Új Szó, 2008. július (61. évfolyam, 152-177. szám)

2008-07-17 / 165. szám, csütörtök

10 Riport-hirdetés ÚJ SZÓ 2008. JÚLIUS 17. www.ujszo.com A VÚB nyitrai fiókjából 1996 januárjában 147 milliót raboltak el - máig nem tudni, kik voltak a megrendelők és a tetteseket sem ítélték még el f Az évszázad bankrablóit nem fenyegeti börtön Lassan tizenkét éves lesz az évszázad szlovákiai bankrablása. A múlt héten halasztották el huszonket­tedik alkalommal az ügy bírósági tárgyalását. Hiába sikerült a rendőrségnek nagy nehezen - néha úgy tűnik, hogy szinte akarata ellenére - felgöngyölíteni a történteket, hiába emeltek vádat hat személy ellen, az ítélet csak nem akar meg­születni. Persze, kérdés, egyáltalán fontos-e még va­lakinek. VRABECMÁR1A A nagy fogást profi módon meg­tervezték, a kivitelezés hibátlanul sikerült - nem is a nyomozásnak köszönhetően kerültek kézre a tet­tesek, hanem azért, mert a maffia­beli belharcoktól féltve az irháju­kat önként jelentkeztek. 2000 feb­ruárjában a Nyitrai Kerületi Ügyészség vádat emelt különösen nagy értékű rablás miatt Bohuš S. és Igor S., Gustáv L, Pavol K., Júli­us B. és Viliam M. ellen. Mint kide­rült, a hat férfi már 1995 őszétől ta- lálkozgatott és tervezte a VÚB nyitrai fiókjának kirablását. Túl nehéz dolguk nem volt, mert egyi­kük, Bohuš S. a bankban dolgozott biztonsági őrként és többször is bevitte éjszakai „tanulmányi útra” cimboráit. Közösen keresték meg a széfkulcsait, majd lépésről lépésre mindent megterveztek és kiválasz­tották az időpontot: 1996. január 6-át. Ünnep lévén aznap a bank zárva volt, az utcákon sem jártak sokan, így senkinek sem tűnt fel, hogy valamikor este 18.30 és haj­nali 05.30 között hat férfi ment be az épületbe a főbejáraton. Szakszerűen kikapcsolták a riasz­tóberendezést, a kiszemelt széfen kívül kiürítették az összes pénztá­rat, majd mindent gondosan visszazártak, a kulcsokat eredeti helyükre tették és négy nejlonsza­tyor pénzzel távoztak a hátsó bejá­raton. Közben Bohuš S. fivére, Igor, aki annak idején a nyitrai rendőrség állományának tagja volt, az utcán figyelte, tiszta-e a le­vegő, majd a megadott jelre csat­lakozott a többiekhez. A zsák­mányt, 174 millió szlovák koronát Gustáv I. házának udvarán osztot­ták el egymás között, de vallomá­saik szerint nekik csak „aprópénz” jutott, mert a pénz javát le kellett adni a főnökeiknek. Hogy ők kik lehettek, azt csak találgatni lehet, mert a bankrablók erről az egy do­logról hallgatnak - biztos megvan rá az okuk. Atitkosszolgálatvolt a megrendelő? Az 1998-as választásokat meg­előző hónapokban mindenesetre sokat beszéltek arról, hogy a bank­rablást az alvilág a Lexa-féle SIS- szel együttműködve szervezte meg, és hogy a bevétel egy része a HZDS kasszájába csordogált - kampánykiadásokra. Mi tagadás, a feltételezés nem nélkülöz minden logikát, de soha nem sikerült bizo­nyítani. Vélhetően azért sem, mert kezdetben igen tétován indult a nyomozás, és utólag is csak az el­követőkkel foglalkoztak, a meg­rendelőkkel soha. A bank alkalma­zottai csakjanuár 8-án vették észre Nem kell félniük a börtöntől (Képarchívum) a hiányt és értesítették a rendőrsé­get, amely a történtekkel