Új Szó, 2008. július (61. évfolyam, 152-177. szám)
2008-07-09 / 158. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. JÚLIUS 9. DlGlTÁLlA 13 Hogy a vakok is „elolvashassák" a weblapokat EU: Akadálymentes netet! MTl-HÍR A majdnem másfél éves időszak alatt 7,4 milliárd nethasználótól sikerült adatokat gyüjteniük a kutatóknak (Képarchívum Legjobban a firefoxosok figyelnek a frissítésekre, a legóvatlanabbak az Internet Explorert használók Veszélyben a netezők negyede Az Európai Bizottság nyilvános konzultációt indított a napokban arról, hogy milyen további intézkedésekkel lehetne az európai honlapokat - köztük is elsőként a közigazgatási szervek internetes oldalait - hozzáférhetőbbé tenni a fogyatékkal élők számára. Európában rohamosan növekszik az átlagéletkor, a várakozások szerint 2020-ban a teljes népesség 25 százaléka 65 év fölötti lesz. Az idős emberek gyakran ütköznek problémákba az internethasználat során: gyengülő látással nehézséget jelent a képernyő apró betűinek olvasása, a kézügyesség csökkenésével nagyobb gondot okoz az egér kezelése. Az internetes oldalak túlnyomó része nem felhasználó- barát megoldásokkal működik. „Felkérem a tartalomszolgáltatókat és a közigazgatást, törekedjenek sokkal elszántabban arra, hogy az internetes oldalak mindenki számára hozzáférhetővé váljanak. A felelős pozícióban levők fontolják meg: pár év múlva talán ők is azok közé tartóznak majd, akik nehezen tudják a képernyőn lévő szöveget elolvasni” - mondta Viviane Reding, az Európai Unió információs társadalomért és médiaügyekért felelős biztosa. Az általa kezdeményezett konzultációban augusztus 27-ig lehet részt venni. A brüsszeli bizottság felhívta a figyelmet olyan megoldási lehetőségekre, mint például a böngészők által megjelenített szöveg felnagyítása, a képernyőn megjelenő szöveg felolvasása kiegészítő szoftver segítségével, egér helyett billentyűzettel történő navigáció a weblapon. Számos tagállam - többek között Ausztria, Franciaország, Hollandia, Olaszország és Portugália - tett már kezdeményezéseket a helyzet javítására, így meghatározott követelményeket támasztottak a közintézmények által fenntartott weboldalakkal szemben. Azonban az unió egészét tekintve ezek a koncepciók még mindig nem egységesek. Egyéb új termékek esetében is megjelennek hozzáférési problémák: például a szöveg elolvasásának nehézségei és a kézügyességi problémák akadályozhatják az embert a digitális televízió elektronikus műsorfüzetének kezelésében. Az Európai Bizottság a maga részéről 2001-ben célul tűzte ki saját nyilvános, „Europa” elnevezésű weblapjainak minél hozzáférhetőbbé tételét. Jelenleg a képernyő-felolvasókat tesztelik. Ezek beszéd és/vagy frissíthető Braille-írás kombinációjának megjelenítésével lehetővé teszik a vakok számára, hogy „elolvashassák” a weblapokat. Az intemethasználók negyven százaléka nem biztonságos böngészőt használ, derült ki a Google, az IBM és a svájci Communication Systems Group közös felméréséből. Legjobban a firefoxosok figyelnek a frissítésekre, a legóvatlanabbak pedig az Internet Explorert használók - írta a Security Fix blog. FELDOLGOZÁS Az adatokat 2007 januárja és 2008 júniusa között gyűjtötték a Google keresőoldalán. A majdnem másfél éves időszak alatt 1,4 milliárd nethasználótól sikerült adatokat gyüjteniük a kutatóknak. Ezek közül 576 mülió ember régebbi, ismert sebezhetőségekkel rendelkező szoftver segítségével járta a vüághálót. Azaz a intemethasználók negyven százaléka a minimális fáradsággal elérhető védelemmel sem rendelkezik a weben leselkedő veszélyek ellen. A felmérés eredményei szerint a Firefoxosok a legkényesebbek a biztonságukra. A legnagyobb felhasználói táborral rendelkező alternatív böngészőt használók nyolcvanhárom százaléka rendelkezett a szoftver legfrissebb verziójával. Ez az arány csupán hatvanöt százalék a Safarisok- nál, és ötvenhat százalék az Operát használóknál. A lista végén - talán nem meglepően - a Windows operációs rendszerek beépített Internet Explorere található, itt a felhasználók több mint fele nem frissített még a hetes verzióra, csupán 47 százalék van többé-kevésbé biztonságban. A versenyt erősen befolyásolta, hogy a Firefoxban rendkívül kényelmesen oldották meg a szoftver frissen tartását. A javításokat a program letölti a háttérben, és ezután jelzi a felhasználónak, hogy telepítené őket és újraindulna. Ha a gép használója erre épp nem ér rá munka közben, akkor a program következő indulásakor egészen biztosan telepíti a Firefox az új hibajavításokat. Az Opera csupán jelzi a felhasználónak, ha újabb verzió érhető el, ám ennek letöltését és telepítését már az emberre hagyja. Mind a Safari, mind az Internet Explorer az operációs rendszerek központi frissítőjének segítségével újul meg időnként. A felmérést végzők nem