Új Szó, 2008. július (61. évfolyam, 152-177. szám)
2008-07-12 / 161. szám, szombat
26 Presszó ÚJ SZÓ 2008. JÚLIUS 12. www.ujszo.com Az Unesco Világörökségének védelmét 1979-től élvező városról G. B. Shaw azt írta: „aki a földi paradicsomot keresi, annak Dubrovnikba kell jönnie" (sxc.hu-felvétel) Köztudott, hogy a turisták zöme a magas árak miatt nem Dubrov- nikban száll meg, hanem Dubrovnik-Neretva megye számtalan üdülőtelepei közül választja ki az ízlésének, pénztárcájának legmegfelelőbbet (sxc.hu-felvétel) Nem túlzás azt állítani, hogy Dubrovnik egyike a horvát tengerpart azon üdülőhelyeinek, amelyek kielégítik a legszerteágazóbb igényeket Élményturizmust kínálnak Sokan - velem együtt - azt vallják, hogy az Adria a legcsodálatosabb tenger. Nemcsak kristálytisztasága, hanem színe miatt is. Hiszen hol sötétkék, olykor égszínkék, máskor áttetszőén vagy haragosan zöld, néha türkiz, és persze sorolhatnám a különös árnyalatokat. Ezért is vagyok képes órákig a tengerparton ülni, bámulni a hullámzó víztömeget, és áhítattal hallgatni a tenger morajlását. PÉTERFl SZONYA Szeretem a horvátokat is, leginkább szívélyességük, „napfényes” életérzésük miatt. Néma probléma - mondják mosolyogva, ha késésben vannak, vagy ha valami nem úgy sül el, ahogy a nyaraló szeretné. Dubrovnik - a földi paradicsom Nem túlzás azt állítani, hogy Dubrovnik egyike a horvát tengerpart azon üdülőhelyeinek, amelyek kielégítik a legszerteágazóbb igényeket. Mert bár az óvárost körülvevő, majd 2 km hosszú falrendszer jelenti a legnagyobb vonzerőt, az évente több mint egymillió turista mindenre kíváncsi. A régi városi kikötőre, a Ferenc-rendi- és Domonkosrendi kolostorokra, a festői kis sikátorokra, palotákra és az óvárost átszelő Stradunra. Az Unesco Világörökségének védelmét 1979- től élvező városról G. B. Shaw azt írta: „aki a földi paradicsomot keresi, annak Dubrovnikba kell jönnie”. Az is igaz, hogy akadnak, akik még ma is az 1991-es háború nyomait kutatják, hiszen Dubrov- nikot 2000 lövedék érte, óriási károkat okozva életben, épületben egyaránt. Sajnos, Dubrovnikban az árak nem a kispénzű turisták lehetőségeit veszik figyelembe. Ennek látható jele az is, hogy néhány nappal ezelőtt a Stradunon nem fogadott a megszokott emberáradat, sőt, a sétány menti hangulatos presszókban, falatozókban is csak kevés turista kávézott, kóstolta meg a vidék hagyományos desszertjét, a rozsátát. A városfalakon kívül persze valamivel kellemesebbek az árak, a finom presszót 10 kunáért kínálják, a csapolt sör 18-20 kuna, a boltban a palackozott ásványvíz 6 kuna (másfél liter). De mert Dubrovnik a 15. századtól vízvezetékkel büszkélkedhet, az összes városi kútban lévő ivóvízzel enyhíthetjük szomjunkat. Ami a fürdést illeti, erre Dubrovnik nem nagyon alkalmas. Van ugyan városi strandja, de aki igazán élvezni akarja az úszást, az 10-15 perces hajókázás után a Lokrum-szi- getre látogat. Az olasz la erőméből- savanyú gyümölcs - alakult ki a Lokrum elnevezés. A nemzeti parkként nyüvántartott szigeten pávák sétálnak a turisták között, s aki megunja a napfürdőzést, az úszást - mellesleg a sziget északi részén nudisták strandolhatnak -, az a helyi botanikus kert gazdag növényvilágát élvezheti. Este 8 óráig, mert éjszakára mindenkinek el kell