Új Szó, 2008. július (61. évfolyam, 152-177. szám)
2008-07-16 / 164. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. JÚLIUS 16. Európai unió 9 Az aukciós bevételeket a klímaváltozás elleni küzdelemre kell fordítani - a légi forgalom 2020-ig várhatóan megkétszereződik Berzenkednek a légitársaságok az uniós döntés ellen Brüsszel. Az összes Európából induló, illetve ide leszálló géppel rendelkező légitársaságot bevonják 2012-től az unió kibocsátás-kereskedelmi rendszerébe. Ezt a múlt héten szavazta meg az Európai Parlament. ÖSSZEFOGLALÓ Az intézkedés az uniós légitársaságok mellett az európai repülőtereket használó, külső országbeli légi fuvarozókra is vonatkozni fog. A javaslatot még jóvá kell hagynia a tagállamok kormányait képviselő Tanácsnak is. A légitársaságokat tehát széndioxid kvóta vásárlására kötelezik 2012. január 1-jétől. A számukra engedélyezett kvóta 15 százalékát sem kapják ingyen és automatikusan, hanem arra árverésen kell majd licitálniuk. Az eddigi rendszertől eltérően nem lesz „történelmi” alapú disztribúció, hanem a hatékonyabb gépeket használó légitársaságokat jutalmazó, egységes európai séma alapján osztanak. A kibocsátás-csökkentési célt a 2004-2006-os évek bázisán határozták meg. Az első periódusban (2012-ben) ez 3 százalék, a másodikban (2013. január 1-től) már 5 százalék lesz. A kvótán felül szennyező anyagot kibocsátó légi- társaságoknak ugyanúgy a szabadpiacon kell majd többletengedélyeket vásárolniuk az európai rendszerben lévő bármely vállalattól, mint eddig is az iparvállalatoknak. Növekednek a jegyárak Az aukciós bevételeket a klíma- változás elleni küzdelemre kell fordítani: kutatásra, környezetvédelmi szempontból tisztább gépek kifejlesztésére, a harmadik világban zajló erdőirtás elleni harcra, az alacsony kibocsátású közlekedési rendszerek (például a vasúti közlekedés) támogatására és így tovább. A repülés termeli az EU-beli szén-dioxid-kibocsátásnak körülbelül a 3 százalékát, de a légitársaságokat eddig kihagyták a kibocsátás-kereskedelmi rendszerből, nehogy károsítsák az európai válóig évi 2,4 milliárd euróval csökkenhetnek. Az európai légiforgalmi szolgáltatási rendszer teljes körű reformja kulcsfontosságú szerepet fog betölteni a 2020-ig várhatóan megkétszereződő légi forgalom kezelésében. A reform újabb álláshelyeket teremt a légi közlekedésben, továbbá az európai gyártók számára is előnyökkel jár majd, hogy a légiforgalmi szolgáltatás technológiai innovációjában - például az olyan műholdalapú rendszerekben, mint a Galileo, illetve az adatkapcsolatok kialakításában - vezető szerepet tölthetnek be. Új generációs rendszer A jövőben a legitarsasagoknak is engedélyt kell vásárolniuk a kibocsátásra lalatok nemzetközi versenyképességét. Hiszen még a hivatalos - az Európai Bizottság által közölt - számítás szerint is a rendszerben való részvétel 2-9 euróval növeli a jegyárakat EU-n belüli menettérti légiutakra. A légitársaságok bevonását mégis időszerűvé tette, hogy a légi forgalom 2020-ig várhatóan megkétszereződik. Ryanair: ez egy tolvaj adó A légitársaságok ennél is nagyobb költségekre számítanak. „Felőlünk nézve a kibocsátás-kereskedelmi rendszer környezetvédelmi szempontból a céljával ellentétes, gazdasági szempontból pedig káros. Torzítani fogja a versenyt és évente sok száz millió euróba fog kerülni” - mondta a német Lufthansa szóvivője. A legnagyobb európai olcsójegyes légi- társaság, a Ryanair szerint a többletköltség felszállásonként az 50 eurót is elérheti. „Ez csak drágítani fogja a repülést az egyszerű európai emberek számára. Miután a Ryanair sokat áldozott új repülőgépek vásárlására, hogy a társaság szennyezőanyagkibocsátását utasonként a felére csökkentse, semmi ok nincs erre a tolvaj adóra” - fogalmazott Michael O'Leary, a Ryanair vezér- igazgatója. Fenyegetőzik az USA Az Európai Légitársaságok Szövetsége (AEA), amely a 33 legjelentősebb európai légitársaság érdekeit képviseli, a múlt héten közleményben hangoztatta aggodalmait a tervezett európai szabályozás miatt. Emlékeztetett, hogy az amerikai kormány és a légitársaságok nemzetközi szövetsége (LATA) is tiltakozik a korlátozások ellen. Az USA azzal fenyegetőzik, hogy bevezetése esetén megtámadja az uniós szabályozást a Nemzetközi