gyűjtöttek adatokat arról, hogy a felhasználók hány százaléka használ ismert biztonsági résekkel rendelkező pluginokat, pedig ez jelentősen árnyalta volna a képet. Becslésük szerint jóval alacsonyabb azoknak a nethasználóknak a száma, akik Adobe Readerüket, Flash Playerü- ket, Quick Time-jukat is rendszeresen frissítik, és így teljes biztonságban használhatják a világhálót. Ezeknek a felhasználóknak a száma szinte biztosan nem érné el a mostani hatvan százalékot, a felmérésről tudósító Security Fix blog szerzője inkább 15-20 százalékra becsüli arányukat. A Mozilla Firefoxból pár hete jelent meg az új funkciókkal és gyorsabb futással kecsegtető 3.0-s verzió, amelyet világszerte partikkal ünnepeltek meg a böngésző rajongói. Ám a régebbi verzióhoz is érkeznek frissítések, így az újdonságokkal csak lassan barátkozó felhasználók is biztonságosan netezhetnek, csupán engedélyezniük kell, hogy a program frissítse magát. Azoknak az olvasóknak pedig, akik még mindig az Internet Explorer hatos verziójával nézik az internetes oldalakat - erről a Súgó menü Névjegy menüpontja alatt lehet meggyőződni - javasoljuk, hogy mihamarabb frissítsenek a már nem is annyira új hetes változatra, (o) Viviane Reding, az EU információs társadalomért és médiaügyekért felelős biztosa (Képarchívum) A második legnépszerűbb böngésző a piacon, 19 százalék feletti részesedéssel, használói közül a legtöbben az Internet Exploreréről váltanak új szoftverre Rekordok Könyvében a Firefox FELDOLGOZÁS A 24 óra alatt legtöbbször letöltött szoftver világrekordját állította fel a Firefox böngésző 3-as verziója, amelyet június 17-én összesen több mint 8 millióan töltöttek le a világ minden tájáról. Bár a rekordkísérlet felállítása nem ment zökkenőmentesen: az első jó néhány órában a hivatalos letöltőszerverek túlterhelődtek, így sokan alternatív forrásból szerezték be a legfrissebb verziót. Mindez nem is csoda, mert mint kiderült, a legforgalmasabb órákban a kiszolgálók percenként 9 ezer letöltést regisztráltak. Végül mégis sikerült a Mozilla Alapítványnak elérnie a célját, azaz bekerülni a Gui- ness Rekordok Könyvébe - perszeez nem is volt túl nehéz, hiszen nem volt szükség korábbi csúcs megdöntésére. A letöltési rekord hivatalos rögzítéséhez a Guiness Rekordok Könyvének munkatársai folyamatosan monitorozták a letöltőszerverek forgalmát, így például az ugyanarról a címről érkező, többször megismételt, ületve a megszakadt letöltéseket is kiszűrték. Az alternatív böngésző 3.0-s verzióját 24 óra alatt 8 002 530 alkalommal töltötték le a vüág különböző országaiból. Mint az a rekord honlapján elhelyezett térképről is leolvasható, hazánkban 225 824-en töltötték le a legfrissebb verziót. A szomszédos országok közül csupán Romániában kedvelik jobban a Firefoxot, ők 329 930 letöltést produkáltak, a térségben azonban mindenki másnál nagyobb aktivitást mutattak a magyar firefoxosok, például Ausztriában is csak 221 145-en töltötték le a browsert. A Mozilla marketingmenedzsere, Mary Colvig a BBC-nek úgy nyilatkozott, a letöltési rekordot csak a jövő héten tervezik megünnepelni a Mountain View-i központjukban, a Guiness Rekordok Könyve ugyanis ekkor fogja átadni az alapítványnak a világrekord elérését igazoló dokumentumot. Némileg beárnyékolta az új Firefox premierjét az, hogy a debütálása után néhány órával már biztonsági réseket találtak a szoftverben biztonsági szakértők. Erről a Mozilla marketingvezetője, Paul Kim a BBC-nek úgy nyilatkozott, a felhasználóknak nem kell veszélyben érezniük magukat, mivel a problémákat orvosló javításokat hamarosan publikálni fogják. Az előző, 2.0-s verziójú Firefoxot Kim elmondása szerint még december közepéig támogatni fogják, azt követően azonban a régi változatot használóknak is ajánlott lesz a 3.0-s verzióra frissíteni. Az átállás a premierrel egy időben mindig kissé nehézkes lehet, ekkor ugyanis általában még nem érhetők el a korábban használt bővítésekből az új verzióval is kompatíbüis verziók, melyek tipikusan pár héttel később szoktak debütálni. A Net Applications cég statisztikái szerint a Firefox böngésző jelenleg a második legnépszerűbb browser a piacon, valamivel 19 százalék feletti részesedéssel - használói közül a legtöbben a Microsoft Internet Exploreréről váltanak új szoftverre. A 3.0-s verziót megjelenése óta eltelt több mint két hét alatt több mint 29 millióan töltötték le a hivatalos oldalról. Lapzártánkig 79 008 szlovákiai netező is telepítette gépére a Firefox 3.0-át. (O) MC 5»K IMK 5MK + m, Slovakia 79 008 szlovákiai netező is telepítette gépére a Firefox 3.0-át (Képarchívum) DIGITALIA A mellékletet a LINKPRESS készíti. Felelős szerkesztő: Szabó László tel: 02/59 233 441; e-mail: digitalia@ujszo.com, Levélcím: Digitália, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava
