétel) Nem történt érdemi változás a Szlovák Földalap élén Földbe gyökerezett vezérek ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ

Next

/
Thumbnails
Contents