Új Szó, 2008. július (61. évfolyam, 152-177. szám)

2008-07-16 / 164. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. JÚLIUS 16. DlGlTÁLlA 11 Az amerikai cég nem is olyan rég még a piacvezető Nokia megszorongatásáról álmodott A Motorola a végét járja? A mobilpiac ötödik helyére esett vissza a Motorola, írja iparági forrásokra hivat­kozva a Digitimes. A tajvani lap által kiszivárogtatott számok alapján a Motorola szállításai az LG Electro­nics és Sony Ericsson mögé szorultak az év második negyedében - az amerikai cég nem is olyan rég még a piacvezető Nokia megszo­rongatásáról álmodott. FELDOLGOZÁS A piackutatási adatok alapján a Motorola mindössze 22 millió mobilkészüléket szállított le az év második három hónapja során, amivel mindössze a piac 7,3 szá­zalékát szerezte meg - egy évvel korábban még 36 millió készülé­ket értékesített a vállalat, igaz, már az sem volt elég ahhoz, hogy maga mögött tartsa a Samsung Electronicsot. Másfél évvel ez­előtt, 2006 negyedik negyedévé­ben a Motorola a mobilpiac 22,3 százalékát zsákolta be, leginkább az akkor még arató RAZR készü­lékeinek köszönhetően. Az adatok alapján míg a Moto­rola egyre mélyebbre ássa magát, addig az elmúlt negyedévekben gödörbe került Sony Ericsson sze­rencséje talán megfordulni lát­szik. A japán-svéd duó 24 millió készüléket szállított le, 7,6 száza­lékkal többet mint az első negye­dévben, részesedése pedig 0,2 százalékponttal 8 százalékra emelkedett, ez azonban még így is elmarad a korábbi sikerszériában elért 9 százalékos szinttől. így a vállalat ismét a jó formában lévő LG mögé szorult, nem tudta át­venni a harmadik pozíciót. Ez a negyedév egyértelműen az LG sikerét hozta a jelek szerint, a cég szállításai ugyanis 15 száza­lékkal ugrottak meg, meghalad­ták a 28 milliót, amivel részesedé­se egyetlen negyedév alatt 8,6-ról 9,3 százalékra emelkedett a nagy­jából 300 millió darabos piacon. A Samsung 48 millió, a Nokia pedig 120 mülió mobilt forgalmazott, így részesedésük rendre 16 és 40 százalék körül alakult - nagyjából ott tart most a Samsung, ahol a Motorola volt két évvel ezelőtt. Tehetetlenség A Motorola tehát továbbra sem tudott irányt változtatni, és az egyetlen gyártó volt a legnagyobb öt közül, melynek szállításai visszaestek a második negyedév­re. A Motorolát a stílusteremtő pengevékony RAZR modellek emelték a magasba, majd azok népszerűségének, és árának csök­kenésével párhuzamosan a válla­lat üstökösi pályája is zuhanásba kezdett. A cég képtelen volt újabb sikeres termékeket a piacra dobni és megújulni, a versenytársak vil­lámgyorsan reagálták le az új trendet, és elárasztották a piacot vékony telefonokkal. A Motorola az elhúzódó és fáj­dalmas vesszőfutás alatt kénytelen volt elismerni, hogy stratégiai hi­bákat küvetett el többek között túlságosan gyorsan árazta le első RAZR termékeit, közönségessé té­ve őket, valamint hogy új termékei nem kelendőek, nem versenyké­pesek a piacon. A cég papírjai a 2006-os októberi csúcsról mára közel 70 százalékot estek vissza, de az elmúlt egy évben is közel mí­nusz 60 százalékos a teljesítmé­nye, míg a Nokia 14 százalékot gyengült, lényegében a makro­gazdasági környezet hatására. A súlyos, immár dollármilliárdos nagyságrendű veszteségek (tavaly 1,2 milliárd dollárt bukott a vállalat, az első negyedévben pedig 418 mil­liót) és megállíthatatlannak tűnő zuhanás hatására a Motorola, mely forgalmának nagyjából felét koráb­ban a mobiltelefonos részleg képez­te, leváltotta éléről Ed Zander elnök­vezérigazgatót, és átalakította a di­vízió vezetését. A helyzet odáig fa­jult, hogy többszörösen megerősí­tett híradások alapján a vállalat el akarta adni a részleget, vevőt azon­ban nem talált rá, sem szakmai, sem magántőkés oldalról. Az