Új Szó, 2008. július (61. évfolyam, 152-177. szám)
2008-07-02 / 153. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. JÚLIUS 2. Vásároljon velünk 19 Sok tényezőt kell mérlegelni, mielőtt légkondicionáló berendezést vásárolunk és szereltetünk fel otthonunkban, munkahelyünkön Hogyan vásároljunk háztartási klímaberendezést? Vízcseppek a klímaberendezésen. Normális körülmények között a háztartási légkondicionálók nem porlasztanak vizet a légtérbe. (Fotó: Hocsi) Kánikula idején az emberek hajlamosak arra, hogy elhamarkodottan klímaberendezést vásároljanak otthonaikba. Pedig ezek a berendezések nem csupán nyáron használhatók, azaz nemcsak hűtésre képesek, hanem fűtésre is. Vásárlásakor pedig számos szempontot figyelembe kell venni, hogy tényleg a kívánt célt szolgálják, s ne (csak) a pénzt vegyék ki zsebünkből. ÖSSZEFOGLALÓ Mielőtt a klímaberendezést megvásárolnánk, ajánlatos néhány kérdést eldönteni. Például azt, hogy a berendezést az egész lakásban, házban akarjuk-e üzemeltetni, vagy csak néhány helyiségben. A hűtőteljesítmény meghatározása Magánlakások esetén figyelembe kell venni, müyen tájolású az épület, mekkora az üvegfelülete, milyen hőleadó berendezések vannak a lakásban, házban, esetleg hány fő tartózkodik a klimatizálás során a helyiségben stb. Merthogy például egy nyugati fekvésű szobát szinte kétszer akkora klímaberendezéssel lehet csak lehűteni, mint egy ugyanakkora keleti tájolásút. Irodák, számítógépes munkahelyek, szerverszobák vagy olyan üzletek esetében, ahol gyakran nyílik az ajtó, ahol több hűtő is üzemel, ott a gépek hőleadásával, egyéb esedeges hőterhelésekkel stb. is számolni kell. Ha alulméretezzük a szükséges hűtőteljesítményt, vagyis az igényektől kisebb gépet vásárolnak, aickor a klímaberendezés gyakrabban kapcsolja a kompresszort vagy folyamatosan üzemel. Ennek ellenére nem tudja a megfelelő, illetve a beállított hőmérsékletet a helyiségben előállítani. így amellett, hogy nem éljük el a kívánt komfortérzést, jelentősen magasabb villanyszámlával kell számolnunk, és a készülékünk élettartalma is rövidül. A klímaberendezés kiválasztása tehát a hűtőteljesítmény és a helyiség hőterhelése szerint történik. A küldő egység elhelyezése Ajánlatos szakemberrel konzultálni arról is, hogy a klímaberendezés kültéri egysége milyen távolságra helyezhető el a klímaberendezés beltéri egységétől. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a szintkülönbséget sem, azaz mekkora emelőmagasság leküzdésére alkalmas a berendezés típusa, a leghosszabb csőtávolság betartása a beltéri illetve kültéri egység közt. Ugyanis a kompresszor nem képes a hosszabb vezetékek ellenállását legyőzni, emiatt működési hibák léphetnek fel. A fend kérdéseken túljutva meg kell oldani a klíma beltéri egységének kondenzvíz-elvezetését. Ezt sok esetben - helytelenül - ki- csöpögtetik a járdára, utcára. Praktikusabb az esővíz-elvezető vagy szennyvízcsatornába történő vezetés, ám főleg az utóbbi esetén ajánlatos alkalmazni a bűzzáró szifont, amely üzemszünet esetén (télen) sem engedi vissza a bűzt a vezetéken a klima- tizált helység légterébe. Nem mellékes a klímaberendezés beltéri és kültéri egységének zajszintje sem. A beltéri egység zajossága a mi nyugalmunkat, a kültéri egység szomszédainkat zavarhatja. Megfelelő áramellátás Még a vásárlás előtt feltétíenül konzultáljunk vülanyszerelővel is. Meg kell ugyanis vizsgálni, mennyi áramerősség áll