Új Szó, 2008. július (61. évfolyam, 152-177. szám)
2008-07-19 / 167. szám, szombat
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2008. JÚLIUS 19. www.ujszo.com RÖVIDEN Fanny Ardant filmrendezőként debütál Bukarest. Fanny Ardant, a világhírű francia színésznő rendezőként debütál ősszel Romániában: Cendres et Sang (Hamvak és vér) címen szeptemberben forgatja első játékfilmjét, amelynek forgatókönyvét is ő írta. A színésznőt Ismail Kadaré albán író Aisz- khülosz vagy a nagy vesztes című írása ihlette meg, ebben fejtette ki az író, hogy a Balkánon időtlen idők óta semmi sem változott. Fanny Ardant filmjének hőse egy idegen származású nő, aki férje meggyilkolása óta egyedül neveli három gyermekét. Egy családi esküvőn elhatározza, hogy 18 év távoliét után visszatér hazájába, de ezzel feléleszti a különböző klánok közötti régi gyűlöletet. A főszerepet Ronit Elkabetz izraeli színésznő alakítja majd olyan román művészek oldalán, mint Olga Tudorache, Oana Pellea és Rázván Vasilescu. (mti) John Woo újra meghódította Ázsiát Hongkong. „Gondoltam, hogy rendben lesz, de arra nem számítottam, hogy ennyire” - örvendezett John Woo hongkongi filmrendező, aki hosszú hollywoodi kitérő után a múlt hét végén Ázsia- szerte bemutatott Red Cliff (Chi bi) című kínai történelmi filmjével szép sikert aratott a mozipénztáraknál. A Red Cliff (Vörös szikla) Kína egyik sorsdöntő történelmi tengeri ütközetét ábrázolja a harmadik századból. Az eposz a térségben kivételesnek számító szuperköltségvetésből, több mint 70 millió dollárból készült a helyi sztárok színe-virágát, többek között Tony Leungot és Takeshi Kaneshirót felvonultatva. Woo utoljára 1992-ben forgatott Kínában. A Fegyverek istene után az amerikai filmpiacon is kipróbálta magát, és az ott töltött 16 év alatt olyan akciófilmek kötődtek a nevéhez, mint az Ál/arc vagy a Mission: Impossible 2. (mti) Szolzsenyicin regényét újra kiadják angolul Cenzúrázatlan Pokol tornáca LITERA.HU Alekszandr Szolzsenyicin egyik legnagyobb regényének, a Pokol tornácának teljes, cenzúrázatlan változata meglepő módon negyven év után csak most jelenik meg angol nyelven. A Nobel-díjas szerző regényét 1957 és 1959 között írta, de csak 1968-ban adták ki New Yorkban, ám ez a kiadás a teljes regény a cenzúra számára finomított változata volt, csupán 87 fejezetből állt, és csak tíz évvel később, 1978-ban követte a teljes, 96 fejezetes regény párizsi, francia kiadása. Az angol könyvkiadó szakma most ezt a hiányosságát pótolja, a teljes regény megjelentetésével - érdemes megjegyezni, hogy például a könyv teljes magyar fordítása már 1990-ben elérhető volt Makai Imre fordításában, a Magvető kiadásában. A regényt egy alkalommal a KGB is lefoglalta, és a kiadás körül meglehetősen nagy hidegháborús vita keveredett, amely egyúttal biztosította a könyv amerikai sikerét. ,A pokol tornáca a 20. század egyik legfontosabb regénye, megtisztelő, hogy végre teljes fényében bemutathatjuk ezt a könyved’ - nyilatkozta Carrie Kania, a Harper Perennial kiadó vezetője. A kiadó szerkesztőjének elmondása szerint a szerző az utóbbi években új angol szövegváltozatokat készített a regényhez és felkérte kedvenc angol fordítóját, Harry T. Wülettset, hogy fésülje át újra a szöyeget. Ám Willets 2005-ben elhunyt, így végül maga Szolzsenyicin végezte el az angol fordítás utolsó simításait. Szőke András, a műsor házigazdája (Fotó: Duna Televízió Új műsor indul a Duna Televízióban Szőke Duna AJÁNLÓ Szőke Duna címmel új, 50 perces szórakoztató műsor indul a Duna Televízióban. A műsor házigazdája Szőke András. A Szőke Duna bonyolultan is megfogalmazható műsor, mivel azonban Szőke Andrásnak nem kenyere a beszéd, nem mondana mást, mint vidék, vidék. A keresett témák rövid időtartalmú etűdök, humorral és rácsodálko- zással fűszerezve, témakörei pedig a gasztronómia, a mezőgazdaság, a gépészet, háziállatok... A