Új Szó, 2008. július (61. évfolyam, 152-177. szám)
2008-07-02 / 153. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. JÚLIUS 2. Európai unió - nyugdíjpénztárak gazdasági mutatói 11 Az első lépés a közös bevándorlási politika felé - az unió az önkéntes visszatérésre szeretné helyezni a hangsúlyt, de szankcionál is Emberjogi szervezetek bírálják a tolonctörvényt Veszélyes lélekvesztökön érkezett menekültek egy csoportjának kimentése az olaszországi Lampedusa szigeténél (SITA/AP-felvétel Strasbourg. Emberjogi szervezetek keményen bírálják az uniót, mert a tervek szerint bírósági döntés nélkül, hatósági szabálysértési eljárással akár 18 hónapig is fogva tarthatnak majd embereket. Gyerekeket is. Kifogásolják azt is, hogy hiányzik az amnesztia lehetősége, miáltal bizonyos feltételek mellett legalizálni lehetne a több éve Európában élő illegális bevándorlók státusát. ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Parlament június 18-án szavazta meg az illegális bevándorlók visszatérésének uniós szabályozásáról szóló irányelvet, amelyet a sajtó csak tolonc- törvényként emleget, és amelyről korábban egyeztettek az EP és a Tanács képviselői. Ez az irányelv az első lépés a közös bevándorlási politika felé. Rengeteg vitát váltott ki a frakciók között is, meg a tagállamok között is, amit a szavazási arányok jól mutatnak: 369 honatya mondott igent, 197 nemet és 106 tartózkodott. Hangsúlyozni kell: a visszatérési irányelv az illegális bevándorlók (tehát nem a menekültek!) önkéntes visszatérésére helyezi a hangsúlyt, meghatározza őrizetük maximális hosszát, védi emberi jogaikat, és rendelkezik a kiutasítottak ismételt belépésének tilalmáról. Három pilléren Az unió jövendő közös bevándorlási politikája három fő elemből állna: az illegális bevándorlás elleni harcból (ennek alapja a most tárgyalt visszatérési irányelv), a képzett munkaerő legális bevándorlásának ösztönzéséből (kékkártya irányelv) és az illegális bevándorlók foglalkoztatásának szankcionálásából. A képviselők többsége tehát most támogatta az Európai Néppárt (ÉPP) által benyújtott kompromisszumos - a Tanáccsal egyeztetett - javaslatot, és elutasította a szocialista, zöldpárti és kommunista (GUE/NGL) módosító indítványokat. A két utóbbi frakció az egész irányelvet elutasította volna. Az irányelv ugyanakkor megengedi, hogy a tagállamok a bevándorlókra nézve a most elfogadottakhoz képest kedvezőbb előírásokat alkalmazzanak. A jogszabály a tagállamok kezében hagyja annak a jogát, hogy eldöntsék, törvényesítik-e vagy sem a „papír nélküli” bevándorlókat. Önkéntes visszatérés A most tárgyalt visszatérési irányelv kétlépcsős eljárást határoz meg. Eszerint az illegális bevándorlónak a kiutasítási határozat utáni bizonyos időszakon belül lehetősége lenne az önkéntes távozásra. Ha ezt nem teszi meg, kitoloncolási végzés következik. Szökés veszélye esetén az illegális bevándorlót - bírósági vagy hatósági döntés alapján - fogva lehetne tartani. Az irányelvtervezet maximálná a fogva tartási időt (ez most tagállamonként eltér, van, ahol nincs is meghatározva), és megfelelő életkörülményeket - egészség- ügyi ellátás, gyerekek oktatása stb. - biztosítana a fogva tartottak számára. Hat plusz tizenkét hónap A kompromisszum szerint az önkéntes visszatérésre 7 és 30 nap közötti hosszúságú idő állna rendelkezésre, az őrizet (fogva tartás) pedig 6 hónapos lehetne. Ezt bizonyos esetekben meghosszabbíthatnák további 12 hónappal, ha az őrizetes nem működne együtt a hatóságokkal, vagy ha elítélnék, illetve ha az ügyben érintett harmadik ország adminisztrációja túlságosan lassú lenne. Az EP elvetette azt a szocialista javaslatot, amely 3+3 hónapban maximálta volna az őrizetet. Ha a bevándorlót hatósági döntés alapján tartják őrizetben, a döntést „a lehető legrövidebb időn belül” bírónak is jóvá kell hagynia. Az eredeti, bizottsági tervezet szerint erre 72 óra lett volna. Ezt az EP szakbizottsága 