rendelkezésünkre a kismegszakítónál, és hogy ez milyen viszonyban van a klíma készülék elektromos adataival. Utólag sok bosszúságot okozhat a hálózat fejlesztése, amely néha akár többe is kerülhet, mint maga a klímaberendezés. Azt is ki kell derítenünk, vajon elegendő tartalék áramerősséggel (Amper) rendelke- zünk-e, mert a kompresszor indításakor jelentős áramlökéssel kell számolni, nem elég az üzemi áramot figyelembe venni. Ahol az indítási áramlökést csökkenteni szeretnénk, ott érdemes inverte- res szabályzású klímaberendezést vásárolni. Ez ugyan valamivel drágább, mint egy hagyományos berendezés, de így valószínűleg nem szükséges hálózatot bővíteni, működéskor is kb. 30%-kal kevesebb energiát fogyaszt a berendezés, ezért gazdaságosabban üzemeltethető. Fontos továbbá, hogy az elektromos vezetékünk keresztmetszete, a- miről üzemeltetni kívánjuk a klímát, megfelelő átmérőjű legyen. Ha a keresztmetszet kicsi, úgy a mérő óránktól külön elektromos megtáplálást kell biztosítani a klíma beltéri egységhez, vagy a klíma kültéri egységhez, ez gyártmánytól függően eltérő lehet. Minek a jele a kW? A kW egyrészt a klímaberendezés hűtőteljesítményét, másrészt a berendezés villamos teljesítményét jelöli. Tapasztalatok alapján a villamos teljesítmény általában harmada a klíma hűtőteljesítményének. Vagyis például egy 3,5 kW-os hűtőteljesítményű klíma megközelítőleg 0,95-1,1 kW villamos teljesítményű. Mivel a klíma- berendezések beszerelése olyan szerszámokat, gépeket igényel, amelyek nem állnak minden vállalkozásban rendelkezésre, így a klíma szerelését, üzembe helyezését lehetőleg szakszervizre bízzuk. A klíma helyes használata A klímaberendezést sem szabad túlterhelni. Ezért lehetőleg először redőnyöket vagy függönyt szereljünk fel az adott szobára. A klíma bekapcsolása előtt célszerű a helyiséget átszellőztetni, hogy ne kelljen a teljes meleg levegőt lehűteni, illetve arra is figyelni kell, hogy az adott helyiségben ne legyenek olyan berendezések, amelyek a másik oldalon hőt termelnek. Napközben is többször szellőztessünk. Javasoljuk, hogy a hőmérsékleti eltérés a kinti és a benti levegő között maximum 10 °C fokos legyen. A nagy hókülönbség megviseli az emberi szervezetet és akár gyulladást, meghűléses megbetegedést is okozhat. Egészségkárosodást okozhat A klímaberendezés nem friss levegőt fúj a helyiségbe, hanem ugyanazt a szobai levegőt hűti, forgatja és szűri. Ebben a zárt rendszerben könnyen elszaporodnak a baktériumok, a vírusok és a gombák. Ahogy a piszkos mosógép sem tudja teljesen tisztára mosni a ruhákat, úgy a lakásban belélegzett levegő sem lehet tökéletesen tiszta, ha nem tiszta klímaberendezés és légtisztító állítja azt elő. A klímaberendezés szűrőrendszerének elsődleges feladata, hogy a szűrőn telepedjenek meg a levegőből kiszűrt anyagok, és ne jussanak vissza a klimatizálás során a keringtetett, lehűtött levegőbe. Ha nem tisztítják a klímaberendezés szűrőjét, illetve a klímaberendezés beltéri egységét évente legalább egyszer speciális tisztítószerrel, akkor a szennyeződések és a betegséget okozó anyagok visszajuthatnak a légtérbe. Mindez súlyos légúti megbetegedésekhez vezethet, melynek tünetei hasonlítanak a tüdőgyulladás szimptómáihoz. Szakértők figyelmeztetnek: Az otthoni kis, időnként használt klímaberendezéseket is rendszeresen, évente legalább egyszer tisztítani, fertőtleníteni kell. Ellenkező esetben az azokban pangó