Új Szó, 2008. július (61. évfolyam, 152-177. szám)
2008-07-09 / 158. szám, szerda
24 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2008. JÚLIUS 9. www.ujszo.com Életveszélyes helyzetekbe kerülhetnek a gyerekek Tíz év alatt a felére csökkent a nővérek száma ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Érsekújvár. A gyermekgyógyászat területén dolgozó egészségügyi nővérek nemcsak balesetekkel, hanem az elhanyagolás jelenségével is találkoznak a gyakorlatban - derült ki a nővérek kétnapos országos konferenciáján. A szakmai találkozót az Érsekújvári Egyetemi Kórházban rendezték meg. Michal Medovarský, a kórház egészségügyi ellátásért felelős igazgatóhelyettese, a gyerekosztály főorvosa köszöntötte az egybegyűlteket. A konferenciát a kórház a Nővérek és Szülészasszisztensek Szlovákiai Kamarájával, az érsekújvári regionális kamarával és a gyermekgyógyászati nővérek szakmai társaságával közösen szervezte. „Az elmúlt egy évtized alatt a felére csökkentették a kórházban dolgozó egészségügyi nővérek számát. Nagyra becsülöm a jelenlévők igyekezetét, azt, hogy a sok munka mellett szakítanak időt szakmai találkozókra és a rendszeres továbbképzésre. Mindez a nővérek rátermettségét bizonyítja. A gyermekgyógyászat terén komoly fejlődés tapasztalható, a nővéreknek lépést kell tartaniuk a változásokkal” - mondta Medovarský. A kétnapos szakmai találkozón a gyerekkori gyomor- betegségek kezelése mellett a fulladással, alkoholmérgezéssel behozott gyerekek gondozása, vagy az újraélesztéssel kapcsolatos tudnivalók is napirenden voltak. A nyitónapon érsekújvári, kassai, felsővízközi (Svidník) egészség- ügyi nővérek tartottak előadást. A jelenlévők egy érsekújvári példából megismerhették egy tízéves, epehólyaggal műtött kislány kórtörténetét. Ez a megbetegedés elsősorban a túlsúlyos gyerekeket érinti, ám ebben az esetben az édesanya és a nagymama is szenvedett a betegségben. Majd egy kassai ideggyógyászati osztályon kezelt, epileptikus rohamokban szenvedő kétéves gyerek és az édesanyja problémáját tárták a hallgatók elé. Az utóbbi esetben nem csak a kislány, hanem a három gyermekét egyedül nevelő hátrányos helyzetű anya is biztatásra, gondoskodásra szorult, (száz) Az egyetemi kórház előcsarnokában termékbemutatókon vettek reszt a nővérek (Csuport István felvétele) A feltétlen bizalomra építenek Az egészségügyi nővérek egyetértettek abban: nem könnyű feladatot vállaltak. Nemcsak a beteg gyerek, hanem a szülő bizalmát is el kell nyerniük . A többhetes házi utókezelésre szoruló páciens családtagjait alaposan el kell látniuk tanácsokkal. Csak így hozhat tartós eredményeket a kórházi kezelés, (száz) A magyar alapiskolákat igyekeznek megtartani, és továbbtanulási lehetőséget nyújtanak Igazgatócsere az udvardi magyar középiskolában Udvard. Őrségváltás lesz nyáron a megyei fenntartású Udvardi Összevont Középiskolában. Kóta Róbert iskolaigazgatót Štefan Prónay váltja fel a kistérség legnagyobb, magyar szakmunkásokat is képző vidéki intézménye élén. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS „A hetvenes évek elején szakoktatóként léptem be az iskolába, ahol akkoriban elsősorban mezőgazdaságigép-kezelőket képeztek magyar és szlovák nyelven. Komoly problémával kellett szembesülnöm, amikor 1990-ben az intézmény élére kerültem. A rendszerváltást követően csökkent az érdeklődés a mezőgazdász szakmák iránt, a járási székhelyen pedig csak az építészeti szakiskolában tanulhattak anyanyelvükön szakmát a gyerekek” - emlékezett a kezdetekre Kóta Róbert. Az akkoriban kétszáz, ma hétszáznál is több magyar és szlovák diákot oktató intézményben szakiskolát nyitottak lányok számára, és vállalkozástan indult a leendő gazdák számára. Korszerű varrodát, modern konyhát hoztak létre egy régi szénraktárból, és uszodát építettek. Udvardon elsősorban az adott kistérségben élő fiataloknak kínálnak érdekes szakmákat: elektroműszerész, szakács, pincér-felszolgáló, cukrász szakon magyarul is továbbtanulhatnak a gyerekek. „A zoboralji Alsóbodokon létrehozott Magyar Tannyelvű Magán-szakközépiskola egyik alapítójaként tisztában voltam azzal, ha nem nyújtunk megfelelő képzést a diákoknak, még több szülő adja szlovák iskolába a gyerekét. Arra hivatkozván, hogy anyanyelvén úgysem tud érvényesülni, hiszen még szakmát sem tanulhat” - tette hozzá Kóta. Az iskola épületét az utóbbi években átalakították, 14,5 millió korona (483 ezer euró) állami és 5 millió korona (166,6 ezer euró) megyei támogatással felújították és hőszigetelték. További tágas tantermeket nyitottak egy újabb szint megépítésével. Idővel nemcsak a gyakorlati, hanem az elméleti oktatást is modem tantermekbe helyezték át. Megújult az iskola kollégiuma, ahol részletfizetéssel azok a hátrányos helyzetű diákok is helyet