Új Szó, 2008. július (61. évfolyam, 152-177. szám)
2008-07-22 / 169. szám, kedd
2 Közélet ÚJ SZÓ 2008. JÚLIUS 22. www.ujszo.com __________________RÖVIDEN ___________ wwwwwwj wiw iiiíi!: fľiaura; Országszerte „hiánycikk” a tűzoltó Pozsony. A szükségesnél megközelítőleg400 tűzoltóval kevesebb van jelenleg Szlovákiában, s a meglévők sincsenek megfelelően jutalmazva - véli Alexander Nejedlý országos tűzoltó-parancsnok. 2008 első félévében tűzeset következtében országszerte 33 személy halt meg és 135 szenvedett sérülést, s összesen 5896 tűzesetet regisztráltak. Ez ugyan 2377-tel kevesebb, mint a tavalyi év azonos időszakában, az anyagi károk azonban csaknem 45 millió koronával (1,5 millió euró) magasabbak, mint egy évvel ezelőtt. (SITA) Zöldet kapott a gázárszabályozás Pozsony. Az árszabályozási hivatal (ÚRSO) jogosult lesz a háztartások fogyasztására szánt földgáz árának szabályozására, Ivan Gažparovič köztársasági elnök ugyanis tegnap aláírta az erről szóló törvénymódosítást. A koalíciós képviselők által elfogadott módosítás célja az energiaárak befagyasztása. Az ÚRSO a gázárún. variábilis részét szabályozhatja, amely a teljes ár 70%-át teszi ki. (SITA) Kifosztották a Žurnál szerkesztőségét Pozsony. Csaknem félmillió koronás kárt okoztak a Žurnál hetilapnak ismeretlen tettesek, akik tegnap hajnalban törtek be a lap pozsonyi szerkesztőségébe, ahonnan több notebookot, valamint értékes fotós felszerelést vittek el. Több, ugyanazon emeleten található cég irodáját is kifosztották. A magazint kiadó Forza ügynökség rendőrségi feljelentést tett az ügyben. (SITA) Már nem a munkanélküliségtől félnek a legtöbben Új mumusunk az infláció A Nyitott Társadalomért Intézet szerint nálunk máig hátrányos megkülönböztetés éri a roma gyerekeket Kisegítő iskolákba terelt romák A roma kisiskolások mindmáig csak szerencsés esetben ismerkedhetnek meg a számítógép és a világháló rejtelmeivel (Ján Krošlók felvétele) ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Már nem a munkanélküliségtől félnek a legjobban a szlovák állampolgárok, hanem az áremelkedéstől. Az Európai Bizottság Eurobarometer felmérése alapján két évvel ezelőtt Szlovákia lakosságának még több mint 60%-a a munkanélküliséget tartotta a legnagyobb veszélynek az országban, az idei év tavaszán készített felmérés alapján azonban már csak 29 százaléknyian vélik úgy, hogy ez az ország legnagyobb problémája. A szlovák lakosság jelentős része, 43%-a a legégetőbb gondnak ma az áremelkedéseket tartja, ezután a munkanélküliséget, majd az egészségügyi szolgáltatások rendszerét. „Ahhoz, hogy a szlovák állampolgárok az árak növekedését tartják a legnagyobb gondnak, hozzájárult az élelmiszer és a kőolaj vüágpiaci árának emelkedése, de az euró bevezetésével együtt járó félelmek is” - fejtette ki Ivan Kuhn, az Eurobarometer szlovák jelentésének kidolgozója. A statisztikai hivatal adatai szerint júniusban a fogyasztói árak 4,6%-kal voltak magasabbak, mint egy évvel ezelőtt. Emellett az euró az árakat látszólag „kisebbíti.” A „kis számok hatása” odavezethet, hogy nőni fognak az árak, főleg azután, hogy 2009 végén megszűnik a kettős árfeltüntetés, így nem lesz módunk összehasonlítani a koronát az euróval. A kormány egyébként épp az ilyen áremelések kivédése érdekében akaija befagyasztani bizonyos termékek árát, sőt létrehozott egy „ártanácsot” is, amelyben több miniszter is helyet kapott, s amely az árak alakulását fogja figyelni, elsősorban az élelmiszer, az energia, az egészségügyi szolgáltatások és a közlekedés árait. Szerdán jóváhagyott a kabinet egy intézkedéscsomagot is „az