víz a berendezés bekapcsolása után aeroszonizálódik, és ez betegséget okozhat. A klimatizálás közben a hűtött helyiség levegője rendszerint kiszárad, ez okozhat fejfájást, szédülést, kimerültséget, légzési panaszokat, légszomjat, valamint a szem és a nyálkahártya szárazsága is tapasztalható. A bőr is gyakran megsínyli a klíma hűs levegőjét. Sokan ízületi fájdalmakra panaszkodnak. Előfordulhat megfázás is, ha a külső magas hőmérsékletről érkezünk a nagyon lehűtött helységbe. Karbantartási útmutató Az előzőekből is kiderült, hogy a különböző speciális szűrők ellenére a rendszeres karbantartástól függhez egészségünk. A klíma karbantartási módját a garanciafüzet taglalja a jótállási feltételek részeként. Ezért vásárlás előtt ajánlatos áttanulmányozni a jótállás feltételeit is. Egyes hibatípusok esetén felvetődik a kérdés, vajon kikerülhet-e a hűtőközeg a klímaberendezésből. A klímaberendezés a hűtőközeg szempontjából zárt rendszerű, ezért a hűtőközeg nem kerülhet a környezetbe. A klíma szerelését követően a nyomást és nyomástartást a szerelők ellenőrzik. A hűtőkör kialakításnak gáz- tömörnek kell lenni, ezért ha a rendszer „szivárog” addig a hűtőközeg nem kerülhet betöltésre. Csak szándékos rongálás következményeként kerülhet ki a hűtőközeg a rendszerből. A beszerelést követően ügyeljünk rá, hogy a csöveket véletlenül se fúrják vagy roncsolják meg! A mobilklíma előnyei és veszélyei Sokan úgy gondolják, pénzt takarítanak meg mobilklíma vásárlásával. Mobüklímának azokat a klímaberendezéseket nevezzük, melyeket szabadon szállíthatunk, mozgathatunk egyik szobából a másikba. A mobilklímák veszélyekkel is járhatnak pénztárcánkra nézve. Vásárlás előtt alaposan győződjünk meg, milyen típusú és kialakítású mobilklímával kívánjuk komfortosabbá tenni otthonunkat. A kereskedelemben jelenleg kapható klímaberendezéseket, kivitelük szerint két csoportra oszthatjuk: vastag gégecsővel rendelkező típusokra és kirakható kültéris változatokra. A két verzió között, a kinézeten és kialakításon kívül, műszaki különbségek is vannak. Mindkét típus működése megegyezik a hagyományos klímaberendezés működésével, ám a meleg oldalon jelentős eltérés van a két típus között. A „kirakható kültéris” változatoknál a meleget a gép a külső, kültéri egységben elhelyezett kondenzátora segítségével adja le, ami megszokott módszer a már ismert háztartási klímáknál. A vastag gégecsővel szerelt változatoknál viszont a gép kondenzátora, amely az elvont energiát hivatott leadni, a készüléken belül helyezkedik el. Erről a kondenzátorról egy belső ventillátor fújja a meleg levegőt, a vastag gégecsö- vön keresztül, ki a szabadba. A kondenzátor hűtését a szobából kiszívott, egyszer már lehűtött levegővel oldják meg, így a kiszívott levegő helyére a nyílászárókon keresztül új kinti, nyári, meleg levegő kerül. Klímahasználati tippek: ♦ Ne üljön a klímából kiáramló hideg levegő útjában ♦ Fogyasszon sok vizet és rendszeresen hidratálja a bőrét ♦ Az irodában a könnyű nyári öltözetet egészítse ki egy harisnya- nadrággal, vékony kardigánnal ♦ Rendszeresen szellőztessen, napi egyszer pár percre menjen ki a szabad levegőre és szellőztesse ki a fejét, tüdejét Egy klímaberendezés okozta rejtélyes tüdőbetegség, mely főleg az öregeket, a cigarettázókat és a legyengült immunrendszerű embereket veszélyezteti A tiszta klímaberendezés nem terjeszti a légionéba betegséget ISMERTETŐ A legionellózis