Új Szó, 2008. július (61. évfolyam, 152-177. szám)

2008-07-11 / 160. szám, péntek

2 Közélet ÚJ SZÓ 2008. JÚLIUS 11. www.ujszo.com Rövidem ■ Csúcson maradt a szlovákiai infláció Pozsony. A fogyasztói árak az elmúlt hónapban 4,6 százalékkal nőttek az elmúlt év azonos időszakához képest - derül ki a statiszti­kai hivatal elemzéséből. A júniusban mért éves áremelkedés így ugyanakkora, mint a májusban regisztrált. Gyorsabban nőttek az élelmiszerárak (11,1%), a magas energiaárak pedig a közlekedési költségeket növelték (5,4%). Gazdasági elemzők szerint a nyári hónapokban az infláció további emelkedése várható, ősztől azon­ban már visszafogottabb lesz a fogyasztói árak növekedése. (SITA) S&P: nem bíznak Robert Ficóban London. Nem elég átlátható a Fico-kormány gazdaságpolitikája ahhoz, hogy a Standard & Poor's nemzetközi hitelminősítő az euró végleges árfolymának megállapítása után javítson Szlovákia beso­rolásán - nyilatkozta Eileen Zhang, az S&P elemzője. „A jelenlegi szlovák kabinettel kapcsolatban hosszabb távon több bizonytalan­ság is felmerül. Politikai irányultságának sokkal átláthatóbbnak kellene lennie” - tette hozzá az elemző. Zhang szerint a javításra akkor kerülhet sor, ha az ország a következő időszakban is ésszerű költségvetési gazdálkodást folytat. Figyelmeztetett ugyanakkor arra is, hogy az euró bevezetése után épp e téren lehetnek gondok. ,Abban a pillanatban, ahogy Szlovákia belép az eurózónába, az országra már nem nehezdik olyan külső nyomás, mint eddig. A Fi­co-kormány választási programja ugyanakkor rendkívül populis­ta, így nem zárhatjuk ki, hogy Fico annyit költ majd, amennyit csak akar” - fogalmazta meg az S&P aggályait Zhang. (SITA) Harabin régebben tegezte Sadikit Pozsony. Nyilvánosságra került egy lehallgatott telefonbeszél­getés Štefan Harabin jelenlegi igazságügyi miniszter és egy alvilági figura, Baki Sadiki között. A14 évvel ezelőtt készült felvétel igazol­ja, hogy Harabin, aki akkoriban még a Legfelsőbb Bíróság bírája volt, tegező viszonyban volt a heroincsempészéssel vádolt Sadiki- vel. A tárca vezetője mindent tagad; állítja, mindez hazugság, s a Smeben megjelent cikk a személye ellen irányuló lejárató kampány része, amelyet Daniel Lipšic, a tárca korábbi vezetője indított, (s) Újabb fordulat Simon Zsolt ügyében Pozsony. Hatálytalanította az országos etikai testület azt az áp­rilis 30-án elfogadott határozatát, melyben azt tanácsolta az MKP Országos Tanácsának, záija ki Simon Zsoltot a pártból. Simon má­jus 22-én kérte, írásban küldjék el neki a határozatot, erre viszont nem került sor. „Figyelmen kívül hagyják azt, amire a párt alap­szabályának értelmében jogom van” - nyüatkozta Simon. A bi­zottság viszont már nem tud mit elküldeni, ugyanis korábbi hatá­rozata érvénytelen. Pallya Gábor, a testület elnöke leszögezte: az országos bizottság azért hatálytalanította korábbi határozatát, hogy senki se tudja megkérdőjelezni az ügyben indított eljárást. Simon szerint első fokon a járási etikai bizottságnak kellett volna döntenie, s a párt alapszabályával ellentétben hozott döntést az országos etikai testület. Simon ellen a párt elnöke, Csáky Pál kez­deményezett eljárást, amiért többször nyíltan bírálta a pártot, (s) Kábítószerpiac: korosodó drogosok Pozsony. Egyre több a kábítószerfüggő idősebb személy az or­szágban. Ľubomír Okruhlica, a fővárosi drogelvonó intézet igaz­gatója szerint a lakosság általános elöregedése már ezt a piacot is elérte. A legveszélyeztetettebb csoportba a 40 és 59 év közöttiek tartoznak, akik között sok az alkohol- vagy a cigarettafüggő is. „Az emberek nem