euróbevezetéssel járó indokolatlan áremelkedések kiküszöbölésére.” Ivan Kuhn szerint annak, hogy a munkanélküliségtől jóval kevesebben tartanak, az is az oka, hogy külföldi befektetők érkeztek az országba, egyes régiókban hiány mutatkozik a szakképzett munkaerőből, csökkent a munkanélküliség hivatalos aránya, valamint az, hogy mindezeket a tényeket az érintett szervezetek a sajtóban erősen hangsúlyozzák. (sán) Pozsony. Továbbra is hátrányos megkülönböztetés éri a roma gyerekeket Szlovákiában. A Nyitott Társadalomért Intézet szerint az oktatásügyi reform ellenére még mindig gyakran elkülönítik, indok nélkül felzárkóztató iskolába adják őket. Ellenvélemények szerint azonban a kormány az utóbbi években több pozitív intézkedést hozott a helyzet javítása érdekében. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ „Kirekesztik a roma gyerekeket akár olyan értelemben, hogy túl gyakran íratják őket kisegítő iskolába, akár olyan értelemben, hogy az alapiskolában speciális osztályokat, netán kizárólag roma gyerekekből álló osztályokat nyitnak” - szögezte le a romák oktatási esélyegyenlőségét vizsgáló tanulmány társszerzője, Miroslava Ha- palová. A jelentés szerint sok roma nem jut hozzá a minőségi oktatáshoz, s így romlanak az esélyeik a munkapiacon. A Nyitott Társadalomért Intézet nemcsak Szlovákiában, hanem további hét országban Pozsony. Csaknem 717,5 millió koronával (23,82 millió euró) kevesebb szociális segélyt fizetett ki az állam az idei év első hat hónapjában, mint a 2007-es év ugyanezen időszakában. A Munka-, Szociális és Családügyi Központ adatai szerint idén az első félévben 3,73 milliárd koronát (123,8 millió euró) tett ki a kifizetett szociális segély összege. Az ezzel összefüggő különböző támogatások 3,38 milliárd koronára (122,2 millió euró) rúgtak, ez 683 millió koronával (22,67 millió euró) kevesebb, mint tavaly ilyenkor. Egyedül a póttar- tásdíjra kifizetett összeg növekedett, 2007 első félévében ez 43,6 millió korona (1,44 millió euró) volt, idén 49,4 millió korona (1,54 millió euró). Az anyagi szükség- helyzetben lévők gyerekeinek étkeztetésére az állam idén 204,4 millió koronát (6,78 millió euró) fordított, ez 22,3 millió koronával kevesebb, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Csökkent a taneszÜdülési csekkek 2009-től? Pozsony. Jövő évtől üdülési csekkekkel is fizethetünk a hazai üdülőhelyeken, ha ezzel a kormány is egyetért. A gazdasági minisztériumjavaslatára 10 ezer koronás (332 euró) csekkeket vezetnének be, amelynek felét az alkalmazott fizetné, másik felét pedig a munkaadó állná, az utóbbi ezt az összeget leírhatná az adóalapjából. „Ez egyfajta kísérlet a hazai turizmus fellendítésére, hiszen a visegrádi négyek közül Szlovákiában a legkisebb azok száma, akik itthon, hazai kirándulóhelyeken töltik szabadságukat, szabadidejüket” - fejtette ki Robert Kohlmann, a Szlovák Utazási Irodák Szövetségének (SACKA) elnöke. Az üdülési csekkek jövője a gazdasági és a pénzügyi tárca tárgyalásaitól függ majd - ez utóbbi minisztérium ugyanis jelezte, ebis vizsgálta a romák oktatásának helyzetét. Kathy Negrin, az intézet budapesti központjának munkatársa szerint a kormányok ugyan készítenek stratégiát a romák gondjainak megoldására, ám ez csak elmélet szintjén marad, a gyakorlatba nem ültetik át. „Szlovákia ebből a szempontból, tehát a gyakorlati megvalósítást tekintve viszonylag jól áll” - jelentette ki a budapesti intézet munkatársa. A roma gyerekek a többségi társaikkal összehasonlítva sokkal nagyobb valószínűséggel kerülnek speciális iskolába, akkor is, ha jók a képességeik, áll a