kapcso­latban teljes hírzárlatot rendelt el. Kifelé azt kommunikálták, hogy specializált csoport dolgozik az ügyön, a valóság azonban az volt, hogy csak egyetlen nyomozó fog­lalkozott vele, ő is ímmel-ámmal. Nem is kellett megerőltetnie ma­gát, mert 2007-ben magától sétált be a rendőrségre a nyitrai alvilág fejének tartott Ľuboš F., és szép sorjában elmesélte, kik és miért rabolták ki a nyitrai VÚB fiókot. Akkor azt feltételezték, neki ma­gának is jutott a milliókból, de ak­kor már egy másik ügy miatt pró­bálta menteni a bőrét - ma már ez is lényegtelen, mert a vallomása valahogy elkallódott és csak évek múlva került meg. A nyilvánosság megnyugtatása érdekében azon­ban mégiscsak úgy illett, hogy va­lakit letartóztassanak: azért került 1996 végén rács mögé az S. test­vérpár-Igor és Bohuš. Mindketten a hároméves vizsgálati fogság le­teltével szabadultak és azóta is ví­gan vállalkoznak - egy játéktermet üzemeltetnek Nyitrán. Tettestár­saik is valamennyien itthon vállal­koznak, egyedül Gustáv I. költö­zött 1998-ban Kanadába a testvé­réhez - a háza, ahol a pénzt elosz­tották azon a januári reggelen, az­óta is elhagyottan áll. Egymást irtották ki az elkövetők Közben azonban egy másik ha­verjuk, az azóta régiségkereskede­lemmel foglalkozó Igor S. is beko­pogott a rendőrségre, hogy beis­merő vallomást tegyen. Nyilván nem a lelkiismerete szólalt meg, hanem az életét féltette, csakúgy mint az azóta már meggyilkolt po­zsonyi maffiavezér, Peter Kri- žanovič alias Duran egykori sofőr­je, Marek Ľ., aki azt mondta el fő­nöke halála után, kik osztoztak a pénzen. Vallomása szerint a 174 millió javát hárman zsebelték be: a szlovák alvilág főnöke Miroslav Sýkora, a pozsonyi boss, Kri- žanovič és a nyitrai Ľuboš F., de ké­sőbb konfliktusok keletkeztek kö­zöttük az egyenlőtlen részesedés miatt. Sýkora ekkor adott paran­csot Križanovič megölésére, de a bérgyilkos csak a lábát találta el, amelyet amputálni kellett. A bosszú nem váratott sokáig magá­ra, 1997 februárjában Sýkorát a pozsonyi Holiday Inn szálló előtt szitává lőtték, de Križanovič sem kerülhette el sorsát. Hiába startol­ta a terepjáróját távirányítóval, 1997 áprilisában egy mellette par­koló autóba helyezték el a robba­nószert, és akkor aktiválták, ami­kor már a kocsiban ült. A három nagyfőnök közül ma már csak a nyitrai Ľuboš F. él - csendesen, meghúzódva élvezi munkája gyümölcsét és azon dolgozik, hogy a múltbéli ügyeit elsimítsa. A jelek szerint sikerrel, attól legalábbis, hogy a VÚB-ügyben bíróság elé ci­tálják, nem kell tartania. Más ügyekben - például egy okmány- bélyeg-hamisítási ügyben is folyik ugyan ellene eljárás, de egyelőre úgy néz ki, hogy abban sem fognak egyhamar ítéletet hirdetni A tárgyalásokra sem járnak Félnivalójuk azoknak sincs, akik önként, dalolva sétáltak be a rend­őrségre, mert a Nyitrai Kerületi Bí­róságon egyelőre még a vádiratot sem olvasták fel, vagyis hivatalosan a per meg sem kezdődött. Eddig mind a húsz tárgyalásról igazoltan hiányzott vagy valamelyik vádlott, vagy valamelyikük védőügyvédje, és a bíróságnak az ő jogaikat is tisz­teletben kell tartania. Az igazság­szolgáltatás akadályoztatása ellen az ügyészség is