Új Szó, 2008. július (61. évfolyam, 152-177. szám)
2008-07-16 / 164. szám, szerda
22 Oszt-Veszt ÚJ SZÓ 2008. JÚLIUS 16. www.ujszo.com KÉPESLAP július 18. (péntek) - 16.00: Csörgő Zsuzsa: Csallóközi tájak, kiállítás a medvei kultúrházban; 18.00: Dolán György festőművész tárlata a csicsói kultúrházban; Volt egyszer egy... egy lesz egyszer? - Duray Miklós könyvét id. Batta György publicista mutatja be; 19.00: Szkukálek Lajos olaj- festményeinek kiállítása a ko- lozsnémai kultúrházban. július 19. (szombat) 9.00: őshonos magyar háziállatok (szürkemarha, mangalica sertés, racka juh és kutyafajták) bemutatója az ártézi kút melletti dűlőben, hagyományos aratás csicsói és kulcsodi bandákkal; 10.00: hagyományos mangalica-disznóölés; 10.00: mangali- camalac-fogás gyerekeknek, a győztes díja a kismalac; 11.00: ekeli erős emberek bemutatója; 16.00: a győri Csutora néptáncegyüttes és zenekarának fellépése a lenti vendéglőben, este táncház. július 20. (vasárnap) 9.00: ökumenikus istentisztelet a csicsói református templomban; 10.00: a magyar koronázási ékszerek másolatának bemutatása a Koronaőrség kíséretében a csicsói református templomban; 12.00: ebéd, helyi ételkülönlegességek (csicsói kakaspörkölt kapros galuskával, mangalicapecsenye és -kolbász, halászlé, rétes); 13.00: lovasíjász- bemutató a gútai Vermes törzzsel; 14.00: kultúrműsor, közreműködik: Écsi Gyöngyi, Sipos Anna, a tatai néptánccsoport, Katona Gábor; 18.00: Ho- monyik Sándor koncertje. Egész napos gyerekprogramok: arcfestés, szamaragolás, állatsimogatás, kocsikázás, lovaglás. (vkm) Hagyományos aratást és marokszedést is láthatnak azok, akik a hétvégén ellátogatnak Csicsóra (Görözdi Szilárd fevétele) Az apró részletek iránt fogékony természetjáróknak különleges élményekben lehet részük Komárom és ami körötte van Az Európa-udvar Komárom egyik újkori, párját ritkító látványossága az Európa- udvar. Az egymásba kapaszkodó épületek stilizált formában viselik magukon az egyes európai tájegységek, országok építészeti jegyeit. Az Európa-udvarban a Palatínus Polgári Társulás jóvoltából az évek során tekintélyes és egyre bővülő szoborparkot is találunk. Azok az uralkodók, királyok kapnak itt helyet, akik jelentős szerepet játszottak Komárom mindenkori történelmében. Nagy kár, hogy különböző vagyonjogi viták miatt az Európa- udvart máig nem sikerült az eredeti elképzelések szerint befejezni, de még így, torzóként is mindenképpen megéri a megnézni. (Képarchívum) (Képarchívum) A régmúlt és a közelmúlt építészeti emlékei, egyedi természeti szépségek, tájvédelmi körzetek, csendes és zajos vízparti üdülés, bor- utak: ezek mind-mind megtalálhatók a Komáromi járás turisztikai kínálatában. V. KRASZNICA MELITTA Ha időrendben haladunk, mindenképpen a római kori emlékhelyek bemutatásával kell kezdeni kedvcsináló ajánlónkat. A rómaiak mintegy kétszáz éves itt-tar- tózkodásának bizonyítéka az izsai római tábor, amely az ún. limes romanus erődítményrendszer részét képezte. A Leányvár néven ismert izsai tábor területén, amelyet nemzeti műemlékként tartanak nyilván, információs táblák segítik a tájékozódást. Eredeti és rekonstruált részeket egyaránt találunk itt. A Duna Menti Múzeum Komáromban, a VI. Bástyában rendezte be a Római Kőtárat, ahol Pannónia területéről származó kőszobrászati emlékek láthatók. A múzeum Nádor utcai főépületében pedig a Komárom városa és környéke történelme az őskortól a XIX. századig című állandó kiállítás nyújt áttekintést a régió fejlődéséről. A múzeumoknál maradva érdemes felkeresni a martosi tájházat, ahol a népi lakáskultúra állandó kiállítását láthatjuk, valamint a dunamocsi falumúzeumot is. Ez utóbbiban egy múlt század eleji falusi iskola berendezését is megtekinthetjük. Ne hagyjuk ki az erődrendszert Komárom egyik legjelentősebb turisztikai látványossága természetesen az erődrendszer, amely az UNESCO Világörökség cím elnyerésére is pályázik. Az erőd- rendszer központi részét képező Öregvár és Újvár hosszú évtizedekig a szovjet, majd a csehszlovák katonaság állomáshelye volt, ezért teljesen el volt zárva a nyilvánosság elől. Csupán 2003-ban került a város tulajdonába, azóta komoly munka folyik az állagV. Csicsói Művészeti és Hagyományőrző Napok Mangalicapecsenye is lesz megőrzés, a felújítás és turisztikai hasznosítás terén egyaránt. Ma már csoportos idegenvezetés van az Öreg- és Újvár területén. Akik a városban járnak, semmiképpen ne hagyják ki ezt a lehetőséget, már csak