nevezetű rejtélyes betegséget 1976 júliusában az USA-ban, az Amerikai Légionáriusok nevű veterán segélyszervezet phüadelphiai találkozásán észlelték először. A résztvevők nagy számban egy tüdőgyulladáshoz hasonlatos tüneteket produkáló betegségben szenvedtek. A 4400 részvevő közül 182 betegedett meg, 29 részvevő meghalt, 147 pedig kórházi kezelésre szorult. A hatóságok kezdetben terrorcselekményre gyanakodtak. A kórokozót csak 1977 januárjában izolálták, az új baktériumfajt a légionáriusok emlékére Legionelia pneumophüa névre keresztelték. A vizsgálatok kimutatták, hogy a fertőzés forrása a szállodai konferenciaterem központi légkezelő berendezésének nedvesítőkamrája volt, amelyben felszaporodtak a baktériumok. A betegség megállapítása után a fertőzés eredetét kezdték kutatni. Kiderült, a legionellák emberi bőrfelületre vagy a tápcsatornába jutva nem okoznak betegséget, a fertőzés egyetlen lehetséges útja a baktériumokkal szennyezett víz belélegzése. Kétnapos lappangási idő után magas láz, izomfájdalmak, száraz köhögés, nehéz légzés, hasmenés, tudatzavar jelentkezik. A betegség főleg az öregekre, a cigarettázók- ra, a tüdőbetegségben szenvedőkre és a legyengült immunrendszerű emberekre jelent fokozott veszélyt. Az emberi immunrendszer a le- gionellákat falósejtek segítségével pusztítja el. A rendkívül ellenálló sejtfalú legionellák azonban a tüdőbe jutva képesek lehetnek a túlélésre, sőt, szaporodásra a falósejtekben; az eközben elpusztuló falósejtek kiváltják a súlyos tüdőgyulladást. A nagyobb méretűek fennakadnak a felső légutak szűrőrendszerén, a kisebbek távoznak a kilélegzett levegővel. Talán ez a magyarázat a legionellák okozta betegség kétféle formájára. A feltehetően a nagyobb méretű baktériumok által kiváltott ún. Pontiac-láz esetében a tünetek a felső légutakra korlátozódnak, ezek alapján a betegség az esetek többségében nem is különíthető el az influenzától. Halálos kimenetelű Pontiac-láz nem ismeretes. A legionellózis másik formájában a kezdeti tünetek szintén influenzaszerúek, ezt azonban a későbbiekben nagyon magas lázzal járó súlyos tüdőgyulladás követi, amihez az esetek jelentős részében emésztő- és idegrendszeri tünetek is társulnak. A betegség az influenzához hasonló tünetek miatt gyakran ismeretlen marad. A fertőzés hatására a vérben antitestek jelennek meg, amelyek a későbbi súlyosabb fertőzések ellen is védelmet nyújthatnak. A legionellózis civilizációs betegség, természetes környezetben gyakorlatilag sohasem jöhetnek létre a fertőzés feltételei. A természetes vizek olyan kis koncentrációban tartalmaznak legio- nellabaktériumokat, hogy azok gyakorlatilag nem jelentenek veszélyt. A legionellózis kialakulásához tehát szükséges, hogy a baktériumok bejussanak a klíma- berendezésbe és ott elszaporodjanak. Ha a berendezések fertőzött vízcseppeket bocsátanak ki a környezetükbe, akkor fennáll annak a veszélye, hogy ezeket a cseppeket az emberek tartósan belélegzik. A háztartási légkondicionálók normális esetben nem porlasztanak vizet a légtérbe, tehát legionelia betegséget sem okozhatnak. Ha viszont a kondenzvíz elvezetése rossz, akkor a klíma beltéri egységének ventilátora a felgyülemlett vizet beporlaszthatja a légtérbe. Ez a levegőbe jutva komoly allergiát vagy más légúti fertőzéseket okozhat. A klímaberendezés elfertőződöttségét általában jelzi a klíma beltéri egységből áradó ammóniás vagy egyéb kellemetlen szag.