Polgári Légiforgalmi Szervezetnél (ICAO). Az AEA- közlemény megállapítja: „Ami biztos, hogy ennek a szabályozási kompromisszumnak a következtében az európai fuvarozók piaci részesedése csökkenni fog nemeurópai versenytársaikkal szemben. Azokkal szemben, akik járataik útvonalvezetésének módosításával az EU-n kívüli légtérbe terelik majd át forgalmuk egy részét. Ezzel az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása világviszonylatban egyáltalán nem fog csökkenni, legföljebb nem az EU légterében történik a szén-di- oxid-kibocsátás.” Az AEA felhánytorgatja, hogy annak a programnak a megvalósítása, amely a környezetvédelem szempontjából valóban jelentős eredményt hozhatna, vagyis az Egységes Európai Égbolt megteremtése, még mindig várat magára. Az európai légi forgalom irányításának racionalizálását célzó terv évente 12 millió tonna széndioxid-kibocsátás megtakarítását eredményezhetné. Éppen ezért elfogadhatatlannak tartják az európai fuvarozók, „hogy a légitársaságoknak engedélyt kell vásárolniuk a kibocsátásra, amelyet részben az okoz, hogy a szétdarabolt európai légtérben cikk-cakk- ban haladva, repülőterek felett körözve vagy a felszállópályán várakozva feleslegesen égetik az üzemanyagot” - olvasható az AEA közleményében. Még nincs egységes égbolt A környezetvédők ugyanakkor keveslik az új szabályozás szigorát. „A végső változat olyan gyenge, hogy nagyon csekély hatása lesz a repülés okozta, rohamosan növekvő szén-dioxid-kibocsá- tásra” - állította a Föld Barátai (Friends of the Earth) szervezet szakértője, a Richard Dyer. Visszatérve az említett Egységes Európai Égboltra, illetve a hiányára. Az Európai Bizottság június 25-én fogadta el az erre vonatkozó második jogszabálycso(Reuters-felvétel) magot, amelynek célja a légi közlekedés biztonságának további növelése, valamint a költségek és a késések mérséklése. Az EB közlekedésért felelős alelnöke, a nemrég hivatalba lépett olasz Antonio Tajani akkor azt mondta, az európai légtér még mindig szét' van tagozódva. Ennek következtében a repülőutak átlagosan 49 kilométerrel hosszabbak a szükségesnél. Mint utalt rá, az előzetes számítások szerint az új jogszabályok bevezetésével csökken az üzemanyag-fogyasztás, így a légitársaságok által kibocsátott szén-dio- xid évente akár 16 millió tonnával is kevesebb lehet, költségeik peA javaslatok műszaki pillére a fejlettebb technológiák bevezetésére összpontosít. A SESAR program a légi közlekedés összes szereplőjét összefogja az új generációs, egész Európára kiterjedő légi- forgalmi szolgáltatási rendszer ki- fejlesztése és üzemeltetése érdekében. A biztonsági pillér az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség felelősségi körének bővítését tartalmazza. Az ügynökség biztosítaná a repülőterek biztonságára, a légiforgalmi szolgáltatásra és a légi navigációs szolgálatra vonatkozó pontos, egységes és kötelező erejű szabályok kialakítását, illetve e szabályok tagállami végrehajtásának megfelelő ellenőrzését. A repülőterek kapacitásnövelésére irányuló pillér a kifutópályák és az egyes repülőtéri létesítmények szűkösségével foglalkozik, mivel félő, hogy ezek hamarosan szűk keresztmetszetté válnak, (ep-s, mti, ú) Nemzetközi kereskedelmi háború? Az LATA szerint az EU-n kívüli országok várhatóan nemzetközi szervekhez, az ENSZ Nemzetközi Polgári Légiforgalmi Szervezetéhez vagy a Hágai Nemzetközi Bírósághoz fordulnak majd jogorvoslatért. Emellett diplomáciai bonyodalmak is előfordulhatnak az uniós irányelv miatt. A terv ellen már több ország is felemelte a szavát. Tavaly, amikor az ötlet felmerült, Ausztrália, Dél-Korea, az USA, Japán, Kanada és Kína nagykövete levélben tiltakozott az unió soros elnökségét akkor betöltő Németországnál. „Tipikus kereskedelmi háború alakulhat ki ebben az esetben. Ha te keresztbe teszel nekem, én is megtalálom a módját, hogy ártsak neked. A légitársaságok ebben nem szeretnének részt venni. Ez a legutolsó dolog, amire az iparágnak szüksége van” - mondta Carlos Grau, az IATA igazgatója, (euvonal.hu) Ne az adófizetők fizessenek a légszennyezés okozta károkért, hanem azok, akik okozzák - a fuvarozók ellenük intézett támadásról beszélnek Környezetbarátabb közlekedést szorgalmaznak Brüsszelben A fuvarozókat