jelentésben. Az az igyekezet, hogy meglegyen a megfelelő gyereklétszám, gyakran arra ösztönzi a speciális iskolákat, hogy a romák köréből „toborozzák” a diákokat, némely iskolák állítólag győzködik a szülőket, hogy hozzájuk írassák be a gyereket, holott az nem szellemi fogyatékos, vélik a jelentés készítői. A szülők gyakran azért is adják speciális iskolába a gyerekeket, mert itt könnyebb jó jegyeket szerezni, tehát könnyebb elérni a motivációs ösztöndíjhoz szükséges tanulmányi átlagot. A Nyitott Társadalomért Intézet egyik alapvető kifogása az, hogy a köz-támogatás is, idén az erre fordított összeg 35,4 millió korona (1,17 millió euró). A tanulmányi átlag után járó motivációs ösztöndíjra is kevesebbet költött az állam az idei év első hat hónapjában, 59,9 millió koronát (1,98 millió euró), tavaly ez 70,6 millió korona (2,34 mülió euró) volt. Anyagi szükséghelyzetben, tehát amikor az adott személy szociális segélyre jogosult, idén júniusban 318 ezren voltak az országban, ez 29,6 ezerrel kevesebb, mint fél évvel ezelőtt. Szeptembertől emelkedik a szociális segély és lakhatási támogatás. Az az egyedülálló személy, aki 5 és több gyermeket nevel, a jelenlegi 4110 koronás támogatás helyett ősztől 4800 koronát kap. Az öt és több gyermeket nevelő pár a mostani 5360 korona helyett 6060 koronára jogosult, mindkét esetben az emelés 700 korona. Az egyedülálló személy 80 koronás emelésre számíthat, vagyis ősztől anyagi szükséghelyzet esetén 1760 koronás támogatást kaphat. (sán) ben az évben nem számolnak a rendszer bevezetésével. A pénzügyminisztérium szerint az üdülési csekkek bevezetése 100-150 roma asszisztensek nem beszélik a roma nyelvet, gyakran olyan pedagógusok töltik be ezt a funkciót, akiket a létszámleépítés során az iskola nem akar elbocsátani. Marta Šikrová, a romaügyi kormánybiztos irodájának munkatársa szerint a roma nyelvet csak június végén szabványosították, tehát addig nem lehetett törvényben előírni, hogy a roma asszisztenseknek ismerniük kell a roma nyelvet. Miron Zelina, a Komenský EgyePozsony. Marad a Szlovák Földalap élén Miroslav Sebek, aki „túlélte” az állami intézmény tavalyi botrányait, amelybe Miroslav Jureňa mezőgazdasági miniszter is belebukott, és az alap igazgatóhelyettese, Branislav Bríza is távozni kényszerült. Ivan Gašparovič köz- társasági elnök tegnap aláírta a földalap működését szabályozó törvény módosítását, mely meghatározza az alap új felépítését. Ugyanez a módosítás azonban kimondja azt is, hogy az eddig le nem váltott hivatalnokok a helyükön maradhatnak, vagyis helyén maradhat Miroslav Sebek igazgató, akit a Smer jelölt. Helyettesét várhatóan újra a HZDS jelölheti. „A Koalíciós Tanács még megvitatja ezt a kérdést” - mondta lapunknak Monika Zakariásová, a HZDS szóvivője. Az alap munkáját egy új, 11 tagú felügyelőtanács hivatott ellenőrizni, melybe két tagot az ellenzéki pártok is jelölhetnek. Várható azonban, hogy az ellenzék millió koronás (3,3-5 millió eu- rós) adókiesést jelentene. Az újítás állítólag elnyerte Robert Fico kormányfő tetszését is. (MSz) tem Humán Tanulmányok Intézetének igazgatója szerint a tanulmány elavult adatokat tár a nyilvánosság elé, s nem tárgyilagos, mert meg sem említi például, hogy megszületett az új oktatásügyi törvény és a roma gyerekek oktatásának új koncepciója. A Nyitott Társadalomért Intézet szerint ennek az az oka, hogy a tanulmány tavaly készült el, az új törvények csak ezt követően születtek meg. (sán) nem él ezzel a jogával, mivel csak „bábfigurák” lehetnének a koalíció kezében. „Nem tartom jó ötletnek a képviselők delegálását, mivel az alap