Új Szó, 2008. július (61. évfolyam, 152-177. szám)

2008-07-18 / 166. szám, péntek

12 Kertészkedő ÚJ SZÓ 2008. JÚLIUS 18. www.ujszo.com AZ ÁLLATORVOS VÁLASZOL A rágcsálóirtók okozta mérgezések Milyen tünetei vannak an­nak, ha a kutya patkánymér­get eszik? Az előző kutyánk így pusztult el, de mi nem vet­tünk észre rajta semmit. Csak kimúlása után közölte az ál­latorvos a halál okát. DR. NAGY KORNÉL Ma már sokkal rit­kábban fordulnak elő ezek a balese­tek, mert a külön­féle kumarinszár- mazékokat tartal­mazó rágcsálóirtókat kevésbé használják, illetve kivonták a for­galomból. Ugyanakkor a gazdik is jobban odafigyelnek kedven­ceikre, hogy az állat még véletle­nül se kerüljön a méreg közelé­be. Az üyen jellegű mérgezés ak­kor fordulhat elő, ha a kihelye­zett rágcsálóirtós csalétkeket a kutyák feleszik vagy a mérgezés miatt lassan mozgó vagy elhul­lott patkányokat, egereket elfo­gyasztják. A kumarinszármazé- kokat tartalmazó rágcsálóirtók alapvetően a vér alvadó képessé­gének zavarát okozzák azáltal, hogy gátolják a K-vitamin felszí­vódását és a protrombin kép­ződését. így csökken a külön­böző véralvadási faktorok mennyisége a vérben, romlik a fibrinogén- és prokonvertin kép­zés, a vérlemezkék összecsapó- dási képessége. A kumarinszár- mazékoknak kapillárist károsító közvetlen hatása is van. Az erek már minimális mechanikai ha­tásra is sérülnek, így csakhamar a test legkülönbözőbb részeiben vérzések keletkeznek. Ezt kö­vetően a testüregekben nagy mennyiségű vér halmozódik fel. Mérgezés esetén az első klinikai tünetek a méreg felvétele után 18-24 órával jelentkeznek, bár ez nagyban függ az elfogyasztott méreg mennyiségétől. A kutya bágyadt, nem szívesen mozog, sokat fekszik, étvágytalan. A lát­ható nyálkahártyák először sá­padtak, később porcelánfehérek lesznek. A testnyílásokból vér szivároghat, ritkán véres vizelés és bélsárürítés is megfigyelhető. A kötőhártya alatt, a szájfenéken vonalszerű vérzés vagy kiterjed­tebb véres beszűrődés is mutat­kozhat. A mellüregi bevérzést először ismétlődő köhögés, majd egyre súlyosbodó, főleg mozgás­kor jól szembetűnő nehezített belégzés jelzi. A vemhes méh üregében bekövetkező vérzés ve­télést is okozhat. Kivérzés miatt a beteg állat végül elpusztul. A gyógykezelés lényege a vérátöm­lesztés és a K-vitamint injekció formában történő adagolása. Ki­egészítő terápiaként C-vitamin és a kalcium injekciókat is ada­golunk. Ha a méreg felvétele rö­vid időn belül történt, érdemes a kutyát rögtön meghánytatni. Szakszerű állatorvosi segítség hi­ányában kedvencünk 2-3 napon belül elpusztul. MAI VALUTAARFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta __________Árfolyam EMU-euró 30,327 Angol font Lengyel zloty 9,405 Cseh korona 38,300 Magyar forint (100) 13,164 1,310 Svéd korona 3,199 Bolgár leva 15,501 Román lej 8,511 Japán jen (100) 18,103 Svájci frank 18,779 Kanadai dollár 19,117 USA-dollár 19,129 VETEL - ELADAS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 29,33-31,33 18,31-19,97 1,28-1,34 12,57-13,87 OTP Bank 29,54-31,09 18,57-19,60 1,28-1,34 12,72-13,69 Postabank 29,43-31,23 18,38-19,88 1,28-1,34 12,16-14,16 Szí. Takarékpénztár 29,53-31,05 18,60-19,58 1,27-1,35 12,63-13,82 Tatra banka 29,51-31,09 18,60-19,60 1,28-1,34 12,68-13,72 Dexia banka 29,54-31,12 18,63-19,63 1,28-1,34 12,82-13,51 Általános