értékesítés kudarcba fulladását követően az igazgatótanács döntött: le kell vá­lasztani a mobilrészleget, és önálló vállalattá szervezni, mely tőzsdére vonul majd. Ez persze nem oldja meg önmagában a problémákat, a sikerhez egyszerűen jobb termékek kellenek, és ezt ígéri az új vezér, GregBrownis. Iparági vélemények szerint nemcsak azzal van probléma, mi­lyen mobilokat dob piacra a válla­lat, hanem a hogyannal. A Moto­rola szerteágazó kínálata semmi­lyen szempontból nem standardi­zált, a különféle készülékekhez felhasznált alkatrészek mind­mind más beszállítóktól vannak, ezért a cég képtelen kiaknázni a méretgazdaságossági előnyöket, vélik megfigyelők. A helyzet pedig egyre rosszabbodik, ahogy a Mo­torola egyre kevesebb mobiltele­font ad el, így aztán a kiadásokat is kevesebb terméken lehet teríte­ni, és a beszállítóktól is egyre ke­vésbé versenyképes árakat tud csak kiharcolni a cég. További gondot jelent, hogy a vállalatnak nincs egységes saját szoftverplat­formja sem, pedig mérnökök tu­catjai dolgoznak rajta már évek óta - állítják bennfentesek. Van-e még visszaút? Leválasztásával hatalmas nyo­más alá kerül a mobürészleg, hogy összekapja magát, hiszen önállóan kell helytállnia az éles piaci versenyben. Az eddigi pél­dák nem sok jóval kecsegtetik az alkalmazottakat és befektetőket, a mobiltelefon-ipar ugyanis a leg­utóbbi két ilyen esetben egyaránt kudarcba torkollt próbálkozást láthatott. Az Alcatel és a Siemens mobilos részlege is gyorsan teret vesztett a szeparációt követően, aminek hatására az Alcatel ki­szállt a kínai TCL-lel közös vállal­kozásból, majd a Siemens értéke­sítette a BenQ számára a Siemens Mobile-t, mely később majdnem magával rántotta a mélybe a taj­vani vállalatcsoportot. A súlyosan veszteséges Sie­mens Mobile csapatának finanszí­rozását végül elzárta a BenQ, és valaha az iparág élvonalába tar­tozó csapat felszámolásra került, eltűnve a történelem süllyesztő­jében. Egyes elemzők, mint pél­dául a Citigrouphoz tartozó Jim Suva szerint a Motorolának már befellegzett, innen már nem tudja megfordítani a szerencséjét, és végül elbukik - a Motorolára vég­zetes veszélyt jelenthet, ha legna­gyobb ügyfelei, a mobil operáto­rok elvesztik benne bizalmukat, és a riválisok termékeinek adják át a helyet a piacon, aminek mu­tatkoznak jelei. Az Egyesült Államok legna­gyobb mobilszolgáltatója, az AT&T például mindössze egyet­len új Motorola készüléket vett fel kínálatába, a Z9-et. Egy pil­lantást vetve a hazai helyzetre, elmondható, hogy a Motorolának nagyon kevés készüléke van a kí­nálatban, a T-Mobile és az Orange is csak egy-egy telefont kínál az amerikai gyártótól (a T- Mobile a Motorola V8-ast, míg az Orange a W230-ast), az 02 tá­mogatott készülékei között nincs Motorola modell. Ennek oka le­het, hogy az amerikai gyártó ké­szülékei nem, vagy csak némely telefon esetében támogatják az Európában népszerű technológi­ákat (pl - HSDPA, 3G stb.). A Motorola mobilrészlege előtt tehát hatalmas kihívás áll, hogy elkerülje a csúfos bukást: egyszerre kell versenyképes, ütős termékekkel előrukkolnia, miközben átalakul a szervezeti felépítése és kíméletlen költség- csökkentési programokat kell végrehajtania a jutalom az életben maradás, (h, szí) A Motorolát a stüusteremtő pengevékony RAZR modellek emelték a magasba, majd azok népszerűségének és árának csökkenésével párhuzamosan a vállalat üstökösi pályája is zuhanásba kezdett (Képarchívum) Döntöttek a hírhedt kalózok Titkosítják az internetet FELDOLGOZÁS Új titkosítási rendszeren kez­dett el dolgozni a The Pirate Bay, a világ leghírhedtebb torrentolda- la. A számos jogi botrányt kikerült csoport szerint IPETEE nevű prog­ramjuk lehallgathatlan internet­forgalmat tesz lehetővé, kvázi vá­laszolva