gondolnak arra, hogy ilyen korban a szervezet sok­kal rosszabban reagál a kábítószerekre, és nagyobb a veszélye an­nak, hogy gyakori fogyasztásuk tartós egészségkárosodást okoz. Tovább tart, míg a káros anyagok felszívódnak” - magyarázta Ok­ruhlica. Hozzátette: ha az idősebbek nem is szoknak le teljesen az alkoholról vagy a dohányzásról, legalább csökkenteniük kellene a napi adagot. Nagy veszélynek vannak kitéve azok is, akik például erős szívgyógyszereket szednek, (dem) Eurobarometer-felmérés: Szlovákiában még többen hisznek a kormánynak, mint az európai uniós átlag Bízunk a Fico ostorozta sajtóban Átlagon felül örülünk az EU-tagságnak Pozsony. Az Eurobarometer szerint a szlovák állampolgárok az eu­rópai uniós tagságnak is jobban örülnek, mint más országok lako­sai. A megkérdezettek 76 százaléka véli úgy nálunk, hogy a tagság előnnyel jár - ezzel Szlovákia az 5. helyen szerepel a 27 tagállam lis­táján. Az uniós átlag 54 százalék. Érdekesség, hogy a visegrádi né­gyek közül csak Lengyelországban vannak többen, akik örülnek az uniós tagságnak - 77 százalék. Csehországban a megkérdezettek 64 százaléka vélekedik így, Magyarország pedig nemcsak a V4-ek közt, hanem a 27-es listán is az utolsó - itt a lakosságnak csak 36 százaléka érzi úgy, hogy az ország nyert a csatlakozással, (-sán) Pozsony/Brüsszel. Szlovákia lakossága jobban bízik a sajtóban és az EU intézmé­nyeiben is, mint saját kor­mányában. Ez derül ki ab­ból az Eurobarometer-fel- mérésből, amelynek kere­tében az uniós tagállamok polgárainak körében azt vizsgálták, miképp véle­kednek az európai és a ha­zai intézményekről. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Hiába ostorozta a miniszterel­nök egyre gyakrabban, hiába ké­szült el a sokat vitatott sajtótör­vény, a tavaszi közvélemény-kuta­tás eredményei szerint a média Szlovákiában továbbra is közked­velt. Az arányokat összehasonlítva többen hisznek az újságíróknak, mint a politikusoknak, jóllehet, Robert Fico miniszterelnök éle­sebb kirohanások intézett a média ellen, elfogultsággal, szakmaiat- lansággal, részrehajlással vádolva. A megkérdezettek 78 százaléka bízik a rádióban, a televízió indexe 71, a nyomtatott sajtóé pedig 56 százalék. Az arányok jóval maga­sabbak, mint az uniós átlag, amely nagyjából 15 százalékkal kisebb. A szlovák állampolgárok 67 százaléka bízik az Európai Unió­ban; ez 17 százalékkal több, mint az uniós átlag. Országunk azok közé az államok közé tartozik, ahol nagy a bizalom a brüsszeli in­tézmények iránt, bár például a 785 EP-képviselő közül csak 14 szlová­kiai. Az Európai Bizottságnak a szlovákiai megkérdezettek 69 szá­zaléka hisz (az uniós átlag 52 szá­zalék) , az uniós biztosok indexe 61 százalék (az EU-átlag csak 47 szá­zalék). Ivan Kuhn, a szlovákiai je­lentés kidolgozója szerint ennek egyik oka lehet, hogy a szlovák kormánnyal az emberek lényegé­ben napi kapcsolatban vannak, te­hát kritikusabban viszonyulnak hozzá, Brüsszellel viszont nincse­nek közvetlen tapasztalataik, s így hajlamosabbak feltételezni, hogy a fejlett nyugati országokban eleve jobb a helyzet a politikusok visel­kedését illetően is. Mindezek ellenére Szlovákiá­ban még mindig nagyobb a kor­mány iránti bizalom. Az uniós ál­lamok átlaga ugyanis 32 százalék, nálunk az arány 37 százalék. A ka­binet indexe röviddel a 2006-os választások után megugrott, azóta viszont fokozatosan csökken. Rosszabbul szerepelt a parlament - a megkérdezetteknek csak a 34 százaléka bízik a törvényhozó tes­tületben, ez viszont pontosan megfelel az uniós átlagnak, (sán) A lakosságnak csak a 15 százaléka számít életszínvonalának emelkedésére Nem lesz indokolatlan árdrágítás? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A szlovákiai kereske­dők az euró bevezetését nem használják fel indokolatlan áreme­lésekre - egyezett meg tegnap a kormánnyal a Kereskedelmi és Idegenforgalmi Szövetség, csatla­kozva a kabinet árstabilitási felhí­vásához. Pavol Konštiak, a szerve­zet elnöke szerint fennáll a veszé­lye annak, hogy a lakosság az elkö­vetkező időszakban minden egyes áremelést az euró bevezetésével fog magyarázni, figyelmen kívül hagyva az élelmiszerek és ener­giahordozók világpiaci árának nö­vekedését. „Nyilvánosan kijelent­jük, hogy az euró bevezetését nem használjuk ki az árak indokolatlan növelésére. Ha beszállítóink nem emelik áraikat, mi sem tesszük” - vallja Konštiak. Szerinte ugyanis a vásárlók többnyire csak a kereske­dők által szabott árakat látják, fi­gyelmen kívül hagyva az ősterme­lők és a feldolgozók árait. Konštiak a kormány szerdai döntésével, vagyis az ártanács létrehozásával, valamint az árszabályozás indo­kolt esetekben történő bevezeté­sével kapcsolatban megjegyezte, hogy ez utóbbira szerinte nem lesz szükség, mivel a kereskedők nem drágítanak indokolatlanul. Hozzá­tette, hogy „csak a konkurencia képes csökkenteni az árakat, senki más, így az ezzel megbízott állami hivatalok sem”. Robert Fico nagy­ra értékeli a szövetség lépését. A kormányfő szerint ugyanis a kabi­net legfőbb célkitűzése az árak in­dokolatlan emelésének a megaka­dályozása. A szabályozással kap­csolatban elmondta, hogy erre csak a legszükségesebb esetekben szánják rá magukat, de „a kor­mány keményen fel fog lépni az indokolatlan áremelések ellen”. A kormányfő is elismeri azonban, hogy „a piacgazdaságban termé­szetes dolognak számít az áremel­kedés, amit nem lehet elkerülni”. Mialatt a kormányfő elismeré­sét fejezte ki a kereskedőknek» az őstermelőket és a feldolgozóipari cégeket tömörítő Szlovák Mező- gazdasági és Élelmiszer-ipari Ka­mara felhívta a figyelmet: a keres­kedők már most mindent meg­tesznek azért, hogy a januárban az üzlethálózatokról életbe lépő tör­vény minimális mértékben változ­tasson az eddigi kereskedelmi vi­szonyokon. Dušan Janíček, a ka­mara alelnöke szerint az üzletlán­cok továbbra sem tartják meg a szerződésben rögzített fizetési ha­táridőket, kényük-kedvük szerint alakítva a beszállítókkal kötött szerződéseket, kihasználva a me­zőgazdasági termelők helyzetét. Az áruházláncok például arra pró­bálják rávenni beszállítóikat, hogy nyilatkozatban jelentsék ki: az ed­digi üzleti kapcsolatokat korrekt­nek tartják - állítja Janíček, aki szerint ezzel próbálják élét venni az új törvény szigorának. A kama­ra ezért azt kéri a kereskedők ér­dekvédelmi szervezeteitől, hogy avatkozzanak be az ügyben, a ter­melőket és a feldolgozókat pedig arra szólítják fel, hogy ne engedje­nek a multik nyomásának, (s, mi) Autópályadíj-pályázat Ľubomír Vážny nem hátrál Pozsony. „Az SDKÚ az autópá­lyák elektronikus rendszámleol­vasó rendszerére kiírt botrányos versenypályázat leállítására szó­lítja fel Ľubomír Vážny közleke­dési minisztert és Robert Fico kormányfőt, ezzel párhuzamosan egy, az ellenzék által is ellenőrzött új tender kiírását szorgalmazza” - jelentette be tegnap Pavol Prokopovič. Az SDKÚ képviselője mindezt azzal magyarázza, hogy a jelenlegi pályázat győztese már előre ismert volt, miközben az ál­lam a lehető legmagasabb árat kí­náló cég mellett döntött. Proko­povič utalt arra, hogy nemrég már Vážny is beismerte: a rendszert januártól már semmiképp sem si­kerül üzembe helyezni. Pro­kopovič szerint 2010 januárjában lehetne