hagyma a szigetet. A helyieknek ez nem okoz gondot, mert a régi legenda szerint mindenki, aki a Lokrumon éjszakázott, csúnyán végezte, a koronás főket is beszámítva. (Rudolf herceg is járt a szigeten, Sissi szintén, s amikor el akarta a tulajdonát képező Lokrumot adni, nem talált vevőt rá.) A 40 kunás retúrjegy a szigetre szóló belépőjegyet is magában foglalja. A dubrovni- kiak kedvezményt kapnak, ám mindazok, akiknek van csónakjuk, olyan helyről közelítik meg a szigetet, ahol nem találkoznak parkőrrel. Lopud, a mandarinsziget A turisták zöme a magas árak miatt nem Dubrovnikban száll Hasznos telefonszámok A Horvátországba személyautóval érkező turistákat nehézségek esetén szlovákiai rendőrök segítik. Elérhetőségük: Makarska térségében: + 385 99 7201004, +385 99 720 1005. Spliti körzet (Mala Kapela-Sveti Rok):+385 99 720 1001, +385 99 720 1002. Aki igazán élvezni akarja az úszást, az 10-15 perces hajókázás után Lokrum szigetére látogat (Viera Václavková felvétele) Utazzunk együtt! Jövő heten Mlinibe, Cavtatba, Papratnóba és Lastovo szigetére kalauzoljuk a Presszó kedves olvasóit. _ meg, hanem Dubrovnik-Neretva megye számtalan üdülőtelepei közül választja ki az ízlésének, pénztárcájának legmegfelelőbbet. A valaha hajóépítéséről híres Lopud (az Elefati-szigetcso- port egyike) olyan, mint a helyben növő mandarin: kicsi, ám finom. A tenger melletti sétányon hangulatos éttermek sorakoznak, 5-6 kuna egy kávé, 10-12 kuna a csapolt sör, a főételek 40-50 kunénál kezdődnek, a halételek 60 kunától feljebb. Míg Dubrovnikban egy gombóc fagyiért 7 kunát kérnek - isteni volt -, itt kevesebbet, 5-6 kunát. A sziget lakatlan túloldalán a sokak által látogatott homokos Šunj strand már zsúfoltabb, s mert sok a külföldi turista - franciák, angolok -, az élelmesebb vállalkozók pirulás nélkül napi 20 kunát kérnek a nyugágy, ill. 20 kunát a na- Az óvárost körülvevő, majd 2 km hosszú falrendszer jelenti a legna- pernyő használatáért. gyobb látványosságot (Viera Václavková felvétele) HETI ÉVFORDULÓK Július 7., hétfő 435 éve hunyt el GIACOMO VIGNOLA olasz építész Egyik vezető építésze volt a Szent Péter-szé- kesegyháznak, az ő tervei szerint készült a két oldalsó kupola. Életének fő műve az II Gesú, a jezsuita rend főtemploma Rómában. A templomban temették el a rend alapítóját, Loyolai Szent Ignácot. Július 8., kedd 170 éve született FERDINAND ZEPPELIN német feltaláló A közvélekedés ót tartja a léghajózás atyjának, ami azonban csak részben fedi a valóságot. Az első kormányozható léghajót ugyanis egy magyar építette, Schwarz Dávidnak hívták, aki amüyen zseniális mérnök volt, olyan csapnivaló „menedzser”. Július 9., szerda 55 éves FA NÁNDOR vitorlázó A nyolcvanas évek elején Gál Józseffel megépítették a legendás Szent Jupá- tot, amellyel köriilvitor- lázták a Földet. 1985 szeptemberében indultak útnak, és 70 ezer km-t hajózva 717 nap után, 1987 szeptemberében értek célba. Azóta visszavonult a profi versenyzéstől. Július 13., vasárnap 55 éves VIOLETA DINESCU román zeneszerző Anna Perenna c. zeneművével 26 évesen berobbant a nemzetközi zenei életbe. El is csábították hazájából, megjárta az Egyesült Államokat, évek óta Németországban él, tarnt az Oldenbur- gi Egyetemen. Híres művé még A pörgettyű és a Május 35.