műsor tehát elsősorban a magyarországi vidék életéből táplálkozik, másrészt a Kárpát-medence magyarok lakta területeinek emberi történeteit mutatja be, szeretettel és humorral. Ami pedig a műsor menetét illeti: mindig élő közösségben, közönségben élő beszélgetés, párbeszéd-inter- aktív formában, melynek főszakácsa Szőke András. Az alkotók - saját bevallásuk szerint - olyan műsort szeretnének megteremteni, amely jelen pülanatban sem a közszolgálati, sem pedig a kereskedelmi televíziókban nem látható. A Szőke Duna első adását július 24-én 20 óra 35 perctől láthatják a Duna Televízióban, (dtv) Vas Ottó előadóművész, tanár volt a legutóbbi, komáromi „kihelyezett" Múzeumi Szalon vendége A költészet ereje tartja színpadon „Nincs annál szebb, felemelőbb, félelmetesebb érzés, mint amikor az ember ül szemben egy verssel..." (Görözdi Szilárd felvétele) Mintha illatos balzsammal kenegették volna az ember lelkét nevető angyalok, olyan volt a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának legutóbbi, „kihelyezett” Múzeumi Szalonja a Komáromi Jókai Színház Vasmacska Stúdió- színpadán. Miklósi Péter publicista Vas Ottó előadó- művészt, tanárt, ismert irodalmi színpadi rendezőt faggatta a jelenről, valamint a diákszínjátszók és felnőtt színjátszó csoportok 45. országos fesztiválja apropóján, a múltról. SZÉL JÁNOS Vas Ottó beszélt magáról, a költészetről, a versmondásról. És persze, szavalt is a maroknyi közönségnek. Hogy miért voltak kevesen, senki sem firtatta. A városra közvedenül a rendezvény előtt zúdult felhőszakadás lehetett az oka, vagy az érdektelenség, a közöny, titok fedi. Aki ott volt, nem bánta meg, hogy eljött. „Mi az, ami ennyi év után ma is a színpadon tart?” - kérdezte Miklósi Péter, mire a 68 éves Vas Ottó tömören válaszolt: ,A költészet ereje”. Majd hozzátette: ma is az a célja, hogy minél többet megmutasson ebből az erőből az embereknek. A továbbiakban szó esett a stúdiótérben arról, hogy a vers az Ipolysági József Attila Irodalmi Színpad hajdani vezetője számára lelki terápia, hiszen ha szaval, képes túltenni magát a hétköznapi dolgokon. Vas Ottó 1963-ban ifjú tanárként látta Beke Sándor irodalmi összeállítását a Komáromi Magyar Területi Színházban, és akkor úgy vélte, többé nem érdemes szólóban megszólalnia. Igaz, később ismét egyedül állt a pódiumra. „Emberként ebben a korban már kell egy belső elhatározás is, hogy színpadra álljon az ember” - folytatta gondolatát Miklósi Péter, ám Vas Ottó megint a költészet erejét hozta fel motivációként. „Ötven- ben, amikor szavalni kezdtem, az volt a cél, hogy valami magyarul szólaljon meg a színpadon. Arra törekedtem, hogy értéket is közvetítsek a pódiumról” - vallotta az előadóművész. Majd arról beszélgettek, mi lehet az oka a megcsappant érdeklődésnek. Arra jutottak, hogy hatvannyolc után még mindenki eljárt versmondókat, irodalmi színpadot nézni, mert az áthallásokat szerették volna meghallani. A rendszerváltás beengedte nyugatról a szemetet, pedig onnan az értéket vártuk. „Ez tönkreverte az emberek ízlését” - jegyezte meg szomorúan Vas Ottó. Ezután Komárom került szóba, az országos szavalóverseny, ahol Vas Ottó megosztott első helyet nyert ötvenhétben. Akkor volt végzős diák, és az érettségijét péntekről keddre kellett tenni, mert pénteken indult a szavalóversenyen. Frissen érettségizett diákként szavalta Ady Endre Sírni, sírni, sírni című versét. „Három helyszínen zajlott a szavalóverseny. Mindig tömve volt a terem. És nem diákkal, hanem a nagyközönséggel” - emlékezett Vas Ottó, majd elmondta, hogy a Vasmacska Stúdiószínpad nézőterén helyet foglaló Újváry László benne volt abban a hajdani zsűriben. Gyermekkoráról, azután a háborúról, a pozsonyi főiskolai évekről ugyanúgy beszélt a vendég, mint a tanításról, az irodalmi színpadi rendezésről - erről könyvet is írt. „Emberileg tartást ad, ha tisztában vagyunk saját