tehetetlen, amint Jaroslav Mačektól, a Nyitrai Kerü­leti Ügyészség szóvivőjétől meg­tudtuk, csak akkor emelhetnének panaszt az időhúzás miatt, ha a bí­róság a tárgyalás időpontját sem tűzné ki. Ez azonban minden egyes elnapolásnál megtörténik, csak időközben mindig akadályok me­rülnek fel. Hol valamelyik vádlott marad távol egészségügyi okok mi­att, hol a szabadságát töltő védő­ügyvéd menti ki magát és védence, természetesen ragaszkodik a jelen­létéhez, hol pedig a bírói szenátus valamelyik tagja munkaképtelen. Maguk a vádlottak természetesen nem panaszkodnak, hogy túl hosszadalmas az eljárás - nekik ez így megfelel, főleg, hogy már senki nem él azok közül, akik az életükre törhetnének. És a jelek szerint fel­sőbb politikai körökben sem érdeke ® senkinek, hogy végre lezárják az ügyet. Minek a múltat bolygatni, mikor az a 174 millió már amúgy is rég elfogyott. Alkalmazottja lopta meg a bankot A kívülről érkező rablók ellen még csak-csak, de saját alkal­mazottai ellen egyetlen pénzin­tézet sem tud védekezni. Ezt a keserű tanulságot vonhatták le a nyitrai Dexia bankban 2006 novemberében, amikor kide­rült, hogy az egyik pénztárosuk tíz nap alatt hétmillió koronát utalt át a bank pénzéből egy ba­rátnője számlájára. Hogy a do­log ne legyen feltűnő, papíron úgy intézte, mintha különböző személyek tették volna a pénzt az említett számlára, csakhogy, mint utóbb kiderült, ezek a sze­mélyek nem is léteztek. A pénz azonban nagyon is valóságos volt, olyannyira, hogy Žaneta K. és a barátnője több érsekújvári bankautomatából ki is vette és nagy részét el is költötte. A hi­ányt a bank belső ellenőrzése fedezte fel, és azonnal feljelen­tést tett a rendőrségen. Az évek óta a bankban dolgozó Žaneta K.-nak természetesen felmond­tak, de vele együtt távoznia kel­lett a bank igazgatójának is, aki alig néhány hete volt a pénzin­tézet alkalmazottja. A két nő el­len vádat emeltek lopás miatt, a különösen nagy érték miatt mindketten tíztől tizenöt évig terjedő szabadságvesztésre szá­míthatnak. 4> Petít Press A Petit Press Rt. Lapkiadó Vállalat Dl VÍZIÓIG AZGATO- ASSZISZTENST keres. Az asszisztens a divízióigazgató titkárságának zökkenőmentes működéséért felel. Feltételek: ■* középfokú végzettség érettségivel «*■ a szlovák és a magyar nyelv tökéletes ismerete szóban és írásban "» a német nyelv tökéletes ismerete (beleértve a német nyelvű telefonos kommunikációt) * igazgatóasszisztensi gyakorlat '* kiváló számítógép-felhasználói ismeretek kommunikációs készség További elvárás: B típusú jogosítvány Kínálatunk: "*jó nevű lapkiadó-vállalatnál végzett munka jelentős kedvezmények a vállalat által kiadott lapokra '• kiegészítő nyugdíjbiztosítás lehetősége kulturális programok, műsorok az alkalmazottak gyermekeinek Kapcsolatfelvétel: A szlovák nyelven megírt pályázatot és a rövid szakmai életrajzot 2008. július 31-ig a personalne@petitpress.sk e-maii címre küldje. Megjegyzés: Az e-mail tárgyaként (predmet) kérjük, tüntesse fel: „Asistentka RD”. Csak a kiválasztott jelentkezőknek válaszolunk. A Petit Press Rt Lapkiadóról részletes tájékoztatót a www.petitpress.sk honlapon olvashat. BP-8-12939

Next

/
Thumbnails
Contents