azért sem, mert évtizedeken keresztül nemcsak a turisták, hanem a város polgárai is meg voltak fosztva ettől az élménytől. Komáromban egyébként talán nincs is olyan belvárosi utca, ahol ne köszönne vissza a dicső történelemi múlt, a turisták ne botlanának szoborba, emléktáblába, műemlék épületbe. Éppen ezért tanácsos felkeresni a Megye utcán lévő információs irodát, és ott kérni útbaigazítást, tájékoztató anyagot. Európa leghosszabb fahídja és a vízimalom A Komáromtól alig 20 kilométerre fekvő kisvárost, Gútát már csak a Szlovákiában egyedülállónak számító úszó vízimalom megtekintése miatt is érdemes felkeresni. A Kis- Duna holtágán, festői környezetben található malmot Európa leghosszabb, 86 méteres faszerkezetű fedett hídján keresztül lehet megközelíteni. A vízimalomban, amely múzeumként műküdik, több technikai műemlék látható. A malom melletti tisztáson - ahol egy vendéglő is üzemel - rendezi meg évek óta a Nyugat-szlovákiai Pékek és Cukrászok Céhe augusztus derekán az új kenyér ünnepét; a 2004ben felépített hagyományos kemencében ilyenkor finomabbnál finomabb lepényeket sütnek. A vízimalom közelében, a Kis-Duna és holtága által keretezett félszigeten találhatóak a 15. századból származó Békavár könnyű sétával megközelíthető maradványai. Nézzük a csillagokat A járás másik kisvárosa, Ógyal- la legnagyobb nevezetessége a Konkoly-Thege Miklós által 1870- ben alapított csillagvizsgáló, amely Közép-Európa legrégebbi ilyen jellegű létesítménye. Napjainkban a Szlovák Központi Csillagvizsgáló és Hidrometeorológi- ai Intézet működik itt. Tavasszal egy múzeumot is berendeztek az épület falain belül, tisztelgésként az alapító, Konkoly-Thege élete és munkássága előtt. A kiállítás részét képezi az asztronómia és meteorológia szlovákiai és világtörténeti fejlődését bemutató tárlat. Természeti szépségek Aki a nyugodt, háborítatlan természetben szeretne gyönyörködni, annak a járásban fellelhető számtalan természetvédelmi terület egyikét-másikát ajánljuk. A Csicsói holtág a Csallóköz legszebb és legértékesebb természet- védelmi területei közé tartozik, központi részét egy édesvízi tó, valamint a Duna holtága képezi. A tanösvény a régi, több mint 100 éve nem működő dunai gáton vezet, a madarak költési időszakában, március 1. és július 15. között nem látogatható. A Csallóközara- nyoshoz tartozó, ugyancsak védett területnek számító nagyiéli szigeten 300 éves tölgyfák alatt sétálhatnak a nyugalom, a csend után áhítozók. A hetényi és mar- celházi homokdombok, többféle veszélyeztetett növényfajjal és állatközösséggel, a Vágfüzes melletti, ritka madárfajokat rejtő ártéri erdők, a Nagykeszi közelében található Dérhídja természetvédelmi terület az orosz-ázsiai sós sztyeppékre emlékeztető, szabad szemmel is jól látható ún. sóablakokkal - az apró részletek iránt fogékony természetjárók számára jelenthetnek különleges élményt. Felfrissülés a vízparton Fürdési, strandolási lehetőség hiányára igazán nem lehet panaszkodni a járásban. A természetes vizeken, a több szakaszán homokos Duna-parton kívül a páti és a komáromi termálfürdő, a páti Wellness, valamint a megyercsi strand kínál felfrissülési lehetőséget a forró nyári napokon. Ha Velence a vizek városa, akkor Martos a vizek faluja. Több patak, holtág, tó tagolaja e kivételes hangulatú települést, amelyet nemcsak a pünkösdi ünnepségek ideje alatt érdemes felkeresni. Gután, a Kis-Duna holtágán festői környezetben ál! a vízimalom (Kis Kata felvétele) ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Csicsó. Akik szórakoztató, színvonalas programot keresnek a hétvégére, azoknak szívből ajánljuk július 18-20-án az V. Csicsói Művészeti és Hagyományőrző Napokat. A rendezvényt a Kapolcsi Művészetek Völgye által inspirálva hívta életre négy évvel ezelőtt Nagy Géza fafaragóművész. A szervezők - a Csallóköz, Csi- lizköz és Csicsó Hagyományaiért és Kultúrájáért Közhasznú Társulás, valamint a Szüllő Géza Polgári Társulás - egyrészt bemutatkozási lehetőséget kívántak biztosítani a régióban tevékenykedő művészeknek, csoportoknak, másrészt pedig fel szerették volna eleveníteni eleink mindennapjainak egy-egy mozzanatát. A hagyományőrző napok elmaradhatatlan részét képezi az őshonos állatok bemutatója és az ételkóstoló is. Ha pedig már Csicsón járnak, tekintsék meg a község közepén található szabadtéri szoborparkot is. (vkm) A Duna és a Vág összefolyásánál találjuk az erődrendszer központi részét képező Öreg- és Újvárat