Hitelbank 29,54-31,12 18,60-19,59 1,27-1,35 12,60-13,79 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) Szárított virágokból, díszfüvekből nagyon csinos asztal- és falidíszeket, csokrokat, koszorúkat készíthetünk Virágköltemény szárított virágból Most kezdhetjük szedni azokat a virágokat és dísz­füveket, melyeket a száraz­kötészetben alkalmazunk. De vajon melyik növény al­kalmas szárazvirágnak és hogyan gyűjtjük, szárítjuk? ÖSSZEFOGLALÓ Szárított virágokból, díszfü­vekből egy kis hozzáértéssel, kifi­nomult ízléssel és ügyességgel na­gyon csinos asztal- és falidíszeket, csokrokat, koszorúkat készíthe­tünk. Ezek mindamellett, hogy jól illeszkednek a modern környezet­be, változatosak, színesek és prak­tikusak is, hiszen különösebb gon­dozást nem igényelnek, és vi­szonylag sokáig eltartanak. Per­sze, ha néhány hónap múlva be­porosodnak, letöredeznek, akkor meg kell tőlük válnunk. Alapszabály, hogy szárításra azok a virágok alkalmasak, ame­lyek a szárítás során nem veszítik el színüket, alakjukat. Ezeket a vi­rágokat általában félig nyílt álla­potban a reggeli órákban szed­jük. Vannak persze kivételek, ilyen a disznóparéj vagy a cicka­fark, amelyet teljes virágzásban szedünk. A szárazkötészet anyagának egy részét megtermelhetjük a kertben, más részét kirándulások során lehet begyűjteni. Kertben termeszthető például az évelő, hosszú szárú, sárga virágú cicka­fark, a tarka szalmavirág, a fá­tyolka, a gyöngyházfényű pénzei miatt kedvelt holdviola vagy jú- dáspénz, a lampionvirág vagy a borzas kata (Nigella). Vizes árokpartokon gyűjthetjük össze például a gyékénybuzogányokat, a cirokbugákat. Parlagokon, szántóföldi táblák szélén nő a tüskés termésű takácsmácsonya A cickafark és a júdáspénz kiválóan szárítható és az érdekes selyemkóró. Gabo­natáblák szélén szedhetünk szép búza- és árpakalászokat. Az erdőben szedhetünk nagyon de­koratív taplógombákat, ékes ága­kat és a szép fakérget. A legegyszerűbb és legolcsóbb szárítási módszer a levegőn tör­ténő szárítás. Erre a hosszú szárú, kinyílt virágok alkalmasak, her­vadt szárú virágokat ne szedjünk. A szárról távolítsuk el a leveleket. Tíz szál virágból kössünk csokrot úgy, hogy a szárak végét lazán összekötjük. Hogy a virágok mi­nél jobban megtartsák formáju­kat és színüket, szellős, sötét he­lyen, fejjel lefelé kössük fel a csok­rokat száradni. Ha termést is sze­retnénk tartósítani, ne szedjük őket beérve, mert szárításnál le­hullhatnak. Jól szárítható levegőn a buzogány, a sóvirág, a celózia az aranyvessző, a hanga vagy fűzfa­barka. Szilikagéllel a törékeny szárú, nagy nedvességtartalmú virágo­kat szárítjuk. A deszikkálásnak nevezett módszert válasszuk ak­kor is, ha tökéletességre törek­szünk. Ugyanis az ily módon szá­rított virágok az eredeti színüket és formájukat majdnem teljes mértékben megtartják. Csak hi­bátlan virágokat és leveleket használjunk. Sikerrel szárítha­tunk szilikagéllel például a ró­zsát, pünkösdi rózsát vagy az ár­vácskát. Különösen azok a virá­gok száríthatok sikerrel ezzel a módszerrel, amelyek sziromleve­lei közel vannak egymáshoz. A homokban történő eljárás ha­sonlít a szilikagéles szárításhoz. A kicsi virágokat, például a cinniát, büdöskét, árvácskát, pompon kri­zantémot szárítsunk ezzel a mód­szerrel. A finomszövésű szitán átengedett, tisztára mosott homo­kot, napon vagy