Új Szó, 2008. július (61. évfolyam, 152-177. szám)

2008-07-21 / 168. szám, hétfő

Vili Egészségünkre ÚJ SZÓ 2008. JÚLIUS 21. www.ujszo.com Nevem: Rostás Dóra Szemem színe: kék Hajam színe: fekete Születési súlyom: 3450 g Születési hosszam: 50 cm Lakhelyem: Tany 2007. október 30-án hajnali 2.35 perckor láttam meg a napvilá­got Dunaszerdahelyen. Szüleim már nagyon várták az érkezése­met. A sűrű fekete hajam - amit anyukám pocakjában növesz­tettem - nagy meglepetés volt, főleg apukám számára, aki mel­lettünk volt a szülőszobában. Nagyon vidám és mosolygós kis­lány vagyok, szüleim és a család legnagyobb boldogsága. Ajándékozza meg a nagyszülőket és a keresztszülőke) Mivel sokan szeretnék látni gyermeküket ezen a he- lyen, felhívjuk Olvasóink figyelmét, hogy a baba adata- in kívül egy telefonszámot is tüntessenek fel, hogy ér- Hl tesíteni tudjuk Önöket, melyik számban jelenik meg a kép. Ráadásul az Új Szónak azzal a számával megajándékozhat­ják a nagyszülőket, a keresztszülőket vagy az ismerősöket is. KÖZLEMÉNY Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy csak jó műszaki színvona­lú képet fogadunk el és közlünk. A mosogatáshoz lehetőleg ne használjunk erős mosogatószert, mert maradványai károsíthatják a kicsit Tiszta edényt a babának! (Képarchívum) A csecsemő táplálásának ideális módja a szoptatás, ha azonban ez valamilyen ok miatt nem lehetséges, egy sereg problémával szembesülünk. Az anyatej lefejése, tárolása és az ete­tés számos segédeszközt igényel, a mellszívók, cu­misüvegek, cumik tisztán tartása mindennapos fel­adattá válik. A tápszeres táplálás is hasonló problé­mákat okoz. ÖSSZEFOGLALÓ Környezetünkben számos kór­okozó található, s mivel az újszü­lött baba immunrendszere még nem képes őt megvédeni, foko­zottan kell figyelni az etető eszkö­zök tisztán tartására. Először is az anyatejjel érintke­ző eszközöket el kell mosogatni. Az anyatej meglehetősen zsírdús tápanyag. A zsír rátapad az eszkö­zök falára. Először a zsírt kell eltá- volítanunk, amit szappanos-vizes mosogatással tudunk elvégezni. A mosogatáshoz lehetőleg ne hasz­náljunk erős mosogatószert; az edények falára tapadt maradék a következő etetéskor az anyatejbe oldódik. Fontos, hogy az eszközöket a használati utasításnak megfelelő­en szedjük szét és a lerakodott anyatejet és zsiradékot a legrejtet­tebb részekből is távolítsuk el! Mosogatás után folyó vízben ala­posan öblítsük le a tárgyakat. Használhatunk mosogatógépet is. Az eszközöket ilyenkor a legfel­ső polcra helyezzük. A mosogató­gépbe helyezett egyéb edények­ben lévő ételmaradék (pl. papri­kás zsír) azonban tartósan elszí­nezheti a mellszívó vagy a cumis­üveg alkatrészeit. Mosogatással nem tudjuk el­pusztítani a felületre tapadt kór­okozókat, ezért szükséges az esz­közök időnkénti fertőtlenítése. Az anyatejjel vagy tápszerrel érintke­ző eszközöket általában naponta egyszer elegendő fertőtleníteni. A sterilizálás legbiztonságo­sabb módja a kifőzés, melyet az alábbiak szerint végezzünk el: Helyezzük megfelelő méretű lá­basba az előzőleg elmosogatott és szétszedett eszközöket. Önt­sünk rá annyi hideg vizet, hogy ellepje. Adjunk a vízhez egy te- áskanálnyi citromsavat vagy evőkanálnyi citromlét - ezzel csökkenteni tudjuk a vízkő lera­kódását. Helyezzük a tűzhelyre és várjuk meg, amíg forrni kezd. Hagyjuk legalább öt percig forr­ni. Soha ne dobjunk forró vízbe műanyag