a svéd parlament nemrég megszavazott törvényére, amely­nek értelmében tetszőlegesen le­hallgatható az ország bármely ál­lampolgára. Az IPETEE (hosszabb nevén Transparent end-to-end encrypt­ion for the Internets) nem az al­kalmazások, hanem a hálózat szintjén titkosít, azaz internetezés közben összes adatunk titkosítás­ra kerül, egy harmadik fél által ol­vashatatlanná válik, függetlenül attól, hogy webet böngészünk, emailekben kommunikálunk vagy fájlokat töltünk le. Fredrik Neji, a Pirate Bay egyik alapítója azt nyi­latkozta a NewTeeVee weboldal- nak, hogy ennek megfelelően olyan alkalmazások is lehallgat- hatatlanok lesznek, amelyeket egyébként nem készítettek fel ar­ra, hogy titkosítsák kommuniká­ciójukat. A rendszer gyakorlatilag válasz a svéd parlamentben júniusban meghozott törvényre, amelynek értelmében bármely állampolgár telefonbeszélgetéseit, email-, il­letve webforgalmát megfigyelhe­tik. A Pirate Bay készítőit és kö­zönségét több jogi intézkedés is aggaszthatja, többek között az a francia törvény, amelynek értel­mében a francia internetszolgál­tatók jövőre bárkit eltilthatnak egy évre az internettől, amennyi­ben az illető három figyelmezte­tés ellenére is illegális tartalmakat tölt le az internetről. A rendszer Windows, Linux és OS X platformokon is működni fog, Neij szerint már 2008 végén letölthető lesz az IPETEE gyakor­latban is alkalmazható publikus változata, hamarabb annál, hogy a svéd törvény életbe lépne. Ä program csak akkor működik két internetre kapcsolt gép között, ha mindkettőre telepítve van, egyéb­ként a kommunikáció továbbra is megfigyelhető marad. Az IPETEE-t azonban sokan csak egy kisebb mértékű előrelé­pésnek tartják a titkosítási proto­kollok történetében. A szolgálta­tók ugyanis már új forgalomkeze­lési módszereikkel pusztán a fel- és letöltési mintákból felismerik, ha valaki torrentprogramot futtat, valamint egyes kommunikációs protokollok jelentősen lassulhat­nak a titkosítás miatt. A Pirate Bay-t ismerők emellett elég szkep­tikusak a határidők betartását ille­tően: a csapat régóta ígérget több­féle fejlesztést, amelyekből a ne­teš közönség eddig még semmit nem látott. Megindult a kábelfektetési roham Több kapacitást a tenger alá FELDOLGOZÁS Több tucattal bővülhet az elkö­vetkező években a tenger alatti internetes kábelek száma. Hiába köszönhető ennek világméretű kapacitásnövekedés, sok szakér­tő szerint a világ óceánjaiban már így is elképesztő mennyiségű ki­használatlan kábel van. A Financial Times értesülései szerint még 2010 előtt számos te­lefoncég akar tenger alatti kábe­leket fektetni. A TeleGeography Research szerint legalább hu­szonöt kábelről van szó, a befek­tetés értéke közel 6,4 milliárd dollárra rúg - a cég nyilatkozata egybevág számos szakértő véle­ményével, hogy érdekes a kábel- fektetési boom, miközben még most is jelentős a ki nem használt tenger alatti kapacitás. A kábelek Afrika, a Karib-tenger és a Közel- Kelet környékére lesznek lefek­tetve. Az internet kapacitáscsök­kenésével kapcsolatos rémhíre­ket főként a videomegosztó olda­lak előretörésének köszönhetjük, pedig a sávszélességgel kapcsola­tos legtöbb útszűkület nem a tengerek mélyén, hanem az ott­honi kapcsolatok utolsó kilomé­terén található. A kábelépítési okok a TeleGeography Research szerint több tényező kombináció­jából fakadnak: egyes kábelek kapacitása nem megfelelő, fizika­ilag eltérő utat kívánnak kiépíte­ni, vagy a világ egyes részen jóval drágább az internetes kapacitás biztosítása, (h) DIGITALIA A mellékletet a LINKPRESS készíti. Felelős szerkesztő: Szabó László tel: 02/59 233 441; e-mail: digitalia@ujszo.com, Levélcím: Digitália, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava

Next

/
Thumbnails
Contents