sütőben szárít­sunk porszárazra. Egy dobozban elhelyezzük a szárítandó növé­nyeket úgy, hogy megőrizzék ere­deti alakjukat. A rögzített növényt úgy szórjuk körbe homokkal, hogy teljesen ellepje. A „homok­szárítót” száraz, szellős helyre rakjuk, ha a homok átnedvesedett kicseréljük. A szárítás időtartamát lerövi­díthetjük, ha a deszikkálási fo­lyamatot mikrohullámú sütőben (Fotók: Hocsi) végezzük. Vastag szirmú virágok (magnolia, jácint) szárítására nem alkalmas. Fedővel ellátott, mikrohullámú sütőben használ­ható edényt válasszunk a deszik- káláshoz. A lefedett edényt he­lyezzük be, és tegyünk mellé egy kis pohárban vizet, hogy az extra kiszáradást elkerüljük. Állítsuk a kapcsolót felolvasztás pozícióba. A szárítás ideje 3 perc. Az edényből a növényt csak 24 óra elteltével vegyük ki. Bármilyen hihetetlen, vízzel is száríthatunk. Erre a következő vi­rágok a legalkalmasabbak: hor­tenzia, papsapka, pompon dália (apró, gömbformájú fejekkel), boglárka, aranyvessző, kecskerá­gó, madárbirs, berkenye, sóvirág, egyes szabadban termelt rózsák, erős szárral. A virágokat tegyük egy vázába és töltsünk az aljába kevés vizet. A virágszár felveszi, majd elpárologtatja a vizet. A száradási folyamat során gyak­ran kell vizet cserélni. A szo­bahőmérséklet lényegtelen, de az fontos hogy a levegő páratar­talma ne legyen túl magas, mert a virágok rothadni vagy pené- szedni kezdenek. Néhány terményt színezni is lehet, ám arra vigyázzunk, hogy ezek ne kapjanak harsány, vásári színt. Festésre a papírboltokban vásárolható, vízben oldható to­jásfestéket használjunk. A szá­razkötészet egyetlen fontos, vá­sárolt anyaga az ún. tűzőhab, amelyet virágüzletekben árusí­tanak. PIACI ÁRSÉTA Pozsony Komárom Rimaszombat Zselíz Losonc Szepsi Kassa július 17-én július 16-án július 16-án július 16-án július 17-én július 16-án július 16-án sárgarépa 24 Sk/kg, 10 Sk/cs 10-12 Sk/cs 20 Sk/kg 20 Sk/kg 15-18 Sk/cs 25 Sk/kg, 15 Sk/cs 22 Sk/kg petrezselyem 38 Sk/kg, 12 Sk/cs 12-14 Sk/cs 30 Sk/cs 15 Sk/cs 15-18 Sk/cs 79 Sk/kg, 20 Sk/cs 88 Sk/kg, 15 Sk/cs burgonya 14-18 Sk/kg 12-124 Sk/kg 16 Sk/kg 10 Sk/kg 14-15 Sk/kg 14 Sk/kg 8-15 Sk/kg tojás 3-3.50 Sk/db 2.80-3,50 Sk/db 2.80 Sk/db 3 Sk/db 3,30 Sk/db 3-3,50 Sk/db 3-3,30 Sk/db hagyma (fokhagyma) 24(100) SK/kg 18-20 (70) Sk/kg 28 (120) Sk/kg 20(80) Sk/kg 17-20 (90) Sk/kg 240 (99) Sk/kg 18-20 (55) Sk/kg zeller 10 Sk/db 10-12 Sk/db 20 Sk/kg X 15-17 Sk/db 14 Sk/db 13-15 Sk/db zöldpaprika 50 Sk/kg 20-22 Sk/kg 60-100 Sk/kg 20-35 Sk/kg 25-40 Sk/kg 40 Sk/kg 28-30 Sk/kg paradicsom 38 Sk/kg 15-25 Sk/kg 35 Sk/kg 35 Sk/kg 25-39 Sk/kg 47 Sk/kg 20-30 Sk/kg kelkáposzta 24 Sk/kg 14 Sk/kg 30 Sk/kg 15 Sk/db 24-25 Sk/kg 10 Sk/kg 14-19 Sk/kg tök X 10-15 Sk/kg 20 Sk/kg 20 Sk/db 10-12 Sk/kg 15 Sk/kg 10 Sk/kg alma/körte 34/x Sk/kg 18/x Sk/kg 45/55 Sk/kg X 35-39/x Sk/kg 20-50/25-48 Sk/kg 1520 Sk/kg sárgadinnye/görögdinnye 26/20 Sk/kg 18-23/15 Sk/kg 45/25 Sk/kg 25/16 Sk/kg X 30/8 Sk/kg 26/16-20 Sk/kg fejes saláta/kalarábé 12/12 Sk/db x/8-12 Sk/db 8/10 Sk/db x/12 Sk/db 14/1 x Sk/kg 10/8 Sk/db 8-10/5-15 Sk/db kukorica/karf iol 10-12/30 Sk/db 8-10/x Sk/db 10/40 Sk/db 8-10/25 Sk/db 7-10/25-40 Sk/db x/25 Sk/db 6-10/10-40 Sk/db Saláta-/csemegeuborka 20/18-22 Sk/kg 10/25 Sk/kg 15/20 Sk/kg 10/15 Sk/kg 12-14/x Sk/kg 20/30 Sk/kg 8-16/18-24 Sk/kg

Next

/
Thumbnails
Contents