a magas benzinárak is sújtják (ČTK-felvétel ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Svájci mintára környezetterhelési díjat kellene fizetni a jövőben a tehergépjárművek által okozott levegő- és zaj- szennyezés után. Az Európai Bizottság a múlt héten hozta nyüvánosságra Környezetbarátabb közlekedés című kezdeményezés-csomagját, amelynek célja, hogy a közlekedés ára jobban tükrözze a társadalmat terhelő valós költségeket. Az égjük javaslat lehetővé teszi, hogy a tagállamok hatékonyabb, a környezeti hatásokat jobban figyelembe vevő úthasználati díjakat szabjanak ki a tehergépjárművekre, és az így befolyó összegeket a közlekedés okozta környezeti hatások csökkentésére, az utak túlterheltségének mérséklésére fordítsák. Tehát a lényeg: a jelenlegi uniós szabályozás értelmében a tagállamok által kirótt úthasználati díjak nem léphetik túl a közvetlen útfenntartás költségeit. Az új javaslat alapján viszont immár az összegbe be lehetne építeni a teherautók környezetszennyezésének költségeit is. Az új szabályozás csak a 3,5 tonna össztömeg feletti járműveket érinti majd, és kilométerenként négy-öt eurócent többletkiadást jelent. Egyébként az intézkedéscsomag a vasúti zaj csökkentését is előirányozza. A környezetszennyezés és az éghajlatváltozás elleni küzdelem a bizottság csomagjának elsődleges célja, valamint annak biztosítása, hogy a környezeti károkért ne az adófizetők fizessenek, hanem azok, akik a károkat okozzák. Antonio Tajani, az Európai Bizottság közlekedésért felelős alelnöke elmondta, Brüsszelben arra számítanak, hogy a kezdeményezések eredményeképpen kömyezetbarátabbá válik a közlekedés, csökkennek a különféle kibocsátások, 8 százalékkal mérséklődik a tehergépjárművek üzemanyag-fogyasztása, és valamennyi közlekedő számára érzékelhető lesz az utak túlzsúfoltságának csökkenése. A stratégia kulcsfontosságú részét képezi a nehéz tehergépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért lövetett díjakról szóló irányelv (az úgynevezett euro- matrica-irányelv) módosítását célzójavaslat. Ez lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy az úthasználati díjakat a közlekedésből származó levegő- és zajszennyezés, valamint a csúcsforgalmi időszakokban tapasztalható torlódások mértéke alapján határozzák meg, és eszerint differenciálják. Ily módon a teherfuvarozási ágazat szereplőit arra ösztönöznék, hogy gépkocsiállományukat kömyezetbarátabb járművekkel váltsák fel, illetve körültekintőbben hozzák meg logisztikai döntéseiket és válasszák meg járműveik útvonalát. A díjak beszedéséhez elektronikus rendszereket kell használni, és a keletkező bevételeket a közlekedés okozta káros hatások enyhítésére - így például a tisztább és jobb energiahatékonyságú járművekkel kapcsolatos kutatási-fejlesztési tevékenységre - kell fordítani. A közlekedés járulékos költségeinek kiszámítása közös módszer alapján történne. Az euromatrica- irányelv módosítása - az együttdöntési eljárás keretében - most az Európai Parlament és a tagállami kormányokat képviselő Tanács elé kerül megvitatásra. A meglévő vasúti járműállomány zajkibocsátásának csökkentéséről szóló közlemény a tehervonatok zajkibocsátásának 50 százalékos csökkentéséhez szükséges lépéseket határozza meg. Ezen lépéseknek köszönhetően 2014-re 16 millió polgár élvezhetné szerte az unióban a vasúti zajszennyezés érezhető csökkenését. A gondot jelenleg elsősorban a korszerűtlen teherkocsik jelentik, ezért az évvégéig az Európai Bizottság javaslatot tesz a pályahasználati díjakra vonatkozó uniós szabályok módosítására is. Ennek révén elérhető lenne, hogy a teherkocsik többségét alacsony zajkibocsátású fékekkel szereljék fel. Környezetvédő csoportok üdvözölték a javaslatot, ugyanakkor szerintük a bizottság hibát követett el, amikor a bevezetendő díjakat nem kötötte közvetlenül az üvegházhatású gázok kibocsátásához. Azt is az EB szemére vetették, hogy túl alacsony szinten állapította meg a fizetendő díjak maximumát, ami a rendszer hatékonyságát fenyegeti. Ezzel szemben a fuvarozók érdekképviselete különösen azt nehezményezte, hogy a javaslatot éppen akkor hozták nyilvánosságra, amikor az iparág a magas üzemanyagárak miatt amúgy is rendkívül nehéz helyzetben van. (mti, euvonal.hu, ú)