igazgatása a jelenlegi kormány felelőssége” - mondta lapunknak Simon Zsolt (MKP). A döntés ugyanis az igazgató és a helyettese kezében marad, ráadásul a felügyelótanácsa csak kollektív döntés alapján ellenőrizheti a végrehajtó szervek munkáját. A11 tagú tanácsban 9 tagot a kormány és a koalíciós pártok javasolhatnak. Simon szerint minden marad a régiben. „Ugyanúgy pótföldeket adnak majd, mint eddig, és ez lehetővé teszi a magas-tátrai földügyekhez hasonló visszaéléseket” - mondta Simon. Szerinte a kormány viseli a felelősséget azért is, hogy az alap gyakorlatilag a 2006-os kor- mányalakítás óta nem működik. Az alapnak azonban szeptember elsejétől 5 napon belül nyilvánosságra kell hoznia minden új szerződést, és elérhetővé kell tenniük a korábban a restituensekkel megkötött megállapodásokatis. (lpj, s) Selye János Egyetem Csak ősszel döntenek? Komárom. Minden bizonnyal csak ősszel dől el, ki lesz a Selye Egyetem rektora, miután a régi szenátus a testület tagjai felének lemondása után már döntésképtelen állapotban van. Az új választásokat a lemondás utáni csonka szenátus még júniusra kiírta, ám azok csak az egyetem egy részén zajlot- takle. Aszenátusi választásokra így szintén ősszel kerül majd sor, és az új összetételű testület választja majd meg az intézmény új rektorát. A választások első körében Tóth János volt Albert Sándor jelenlegi rektor kihívója - akkor egyik jelölt sem érte el a megválasztáshoz szükséges 10 szavazatot. Tóth később megfellebbezte a döntést, mivel időközben kitudódott, hogy a testület már közel egy éve eggyel kevesebb (17) taggal működik, így a 9 megszerzett szavazat is elég lett volna a győzelméhez. (MSz) Felismerjük a hamis eurót? Az euróövezet szélesedésével a pénzhamisítók új vadászterülethez jutnak. A német bankok és intézmények szerint a leggyakrabban hamisított bankjegy az 50 eurós. Hogyan lehet felismerni a hamis bankjegyet? A valódi bankón - a sorszámát nem tartalmazó oldalon - felül tapintható a nyomat. Ellenfényben az értéket jelző szám baloldalt, középen, s a rajzolatban is látható, valamint ilyen megvilágításban alul egy sötét csík is megjelenik. A jobb szélen lévő, díszes rajzolattal körülvett értékjelző számon a bankjegy megbülentése- kor előtűnik egy hologram, a sorszámot is tartalmazó hátoldalon a jobbra alul lévő értékjelző (50- es) pedig megbillentés eseté megváltoztatja a színét. A hami sítók azonban nemcsak a bankje gyekkel, hanem az érmékkel is gyakran csalnak. A hamisított érmék - túlnyomó részben a 2 eu- rósok - száma folyamatosan nő: tavaly már csaknem 82 ezret regisztráltak csak Németországban. A valódi érméken a belső fehér és a külső, aranyszínű gyűrű erősen eltérő. A kettő között feltűnő a határ, és a középső rész dombomyomott ábrája is éles rajzolatú. A peremen éles a recé- zet, és államonként eltérően felirat is lehet benne. Az euró érméi enyhén mágneses anyagúak. Ezért egy mágnes azokat csak enyhén vonzza, de nem rántja magához. Az igazi érmék kemény lapra ejtve kellemesen csengő hangot adnak, míg az ónból vagy más idegen anyagot tartalmazó fémből vert hamisak tompán csengenek. (MTI) (sxc.hu-felvétel) Csökkenő munkanélküliség - nem kell annyi segély Kevesebbnek többet kapnak ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A csekkek névértékének felét az alkalmazott, a másik felét a munkaadó állná Rövidesen tömegesen rohamozzuk meg a Tátra ormait? Az üdülési csekk a hazai turizmus fellendülését szolgálja. (SITA-felvétel) Nem történt érdemi változás a Szlovák Földalap élén Földbe gyökerezett vezérek ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