értékeinkkel” - mondta Vas Ottó, aki mindig arra törekedett, hogy ezt a tartást és az irodalom szeretetét megőrizze. A jelek, a nyomok ott vannak tanítványai lelkében. „Ha most kellene irodalmi színpadot rendezned, miért pö- rölnél a színpadon?” - hangzott egy további kérdés. „Az irodalom lenne a központja, de megjelennének benne a mai problémák” - válaszolta a rendező, aki eddigi irodalmi színpadi trófeáit az ipolysági múzeumnak ajándékozta, akárcsak a József Attila Irodalmi Színpad ötszáz oldalas történetét. Hiányzik néhány korabeli újságkivágás, most ezeket igyekszik beszerezni. Hagyomány, hogy a Múzeumi Szalon vendégei nem érkeznek üres kézzel, valamivel megajándékozzák a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumát. Vas Ottó könyveit, két előadóestje hangkazettáit, illetve régi fotókat hozott. És persze szavalt is. Faludy György, Nagy László, Kulcsár Tibor, Tőzsér Árpád verseit, Andrej Voznyeszenszkij szövegét. Mint régen. Csillogó szemmel, ahogy csak ő tud szavalni. Két óra líra jutott nekünk azon a nyári délutánon. Beszélgetés és szavalás kellemes elegye. Kár, hogy csak annyi. A Pátria rádió kétnapi kínálatából válogathatnak Hétvégi programok MŰSORAJÁNLÓ Szombat: Hírekkel, sporthírekkel és eseménynaptárral indul a műsor 7 órakor. 7.35-től a Térerőben az újvidéki magyar szerkesztőség 2007. december 1-jén közvetített adását ismételjük meg. 8.35-től a Pop-mix, 9 órától a Hétről hétre hallható. A műsorvezető-szerkesztő Molnár Judit. All órai hírek után Délidő. Májusban rektorválasztás volt a Komáromi Selye János Egyetemen. Az emiatt kialakult problematikus helyzet a témája társalgó műsorunknak, melynek vendégei Albert Sándor rektor, Tóth János rektoijelölt, Strédl Terézia, az egyetemi szenátus lemondott elnöke, a hallgatói önkormányzat képviseletében pedig Méry Tamás, aki telefonon kapcsolódik be a beszélgetésbe. 12 órakor hírek, majd népzene szól: a Kolompos; a Bástya, a Muzsikás, a Bendő, valamint a Boglya együttes felvételeiből válogatunk. 12.30-kor a Tékában beszélgetés hangzik el a műfordító Hizsnyai Tóth Ildikóval, valamint az Arany János- és Madách-díjas Csehy Zoltánnal. Ezt követi a Köszöntő 13 órától. 14.40-kor összefoglaljuk a nap eseményeit, adásunk 15 órakor ér véget. Vasárnap: 7 órakor hírekkel, sporthírekkel és eseménynaptárral indul a Pátria Rádió műsora. 7.35-kor Aki tudja, írja meg! - zenei fejtörő. A 8 órai hírek után református kiadással jelentkezik a Világosság, id. Hranyo Mihály abarai lelkipásztor szól a hallgatókhoz. 9.05-kor indul a Kaleidoszkóp. A műsorban először a Csíki Székely Múzeum igazgatójával, Gyarmati Zsolttal beszélgetünk, majd Csáky Pált kérdezzük Harmatos reggelek álmai című legújabb regényéről. Végül a népszerű magyarországi humorista, Maksa Zoltán mesél életéről annak kapcsán, hogy megjelent rendhagyó önéletrajza Majd értesítjük címmel. 10 órakor Vasárnapi Menü. Milyen élményekkel tértek haza Kecskemétről, egy nemzetközi ifjúsági találkozóról a ga- lántai iskolások? Mammai Mia - egy új zenés film az ABBA nagyszerű slágereivel. Ismeretlen ismerősök a konyhában. A déli hírek után Nótaszó, 12.30-tól a Kultúra világában Gulyás Gábor, a debreceni Modem Modem és Kortárs Művészeti Központ igazgatója mutatja be az intézményt. A SZEVASZ Színház Gágyor Péter Két királynő című darabjával járja az országot. A két főszereplővel, az I. Erzsébetet alakító Tóth Ritával és a Stuart Máriát megszemélyesítő Bárdos Ágnessel beszélgetünk. 13 órától Köszöntő 14.40-ig. Adásunkat a hírösszefoglalóval zárjuk 15 órakor. (MoL) Holnap este bezár Aba-Novák Vilmos kiállítása a debreceni Modemben. A nagy érdeklődésre való tekintettel korábban két héttel meghosszabbították a „barbár zseni" életműtárlatát, amelyet ennek köszönhetően az elmúlt napokban rekordszámú látogató keresett fel. Képünkön Aba- Novák Vilmos Perugiai városrészlet (1931) c. alkotása. (Képarchívum)