átállni. Vážny elutasítja az SDKÚ felhívását, mondván, a közbeszerzési hivatal lesöpörte az asztalról a pályázat ellen tiltakozó három cég beadványát. Ám a mi­niszter sem képes megmondani, mikor zárulhat le a pályázat. Vážny annak ellenére sem kíván új pályázatot kiírni, hogy már csak a legmagasabb árat kínáló cég maradt versenyben. Az egyéves késés ugyanis szerinte a szlovák költségvetésnek 5 müliárd koro­nás (165,9 millió euró) kiesést je­lentene. (s, mi) Nő az életszínvonal az euróval? Teljesen biztosan 3,6 Csak kis mértékben 11,4 Változatlan marad 29,2 Kis mértékben csökken 24,6 Biztos, hogy csökken 24,6 Nem tudja 6,6 Forrás: TNS SK; az adatok százalékban értendők Több százan kísérték utolsó útjára az érsekújvári járásbeli község vezetőjét; a kért dal is elhangzott Eltemették Hóka László kürti polgármestert Búcsúznak a családtagok. A sírt és a környékét teljesen elborították a koszorúk (Kis Kata felvétele) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Kürt. Katolikus egyházi szer­tartással vettek végső búcsút teg­nap a kürti temetőben Hóka Lász­lótól. Az Érsekújvári járásban levő település polgármestere, aki szep­temberben lett volna 51 éves, múlt vasárnap kora este legálisan tartott fegyverével vetett véget él­tének. Hóka László 10 éve állt a 2200-as lélekszámú Kürt élén, az elmúlt választási ciklusban a Nyit- ra megyei testület MKP-frakciójá- nak vezetője, korábban pedig par­lamenti képviselő is volt. Ennek megfelelően a párt a legfelsőbb szinten képviseltette magát, rava­talánál Csáky Pál elnök mondott búcsúbeszédet, de elköszöntek az elhunyttól az Udvard és Térsége Társulás, valamint a testvérköz­ségi polgármesterek is. A környe­ző falvak vezetői, megyei és or­szágos MKP-s politikusok szintén részt vetek a búcsúztatáson. „Utólag kaptak értelmet azok a szavai, amelyeket egy hónappal ezelőtt intézett hozzám - mondta lapunknak Danczi Mónika, a művelődési ház vezetője. - Azt kérte, ha meghal, a temetésén énekeljem el neki az Erdő mellett estvéledtem kezdetű dalt, ame­lyet máskor is énekeltem már ilyen alkalmakkor. Kérdeztem, miért gondolod, hogy előbb mész el, mint én, hisz csak az Isten tud­ja, kire mikor kerül sor. Erre csak annyit felelt, majd meglátod. A vi­selkedésén azonban egyáltalán nem tűnt fel, hogy készülne valamire...” Danczi Mónika el­énekelte a kért dalt. Amikor pedig a koporsót a sírba leengedték, a messze földön híres kürti cigány­banda, Pepes Sándor és népi ze­nekara muzsikált, (vkm) Váltsunk vagy ne váltsunk? Kedden közzétették a végső korona/euró árfolyamot, meg­kezdődhet a spekuláció, vajon érdemes-e eurót váltanunk, vagy fordítva, a meglévő eurón- kat koronára cserélni. A válasz meglehetősen egyszerű: egyik pénzcsere sem kecsegtet előny­nyel. Aki a nyáron Nyugat-Euró- pába vagy Montenegróba uta­zik, az csak annyi eurót váltson be, amennyire okvetlenül szük­sége van, ugyanis a bankok nem a most rögzített árfolyamra (30,126 SKK/EURÓ) váltják be koronát, hanem az ennél maga­sabb piacin, továbbá a kezelési költséggel is számolni kell - így együttesen akár 31 koronába is kerülhet. Januártól viszont auto­matikusan 30,126 koronáért kapjuk az eurót. Ugyanez érvé­nyes fordítva is, mivel jelenleg a meglevő eurónkért 30 koronát sem kapunk. Nem szabad elfe­lejteni, hogy az év végéig marad a piaci árfolyam is, ami a polgá­rok számára némileg kedvezőt­lenebb a tegnap rögzítettnél. Ez a kurzus ugyan érdemben alig, legfeljebb 10-15 fillérrel tér el a 2009-től érvényestől, viszont en­nek alapján váltják az év végéig a bankok a koronát, (shz) (sxc. h i>fe I vétel)

Next

/
Thumbnails
Contents