48 órára módosította. Az EP elvetette azt a szocialista módosító indítványt, amely visszaállította volna a 72 órás határidőt. A főszabály szerint az őrizetet „erre szolgáló különleges idegenrendészeti fogdákban kell végrehajtani. Ha egy tagállam nem tud ilyen helyet biztosítani, és kénytelen büntetésvégrehajtási intézetben való elhelyezéshez folyamodni, az őrizet alatt álló harmadik országbeli állampolgárokat a többi fogva tartottól elkülönítve kell tartani”. A jogszabályba betoldottak egy ettől való eltérésre lehetőséget adó passzust. „Azokban az esetekben, amikor a kiutasítandó harmadik országbeli állampolgárok kivételesen nagy száma előre nem látott, súlyos terhet ró valamely tagállam idegenrendészeti fogdáinak kapacitására, közigazgatási vagy igazságügyi alkalmazottaira, akkor ez a tagállam - ameddig a kivételes helyzet fennáll - dönthet úgy, hogy az igazságügyi felülvizsgálatra (...) hosszabb időtartamot engedélyez, és sürgős lépéseket tesz az őrizet körülményeinek tekintetében.” Újrabelépési tilalom A kitoloncolási végzés a jogszabálytervezet szerint tartalmazhatna egy, az unió területére való, ismételt belépést tiltó határozatot is. Ez legfeljebb öt évre szólna, és meghosszabbítható lenne, ha a kitoloncolt visszatérése súlyosan veszélyeztetné a közrendet, a közbiztonságot vagy a nemzetbiztonságot. A bevándorlót továbbra sem szabadna visszaküldeni olyan országba, ahol élete vagy szabadsága veszélyben lenne. A jövőben az EP a Tanáccsal közösen fogja megállapítani az ebből a szempontból biztonságosnak számító országok listáját. A gyermekek védelme A gyermekek és családok ideiglenes őrizetbe vételét csak legvégső eszközként szabadna alkalmazni, gyerekek ellen kényszerítő intézkedésnek sem lenne helye. Kísérő nélküli fiatalokat nem lehetne kitoloncolni, csak ha családjuk vagy megfelelő fogadó intézmény gondoskodik róluk. Az eredeti javaslat szerint a tagállamok kötelesek lettek volna jogi képviseletet és tanácsadást biztosítani a pénztelen illegális bevándorlók számára. A Tanács ezt a tagállamokra bízta volna, tekintve a rájuk rótt kiadásokra. A kompromisszumos szöveg szerint kötelező a jogi segítség, de ennek összhangban kell állnia a nemzeti jogszabályokkal is. Az EU 2008-2013-as időszakra szóló, 676 millió eurós visszatérési alapja is felhasználható lenne a jogi képviselet biztosításának finanszírozására. Az irányelv végleges elfogadásához még szükség van a Tanács jóváhagyására is. Ez idén júliusban várható. A végleges szövegnek az EU hivatalos lapjában való megjelenése után a tagállamoknak 24 hónapjuk lesz a jogszabály nemzeti átültetésére. Madrid magyarázkodik A spanyol kormány az elmúlt héten információs kampányt indított annak tisztázására, milyen okok vezettek az illegális bevándorlók visszaküldéséről szóló irányelv elfogadásához. A döntés oka: különösen Latin-Amerikában volt rossz visszhangja az irányelvnek. Hugo Chávez venezuelai elnök szégyenteljesnek nevezte a szabályokat. Azzal fenyegetett, hogy visszavonja a beruházásokat és megakadályozza az olajexportot azokba az országokba, amelyek életbe léptetik a vitatott migrációs intézkedéseket. Lula Da Silva brazil elnök, úgy értékelte a helyzetet, hogy „Európában ismét feltámadt az idegengyűlölet fagyos szele”. Rafael Correa, Ecuador elnöke az EU és az Andok Közössége között folyó kereskedelmi tárgyalások esedeges felfüggesztéséről beszélt: „Miről tárgyaljunk egy olyan közösség országaival, amely büntető eljárás alá vonja a bevándorlókat? Nagyon nehéz volna üzletről beszélni és figyelmen kívül hagyni az emberi jogokat.” Madridban ennek nyomán közölték: Spanyolország ragaszkodik migrációs politikájához. Kevésbé szigorú intézkedéseket fog életbe léptetni, mint amit az irányelv előír. Ezt jól példázza, hogy Spanyolország nem fog 40 napnál tovább őrizetben tartani egy illegális bevándorlót sem. Eközben az irányelv által megszabott határ 18 hónap, (ep-s, m, ú) mmmmmmmmmmaammmmmmmmmm, Vadászat