tárgyakat, mert azok a hirtelen hőmérséklet-változástól deformálódhatnak, elrepedhet­nek. A fentiekhez hasonlóan haté­kony és biztonságos eljárás a forró vízgőzzel végzett fertőtlenítés. Gőzfertőtlenítés során kevés víz­ből forró gőzt hozunk létre. Erre a célra megfelel a kuktafazék, de a kereskedelemben kapható speciá­lis elektromos fertőtlenítő edé­nyek, illetve a mikrohullámú sü­tőbe helyezhető fertőtlenítő edé­nyek, zacskók is. A mikrohullámú sütő haszná­lata során nem a mikrohullám fertőtlenít, hanem a mikrohul­lám energiájával létrehozott for­ró vízgőz! Csak olyan eszközöket szabad a mikrohullámú sütőbe helyezni, amelyek használati utasításában ezt a gyártó megen­gedi, vannak ugyanis olyan mű­anyag és gumi alkatrészek, me­lyek anyaga a mikrobán túlhevül, megolvad. Próbáljuk meg elkerülni a hideg fertőtlenítőszerek használatát. A mérgező vegyi anyagok maradéka az edény falára tapad, majd a kö­vetkező etetéskor az anyatejbe, tápszerbe oldódik és felhalmozó­dik a baba szervezetében. Az el­használt anyagot a lefolyóba önt­ve pedig növeljük környezetünk szennyezettségét, (t-r) Az egy helyben ülés keringési zavarokat okozhat, és növeli a trombózis veszélyét, ezért ajánlatos gyakran felállni, sétálni, megmozgatni végtagjainkat Ha együtt repül a család, a legnagyobb figyelem a legkisebbeket övezi ÖSSZEFOGLALÓ A legtöbb szülő még a játszótér­re is gondosan összeállított harci felszereléssel indul el, ehhez képest a nyaralás sokkal bonyolultabb lo­gisztikai feladat, főleg, ha repülés­ről van szó. A szervezés már a jegy- foglalás előtt kezdetét veszi, mivel a különböző légitársaságok eltérő szabályokkal és tarifákkal dolgoz­hatnak, ezért nem mindegy, melyi­ket választjuk Repülőgépen általában két hetes kortól utazhatnak csecsemők, de van légitársaság, amely már két na­pos kortól engedélyezi ezt. Lehető­ség szerint érdemes azonban kivár­ni a három hónapos kort, amikorra a baba megkapja az első oltásokat, hiszen a gépen és a reptereken ren­geteg ember, és így számos fertőzés is megfordul, nem is beszélve arról, hogy a gyermekágyas anyának is megterhelő lehet az első hetekben az utazás. Külön ülésben vagy ölben? Kardinális kérdés, hogy a kis­gyermek hogyan jut el a gépig, és miben vészeli át az utazást. A poggyászon felül általában ingyen vihetünk magunkkal egy kismére­tű, összecsukható babakocsit, amit a beszállásnál elvesznek tőlünk. Ha gyermekjegyet vettünk, melyhez jár a külön hely, általában autós ülést is fel lehet vinni a gépre, de ez nem mindenhol lehetséges. Az is előfordul, hogy a gépen kaphatunk babaülést vagy bölcsőt. Ha a cse­csemőnek nem vettünk külön je­gyet, légitársaságtól függően mégis előfordulhat, hogy felvihetünk gyermekülést és a gyermek abban, külön helyen utazhat, ha a járat nincs tele. Ezt biztosabb előre meg- érdeklődni, és sokszor a személy­zet engedékenységén is sok múlik. A poggyászra való kitételek gyer­mekjegy váltása esetén megegyez­nek a felnőttekével. A kisgyermek­kel utazóknak általában a gép első sorába adnak helyet, ahol nagyobb a hely és a többi utast is kevésbé za- vatják, ez azonban nem mindenhol automatikus, érdemes erről is elő­zetesen tudakozódni. A repülőtéren a becsekkolásnál a gyermekkel utazók műidig elsőbb­séget élveznek, ne szégyelljünk te­hát a sor elejére állni. Légitársaság­tól függ, milyen plusz szolgáltatá­sokkal teszik még kényelmessé a kisgyermekes