kaptak, akiknek a szüleik nem tudták egy összegben kifizetni a szállással és étkeztetéssel járó havi díjat. Udvardon harmadik éve működik szakács, pincér és cukrász szakérettségit nyújtó magyar képzés, (száz) Kóta Róbert iskolaigazgató harmincnyolc év után, elsősorban egészségi okok miatt búcsúzik a diákoktól és a kollégáktól (Csuport István felvétele) Vállalják a megmérettetést Az eredményes diákok az érettségi után jelentkezhetnek Udvard- ra, az ugyancsak kétéves közigazgatási, környezetvédelmi és nemzetközi vállalkozástan szakra. A továbbképzőben még akad üres hely, ezért az iskola tanárai arra biztatják a diákokat, ne féljenek a továbbtanulástól és vállalják a megmérettetést, (száz) Finnországban jártak a házkezelőségek igazgatói, hogy a környezetbarát módszereket tanulmányozzák Nemzetközi tapasztalatcsere a hőellátásról ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Párkány. A Danfoss finn vállalat is szerepel azon lehetséges beszállítók közt, amelyek a város fűtés- rendszerének felújításában részt vennének. A párkányi ingatlanke- zelőség igazgatója, Folk Róbert éppezértFinnországba látogatott. A nyolctagú szlovákiai küldöttség Helsinkiben és a Danfoss gyárában, Leppavirtában járt. Folk Róbert elmondta, a Danfoss környezetbarát gyártási módszerét, hőcserélő állomásainak hatékonyságát világviszonylatban is az elsők között tartják számon. A leppavirtái üzemben többféle hőcserélőt gyártanak, a lakásba szerelhetőktől az akár egy egész város melegvíz- és hőellátását biztosító több megawattos berende„A finnek még a legapróbb ágakat is becsomagolják a fakivágás helyszínén és a kazánházakba szállítják.'' zésekig. Az észak-európai államokban azért is van hagyománya a központi hőcserélőknek, mert ott főképp biomasszát, fakérget égetnek el a kazánokban. Ráadásul - a szlovákiai gyakorlattal ellentétben - Finnországban a kivágott fák értéktelen és felesleges részeit is környezetbarát módon használják fel. „Ha ott kivágnak egy erdőt, akkor az új fák telepítése előtt a gyökereket és a tönköt is kiszedik a földből. Nálunk ezeket rendszerint ott hagyják. A finnek viszont még a legapróbb ágakat is azonnal, még a fakivágás helyszínén becsomagolják, s a tönkökkel, gyökerekkel együtt a kazánházakba szállítják” - mondta az Enerbyt igazgatója. A környezet- barát fűtési módszerek és berendezések helyszíni szemléje hasznos volt, ám mégsem biztos, hogy Párkányban a biomassza-fűtésre állnának át, mert drága, széles körű beszállítói hálózatot, állandó nyersanyag-utánpótlást igényel. A város hővezetékeinek és hőcserélő állomásainak felújítása azonban már régóta esedékes, ezt az Enerbyt kölcsönből és uniós pályázati pénzekből fedezné. A teljes felújítás több mint százmillió koronába (3 millió 336 ezer euró) kerül, de az ön- kormányzat csak akkor bólint rá, ha a beruházást a cég nem kizárólag banki hitelből valósítja meg. (buch) « Hardicsa után Buzita a második legkedveltebb fészkelőhely Szlovákiában; tizenkét fészekben találtak gólyákat az ornitológusok, mindegyiket meggyűrűzték A fiókák hetven százaléka vonuláskor a magas feszültségek vezetékeibe gabalyodik bele (Szabó Ottó felvétele Országos gólyaszámlálás ÚJ SZÓ-HÍR Szepsi/Buzita. A napokban az egész ország területén gólyaszámlálást és -gyűrűzést végeztek az ornitológusok. Magyarország után, ahol 5000 gólyapár fészkel, Szlovákiában van a legtöbb madár. Naponta átlagban 30 fészket ellenőriznek az ornitológusok. A június 20. utáni időpont a legmegfelelőbb erre, mert ekkorra már annyira megnőnek a fiókák, hogy az emberi beavatkozás miatt nem ugrálnak ki a fészekből. „A tavalyi év nagyon gyenge volt, az idei sokkal jobb. Volt olyan fészek, amelyben öt fiókát találtunk, és nagyon sokban volt négy. Ez ebben a térségben nagyon ritkán fordul elő” - mondta Matis István természetvédelmi őr, a Szlovák Karszt Nemzeti Park dolgozója. A gyűrűzéssel elsősorban vonulásukat és életkorukat ellenőrzik. A fiókák hetven százaléka vonuláskor a magasfeszültségű vezetékekbe gabalyodik bele, vagy a telelőhelyeken vadászok pusztítják el őket. A kifejlett egyedek 15-20 évet is élnek. Mint Európában mindenütt, számuk Szlovákiában is egyre alacsonyabb. „Idén csökkent a populáció, feltételezésünk szerint közel 1200 pár veszett oda. Néhány évvel ezelőtt 1350 elpusztult párt tartottunk nyilván. A túlélés nagyban függ az élelem bőségétől és az időjárástól. A populáció 300-400 párral ingadozik évente” - magyarázta Miroslav Fulín ornitológus, a kassai Kelet-Szlovákiai Múzeum munkatársa. A szakemberek az 57 Szepsi környéki gólyafészek mindegyikét ellenőrizték. Ide tartozik Buzita község is, ahol 12 fészekben találtak madarakat. Ez a település Hardicsa (Zemplínske Hradište) után a második legnagyobb szlovákiai fészkelőhely. (kov) I I i i ( <