léghajókról Moszka. Léghajóról is vadásznak az illegális bevándorlókra Oroszországban: a Vesztyi 24 hírtelevízió nemrégiben erről mutatott be felvételeket, az Ural térségéből. A léghajó magánházak felett lebegett Perm térségében, miközben a földön lovasrendőrök keresték az illegáli- sokat. Oroszországba elsősorban a volt Szovjetunió térségéből özönlenek a hazájukban elszegényedett emberek, hogy munkát keressenek az olajbevételekból virágzó gazdaságban és szerény fizetésükből támogassák a hátrahagyott családot. Az ilyen léghajón ember nincs, csak kamerák vannak, amelyek 5000 méter távolságból is „felismernek” egy arcot, (m) Nő a menekültek száma a világon Genf. Második éve nő a külföldre menekültek száma a világon, s 2007-ben elérte a 11,4 milliót - közölte nemrégiben, a menekültek világnapja alkalmából az ENSZ menekültügyi hivatala. További 26 millió ember saját országán belül volt kénytelen elhagyni lakhelyét belső konfliktusok miatt. A növekedés főként az iraki és az afganisztáni helyzet következménye, de tömegek vándoroltak el szülőföldjükről a Közép-afrikai Köztársaságban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Szomáliában és Szudánban is. Latin- Amerikában Kolumbiát említi a jelentés. Tavaly az újonnan regisztrált menekültek közel fele afgán és iraki volt. A tendencia nyugtalanító, hiszen 2001 és 2005 között csökkent a menekültek száma. A legfőbb befogadó országok: Pakisztán, Szíria, Irán, Németország és Jordánia, s kisebb mértékben Tanzánia, Kína, Nagy- Britannia, Csád és az USA. (MTI) A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK GAZDASÁGI MUTATÓI Magánnyugdíjpénztár A hozamráta aktuális értéke Konzervatív alap A nettó vagyon A kezelési költség* A hozamráta aktuális értéke Kiegyensúlyozott alap A nettó vagyon A kezelési költség* A hozamráta aktuális értéke Progresszív alap A nettó vagyon A kezelési költség* AEGON Magánnyugdíjpénztár** 1,1267 Sk 248 276 963,86 Sk 0,065% 1,1112 Sk 1 528 552 184,02 Sk 0,065% 1,0921 Sk 4 393 778 787,54 Sk 0,065% Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár 1,1344 Sk 852 147 837,62 Sk 0,065% 1,1034 Sk 5 714 080 387,55 Sk 0,065% 1,0973 Sk 11 596 275 440,42 Sk 0,065% AXA Magánnyugdíjpénztár 1,1299 Sk 492 673 920,01 Sk 0,065% 1,1038 Sk 4 201 703 149,23 Sk 0,065% 1,0977 Sk 11 718 720610,31 Sk 0,065% ČS0B Magánnyugdíjpénztár 1,1136 Sk 128 371 381,16 Sk 0,065% 1,0837 Sk 1 000 462 598,67 Sk 0,065% 1,0815 Sk 2 214 503 256,20 Sk 0,065% ING Magánnyugdíjpénztár 1,1234 Sk 203 335 564,71 Sk 0,065% 1,0842 Sk 1 910 399 495,11 Sk 0,065% 1,0716 Sk 4 383 058 301,13 Sk 0,065% VÚB Generali Magánnyugdíjpénztár 1,1222 Sk 423 414 728,00 Sk 0,065% 1,0994 Sk 3 175 084 287,24 Sk 0,065% 1,0939 Sk 5 000 117 554,52 Sk 0,065% * az alap nettó havi vagyonából számítva, forrás: A Nyugdíjpénztárak Szövetsége - 2008. június 27-i adatok A hozamráta aktuális értéke: Ez az adat az alap menedzsmentjének munkáját értékeli. Az alap létrehozásakor a hozamráta értéke 1,0000 volt, a táblázatnak ebben az oszlopában lévő szám azt mutatja, hogyan változott időközben ennek a mutatónak az értéke márciustól, vagyis mikortól az első összegeket átutalta a Szociális Biztosító a nyugdíjalapnak. Ha ez a szám nőtt, vagyis nagyobb, mint egy - például 1,0911 -, ez azt jelenti, hogy az alap a rendelkezésére álló idő alatt a pénzeszközöket kamatoztatta, vagyis minden befizetett korona időközben már 1,0911 koronát ér. Ha a hozamráta egy alá csökken, akkor a befizetett összeg vesztett nominális értékéből. A nyugdíjalap vagyonának nettó értéke: Azt mutatja, hogy mekkora vagyont kezel a nyugdíjalap. Minél nagyobb az összeg, az alap annál nagyobb vagyont fektethet be, ami növelheti a hozamot. Ma még a nyugdíjalapok nettó vagyona a legnagyobb pénztárakban már több százmillió, a kisebbekben néhány tízmillió korona, de a folyamat előrehaladtával az alapok több milliárd korona vagyont kezelnek majd.