családok utazását. Legtöbbször előre igényelhetünk gyermekmenüt, esetleg bébiételt is, de a magunkkal vittet biztosan meg tudjuk melegíteni. Bizonyos járatokon a gyerekek az életkoruk­nak megfelelő játékokat, rajzolás­hoz való eszközöket is kapnak; a legtöbb gép mosdójában pedig van pelenkázó. Átvészelni az utazást Ha a beszálláson túl vagyunk, következik a neheze: a felszállás és maga az utazás. Le- és felszálláskor a gyerekek füle bedugulhat, ezt legegyszerűbben úgy lehet kikü­szöbölni, ha a cumit, vagy ételt, italt adunk nekik. Életkortól, vér- mérséklettől és az út hosszától is függ, hogyan viselik a gyerekek a repülést, ezért a legjobb minden eshetőségre felkészülni. A csecse­mőkkel általában könnyebb az uta­zás, de a nagyobbak már keveseb­bet alszanak és a mozgásigényük is nagy, ezért vigyünk magunkkal olyan játékokat, könyveket, amik biztosan leköti őket. Meglepetés­ként bekészíthetünk új játékokat is, továbbá gondoskodjunk elegendő ételről és italról, váltás ruháról, hosszabb utakon a kedvenc kispár­nát és takarót se hagyjuk otthon. A nagyobb gyerekeket már az utazás előtt felkészíthetjük arra, milyen nehézségekkel kell számol­niuk, például, hogy le- és felszállás­kor egy helyben kell ülniük, hogy bedugulhat a fülük, és hogy keve­sebb mozgásterük lesz, cserébe vi­szont páratlan élményben lehet ré­szük. 2 éves kor felett előfordulhat a kinetózis, vagyis az utazási beteg­ség, ami szédüléssel, hányingerrel jár, tanácsos tehát ennek kezelésé­re alkalmas gyógyszert is magunk­kal vinni. Hosszabb távú utazás esetén megterhelő lehet az időelto­lódás, próbáljunk meg előre ezzel is számolni. Repülés a terhesség alatt A repülésnek problémamentes terhesség esetén nincs nagyobb veszélye, mint rendesen, de a leg­biztosabb, ha az utazás előtt a kis­mama kikéri orvosa véleményét. A légitársaságok külön kitételekkel szoktak élni a terhes nőkre vonat­kozóan: a 36., ikerterhesség ese­tén a 32. hét után nem javasolják vagy egyenesen nem is engedélye­zik a repülést. A 28. hét után csak orvosi igazolással lehet utazni, mely bizonyítja, hogy a kismama alkalmas a repülésre és a szülés várható időpontját is tartalmazza. Nem árt, ha az orvosi igazolást an­gol nyelven is kiállíttatjuk, és arra is figyeljünk, hogy a légitársaság milyen régi igazolást fogad el. A sokáig tartó egy helyben ülés ke­ringési zavarokat okozhat, és nö­veli a trombózis veszélyét. Jó tud­ni, hogy a terhes nőknek a repülő­téri biztonsági kapun nem kell át­menniük, így a magzatot nem éri mágneses sugárzás. Ha egyedül utazik a gyermek Előfordul, hogy a szülőnek egyedül kell elengednie gyerme­két a repülőútra, ennek feltételei légitársaságtól függnek. A gyere­kek kíséret nélküli utazásának al­só korhatára társaságonként vál­tozó: általában 12-14 év. Ennél fi­atalabb korban vagy nem engedé­lyezik az egyedül utazást, vagy csak kötelező légiutas-kísérői fel­ügyelettel, ami azonban pluszkölt­séggel jár. A szakszerű kíséret igénybevételét egyébként nem csak az arra kötelezett életkorban lehet igénybe venni, de a nagyobb társaságok munkatársai a kiskorú utazókra amúgy is nagyobb figyel­met fordítanak, (vitai) egészségünkre Szerkeszti: Kovács Ilona, reklámmenedzser: Erdőfy Olga, tel.: 02/59 233 241 Levélcím: Egészségünkre, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava tel.: 02/59 233 461, fax: 02/59 233 469

Next

/
Thumbnails
Contents